Felvidéki Magyar Hirlap, 1939. július (2. évfolyam, 147-172. szám)
1939-07-29 / 171. szám
TElsVIDlTKl 1939 JŰLIÜS 29, SZOMBAT Mag^yar-fugoszláv egyezmény a Tökölianutn, Angelíneum és a Julián Egyesület vagyonáról Pénteken délelőtt a külügyminisztériumban Vörnle János rendkívüli követ és meghatalmazott miniszter, a külügyminiszter állandó helyettese és Rasic Szvetozár jugoszláv követ aláírták a Tö- kölianum és Angelineum alapítványoknak, valamint a Julián Egyesület volt horvátországi vagyonának kérdéseit rendező magyar-jugoszláv egyezményt. Az egyezmény létrejöttével a két állam között régóta függőben lévő kérdések nyernek kölcsönösen kielégítő megoldást, egyrészt a magyar Julián Egyesületnek nyújtandó kártérítés, másrészt a felszámolás alá kerülő, fentebb említett alapítványok kérdéseiben. A King-Halí- levefek megszüntetését követeli a Daily Express London, július 28. A Daily Express pénteki számában követeli, hogy szüntessék be az úgynevezett King Hall-lew elek küldését Németországba. — Biztosak lehetünk abban, — írja a lap — hogy a kapitány agitációjának semmiféle befolyása nem lehet a németekre. Az ilyen levelek csak fokozzák a feszültséget Németország és Anglia között.-Bfáf its í Alaptalan hírek a német birodalmi gyűlés nürnbergi összehívásáról Berlin, július 28. Itteni politikai körökben egyáltalán semmit sem tudnak arról az állítólagos tervről, hogy a birodalmi gyűlést a birodalmi pártnap alatt Nürnbergbe hívják egybe, amint azt különböző francia és angol lapok tudni vélték. A birodalmi gyűlés irodájában is cáfolják ezeket a külföldi híreket. Rámutatnak arra, hogy a birodalmi pártnap előtt évenként mindig felmerülnek a külföldön ezek a hírek, a nürnbergi pártnap lefolyása alatt azután mindig kiderül, hogy alaptalanok. Nem utazik Londonba és Párizsba a jugoszláv miniszterelnök Szófia, július 28. A Bolgár Távirati Iroda megcáfolta azt a hírt, amely szerint Kiosszeivanov miniszterelnök és külügyminiszter a közeljövőben Londonba és Párizsba utazik. Musanov, a bolgár parlament elnöke, külföldi utazásának politikai jelentőségével kapcsolatban a külföldi lapokban kül- lönféle találgatások láttak napvilágot. E találgatások helyreigazítása céljából a Bolgár Távirati Irodát felhatalmazták a következők közlésére: Musanov, amint azt maga is kijelentette, magántermészetű okokból utazott el külföldre. Egyáltalán nem kapott megbízatást arra, hogy kölcsönről vagy gazdasági kérdésekről bárminemű tárgyalásokat folytasson avagy nyilatkozatokat tegyen Bulgária külpolitikájával kapcsolatban. Éppen ezért Musanov esetleges eszmecseréi alkalmával csakis a személyes nézeteit juttathatja kifejezésre, amelyek semmiképen sem kötelezik a bolgár kormányt. Dollárörökösök Cálogaiás egy fiivjiolban, cfgol ismeretien a bUiokr.:lizmhS A Magyar Kivándorlókat és Visszaván- dorlólcat Védő Iroda közli: Ohio állam Mahoning megyéjének hagyatéki bírósága előtt Youngstownban Hudikné Soltész Ágnes hagytékának ügyét tárgyalják. Az elhúnyt „Ágnes Soltis Hudik vagy Chudik“ név alatt volt ismert és 1861 január 18-án született Salgótarjánban Soltész (Soltisz) István és Puskár Anna szülőktől. Az elhunytnak volt egy fivére, aki Salgótarjánban lakott, Soltész (Soltisz) Jánosnak hívták, felesége pedig Dudra Apollónia volt. Soltész Jánosnak I házasságából két gyermeke született és-1 pedig Nándor, születési éve 1879 október 11 és Bertalan, aki 1880. év szeptember 12-én született. Ez utóbbi nevezett Bor,tálán nevű gyermeket nagynénje 1885-ben állítólag kihozta magával Amerikába és kb. 16 éves korában otthagyta nagynénjét. Azóta nem volt róla hír. Amennyiben Soltész János még életben van, úgy ő az örökös, ellenkező esetben a két fentebb nevezett fia. A Kivándorló Iroda kéri mindazokat, akik a megnevezett örökösök hollétéről tudomással bírnak, szíveskedjenek adataikat közölni az irodával: Budapest, VIII., Fiumei-út 4. szám. A kivándoilók pairónusánál A Keleti pályaudvar tőszomszédságában, a Fiumei-út második házán hatalmas, fekete üvegtábla hirdeti messziről, szembeötlő ranybetűkkel, hogy itt székel a Magyar Kivándorlókat és Visszaván- dorlókat Védő Iroda. Hófehér márványlépcsőkön kapaszkodunk fel az első emeletre, amelyet az iroda teljes egészében elfoglal s amint a tiszta, gondozott lépcsőházból a még tisztább, ragyogóra sikált és kefélt előszobába lépünk, az az érzésünk, hogy nem is hivatalban járunk, hanem valami jómódú középosztálybeli család ízléses és gondozott magánlakásában. Minden akadály nélkül bejuthatunk az iroda igazgatójához, Czobor Imre nyugalmazott főispánhoz, csak az éppen nála tartózkodó öreg, főkötős nénikét kell kivárnunk, aki „már előbb letette a garast“. Czobor főispán szíves figyelemmel hallgatja kérdéseinket s barátságos, előzékeny hangon válaszolgat reájuk. Bevezetőül kezünkbe nyomja azt a húsz-huszonöt lapból álló iratköteget, amely az iroda munkásságának rövid összefoglaló jelentését tartalmazza az 1938. évről. Nem színes olvasmány ez a huszonöt lap, hanem a legszárazabb statisztika, táblázatokkal, grafikonokkal és töméntelen sok számmal, de hacsak egy kicsit is belemélyedünk, módfelett érdekes dolgokat tudunk meg. Először is megvilágosodik, hogy mi is tulajdonkép ennek a hosszúnevű intézménynek a munkaköre. A kimutatás szerint a hivatal kísérleti-, családvédelmi, valuta-, útlevél-, hagyaték-, poggyász-, kutatási és vándormozgalmi ügyekkel foglalkozik. Az 1938. évben 8438 érdemleges ügyiratot intéztek el, de ennél a számnál sokszorosan több azoknak az ügyeknek a száma, amelyeket nem lajstromoznak, nem tartanak nyilván, mint például az érdeklődések, felvilágosításkérések megszámlálhatatlan tömege, Feltűnő, hogy az iroda milyen kevés munkaerővel dolgozik, nem hinnők, hogy — mindenkit beleszámítva — többen lennének tíznél. Megtudjuk az évi jelentésből azt is, hogy 1938-ban 1511 kivándorló hagyta el az országot. Közülük 947-en az Északamerikai Egyesült Államokba, 351-en pedig Kanadába mentek. A legtöbb kivándorló (179-en) a földmívesek osztályából került ki, akiknek túlnyomó része elsősorban Kanadában és másodsorban az USA-ban talált elhelyezkedést. Kereskedő 43 hagyta el az elmúlt évben az országot, legnagyobbrészt az USA-ba és Argentínába mentek. Tisztviselő 62, orvos 32 vándorolt ki 1938-ban, legtöbben közülük is Észak-Ameriluíban és a délamerikai államokban próbálnak szerencsét. Az örökösök védelme Kérésünkre Czobor Imre főispán utánanézett könyveiben az ezévi forgalomnak is. így megtudtuk, hogy 1939 júniusáig legálisan 853-an hagyták el az országot. Ez a szám az utóbbi idők kivándorlási lázát számításba véve, igen kevésnek tűnik fel, Tudnunk kell azonban, hogy a kivándorlók közül legtöbben nem a szabályszerű úton távoznak az országból, hanem legtöbbször például csak egyszerűen turisla-vizummál mennek ki. Jegyet váltanak oda-vissza s aztán amikor „túrájuk“ célját elérik, kiérnek a kívánt országba, utólag a helyszínen kísérlik meg az ottartózkodási engedély megszerzését. Ha ez sikerül, ottmaradnak. Büszkén csillogó szemmel dicsekszik el a főispán azzal, hogy a hagyatéki ügyek elintézése terén milyen sikeresen működik az iroda. Bár az ilyen természetű ügyek száma feltűnően szaporodik, elintézésük példaszerű, szinte páratlanul gyors. A konzuli megkereséseket például Amerikával kapcsolatban huszennégy- negyvennőlc órán belül teljesítik s ezzel legtöbbször megelőzik a szemfüles amerikai ügyvédeket. Az iroda különben minden vonatkozásban a lehető leggyorsabban jár el, ami annak köszönhető, hogy kiküszöbölték a bürokratizmust. Felvidék ek ügyei Igen erősen érezhető munkatöbbletet jelent — mondotta Czobor Imre főispán — a Felvidék és Ruszinföld visszacsatolása. Nehéz, bonyolult ügyek kerülnek az iroda elé. Természetesen az iroda a legnagyobb előzékenységgel és készséggel áll a felvidéki ügyfelek rendelkezésére, ügyeiket fokozott körültekintéssel és figyelemmel intézi el, hiszen tisztában .................................................................................Ilin..mum ClminljLiu I Nélkülözhetetlen városi, községi és falusi közigazgatási hatóságok- riflVPíPni * nak> vezetőknek, gyár- és ipartelepek légoltalmi vezetőinek, lég- ■ igjuium. oltalmi házparancsnokoknak a Légoltalmi kézikönyv 10 füzetben. Tartalma: 1. Légiháború és légvédelem. 2. Rombolóbomba és bombaoltalom. 3. uyujtó- bomba és tűzrendészet. 4. Gázbomba és gázvédelem. 5. Az elsötétítés. 6. A jelzőszolgálat és riasztás. 7. A légoltalom szervezése. 8. Lakóház légoltalma. 9. A falu légoltalma. 10. Függelékek. Ara 4.— pe:.gö. A „Légoltalmi utasítás” figyelembe vételével szerkesztette: Papp J. Ottó m. kir. sekv. százados, a MOVE Légoltalmi Szakosztályának vezetője. A m. klr. Országos Légvédelmi Parancsnokság — utasításai alapján átdolgozott — Jelen müvet légoltalmi segédletnek minősítette és kiadását légoltalmi szempontból engedélyezte. Mindenkinek legsajátabb érdekében tudni kell, hogy légitámadás esetén hogyan védekezzen! Megrendeléseket utánvéttel, vagy az összeg előzetes beutalása ellenében orduló postával intézünk el. Ha ajánlott küldést kíván, 50 fillér beutalását is kérjük. Az utánvételes küldés 90 fillérrel drágítja a könyvet. Pfeifer Ferdinand kőnyvkereskedés őudapest, IV.( Kossuth Lajos-u. 5. Tel.: 18-57-30,18-74-00 lillilllilllllllllllllllllillllllllllll Bármikor megkezdhető i utazás-''PSSSÜSI Felvilágosítás, jelentkezés, ismertetőit: UTAZÁSI IRODÁNKBAN: ? József-körút 5. Telefon: IÁ—44—00. es I B U S Z-M A V. Hivatalos Menetjegyirodákban V. Vigadó-tér 2. \ , I van azzal, hogy a tájékozatlanság milyen súlyos akadályokat gördíthet különösen az egyszerűbb emberek útjába. Czobor főispán ezután egyik fiókjából pepitafedelű füzetet böngészett elő. Nem is gondolná — mondotta, — hogy irodánk életében aránylag milyen gyakran akadnak humoros esetek. Mutatóba fel is jegyeztünk egyet: Május 3-án levél érkezett az iroda címére Megyaszóról, egy Amerikába készülő földmunkás felesége irta. Magyaráz- gatás helyett szóról-szóra leközöljük a levél egyik részletét. „. . . hát így hamár az apjuk mindenáron akarja, hát megyünk. Bele is nyugodtam már abba, hogy szép hazánkat el kell hagyni, most már csak a tengeri utazástól félek. Nagyon kérem a méltóságos urakat, intézzék úgy a dolgunkat, hogy valamelyik olyan hajón kapjunk helyet, amelyik nem találkozik az Óceánon a jéghegyekkel. Emlékszem még, amikor az a nagy hajó, a Titanic is összeütközött s ezért nagyon félek, nehogy mi is így járjunk. ..” Kellős öngyilkosság a vasúit vendéglőben Balatonfüred, július 28. A balatonfü- di vasúti vendéglőben pénteken reggel holtan találták Udassek Lászlót és Szabó Györgvné 20 éves pestszenterzsébeti lakért. Búcsúlevelük szerint közös elhatá- -ozással lettek öngyilkosok. Indiából csapatok indulnak Egyiptomba Kairo, július 28. Wilson tábornok, az egyiptomi angol csapatok főparancsnoka, megbeszélést folytatott az egyiptomi hadügyminiszterrel. A megbeszélésen az angol és az egyiptomi hadsereg együttműködéséről tanácskoztak. Londonban hivatalosan megerősítik, hogy Indiából angol csapatokat indítottak útnak Egyiptomba. A hadügyminisztérium csütörtökön este hivatalos közleményben erősítette meg ezeket a híreket. A közlemény kifejezetten hangsúlyozza, hogy elővigyázatossági intézkedésekről van szó, amelyek azt célozzák, hogy megerősítsék a Középső Kelet hadászati tartalékjait. Három orosz gép finn területre repült Egyet leszállásra kény szeritettek Helsinki, július 28. Csütörtökön ismét három szovjetorosz bombavető gép jött finn terület fölé s többkilométeres utat tett meg, mi.lőtt visszatért volna orosz területre. A finn határőrség géppuskából tüzelni kezdett az orosz gépekre s áz egyik gépet sikerült is eltalálni. A megsérült gép kényszerleszállást hajtott végre, szerencséjére azonban szovjetterületen ért földet. A finn lapok utal- i nak arra, hogy az utóbbi időben egyre gyak. abban követnek el orosz re- "’lőgépek * határsértést finn területen.
