Felvidéki Magyar Hirlap, 1939. július (2. évfolyam, 147-172. szám)

1939-07-30 / 172. szám

IO ■HiliMinflu •jWs.öVsRHIRIiaE 1939 JÚLIUS 30*. VASÁRNAP Kutyától ■ repülőgépig Q6« Megrendezik a jegesvilág hőseinek első sereg­szemléjét — Tizennégy nemzet vesz részt a sarkvidéki világkiállításon Érdekes és a maga nemében egyedülálló vállalkozást készítenek elő a messze észa­kon Norvégiában. Bergen városában a jövő év folyamán, május havától augusztusig nemzetközi kiállítást rendeznek, amely az ilyenfajta vállalkozások sorában egészen különleges jellegű. A sarkvidéki kutatások egész anya­gát fogja feltárni ez a kiállítás: az első nemzetközi tárlata lesz annak a nagyszabású kutató munkának, amelyet két évszázadon át az emberiség legmerészebb, legvállalkozóbb szellemű hősei végeztek, hogy a sarkvilágnak, az Arktisnak és Antarktisnak minden titkát és rejtelmét feltárják. A sarkkutatás hőskora és jelene A sarkkutatások történetének két kor­szakát fogja egymás mellett bemutatni ez a kiállítás és ez a két korszak egyúttal az emberiség történetének, a civilizáció fejlő­désének két különböző korszakát világítja meg és éppen a sarkkutatás történetében mutatja be azt a rendkívüli hatást, amit a civilizáció fejlődése az emberiség életében előidézett. Á századforduló sarkkutatásának ge­nerációja a kutyaszán jegyében állott. Ha erre a hősi korszakra gondolunk, fel­tűnik képzeletünkben a sarki kutyák által vont szánkó, amely a töredezett, felpupo- sodó jégen fáradságosan tör magának utat előre és szőrmébe burkolt férfiak feszítik vállukat a szánnak, hogy előresegítsék. Vagy hókunyhót látunk, amelyben torzon- borz szakállú férfiak ülnek, akik régi ott­honuktól, az elhagyott világtól teljesen el vannak vágva, a civilizált élettel való min­den kapcsolatuk megszakadt és akik fárad­ságos napi munkájuk elvégzése után a fél­éves sarki éjszaka befejeződését és a nap visszatértét várják. A háború előtti nagy vállalkozások ilyen természetűek voltak, de a technika rohamos fejlődése a sark­kutatások lényegét is egyszeriben meg­változtatta. A mai sarkkutatás hőse az az amerikai Byrd, j; aki repülőgépen röpül át óriási területeket a Déli sark körül és egy nap alatt akkora darab hóval és jéggel borított földet tár fel, amennyinek földerítéséhez régebben esztendők voltak szükségesek. A rádió útján pedig a sarki expedíció állandó kapcsolatban van a civilizált világgal, a hókunyhóban is tudomást szereznek a világ minden jelentős eseményéről, ha pedig az expedíció veszedelembe kerül, már nin­csenek elhagyatva, nem kell menthetetlenül elpusztulniok a „fehér halál” birodalmában, hanem szétsugározzák az S. O. S. riadót a világ minden sarkába és amint a Nobile- expedició végveszélyében történt, bizonyára akad olyan rádiós, aki felfogja a vészjele­ket és megindulhatnak a jégtörő hajók, hogy fölvegyék az úszó jégsziget halálra szánt rabjait __ A kiállítás rendezői ezt a nagy hasadé- kot akarják a kiállított anyagban áthidalni, ami a sarkkutatás régi világa és a mostani között fennáll. A régi korszak még ott él friss emlékezetünkben, miközben az új ro­hamos léptekkel halad előre a fejlődés út­ján. Éppen ezért talán a legalkalmasabb időpont a mostani egy ilyen kiállítás ren­dezésére, mert ennek a kiállításnak kell feltárnia, hogy mit végzett a sarkvidéki kutatás akkor, amidőn ski- és szántalp- nyomok mutattak irányt az Északi és Déli sarknak és be kell mutatnia, hogy milyen lehetőségeket nyújt az új tech­nika, amely véget vetett a sarkkutatás roman­tikus korszakának, hogy egy merőben új kutatási módszert vezessen be és új lehető­ségeket tárjon fel. A kiállításnak további célja az, hogy bemutassa: milyen életlehe­tőséget nyújt a sarkvidéki természet azok­nak az embereknek, akik évszázadok óta mint a civilizációból kiszorított peremnépek tengetik a jégmezőkön életüket és azoknak, akiket a tudomány szolgálata, vagy esetleg gyakorlati célok arra kényszerítenek, hogy a civilizáció kellős közepéből kiszakadva hosszabb-rövidebb időt töltsenek sarki te­rületen. A Hállítás anyaga Nemcsak időben, de térben is óriási anyagot ölel fel a Ber- genben előkészített nagyszerű világ- kiállítás. Két évszázad sarkkutatásának történetét, eredményeit, emlékeit tárja fel és ez a kutatómunka terjedelemben is óriási terü­letet ölel fel, hiszen tudjuk, hogy a déli sark körül akkora darab föld­terület van, mint mekkora Európának egész terjedelme, míg az Északi sark vidékét jéggel borított tenger veszi körül. Az északi Jeges-tenger, Grönland, Jan Mayen, Svalbard, Ferenc József-föld, Nowaja Semlja, az Ázsiától és Amerikától északra fekvő artikus sziget­világ, Antarktisnak rejtelmes földje a kö­rülötte levő tengerrel és szigetekkel az a világ, amelynek életét, természetét, törté­netét a kiállítás bemutatni kívánja. A sarkterületek A sarkvidéknek a gyakorlati életben jó­val nagyobb jelentősége van, mint azt a laikus elgondolja. Elsősorban a tudományos szempontok jönnek tekintetbe, amelyek azonban a legszorosabb kapcsolat­ban vannak a gyakorlati élettel, A sarki területek meteorológiai viszonyai ugyanis állandóan kihatnak a lakott kontinensek időjárásának akadályozására, úgy, hogy azok beható tanulmányozása és megisme­rése nélkül a kontinensek meteorológiai munkálkodása csak ingatag alapon áll. Most már az északi államok: Norvégia, Svédország és Oroszország, úgyszintén az Egyesült Államok és Kanada is rendszeres tudományos megfigyelő munkát végeztet­nek a sarkvidéki állomásokon, amelyeken hihetetlenül nehéz viszonyok közepette tel- jesitenek őrszolgálatot a tudomány hősei. A repülésügy szempontjából is rendkí­vül fontos a sarkvidéki tudományos kutatás. A földnek nemcsak földrajzi sarkai: az Északi és Déli sark vannak az arktikus te­rületen, hanem a mágneses sarkai is, ame­lyek tudvalevőleg nem olyan szilárd pon­tok, mint a földrajzi sarkok, a föld tenge­lyének végpontjai, hanem egy kis körön belül változtathatják helyzetüket. A repü­lés pedig bizonyos értelemben összefügg a föld mágneses jelenségeivel, ezért a föld- mágnesség problémáit is teljes mértékben föl kell deríteni éppen a repülésügy nagy érdekében. Azonkívül tisztázni kell a sarki területek fölött való navigáció kérdéseit, mert például az Északi sarkon át jelenté­kenyebb távolságmegtakarítás érhető el a kontinensek közti repülőforgalomban. Ám egyéb gyakorlati jelentősége is van a sarkkutatásnak, hiszen azok a te­rületek, amelyek a sarkokat fogják kö­rül, nem értéktelen és haszontalan földda­rabok, hanem igen fontos nyersanyagok lelőhelyek A geológusok már megállapították, hogy az arktikus földeken nagy mennyiségű ércek, szén és más fontos anyagok fordul­nak elő. Azt is, tudjuk, hogy a sarkvilág faunája rendkívül fontosságú világgazda­sági szempontból, mert a bálna-, fóka­vadászat egyre jelentősebb szerepet ját­szik, a prémes állatok jelentősége pedig közismert. Hasonlóképpen éppen a legújabb kuta­tások alapján egyre inkább kitűnik, hogy a sarki kutatások révén a hajózásnak is új utakat lehet nyitni a sarki vizeken. Ha az északszibériai utat és az északnyu­gati átjárót azokkal az eszközökkel, ame­lyekkel a hajózási technika még ma rendel­kezik, túlságos mértékben nem.' is lehet igénybe venni, a technika haladása arra mutat, hogy az emberiség ezeket a nehéz­ségeket is csakhamar legyűri. Ezeknek az utaknak pedig igen nagy fontosságuk lesz elsősorban stratégiai szempontból. Annyi azonban máris bizonyos, hogy úgy az arktikus, mint az antiarktikus terület központi helyzete következtében már a legközelebbi jövőben rendkívüli szerepet fog játszani a repülésügyben. A sport szempontjai Az elmondottakból kitűnik, hogy úgy tu­dományos, mint gazdasági és politikai szempontból jelentős érdekek kapcsolói­nak egybe a sarkvidéki kutatásokkal. De nem- kevésbé fontosak a sportszempon­tok is. A sarkkutatás bátorságot, vállal­kozási kedvet, kitartást, önálló kezdemé­nyezést, leleményességet, önbizalmat és még sok más olyan tulajdonságot kíván meg, amelyeknek kifejlesztése jellem­képző és népnevelő értékű. Végső fokon pedig nemzeti becsület ügye is, hogy minden nép kivegye valamelyest a részét a kutatásnak ebből a munkájából is, amely az utolsó ismeretlen foltokat akarja eltüntetni földünk térképéről. Az elmondottakból láthatjuk, hogy mi­lyen hatalmas és gazdag anyagot fog fel­ölelni az első nemzetközi sarkkiállítás, amelyet hozzáértő kezek rendeznek a sark­kutatás klasszikus földjén, Norvégiában. A kiállítás bemutatja majd, hogy ed­dig mi történt és rámutat arra, minek kell még történnie. Hatalmas térképeken látjuk majd az öaz- szes expedíciók útját, látni fogjuk a köz­lekedési eszközöknek modelljeit a kutya­szántól a sarki repülőgépig, az expedíciók teljes felszerelését, tudományos eszközeit, óriási fényképanya?ot( a naplókat és egyéb fönnmaradt relikviákat, eredeti és nyom­tatott térképeket, valamennyi sarkvidéki expedíció minden fennmaradt emlékét. Kü­lön osztályok mutatják be a sarkvidéki tudományos munka eredményeit és na­gyon érdekes lesz az a csoportja a kiállí­tásnak, amely a sarkvidék életét tárja fel, a sarkvidéki ember minden életmegnyil­vánulását, a természeti népek kul túlmun­káját, gazdasági és higiénikus fejlődését. Vagyis a kiállítás tudományos jellege éppen nem áll ellentétben azzal a törek­véssel, hogy népszerű is legyen. Való­színű tehát, hogy a különleges alkalom a, jövő évben tömegével szólítja a látogató­kat a messzi északi városba. Törne ti m Sxúszfiaivan ember betegedett meg a lépfenés tétjén fiúsától Nyíregyháza, július 29. A Szabolcsver- meshez tartozó Vigh-tanyán az egyik cseléd tehene lépfenében elhullott. A te­hén húsát kimérték a tanyabelieknek. A tehén húsától mintegy 160 ember megbe­tegedett és a betegek közül többet a kisvárdai kórházba kellett szállítani. A nyíregyházai ügyészség a vizsgálatot meg­indította. Magyarország - Hollandia 4:1 Fölényes győzelemmel nyerte meg a magyar válogatott vízipólócsapat első Horthy Kupa mérkőzését Szombaton délután 3 órakor nyitotta meg Bernát herceg, a holland trónörökösnő férje Doetinchen-ben a második Horthy Miklós vizipóló-kupatornát. A szép holland fürdő­helyen „telt ház van“: igen nagyszámú és előkelő külföldi közönség gyűlt össze a torna látványosságaira. Az egyes nemzetek vizl- pólócsapatal zászlók alatt vonultak fel. majd a zenekar eljátszotta himnuszaikat. A torna első mérkőzését a magyar és a holland válogatott csapatok kezdték meg délután %4 órakor. A mérkőzést a francia Thierry vezette. A magyar csapat Mezei—Sárkány, Hazai— Bozsi, Brandy, Németh, Kislégl összeállítás­ban szállt vízbe, hogy megvívja a tornának talán legnehezebb mérkőzését. A mérkőzést Magyarország csapata nyerte meg 4:1 (2:0) arányban. A magyar csapat a várakozásnak megfelelően, igen jól szere­pelt, a gólokat Németh dobta. Szombaton játszották még le a Belgium—- Franciaország mérkőzést, amelynek eredmé­nye 2:2 (2:0), valamint az Olaszország—Né­metország mérkőzést is, amely 4:4 (3:2) arányban végződött. Vasárnap Olaszország válogatottjaival mérkőzik meg a magyar csapat, a német Daamen vezetésével. Szerkesztői üzenetek Régi csendes olvasó. A nemzethüségi igazo­lások kizárólag az Egyesült Párt titkárainak hatáskörébe tartoznak. Szabály szerint még a helyi szervezeti elnökök sem igazolhatják a nemzethüséget, hanem csak ajánló levelet adnak a titkárokhoz, akik nem ismerhetnek minden párttagot személy szerint. A hatósági erkölcsi bizonyítvány csak a felszabadulás óta tanúsított viselkedésre vonatkozhatik. A ható­ságok nem adhatnak erkölcsi bizonyítványt arról az időről, mikor még nem működtek. Ezt pótolja a nemzethüségi bizonyítvány. A nemzethüségi igazolást megkapja mindenki, aki nem volt tagja a megszállás alatt olyan pártnak, mely a magyarság érdekeit gyöngí­tette és a csehszlovák rendszert támogatta. — Rapcza Vince, Tornóc. Kérdésére nem tudunk pontosan felelni, minthogy nem írja meg tisz­tán, hogy milyen vonatkozásban kíván vég- kielégítést. Ajánljuk, hogy forduljon a fel­vidéki földreformügyek államtitkárságához Budapesten a felvidéki minisztériumban és igényeljen földet. •—• Hajdú Sándor, Léva: Amennyiben a csehek alatt szolgálatot telje­sített, adjon be kérvényt a belügyminiszter­nek cimezve és 2 P okmánybélyeggel ellátva, hogy reaktiválják. Kérvényében sorolja fel azokat, amiket levelében nekünk leír. Ameny- nyiben tagja az Egyesült Magyar Pártnak, a párt szervein keresztül juttathatja el az ille­tékes helyekre. — Ifj. Andrácky János, Ga- lánta. Levelében nem írta meg, hogy vájjon beiratkozott-e a komáromi betegsegélyzöbe. Mert ha nem tag, akkor a komáromi beteg- segélyző nem köteles fizetni. Egyébként levél­ben válaszolunk. H. J.-né dr-né. Fél. A válasz postán megy. Kassai öregnyugdíjas. Néhány napon belül megadjuk a kért felvilágosítást. Feriik Miklós, Ipolybél. A kívánt adatokat ma postára adtuk. I. M., Ungvár. Magyar Telefonautomata R. T„ V, Tükör-utca 3. Film 108. Tessék a Meteorológiai és föld- mágnességi intézethez fordulni. Címe: Buda­pest, II., Kitaibel Pál-utca 1. Komlós, Rimaszées. Kérésével forduljon a Központi Gyógy növény irodához. Címe: Buda­pest, Akadémia-utca 11. A német-magyar tiszti teniszmérkőzés két szereplője: BAUER (Németország) és dr. BÁNÓ (Magyarország)

Next

/
Thumbnails
Contents