Felvidéki Magyar Hirlap, 1939. július (2. évfolyam, 147-172. szám)
1939-07-09 / 154. szám
Józseffalva feltámad Látogatás a porráégett bukovinai magyar községben, amelynek újjáépítéséért páratlan mozgalmat indított Erdély magyarsága 'r Józseffalva, július. Arról, ami ebben a bukovinai színtiszta magyar községben áldozócsütörtökön történt, még hosszú ideig nem tud megrendülés nélkül be- iszélni egyetlen józseffalvai sem. De azok sem, akik azóta itt jártak, akik látták a szörnyű pusztulást s belenéztek ezekbe a szomorú, ifttaégbeesett szemekbe. Mert a pusztulás valóban szörnyű! A tragédia komorságát fokozza, hogy éppen egy, a fajtájától messzire került magyar falu lakosságát érte. Ezek a magyarok egyetlen éjszakán elvesztették mindenüket. Az eget a lapokból szinte túlontúl ismert. Az egyik alvégi ház telkén kakast pattogtattak a gyerekek. A hirtelen támadt szélvihar felkapta a parazsat s negyven perc se telt belé, lángban állt az egész falu. Mentésről persze szó se lehetett. Valamennyi ház leégett a katolikus templom s néhány messzebbeső épület kivételével. A nemrég még gyönyörű, takaros mintaközség helyén most nincs más, csak pernye, korom, hamu és megüszkösödött téglafalak. A több, mint két kilométer hosszú fő- utcán még a fák is megszenesedtek ... Miről volt híres Józseffalva ? Józseffalvát Erdélyből menekült székelyek alapították 178Q-ban a többi bukovinai magyar községgel, Iíadikfalvával, Istensegíts-csel3 Andrásfalvával és Fogadj- isten-nel együtt. A legtöbb község színmagyar. Józseffalva felépítése különös gonddal történt, a községet mintafalunak is nevezték s joggal büszkélkedtek vele. 260 telkesházból állt: háromnegyedrészük teljesen a lángok martaléka lett. Emberi szóval ki sem fejezhető, micsoda sötét kétségbeesés és rémület lett úrrá a boldogtalan embereken, amikor egész életük munkája semmisült meg. De nem erről akarok írni: hála Istennek, Józseffalva népe túl van már az első hetek elkeseredésén, esüggedé- sén s újra kezdi, mint a lábadozó, ízleli a munkát és isipét mer a jövőről beszélni. Nemcsak azért, mivel felsegélyezésére páratlan méretű tömegmozgalom indult meg a magyarság körében, a bukovinai magyarlakta községekben, Erdélyben és a Bánátban, hanem azért is, mivel a szörnyű csapás csak elkábíthatta, de végleg le nem törhette. Ez a nép századokon át állandóan menekülő állapotban élt s a megpróbáltatások sorozatait szenvedte el. Ez nemcsak védekező ösztönét fejlesztette ki, hanem szociális, összetartó hajlamát is. A mélységes ragaszkodás a fajtához, a nyelvhez, az ősi hagyományokhoz és szokásokhoz oly erős bennük, hogy annak messzi vidékről csak csodájára járhatnak. Rendkívül dolgosak, szorgalmasak s ez a titka hajdani jólétüknek is. Mert a józseffal- vaiak aránylag jómódban éltek. Az átlagbirtok ugyan nem volt több 2 fáncsá- nál, — így nevezik itt a hektárt, — de okosan és ügyesen gazdálkodtak, összetartottak, piacképeset termeltek s így mindig boldogultak. Messze vidéken híre volt a ceapa ungureasca-nsk, a magyar hagymának, híresek voltak állataik, szőtteseik, kitűnő kendertermésük. További jellemző vonásuk a rendkívül fogékony családi érzés, nagy gyermekszeretetük és a mélységes istenhit. Átlagban 6—7, nem ritkán azonban 10—\2 gyermek is található egy-egy családban s ezek a gyermekek mind életerősek, szépek, egészségesek. S igen szorgalmasak is. A család fenntartásához már korán hozzájárulnak munkájukkal s a távoli falvakban vállalt feleskeresményükkel. De ragaszkodnak is gyermekeikhez s féltő szeretettel csüngnek rajtuk. A szomszéd magyar kézségek a tűzvész után felajánlották, hogy magukhoz veszik a józseffalvai gyermekeket. A károsultak azonban kedvesen elhárították a kérést. Valami egészen csodálatos a hitük is. Ebben nagy része van áldozatos, melegszívű lelkészüknek, aki a szó szoros értelmében együttél népével s osztozik bújában-bajában. A tűzvész alkalmával az elsők között mentették meg az utszéli és falubeli kereszteket s a harmadik napon első építőmunkájuk a keresztek visszaállítása volt régi helyükre. A magyarság szíve mindenütt megmozdult A borzalmas erejű tűzvész egyedül a falu közepén álló templomot h.agyta épen. A román ortodox imaház porig égett, de a magyarságé a lángtenger közepén még meg sem pörkölődött. Akárcsak a csodában. A nép a tűzvész előtt minden este s kora reggel idejárt s ma méginkább menedékháza a templom, ahová buzgón jár el imádkozni. Különös és érdekes templom ez a józseffalvai. Egyik nevezetessége, hogy hosszú hónapok munkájával maga a plébános festette ki. A másik, hogy a tornyában lévő órát egy itteni asztalos- mester készítette, aki még zenélő szerkezetet is épített bele. Amikor a toronyóra elüti a delet, a torony ablakában sorra megjelennek az Árpádházi szentek képmásai. Sajnos, István király és a többi magyar szent szobra áldozócsütörtök óta csak egy kormos, kietlen, sivár pusztaságra tekinthet le a yalpszinüleg vérző szívvel merengenek el ennek a derék, szorgalmas és istenfélő magyar népnek a tragédiáján. De bizakodva is, hiszen Józseffalva — ez most már kétségtelen — nemsokára feltámad hamvaiból. A magyarság, a székelység mind Bukovinában. mind Erdélyben, azonnal nagyszabású s eddig még soha nem észlelt mozgalmat indított a károsult családok felsegélyezésére. Csodálatos és mélységesen megható látni ennek a tömegmozgalomnak az eredményét, amely mindenütt nagy áldozatokra képes, ahol csak magyarok élnek és dolgoznak. Az első segítséget a bukovinai magyar te}epes községek adták. Élelmiszert, ruhaneműt, sőt még tekintélyes pénzösszeget is hoztak s a szefetetademányok njég egyre érkeznek. A község plébánosához magáM. N. B. 1214. sz. e. a. H iflefsmz-HiiiösHionat napos 1939 íulius 30 - augusztus 9. Olaszországba Risivtlelidfj: f. Velence W óm a Hép q|y Gap ni Jelentkezés és felvilágosítás: MEFHOS? TRAVEL UTAZÁSI IRODÁNKBAN Budapest, IX., Ferenc-körűt 3g. és Budapest, VHL, József-körút 5 P Telefen: 18—72—74. Telefon: 14—14—00. A MEGSZIGORÍTOTT TIENCSINI BLOKÁD nősöktől már a tűz másnapján 10—20— 30 ezer Uies adományok érkeztek s ezek mind Erdélyből jottefy, Erdélyben és a Bánságban a magyarság azonnal felkarolta vértestvérei ügyét, hatalmas arányú gyűjtés indult meg, amelyben magánosok és testületek egyaránt résztvesznek. Kisemberek utolsó leijüket adják oda. A megható eseteknek se szeri, se száma. Az erdélyi és a bánáti lapok külön is gyiDtést indítottak. A két nagy lapnak, a Keleti UjsáfJnak és a Magyar Lapoknak a gyűjtése máris csaknem egymillióra rúg. A különböző egyházközségek is dicséretes buzgalommal álltak a nagy cél szolgálatába s a templomokban megejtett psrselyezések is igen szép eredménnyel jártak. A magyarság szíve mindenütt megmozdult s szerető igyekezettel újjá akarja építeni a romhalmazzá vált községet, Józseffalva nem csak volt, hanem — lesz is! A közvetlen segítségnyújtás legtalálóbb módját Németh Kálmán, Józseffalva bálványozásig szoretetf lelkésze találta ki s ez csakhamar egész Erdélyben nem várt visszhangra talált. Eszerint mindegyik egyházközség egy-egy józseffalvai leégett családot fogad örökbe s vállalja a család otthonának újjáépítését vagy legalább is minden tőle telhető támogatást megad az újjáépítés érdekében. Háld mindezeknek az akcióknak, a szerencsétlenül járt bukovinai magyar község nemsokára nem csak volt, hanem lesz is. Az építkezések néhány hetem belül megindulnak s tán télre már be is fejeződnek. A sürgős segítségre szükség is van, mert a mai állapot hosszú ideig fenn nem tartható. A nép nagyrésze ideiglenesen összetákolt szükségkalyibákban vagy azoknál az alvégi szegényedénél húzza meg magát, akiket a tűzvész most ugyan megkímélt, de tavaly viszont egy árvíz elmosta házaikat. Sok helyen huszan-huszonketten zsúfolódtak össze. A betegség így hatványozottan pusztít s a férfiak munkaerejét nagyban csökkentik az egy-egy kis házban, csűrben, istállóban sok síró gyermek és összezsúfolt családok közt töltött álmatlan éjszakák. Maguk a józseffalvaiak egy zokszót sem ejtenek, méltósággal viselik a csapást s szelíd büszkeséggel hárítják el a felkínálkozó segítséget. Szerényen ezt mondják a segítséget hozóknak: ^ „Isten fizesse meg, amit értünk tettek és tesznek. Nagy ínségbe jutottunk s talán egész életünk minden fáradozása kárba veszett, de ezt mégis magunknak kell elviselni. Minden jótétemény, amit az erdélyi testvérek nekünk adnak, bizony pénzbe kerül s mi úgy szeretnők, hogy ne terheljük őkét mjnden bajunkkal. -Csak -annyit kap? junk segítségül, amiből födelet húzhatunk t magunk fölé. Aztán bízzanak bennünk az erdélyi jó testvérek: a többit majd kikeressük mi a magunk munkájával“. Ez a nép nem tolong, nem lázong, nem türelmetlenkedik. Előkelő tartózkodással fogadja a segítő kezet, halkan tűr és meleg tekintettel mond köszönetét a segítségért. Ez a tekintet azonban a szívből jön s többet mond minden hálaszónál. Remélhetőleg mindegyikük hamarosan a maga otthonában gondolhat a szív és a lélek melegével azokra, akik lehetővé tették Józseffalva újjászületését. (cs. b.) Rövidesen aláírják a szerb-horváí megegyezési Német lapok szerint már megegyezett Cveihovics és Macsek Berlin, július 8. A német sajtó belgrádi sajtó értesülése szerint a Cvetkovics és Macsek között megakadt tárgyalásokat a közelmúltban ismét folytatták és a tárgyalások már közel vannak a befejezéshez. A Deutsche Allgemeine Zeitung belgrádi tudósítója kormánykörökből úgy értesül, hogy a megegyezés máris létrejött és a közeljövőben alá is írják. A pénteki nap folyamán a belgrádi egyetem három jogtudományi tanára Bledbe m\ m mmm i utazott, ahol jelenleg Cvetkovics miniszterelnök s több miniszter tartózkodik. Valószínűnek tartják, hogy a tanárok a megegyezés megszövegezése céljából utaztak Bledbe. Hír szerjnt nem került sor a ju-. goszláv alkotmány megváltoztatására, amennyiben a megegyezés az alkotmány megváltoztatása nélkül is létpp jön, Cvetkovics és Macsek megbeszéléséről hivatalosan nem nyilatkoznak, de nem is cáfolják. tmmammmdtaern Háztartássá! foglalkozók figyelmébe! Felhívjuk lapunk előfizetőinek és minden háztartással foglalkozónak figyelmét az Országos Iparegyesület Őszi Lakberendezési és Háztartási Vásárával kapcsolatosan tartott fözöversenyek, befözöversenyek és befőttek szépségversenyén való részvételre. A versenyeket a Kát. Háziasszonyok Orsz. Szövetsége rendezi a városligeti Iparcsarnokban. A versenyzők négytagú család háromfogásos étrendjét föSlK meg. Aki a legkevesebb gázfogyasztás mellett, legízletesebben főzi meg takarékosig a menüt., első díjban részesül. Ezenfelül minden versenyző részesül díjazásban. A versenyzőkre semmiféle költség sem hárul. Minden jelentkezőt szívesen lát a Kát. Háziasszonyok Orsz. Szövetsége háztartási szakosztályának vezetője, Stumpf Károlyné, VIII., Mária-utca 7. Jelentkezési határidő július 30.
