Felvidéki Magyar Hirlap, 1939. július (2. évfolyam, 147-172. szám)

1939-07-29 / 171. szám

1939 JŰLIUS 29, SZOMBAT TEMTOEla • Jfctóíto-HIMAB 7 Á Felvidék találkozása Debrecennel Irta: Kovács Endre Debrecenben bezárult a felvidéki taná­rok és közalkalmazottak közel kéthetes tanfolyama. A tanfolyamon résztvevő hall­gatók ma már az ország fővárosában tar­tózkodnak, ahol a megkezdett munkát folytatják vagy hazautaztak, működési he­lyükre, hogy a nyár csendjében tovább érleljék magukban a Debrecenben felszí­vott eszméket és gondolatokat. Debrecennek és a felvidéki tanfolyam­nak a mérlege ezzel még nem készült el. Jó időbe kerül, amíg a maga teljes egé­szében láthatjuk annak a munkának az eredményét, mely úgy indult, mint a kul- túszkormány felülről irányított rendezése és úgy végződött, mint a lelkek spontán ölelkezési vágya a jövendő egységes _ szel­lemű Magyarország jegyében. Már a tanfolyam első napjaiban kiderült, hogy a hivatalos külsőségeken túl a debreceni ta­lálkozó olyan mély érzelmi motívumokat, megszületni akaró lelki élményeket tarto­gat, melyek szinte már kinőnek a tanfo­lyam keretéből és a kétféle, de gyökerei­ben azonos magyar szellemi világ hatal­mas találkozásává emelkednek. Nemcsak a magyar előadó ajkán megcsendülő ma­gyar szó hatott élményszerűleg a tante­rem zsúfolt közönségére, arra a közön­ségre, amelynek húsz év alatt volt ideje elszokni a magyar akadémikus stilus meg­nyilatkozásaitól, de elsősorban és legmé­lyebben az a körülmény hatott, hogy maga a magyar tudományosság és európai nivó mutatkozott be az előadók szavain át a Felvidék nevelőinek. Nemcsak az történt, hogy magyarul hallottunk tudományos problémákat kifejteni, hanem ennél lénye­gesen több: a magyar tudomány szólalt meg, az európai kultúra legfrissebb ered­ményeit magába olvasztó, de faji hagyo­mányát, ősöktől örökölt s a nemzet karak­teréből sarjadó egyéni jellegét tisztán megőrző friss, haladó és minden téren kor­szerű magyar tudományosság ragadta meg főleg azokat, akik a cseh egyetemeken ne­velkedtek s ha volt is gyér összekötteté­sük a magyar szellemvilággal, a személyes érintkezés hiányában nem válhatott lélek­formáló élményükké a magyar kultúra új fázisa. Kevesen voltak olyanok, akik az el­múlt két évtizedben a cseh egyetemek me­rev, doktrinér pozitivista levegőjéből fi­gyelték a szellemtudományos módszerek­nek azt a. gazdag kisarjadzását, amely hovatovább^ a magyar tudomány minden diszciplínájában egy általános ujjáértéke- léshez s a kutatások újrendszerű gazdag felíveléséhez vezetett. Tudtuk, hogy a se­lejtesebb irodalmon felül ma már európai viszonylatban is nagyszabásút produkál a magyar tudomány, a kívülálló, de hozzá­tartozó büszke öntudatával könyveltük el egy Szentgyörgyi Albert sikerét, de egy valami mégis hiányzott: nem állott mó­dunkban a személyes élmény közvetlen erejével győződni meg a magyar egyetemi oktatás kitűnő szakférfiainak a munkájá­ról. Egyesek tudták, hogy van egy Imre Sándor, de hogy ez az Imre Sándor mit jelent az egyetemi katedrán, ahol a szavak sajátos értelme még egy különös elemmel, a lélek, az egyéniség egyéni szi­liével gazdagodik, ahol a kimondott ige több, mint az írott szó, mert az egyéniség meggyőző ereje minden stílusnál ékeseb­ben feszül rajta, — azt csak most tud­tuk meg. Mindazok, akik az elmúlt években a Felvidéken tudományos munka iránt ér­deklődtek, fájón érezték annak a hiá­nyát, hogy a magyar tudományosság eredményei idegenek számukra. És itt nem kell feltétlenül külső erőszakra gon­dolnunk, hiszen rengeteg könyv jutott el hozzánk a trianoni határokon túlra. Sok­kal megkötött erőként érvényesült az a különbség, amely a kétfajta szellem, a cseh és magyar tudományos világ belső ellentéte, különböző karaktere, érdeklő­désé és módszertana közt mutatkozott. A lélek tehetetlenségi törvénye nem engedte meg, hogy a Felvidék nevelői, kultúr- munkásai kivegyék részüket a kultúra jogfolytonossága és homogén jelenléte alapján nekik kijáró sajátos munkából. Nem voltak szellemi irányítóink, csak ta­náraink, akiktől elválasztott a nyelv és a kultúra különbözősége. És mert a ma­gyar tudomány jórészt ismeretlen ma­radt, természetes, hogy pem hathatott széles körben ösztönzőleg a magyar ne­velőtársadalomra. Debrecen ezen a téren egy nagy talál­kozás Ígéretét hordozza. Nem azért, mintha az ott elhangzott előadások nyo­mán a magyar tudomány legkülönbözőbb iszakjainak valamennyi fontos kérdése tisztázást nyert volna s a tanfolyam résztvevői a magyarságtudomány leg­újabb eredményeivel felvértezve térhet­nének vissza katedrájukhoz. Erről szó sincs. A tanfolyam rendezősége nagyon helyesen ismerte fel azt a tényt, hogy fel­adata nem annyira a kész ismeretek tág rendszerének közlése, mint inkább a főbb fejlődési szempontok megjelölésével, a 'problematikus gócok felvillantásával egy eszmélkedési folyamat elindítása, egy olyan folyamaté, amelynek kibontakozási lehetősége már az egyének dolga lesz. A tanfolyam megadta a szükséges ösztön­zést, a tájékozódni, bölcsebbé lenni aka­rás lelki indítékát s úgy hisszük, ez­zel hivatása magaslatára jutott. Az egyes előadások után felhangzó viták és eszme­cserék máris megmutatták, hogy fogé­kony és nyugtalan talaj az, amelyre az előadói szavak hullottak. A professzor urak is meggyőződhettek róla, hogy va­lahogy minden állításuk szükségszerűleg vonta maga után a lelkes helyeslésnek, a bíráló kritikának s ritkább esetben a szkeptikus kételynek a megnyilvánulását. Nem egy passzív, egyéniségnélküli tö­meg ülte végig a debreceni tanfolyam előadásait, hanem olyan gondolkozó egyének, akiknek kialakult szellemiségét már csak gazdagítani, színesebbé tenni lehet, de gyökereiben megváltoztatni nem. A tudós, nagyképzettségű professzorok tisztában is voltak ezzel, mégsem kellett semmi áldozatot hozniok a felvidéki szel­lemnek, hiszen a tanfolyam események­ben, rendezésekben dús napjai azt bizo­nyították, hogy a bennünket, felvidékie­ket érdeklő kérdésekben nincs ellentét a szellem emberei között. Akár a nemze­tiségi kérdés újszerű megfogalmazásáról és megoldási lehetőségéről volt szó, akár más fontos kérdésről, ellenállhatatlanul éreznünk kellett, hogy azok a tapasztala­tok, melyekkel itt a Felvidéken rendel­kezünk, ma már nem teljesen a mieink: túlnyomórészt átmentek a köztudatba és a magyar szellemi élet vezető tényezői­nek szavaiban kapnak visszhangot, irá­nyító szerepet. Az elhangzott előadások eszméltető je­lentősége mellett élmény volt maga Deb­recen, a város és az azt betöltő légkör. A legmagyarabb vidéki központ kövekbe rögzített évszázados hagyományával, tudo­mányos centrumának széles perspektívájá­val és azzal az üde, mozgékony, nagyszerű magyar levegővel, mely a nyári egyetem hagyományán hullámzik, úgy hatott, mint a magyar lélek, a befogadó magyar szel­lem hatalmas kitárulkozása a testvérszivek előtt. A hazatérésnek, a testvéri ölelkezés­nek ilyen élményével a résztvevők nagy- része aligha találkozott azelőtt. Debrecen, amint Ady nevezte, „a Maradandósúg vá rosa“ nem az elmaradottság, vagy a mara- diság arcát mutatta meg a hallgatóság­nak, hanem azt a maradandóságot, amely a legszebb magyar hagyományok folyto­nosságán építve egy Oláh Gábort, egy Gulyás Pált, egy Juhász Gézát ad a ma­gyar irodalomnak. A vidéki központok nagy jelentőségének, de egyben Debrecen lelkének sorsformáló hagyományának nagy igazát érezhette az, akit színen talált a város irodalmi ihlete és csiszolt hagyOmá- nyossága. Debrecen „rétegei“ sokkal töb­bet jelentenek egy vidéki magyar város­kép kiformálódásánál: példamutatást je­lentenek számunkra és utat a hagyomá­nyos magyar értékrend megteremtése felé. Debrecennek és a debreceni egyetemnek kisugárzó funkciója sokakban elhintették a hitet, hogy innen, a magyar élet vidéki végvárából fog elindulni az esedékes ma­gyar szellemi erjedés és az új magyarság- tudat. A debreceni egyetem felvidéki tanfolya­mának teljes mérlege —* mint írtuk — nem kész. Az elhangzott előadások gépelt kivonata minden felvidéki tanár táskájá­ban ott fekszik. A kimondott szó, eszme és elgondolás nem röppen el nyomtalanul, a gondolatok asszociatív tényezői az Ön­ismeretnek és az önvizsgálatnak mély és kianalizálatlan gondolatsorozatait mozdít­ják meg. És ami ma csírázó mag, abból hol­napra gyümölcs lesz. A nevelés eredménye nem a mának szól, hanem a holnapoknak, az eljövendő nemzedékeknek. Ha a fel­vidéki tanfolyam lelkes előadói karának sikerült a magyar tudományosság iránti szeretet magvait elhinteni a felvidéki tanártársadalom leikébe, akkor jó munkát végzett, mert a holnap érdekében dolgo­zott. HisBsttk, hogy Így történt I Kihallgatások a rendőr­ségén a rudnohi búcsún történt magyarellenes inzultus Oggúhen Felelősségre vornan seidsahn Rudolf plébánost is, aki izgatőltanaő beszédet mondott Kassai szerkesztőségünk jelenti: A rud- noki búcsún történt botrányos jelenetek következtében a kassai rendőrség politi­kai osztályán pénteken délelőtt kihallgat­ták Dutya Mihályt, aki a búcsújárás alkal­mával a magyar híveket kiutasította a templomból. Felelősségre vonják Seidsahn Rudolf jászómindszenti plébánost, aki izgatő- hangú szlovák beszédet mondott. A rendőrség kihallgatta ez ügyben Ker­tész Gyulát, a Mária Kongregáció vezető­jét is, aki a botránynak fül- és szem­tanúja volt. A rendőrség megállapította, hogy a szlovák búcsúsok az izgató beszédek hatása alatt megtámadták a magya­rokat. A komolyabb összetűzést a csendőrség közbelépése akadályozta meg. Valutacsempészés mialt letartóztatták a budapesti Adventista Gyülekezet pénztárosát Teitenériék az Árpád sínautónál — Egy Ausztráliába vándorolt budapesti cégvezető vagyonát akarta hisibolni az országból Baróthy Pál királyi főügyész, a buda­pesti királyi ügyészség elnöke pénteken délután a következő hivatalos közlést adta ki: A budapesti királyi ügyészség fizetési eszközökkel elkövetett bűncselekmények osztálya eljárást indított Jenik Gyula budapesti lakos, az Adventista Gyülekezet pénztárosa ellen, mert nevezettet az Arpád-sínautónál tetter,érték, amidőn ruhájába elrejtve 25.200 pengőt, egy dollárt és nyolcvan német márkát akart Abonyi Abelesz Andor István buda­pesti címsokszorosítógépügynök megbízá­sából az országból Svájcba kicsempészni. A nyomozás során megállapítást nyert, hogy Jenik Gyulának Abonyi Abelesz An­dor István közvetítésével Sziklai Stern Ferenc dr., volt bankcégvezető, aki még ez év márciusában kivándorolt Ausztráliába, 84.000 pengőt adott át vagyonkimentés céljából, mely összegből 35.000 pengő a nyomozás során lefoglaltatott, míg 49.000 pengőt több részletben Jenik Gyula kül­földre kiajánlott. Jenik Gyulát és Abonyi Abelesz Andor Istvánt a királyi ügyészség fizetési eszkö­zökkel elkövetett visszaélés bűntette miatt előzetes letartóztatásba helyezte, mely határozat ellen nevezettek felfolya­modást jelentettek be. A nyomozás folya­matban van. TO<Si Kereskedelmi főiskolát állítanak fel Kassán Sze íemberben kezdi meg működését az iskola A vallás- és közoktatásügyi miniszter a közeljövőben Kassán kereskedelmi főisko­lát állít fel. A magyar ifjúságnak a gazdasági élet­pályák felé való irányítása és serkentése tette mindenekelőtt szükségessé olyan fő­iskolának a szervezését, amely a gimná­ziumot, a gazdasági középiskolát, vagy ezekkel egyenértékű tanintézetet végzett mindkét nembeli ifjúság számára, széles­körű és erősen gyakorlati szakképzést nyújt a gazdasági életpályák igényeinek megfelelően s két évig tartó tanidejével itt közép­helyet foglal el a középiskola és az egyetem között. A főiskola tanulmányi rendje olyképpen van megállapítva, hogy már az első év­folyam elvégzése is kerek egészet nyújt a legszükségesebb kereskedelmi szakisme­retekből. A főiskola azért állíttatik fel Kassán, mert a nagymultú magyar városnak min­dig voltak főiskolái s ennélfogva a vissza­csatolás után mindenképpen indokolt a régi állapotnak e tekintetben való vissza­állítása, A kassai m. kir. állami kereskedelmi fő­iskola működését ez év szeptember havában megkezdi.- A kereskedelmi főiskolára való beirat­kozásra, valamint a tanulmányok részle­tes feltételeire vonatkozó tájékoztató hir­detmény a közeljövőben fog a Budapesti Közlönyben és a napilapokban közzé- tétetni. Addig is felvilágosítást és tájé­koztatást a m. kir. vallás- és közoktatás- ügyi minisztérium IV. (egyetemi) ügyosz­tálya nyújt (Budapest, V., Báthory-utca 12. szám, II. emelet). 4 FELVIDÉKI I MÉRNÖKÖK FIGYELMÉBE A felvidéki földreform felül vizsgálatává, kapcsolatban a kormánybiztosságnak föld­mérő mérnökökre van szüksége. A kor- mányblztoság ezúton hívja fel mindazokat a felvidéki magyar földmémököker., akik erre munkára vállalkoznak, sürgősen jelent­kezzenek —• írásban — a felvidéki föld reform felülvizsgálatával megbízott kor mánybiztosnál (Budapest, V., Akadémia­utca 17. n.).

Next

/
Thumbnails
Contents