Felvidéki Magyar Hirlap, 1939. július (2. évfolyam, 147-172. szám)

1939-07-30 / 172. szám

1 f 1939 JÚLIUS 30, VASÁRNAP mviDtfa -J^LÓÍaRHTKDAB Kevesebb a gyerek, finomabb a szoknya Sáró vidékén, a garam- völgyi egyke nyomában Nagyot zökkent a motoros, majd megállt. Állomáshoz értünk. Egy asszony szállott fel fiával. Vagy 16—17 éves lehetett, kövér tes­tét alig vonszolta. Hájas nagy fején a fél­hülyék jellegzetes mosolya vibrált. Édes­anyja kézenfogva vezette. Bizony rajta fe­lejtettem a szemem. — Szép az egyetlenem — szólott az asz- szony. Szépnek biz az nem volt szép, de hogy ,,egyetlenke”, az nagyon meglátszott rajta. — Kijárta már az iskolákat? — kérdez­tem. — Már vagy három esztendeje, a negyedik­ből maradt ki, mindegyik osztályt kétszer járta. Nem szorul a tudományra, kinek 80 holdja van — nevetett az asszony. — Kap szép lányt, gazdagot, csak úgy törik majd magukat utána a lányok. Szegények, gondoltam magamban! Jelen voltam egy ilyen esküvőn, ahol egy húsz- holdas leány abban a kitüntetésben része­sült, hogy elvette egy 100 holdas félhülye. Bizony ott csak az örömszülök örültek, a menyasszony sirdogált. A motoros kalászoktól roskadó gabona­földek között robogott tovább. Minden adott­ság megvan Garamvölgyében a magyarság szaparodásához. Föld, vagyon, gazdagság. Soktagú családok mellett sem következne be belátható időn belül az elproietárosodás. Mégis pusztul, fogy Garamvölgye magyar­sága. A születések ezreléke már az ormán­sági alatt van. Ezen gondolkoztam és újra megállt a vo­nat. Kiszálltam és megindultam a garam- völgyi egyke után Sáróba. Nagy- és Kissáró ma már teljesen összeépült, csak a cigány­telep viskói vonnak válaszfalat a két község közé. Sáró egyike a legrégibb garamvölgyi községeknek. Neve már 1272-ben ismeretes. A falu a történelem viharában sokat szenve­dett. Csák Máté, Giskra hadai, a török világ és 1848 viharai mind Végig száguldottak a falun. De mindent kihevertek. Lótenyésztésük latnak. Szeretnénk a hetedik határban lenni. Krajcárért visongtak körülöttem a rajkók. Ezekben itt nincs hiány. A cigányok nem ismerik az egykét. A nagysárói római kato­likus iskolát nem is fenyegeti a leépítés ve­szélye. A Cigánygyerekek biztosítják az után­pótlást. A béresek se ismerik a „gazda módit“ Mégazután a nagysárói béresek sem hódolnak a „gazda módinak”. Cigányok és béresek képezik Nagysáró lakos­ságának többségét. A béresek sorsa bizony nem irígylésreméltó. Nagyszámú családjuk­kal éphogy csak eltengődnek. A jólét, a gaz­daság a pusztulóké: a gazdáké. Kissáró egész lakossága és Nagysáró népének körülbelül 30 százaléka gazda. Akad 80 holdas is, de a legtöbb 120—130 holdas. Gazdasági mód­szerük teljesen egyoldalú: háromforgós. Az egyke a kissárói gazdák között kezdődött, de átterjedt a nagysárói gazdákra is, előbb a reformátusokra, majd a katolikusokra. Az egyke a legveszélyesebb ragály, átmegy a reformátusról katolikusra, gazdáról zsellérre, ha idejében nem sikerül megfékezni. Az egykének az oka itt teljesen gazda­Kevesebb a gyerek, finomabb a szoknya, egy- gyel több sor az aranyláncból és nem fogy meg Örök szerelmesük, a föld. A szokás tel­jesen berögzödött lelkűkbe. A prédikáció nem használ. Hisz a vallásosság sokszor már csak puszta formalitás, szokás náluk. Pusz­títás a katolikusok között a cigányok és béresek miatt nem mutatható ki. A béres­gyerekek és cigányrajkók tömege pótolja a néfnszülétő gazdágyébékekét. Megakadlak a tálalói angol- japán tárgya Japán és Németország áfa fob gya­korlón lehetőségeidet talált gazáa- sági tel j estim én y eild egészséges Uícser élésére a 17. században országos hírű volt. Lakói az egyetlenek voltak, akik hajdan a Garam vizéből aranyat mostak. Most azonban az egyke végzetes pusztulás felé sodorja Sáró lakosságát, illetőleg csak gazdáit. Mert a lakosság hármas tagoltságú: gazdák, béresek, cigányok élnek itt a falu­ban. A kakastollasok kevesebbet írnak Legelőször a cigányok között néztem szét. Körülbelül 500 cigány él itt. A kurucvilág postásainak és kémeinek leszármazottai. Messzeföldön híres cigányzenészek és szíve­sen eljárnak napszámba is, de csak tavasz- szal és ősszel. A melegben nem ízlik a munka. — Még a szélnél is rosszabb a meleg — mondta egy dade. Bizony a 7. parancs ellen is vétenek, de inkább csak a szomszédos falvakban. A „be­csület” nem engedi, hogy otthon lopjanak. Különben is derék „kakastollasaink” bevonu­lása után minimumra korlátozódott lopásaik száma. .— A cseh csendőrök nem törődtek a lopá­sokkal — mesélte egyikük. — ök a becsületes emberekre vigyáztak. Az ablak alatt leskelődtek, hallgatóztak, hogy mit beszélnek. Nagyon féltették a republikát, de igazuk is volt. Elfújta az első szél, érezték azt előre. Engem is lecsuktak egyszer, de nem lopá­London, július 29. Pénteken a késő esti órákban érkezett meg Londonba Craigie, tokiói angol nagykövet jelentése az angol-japán kerekasztalértekezlet legújabb fennakadásáról. Kiderült, hogy a tiencini bankok ezüst­tartalékának kiadását és a kínai nemzeti kormány pénzének a forgalomból való ki­zárását sürgető japán követeléseket Ang­lia képviselője kereken visszautasította. Az angol sajtó nem titkolja, hogy az Egyesült Államok legújabb lépése kiszá­míthatatlan módon erősítette Anglia hely­zetét Japánnal szemben és hogy ha a tokiói tárgyalások a legcsekélyebb nehéz­ségekhez vezetnének, Anglia habozás nél­kül felmondja Japánnal kötött kereske­delmi szerződését és más gazdasági meg­torlásokat is alkalmaz. Annál szomorúbb a református egyház sta­tisztikája. Az 1930-as népszámlálás szerint Nagysáró református lakossága tíz év alatt 315-ről 291-re, Kissárőé 518-ról 423-ra esett vissza. Idén mindössze hét gyermek iratkozott be a református elemi első osztályába, ahova mindössze 50 és egynéhány gyermek jár. Kissáróban egyre gyakoribb az üres porta. Mostan csak egyes magyar családok koporsói. De ezekből lesznek a falvak, majd egész Garamvölgye magyarságának kopor­sója. A cseh uralom Idején az üres házakat szlovák bevándorlók vették még s ha fel nem szabadulunk, gyors lépésekkel haladt volna Kissáró szlovákosítása. Mégpedig itt kivéte­lesen nem erőszakkal, telepítésekkel, hanem önkéntes bevándorlókkal, hisz teljes áron vet­ték meg a kipusztult magyarok házait, föld­jeit. A sárói koporsók árnyékában Most Országzá3zlót avattak Sáróban. Vá- rady Lajos nagyczétényi plébános, Sárő szü­lötte nagyhatású beszédet tartott. Midőn azt mondotta: „Horthy Miklós azt üzente”, öröm volt nézni az arcokat. Egy „előre” — és puszta kézzel nekirohantak volna a lelkesedő magyarok az ellenségnek. Az öröm azonban hamarosan eltűnt az arcomról, mert szemem előtt megjelentek a házkoporsók. Ha egy pár évtized múlva egy új Várady mondja ugyan­ezt az Országzászlónál, alig lesz, aki meg­hallgass* Sárón bizony nagyon fogy Horthy Miklós regimentje. Van még kiút a pusztulás örvényéből? Van. Újabban kezd fellépni a „kettöcske”. így lassúbb lesz a kihalás, de így is bekövet­kezik a vég. Most temettek egy gazdát. Két örökösére három porta maradt. Ehhez jön majd a házastárs révén még kettő. így há­rom portából — koporsó lesz. El kell jönni a „hármacskánakis és fel kell frissíteni a falu lakosságát. A béres lakások tele vannak gyermekkel. A nagybirtokból még bőven ki­hasíthatok a parcellák. Földet kell juttatni a sokcsaládú magyar béreseknek, hogy ez az új gazdaréteg szilárd talajjal a lába alatt visszafordíthassa a pusztulás felé rohanó sárói magyarságot. az angol és a francia kormányokkal, de azóta eszmecserét folytatott Londonnal és Párizzsal is a távolkeleti helyzettel kapcsolatban teendő újabb lépésekről. Hozzátette Hull, hogy Japánnak nagyon gyökeresen módosítania kell politikai törekvéseit, mielőtt az Egyesült Államok a régi ame­rikai-japán jóviszony helyreállítására gondolhatnának. Ä washingtoni külügyi hivatal magas­rangú tisztviselői kijelentették, hogy Amerika jövendő kereskedelmi és diplo­máciai viszonya Japánnal kizárólag Ja­pán jó magaviseletén fordul meg. Mindezekből a kijelentésekből London­ban arra következtetnek, hogy az Egye­sült Államok a távolkeleten közös há­romhatalmi arcéit kívánnak kiépíteni. irt. Elmuzsikáltam a 32-es bakát, hát ültem §gy hetet. Elsikkadt a kezem alatt egy-két ialac is, de azt nem bánták. Ha gyanút fog- ik és keresték is a lopott holmttr csak írtak, tak, folyton írtak, de nerryjutottak sém­iire. A kakastollasok azokJtevesebbet irtok, b ránk néznek és már tudják, hogy ki járt tilosban. Tekintetük m perzsel. Ég a lalaj lábunk alatt, ha ráqf pillantanak, |agy vak sérvkdte» haskötő Rugőn# gujlihaiísn . SALVATOR Idár Sőzsef, Bp^ Nagymező-utca 6. Az angol-japán tárgyalásokban mutat­kozó nehézségeket súlyosan ítélik meg. Angol kormánykörök felfogása szerint a tokiói angol-japán tárgyalások holtpontra jutottak. asz JüSa külüfjyminissz- íere a japán-amerikai viszonyról Washington, július 29. Hull, az Egye- sült. Államok külügyminisztere, sajtóérte- "Eézleten kijéí&ftt^tte, hogy a washingtoni kormány a japán'\kereskedelmi szerződés felmondása előtt nem tanácskozott ugyan Hagy jelentőségű a német-japán gaszáa- sági egyeszmény Berlin, július 29. A német sajtó igen nagy jelentőséget tulajdonít a pénteken aláírt német-japán áruforgalmi és fizetési egyezménynek, különösen most, amikor Amerika bejelentette, hogy meg akarja szakítani kereskedelmi kapcsolatait Ja­pánnal. Valamennyi lap nyomatékkai hangsúlyozza, hogy a német-japán tárgya­lások során mindvégig kikapcsolták a világpolitika zavaró jelenségeit és kizáró­lag 11 SYBILLA svéd királyi hercegnő a cserkész­lányok Pax Ting kiállításán beírja nevét az emlékkönyvbe az élettér gazdasági követelményeit tartották szem előtt. Ugyanakkor, amikor Anglia és az Egyesült Államok a bekerí- tési politika lázában megint egyszer sú- lyos gazdasági károkat okoztak önmaguk­nak, Japán és Németország újabb gyakor­lati lehetőségeket talált gazdasági telje­sítményeik egészséges és kölcsönös kicse­rélésére. Szlovákiában rosszabbodik a magyar kisebbség helyzete — állapítja meg egy olasz lap Róma, július 29. A Tribuna megálla­pítja, hogy Szlovákiában a magyar kisebbség hely­zete napról-napra rosszabbodik./ Az olasz lap rámutat árrá, hogy minél jobban erősödik a magyar párt, aiífiát erősebb nyomást gyakorolnak rá a szlo­vák hatóságok. Kiemeli a lap, hogy a leg­utóbbi napokban a szlovák hatóságok 3G magyar vezető embert tartóztattak le. 99 Kárpátaljai Közlöny“ Megindult Kárpátalja hivatalos lapja Ungváir, július 29. Kárpátalja területé­nek hivatalos lapja, a ,,Kárpátaljai Köza löny” első száma vasárnap jelenik meg, A hetenként egyszer megjelenő lapot az Ungvárott berendezett állami nyomdában állítják elő. A lap első száma közli a buda­pesti hivatalos lapban Kárpátaljára vo­natkozólag már megjelent kormányrende­leteket, valamint a kormányzói biztosság saját hatáskörében kiadott néhány újabb rendelkezést is. A Kárpátaljai Közlöny első száma cím­oldalán közli Perényi Zsigmond báró kor­mányzói biztos magyar és ruszinnyelvű beköszöntőjét. I 1 ' MINDEN KOM9LY KÖNYVTÁRBAN OTT KELL HOGY LEGYEN! A Szent Istvánról szóló szakirodalom ki­magasló könyve: HÓM AN BÁLINT 1 ' 330 oldal, számos térképpel és képpel, díszes vászonkötésben. P 8.—• Megrendeléseket utánvéttel, vagy áz ösz- szeg előzetes beutalása ellenében forduló postával intézünk el Ha ajánlott küldést kíván, 50 fillérrel több utalandó bé. Után- vételes küldés drágítja a könyvet, PFEIFER FERDINAND nemzeti könyvkereskedés Budapest, IV., Kossuth Lajos-utca 5. sz. Telefon: 18-57-30, 18-74-00

Next

/
Thumbnails
Contents