Felvidéki Magyar Hirlap, 1939. július (2. évfolyam, 147-172. szám)

1939-07-09 / 154. szám

1939 JÚLIUS 9, VASÁRNAP TEwrottu •JfocfoiRHIHEffi 3 NAPRÓL-NAPRA Július S. kutyám furcsán morog a sa­rokban. Amint odapiTlantok, látom, hogy a szemüveg, amit a kölyök játékos ked­vében az orrára illesztett, a homlokára csúszott, úgy, mint a sarki fűszeresnek, ha összead. A kutya talán azért morog otyan furcsán, mert a szemüveg a hom­lokára csúszott, s még nem rendelkezik azzal a beidegzett mozdulattal, hogy visszanyer gélje az orrára. Mondhatná valaki, hogy minek szemüveg a kutyá­nak? Erre én azt mondhatnám, hogy azért, mert olvas. Hasonfekve olvas. Ebben különbözünk, mert én hátonfekve szoktam. Hasonfekve olvasni nem lehet előnyös, mert tisztán látom kutyám orrán, hogy nem érti azt, amit olvas. Pedig elég nagy betűkkel áll ott, amit tudnia kell, ami örömhír számára, ami éppen ma jelent meg a lapokban és — őróla szól. Hasrafekszem mellé és úgy olvassuk együtt, hogy ma, szombaton, életbelépett az új kutyarendelet, amely szerint kutyák éttermekben, cukrászdák­ban és kávéházakban ezentúl megjelen­hetnek. öltözködési előírás nincs, mind­egyik jöhet a maga jólszabott szőrzeté­ben. Mi van hát ebben a rendeletben, ami nem megy a fejébe? Talán nincs megelégedve a címmel és azt mondja, hogy nem ez a kutyarendelet, hanem az volt a kutyarendelet, amelyik kitiltotta őket ezekből a helyiségekből. Ha nem is osztom véleményét, annyi bizonyos, hogy az volt a szigorúbb, de azért ez sem fenékig tejfel. Azt mondja a rendelet, hogy étterembe, vendéglőbe, kávéházba, cukrászdába, valamint nyilvános helyisé­gekbe ebet csak az üzlet, illetve a helyi­ség tulajdonosának beleegyezésével sza­bad bevinni. Látom, azon töri a fejét: honnan tudja ő azt előre, hogy a tulaj­donos beleegyezik-e abba, hogy ő a he­lyiségben megjelenjen? De mit jelent az, hogy „bevinni”? Ez azt jelentené, hogy a tulajdonosnak fel kell öt emelni, hogy ő a saját négy lábán nem mehet be? Ölebnél rendben van, de mit csinál az ebtulajdonos, ha ebtulajdona egy jól megtermett vadászkutya, vagy egy huszonötkilós agár? Dehát ez voltakép­pen már nem is az ebek gondja, ez az ebtartó gondja. Sokkal harapósabb ki­tétele a rendeletnek az, hogy ez a .,be­vitel” is csak úgy történhetik meg, ha „a kutya a harapás lehetőségét megaka­dályozó szájkosárral van ellátva”. Ezt látom, hogy nem érti s hamarjában én sem tudok kellő magyarázattal szol­gálni, mert étterembe, vendéglőbe, kávé­házba, cukrászdába jómagunk is harapás céljából megyünk be, miért nem szabad akkor a szegény kutyáknak megannyi jófalat közepette harapni? No de talán felvilágosítást kapunk a továbbiak so­rán. ,Jümberi étkezés céljára szolgáló nyilvános helyiségben ebet etetni, vagy itatni csak az eb tulajdonosa (kísérője) által magával hozott fém- vagy zománc­edényből szabad”. Hát ez új dolog. Hol kaphatok én a közelben kutyák számára készült fém-, vagy zománcedényt? Ilyet még nem is láttam a kirakatban. Mint­hogy azonban szükségletből fakad a gyártás, egész bizonyos, hogy hamaro­san feltűnnek a kirakatban a feliratok: Itt kitűnő fém, vagy zománc kutyaetető kapható. Úgy látom, ebemet sem nyugta­lanítja ez a kérdés, nyugodtan tér felette napirendre, sőt arcvonásai felderülnek. Hamar továbbolvasom a szöveget, ami örömének forrása lehet. Azt mondja a rendelet a továbbiakban, hogy „az etetés és itatás ideje alatt az ebről a szájkosa­rat el lehet távolítani”. Ez finom és gyöngéd kifejezés. Elvégre odaírhatták volna azt is, hogy le lehet venni. Bár az eltávolítás szónak van némi klinikai íze, kissé műtétszerűen hangzik, mintha a szájkosár levétele csipesszel történne, de ne akadékoskodjunk, a fő a lényeg, a szegény kutyák haraphatnak, ha harap- nivalójuk akad. Most látom, hogy a po­fája valósággal ragyog. Ez nála a leg­teljesebb nevetés jele. Ugyan min kacag? Sietve olvasom tovább a rende­letet. „Tilos az említett helyiségekben az ebet úgy elhelyezni. hogy az eb az étke­zés céljára szolgáló berendezési tárgya­kat, vagy eszközöket érinthesse. „Érint­hesse”! Most már az én arcomra is meg­jelent a teljes derű sugara. Érinteni ? __ Ugyancsak nagyon választékos kifeje­zés. Még tapintatosabb, mint az ^eltávo­lítás”. Zsuzsi­A felvidéki képviselők vasárnapi beszámolóinak sorrendié Az Egyesült Magyar Párt képviselői va­sárnap (július 9-én) a következő helye­ken tartanak körzeti értekezletet: Komáromban délután 4 órakor a vá­rosi Dalegyesületek kerthelyiségében Ki­rály József beszél, Ögyallán délelőtt 11 órakor a Baják nagyvendéglőben Pintér Béla, Losoncon délután négy órakor a Kalmár-vendéglőben Szilassy Béla dr. ál­lamtitkár ismerteti a politikai és gazda­sági helyzetet. Galántán délután 3 óra­kor Turchányi Imre dr. a Népkör nagy­termében szólalt fel, ezzel egyidejűleg Vágsellyén a járási székház tanácstermé­ben lesz értekezlet, Haülik György vág- farkasdi képviselő részvételével. A Bod­rogközben Virágh Béla három sátoralja­újhelyi járásbeli községben mond beszé­det éspedig Borsiban 3, Bodrogszerda­helyt 5, Nagykövesden 7 órakor. A szepsi régi városháza nagytermében délelőtt 11 órakor Tost László, Tornaiján délután 5 órakor a Fehérló nagytermében Szent- Ivány József, Apaszéplakon 3 órakor Pa­jor Miklós dr., Érsekújvárott délelőtt 11 órakor az ipari és kereskedelmi grémium tanácstermében Holota János dr. mond beszédet. Dunaszerdahelyen Füssy Kál­mán, Párkányban Porubszky Géza dr., Zselizen Gürtler Dénes dr. képviselő, Lé­ván Majthényi László felsőházi tag, Nagykaposon Papp Mihály, Szobráncon Csuha Sándor, Munkácson R. Vozáry Ala­dár, Nagyszőlősön Hokky Károly és Té- csőn Hápka Péter dr. Július 16-án az értekezletek tovább folytatódnak. Francia Sáp elismerő cikke Csáky külügyminiszterről és a magyar diplomáciáról A Le Mois című francia folyóirat utolsó számában külön cikket szentel Csáky István gróf külügyminiszter személyének és a magyar diplomáciának. Ismerteti azt a nehéz helyzetet, amelyben Magyaror­szág a nemzetközi politika játékában részt vesz. Mivel az ország a mai mozgal­mas Európában nem mulaszthat el egy kedvező alkalmat sem, viszont minden cse­lekvésével viharokat válthat ki, diplomá­ciai vezetőinek páratlan nyugalommal és határozottsággal kell eljárniok. Csáky gróf, a jelenlegi külügyminiszter hiva­talba lépése óta olyan működést fejtett ki, amelynek alapján el kell ismerni nagy kvalitásait. Abban a kényes helyzetben, amelyben hi­vatalát átvette, biztosítani tudta országa számára az összes előnyöket, anélkül, hogy drámát idézett volna elő, ami nem volt könnyű. Részletesen taglalja a cikk, hogy mi mindenre kellett Magyarországnak te­kintettel lennie, amikor elhatározta a Kárpátalja megszállását és a lengyel­magyar határ viszaállítását. A játszmát fölényesen vezették. Csáky grófot —fejti- ■ > ■ i J »9U ki a cikk — származása is arra hivatott­nak tünteti föl, hogy az ilyen játékban nyerjen. Foglalkozik továbbá a külügy­miniszter származásával, akinek ősei Ma­gyarországnak legnevesebb államférfiai közé tartoztak. Kiemeli nagy műveltségét, rábeszélő képességeit és rendkivüli mun­kaerejét. Diplomáciai látogatásaiban le­fektette módszereit és céljait: Magyaror­szágnak visszaszerezni nagyságának ele­meit a körülmények kihasználásával, de mindig tartózkodva az olyan kötelezett­ségektől. amelyek az ország függetlensé­gére árnyékot vethetnének. Beszédében meggyőzően kifejtette az okait annak, hogy Magyarország kilépett a Népszövet­ségből. Amikor a tengely iránti hűségét hirdeti, mindjárt hozzáteszi: „De bará­taink sora, amennyire tőlünk függ, még nincs lezárva”. Mint vezérelv húzódik vé­gig beszédén annak kijelentése, hogy Magyarország a lehetőség szerint minden irányban megőrzi és meg fogja őrizni cselekvési szabadságát. Ez a bölcs diplomácia egészben véve meggyőző egy olyan Európában. amely­ben a szövetségek halmozódnak. 1000 felvidéki gyermek — itthon Jaross Andorné levele a Gyermekvédő Liga elnökségéhez 1 A testvéri szeretet termöfáján, amely a 8 mesebeli aranyalma gránátokat termelte ki 8 a magyarlakta Felvidék visszatérése alkal- jl mából, talán a legszebb, legaranyosabb és I B legédesebb gyümölcs az a gondolat volt, hogy a felvidéki gyermekeket, a Felvidék aprósá­gait vegyük itthon az anyaországban, ölelő karjaink közé. Hadd lássák a kicsinyek, hogy milyen a haza, milyen az édes anyaország, amelyről annyi rosszat kellett hallaniok a csehszlovák iskolákban, bár kis szívük megsúgta, szü­lőik megmagyarázták, hogy mind hazugság, amit rólunk magyarokról mondanak, ha nem is adtak a cseh tanítójuknak igazat, mégis azt gondolhatták: talán mégsem annyira szép minden, mint ahogy szüleik mondják. Nem voltak azok a magyar gyermekek kis hitetlen Tamások, sőt megható ügye­fogadhatják lelkűkbe a budai Vár, a dunai panoráma festői fantáziáját messze túlszár­nyaló szépségét, csenghet fülükbe a magyar szó zenéje, érezhetik a hang szivbéli érzé­keny melegségét, szóval: kicsi lelkűk teljes mohóságával lehelhetik be a magyar haza légkörét. Ez a találkozásuk az anyaországbeliekkel felejthetetlen lesz éppen azért, mert gyer­mekekről van szó, akiknek lelki élménye valaha nemcsak jellerrimé, hanem hősi tet­tekké nemesedik. A magyar sajtó őszinte elismerésre méltó lelkességgel állott ennek a felvidéki gyerme­keket az anyaországban nyaraltató gondolat­nak a szolgálatában, indított gyűjtést és juttatta el a fillérekből súlyos ezresekké nö­vekvő összeget a Gyermekvédő Ligához. A sajtónak ezt a készségét, de nem külön­M. I. Magyar FELVIDÉKI HÍRLAP S7erke*»tfi»éi' ' 'adóhivatal, Bp, Vili, József-krt 5. reletonaatal 144-400 fogyottsággal hősi védelmezői voltak nem­csak a magyar gondolatnak, hanem fajtá­juknak és a magyar földnek, de most mégis nagy-nagy boldogság számukra, hogy szép- ségreéhes, gyönyörűségtől ittas szemmel néz­hetnek végig a kalászok arany tengerében fürdő magyar Alföldön, fogadhatják tágult szemük tükrébe a Balaton szelíd kékségét, ben az adakozók áldozatkészségét köszöni most meg a Gyermekvédő Liga elnöksége nevében Jaross Andorné a következő sorok­ban: KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS. A Gyermekvédő Liga elnöksége nevében meleg köszönetemet küldöm mindazoknak, akik adományaikkal előmozdították felvidéki r — a A magyar föld munkása most aratja egész évi munkájának ka­lászát. Kora hajnaltól napszállatig fo. lyik a veritékes munka. Jó erőben tartja ilyenkor a megfe­szített munkától ernyedj ténként ban munftaiudjjkSsR5r bedörzsöl tunkat,>Karf^és/lábizmainkat/4 rte-­nyérnj Diana snsbnrszesszel Az egész szervezet feléled, a vSKJgl- pezsdül, az izmok megfeszülnek, idegek megnyugszanak. Vigyen magá­val munkahelyére egy üveg Diana-sőa- borszeszt, ára megtérül a nagyobb munkateljesítményben és a megvédett egészségben Próbapalack —.64 P. Kispalack 1.10 P. Középpalack 8.20 P. Nagypalack 5.90 P. Mindenütt kapható! magyar gyermekeink idei magyarországi nyaraltatását. A beérkezett adományokból mintegy ezer felvidéki kicsi magyar gyermek nyaraltatását tudtuk lehetővé tenni és így derűssé és boldoggá tehettük ezer magyar gyermek idei nyarát. Fogadja ezért hálás köszönetünket a magyar társadalom minden tagja, aki filléreivel hozzájárult az akció megvalósításához. JAROSS ANDORNÉ Magyar-orosz keresztelő Testvérközsések hírei Buda tudvalevőleg egy kárpátaljai köw séget, Tiszaborkutot testvérközségévé tett, A két helység testvériségének érdekes jel-« képes ünnepét ülték meg a napokban. Községi képviselőtestületi ülést tartot­tak, Duday Alajos dr. kerületi elöljáró mint a jelképes község községi bírája el­nöklésével és felhatalmazták az elöljárót, hogy Tiszaborkut ügyeiben mint bíró ön­állóan intézkedhessék. Dudinszky Pál Tiszaborkut esperese az üléshez levelet in­tézett, hogy a testvérközséggé avatása óta megszületett az első ruszinszkói ma­gyar gyerek, Markulcsek László tiszabor- kuti földmívesnek fia. Erre a képviselő* testület elhatározta, hogy az újszülött ke­resztelőjén résztvesz, a keresztapaságot a Frontharcos Szövetség XI. kerületi cso­portja vállalja és ez gondoskodik az új­szülött kelengyéjéről is. Kispest város képviselőtestülete pénte­ken este rendkivüli közgyűlést tartott, amelyen foglalkoztak a három kárpátaljai testvérközség, Rókamező, Kovácsrét és Szihabaromka kulturális és gazdasági megsegítésének ügyével. A közgyűlés a segítségnyujtán részletes kidolgozásával húsztagú bizottságot bízott meg. Elhatározta a közgyűlés azt is, hogy a három testvérközségnek országzászlót ajándékoz és ezeket július 23-án avatják fel ünnepélyes keretek között. Az Országos Földhitelintézet testvér­községül fogadta a ruszinszkói Takcsány községet. Ezzel közvetve a szomszédos Cirókaófalú és Zuhatag községek is ré- i szesülnek támogatásában. Ezidőszerint e három község negyven gyermekét nya­raltatja az Országos Földhitelintézet, a tolnamegye! Földes-pusztán, illetve a nógrádmegyei Mátranovákon. Augusztus havában újabb negyven gyermek fog az Országos Földhitelintézet nyaraltatási akcióijában részesülni Földes-pusztán és a somogvme(Tvei OsurTÓn. Tervbe vette az Országos Földhitelintézet, hogy a köz­ség szegénysorsú lakosságát karács'ny- kor segélyben rész siti, a továbbiakban pedig kultúrházat létesít a központiasan fekvő Takcsány községben. A lakosság, i valamint a községek vezetői nagv öröm­mel vették tudomásul az eddig történte­ket és a jövendő terveket.

Next

/
Thumbnails
Contents