Felvidéki Magyar Hirlap, 1939. július (2. évfolyam, 147-172. szám)

1939-07-27 / 169. szám

1939 JÚLIUS 27, CSÜTÖRTÖK TEOTIDEKI •_Mm&ARHIRIiäB 5 A Turul Szövetség is síkra száll a kassai felsöiparisko Iáé rt Részletes memorandumban kívánják az eddigi tanterv fenntartását Kassa, július 26. (Szerkesztőségünktől.) Több alkalommal foglalkoztunk a kassai felsöipariskolával, amely a kultuszminisz­térium rendelete értelmében ipari középisko­lává alakul áí- Megírtuk, hogy a végleges tantervet a minisztériumban tartandó anké­ten fogják megállapítani, mert az iskolá­nak megküldött első tanterv komoly és meg­szívlelendő ellentmondásokat keltett azok­ban a szakkörökben, amelyeknek szívügye az európai hírű kassai szakiskola további vi­rágzása. Először, mint közöltük, a kassai felsöipariskola volt diákjainak kongresszusa tiltakozott az átszervezés ellen, hasonló­képpen az Egyesült Magyar Párt ipari és kereskedői szakosztálya is. Most újabban pedig a Turul Bajtársi Szövetségbe tartozó Zrínyi Bajtársi Egyesület készített igen alapos, terjedelmes memorandumot, amely szakszerűen és tárgyilagosan mutatja ki az •új típusú tanintézet hibáit és sikra száll a minél szélesebb méretű szakoktatás fenntartása mellett. A memorandumot az országos fövezérség útján a kormánynak, továbbá Jaross Andor felvidéki miniszternek, Borbiró Ferenc dr. főispánnak, a felvidéki' képviselőknek, a Zrínyi Bajtársi Egyesület csoportjainak, a budapesti és szegedi felsöipariskoláknak küldték meg. Szakoktctísra van szükség! A memorandum kimutatja, hogy az új tanterv szerint az eddiginek éppen felére csökken a műszaki, elméleti és rajsoktatás emelkedik a humanista tantárgyak oktatása, főleg azonban a mühelyi 'foglalkoztatás, ami az oktatás idejének 38 százalékát teszi ki az új tanterv szerint az eddigi 7 százalékkal szemben. Még a kétéves mesteriskolában is jelentékenyen kevesebb — 21 százalék — volt Kassán a mühelyi foglalkoztatás, annál kevésbé érthető, hogy a magasabb fokú, érettségivel végződő középiskolában jóval több időt kell a növendékeknek mühelyi gya­korlattal tölteniük. Pontos statisztikákkal mutatja ki a memorandum, hogy a magyar- országi népsűrűség a legnagyobb mértékben megkívánja a gyors mértékben való iparosí­tást, ennek pedig a megfelelő szakoktatás az első előfel­tétele. Megtudjuk az adatokból, hogy az ország mezőgazdasági kivitele mindössze öt államba irányul és e kivitel jó termés mellett mind­össze 13.40 pengőt jelent munkásfejenként. Ezzel szemben csupán a magyar villamos­ipar 42 államba exportálja cikkeit, munkás­fejenként 5.600 pengő eredménnyel. Már ma rákényszerültünk, — mondja a memorandum — mezőgazdasági munkásaink exportálá­sára. Nagy elmaradottságot jelent, hogy az ország a munkaerőt és a nyersanyagokat bocsátja áruba és drága pénzen vásárolja tússzá a kész szükségleti cikkeket az ipari államoktól. Tudjuk, mennyire kell védekez­nünk a külföldi ipari inváziója ellen, ami­vel voltaképpen újabb bevándorlásnak nyi­tunk kapukat. A műszaki középiskola pontos tanterve Kimutatja a memorandum, hogy a kassai felsőipariskola a kisebbségi sors érlelő küz­delmeiben, magyar tanárok vezetésével, a magasfokú cseh ipar igényeinek megfelelően alakult ki oly értékes tanintézetté, amely­nek növendékei könnyűszerrel találtak el­helyezkedést egész Európában. Nehéz tan­dijat fizettünk a szép eredményért, kár volna tehát éppen a legkiválóbb szakiskolát bizonytalan kísérleteknek fel­áldozni. A két és fél millió lakosú Szlovákiában kilenc technikai szakiskola működik, a tíz­milliós Magyarországon pedig csak öt. Ebből az ötből is a legértékesebb iskolában akar­ják redukálni a szakoktatást. A budapesti felsöipariskola 60 éves jubileuma alkalmá­val is az a vélemény alakult ki, hogy az évek folyamán jól bevált ipariskolákat nem szabad átszervezni új típusú, kísérleti ipari középiskolákká. A memorandum nemcsak azt kívánja, hogy a kassai felsöipariskolában az eddigi mére­tek között maradjon meg a szakoktatás, de főleg azt, hogy a kellő szakoktatással ellá­tott műszaki középiskolák számát jelentősen A Hadirokkantak Országos Szövetsége sajtóértekezletet tartott, amelyen a szö­vetség vezetősége ismertette a szövetség legutóbbi munkásságát. A HONSZ a rok­kantellátási járadékok felemelése érdeké­ben erőteljes küzdelmet folytat, mert elégtelennek tartja azt az elgondolást, hogy a rokkantellátási járadékok rende­zéséhez csak a kihalás és a hadiárvák, valamint a hadigyámoltak felnövekedésé­vel felszabadult összegeket kívánják fel­használni. A HONSZ a rokkantellátásra biztosított költségvetési fedezet felemelé­sét kéri évi 24 millió pengőre. Ez az összeg független a visszacsatolt Felvidék hadigondozottai részére szük­séges összegtől, ami mintegy hat­millió pengőt tesz ki. Ugyancsak mindent elkövet a HONSZ a hadirokkantak háza mielőbbi megvalósí­tása érdekében. Saját vagyonából több mint 20.000 pengőt utalt át a HONSZ a hadirokkantak háza alapjára, így most már több mint százezer pengő á^l rendel­kezésre. Sikerült a székesfőváros áldozat- készségéből megszerezni a 360 négyszögöl nagyságú telket és 150.000 pengő köl­csönt biztosítani. Még mindig hiányzik azonban körülbelül 100.000 pengő, s en­nek előteremtésére társadalmi akciót in­Pozsony, július 26. A szlovák nemzet- gyűlés kedden tárgyalta és elfogadta az új közigazgatási törvényt, amely hat me­gyére osztja az országot: Pozsony, Nyitra, Trencsén, Tátra, Esztergom és Kelet-megyére. Az újonnan létesített megyék hivatalos összekötő szerepet töltenek be a minisz­tériumok és a kerületi hivatalok között. A megyei hatóság elnöke a megyefőnök. A megyefőnök alá tartozik a tizenkét rendes és tizenkét póttagból álló megyei bizottság. A megyefőnököt a belügymi­niszter nevezi ki. A tárgyalás során Esterházy János gróf felszólalt. Beszédében rámutatott az eddigi közigazgatási rendszer hibáira és hangsúlyozta, hogy amennyiben a me­gyerendszer bevezetése egészséges decen­tralizációt jelent, az új közigazgatási szaporítsák. Nemcsak az iparosítás, de a honvédelem szempontjából is sürgős szük­ség van erre. A Turul Bajtársi Szövetség memoranduma javasolja, hogy az eddigieken kívül Pécsett, Debrecenben, Kecskeméten, Be­regszászon Ing váron, Diósgyőrött, Győ­rött, özdon, Csepelen, Sopronban és Ko­máromban állítsanak fel műszaki középiskolát. Később a műegyetemre is csak a műszaki iparisko­lát végzettek iratkozhatnának be és ily- módon egészségesen megszűnnék az a vetél­kedés, amely diplomás mérnökök és a felsö­ipariskola végzettjei között érthetetlenül fennáll. A javaslatokon kívül a memorandum pon­tos tantervet terjeszt az érdekelték elé, amely tanterv a modern, egységes típusú műszaki középiskola egész anyagára nézve pontos számbeli adatokat tartalmaz. Szakkörökben nagy érdeklődéssel tekinte­nek a minisztérium végleges döntése elé, különös tekintettel arra, hogy most már a Turul Bajtársi Szövetség is síkra száll az annyira bevált kassai felsöipariskola eddigi oktatási rendjéért. dít a HONSZ. Bejelentették, hogy ősszel a lengyel hadsereg hadirokkant légiójának több mint száz tagú küldöttsége látogat el a magyar hadirokkantakhoz. A látogatás hat napra van tervezve. A HONSZ a len­gyel hadirokkantak tiszteletére progra­mot állít össze. ........> A hadigondozottak munkához juttatása érdekében is sokat fáradozik a HONSZ és panasszal fordul az illetékes hatósá­gokhoz olyan esetekben, amikor a mun­kaadók nem tesznek eleget a rokkanttör­vény 27. szakaszában foglalt kötelezettsé­geknek, amelyek kimondják, hogy bizonyos alkalmaztatási helyek kizáró­lag hadigondozottak részére vannak fenntartva. így legutóbb a fürdőknél fordult elő en­nek a rendelkezésnek megszegése és már­is megindult a vizsgálat, hogy érvényt szerezzenek a rokkanttörvény rendelkezé­seinek. Mozgalmat indított a HONSZ arra is, hogy a főváros által felépítendő 1000 kislakás közül 200-at hadirokkantak részére tartsanak fenn. Végül beszámol­tak még a HONSZ közgyűlésén elhang­zott indítványokról, amelyeket a közgyű­lés magáévá tett és illetékes helyre eljut­tatott. rendszer ellen nincsen kifogása a szlo­vákiai magyarságnak. Az országban élő nemszlovák nemzetiségi csoportok szem­pontjából hibának tartja, hogy nem látszik biztosítottnak az új tör­vényben a nemzetiségi csoportokat megillető arány gazdasági, politikai és kulturális téren a megyei választmányokban és egyéb in­tézményekben. Egyetért az új törvény­nek azzal a részével, amely kimondja Pozsony város önálló jogi területté való nyilvánítását, Esterházy János kifejezte azt a reményét, hogy az új törvény új szellemet fog meghonosítani Szlovákiá­ban, amely egyenlően bírálja el az érde­meket és egyenlően méri a jogokat azok részére, akik lelkiismeretesen teljesítik az állam iránti kötelességüket. Ilyen szempontból a magyaroknak nincs mitől Fontos kérdéseket ismertettek a HONSz értekezletén Hatmillió pengő szükséges a felvidéki hadi* gondozottak részére — Mozgalom a hadi­rokkantak háza megépítésére--------- » mmmmuwi—i ni--------­Esterházy János felszóla­lása a közigazgatási törvényjavaslat vitájában Hat megyére osztották Szlovákiát félniük, mert mindig becsületesen telje­sítették állampolgári kötelességüket. A nemzetgyűlés keddi ülésén elfogadta a legfőbb számvevőszék felállításáról szóló törvényjavaslatot is. A számvevő- szék székhelye Pozsonyban lesz. Ugyan­csak elfogadták a szlovák műszaki főis­kola felállításáról szóló javaslatot. A főiskola székhelye szintén Pozsonyban lesz. . j Uj járási beosztások A Slovak Presse jelentése szerint a területi változások óta sok csonka járás maradt Szlovákiában és sok olyan köz­ség, melynek járási székhelyét közben elcsatolták. A napokban kormányrende­let jelent meg, amely a csonka járások falvait a szlovákiai ? járási hivatalok körzetébe csatolja s ezzel az eddigi járási hivatalok terüle­tét szabályozza. Pozsony közvetlen kör­nyékén a kormányrendelet értelmében a következő változások mentek végbe a járási beosztásba: Pozsonypüspöki, Csölle, Szunyogdi, Misérd, Hidas, Dé- nesd, Tores, Vereknye, Miloslavov közsé­geket, melyek azelőtt a somorjai járás­hoz tartoztak, a Pozsony és vidéke já­ráshoz csatolták. Abrahám, Barakony, Pusztafödémes, Gány, Geszte, Páld, Sze­red, Alsóvágszered községeket, melyek eddig a galántai járáshoz tartoztak, a nagyszombati járáshoz csatolták. Kö- pösd, Vágpatta, Semte, Sopornya közsé­geket a galgóci járáshoz csatolták, me­lyek eddig a vágsellyei járáshoz tartoz­tak. Királyi és Mocsonok községeket a volt vágsellyei járásból a nyitrai járási hivatal körzetéhez csatolták. A felszabadult területek népe Nagy boldogasszony esztergomi ünnepén Esztergom, július 26. Esztergomban ebben az évben páratlan fénnyel és pom­pával ünnepük meg augusztus 15-ét, Nagy­boldogasszony napját. Az ünnep előestéjén Serédi Jusztinián biboros-hercegprimás tiszteletére zenés fáklyásfelvonulást ren­deznek, amelyen a felszabadult területek községeinek népe is résztvesz. A felvonu­lás után tűzijáték lesz az ásatások szín­helyén, a Várhegyen. Augusztus 15-én dél­előtt 9 órakor hálaadó ünnepi felvonulást tartanak a bazilikában az árpádházi szen­tek ereklyéivel. A felvonuláson a vissza­csatolt területekről népviseletben mintegy háromezren vesznek részt. Utána főpapi szentmise és szentbeszéd lesz a főszékes­egyházban. Délután három órakor a szi­geti sporttelepen népszokásokat és ősi magyar táncokat mutatnak be. " i—•mms’wmmmm~ Vezérkari tárgyal ások Törökország és Egyiptom között London, július 26. A Daily Express je­lenti Kairóból: Törökország nemsokára vezérkari megbeszéléseket kezd Egyiptom­mal. Az egyiptomi hadügyminisztérium augusztusban nagyobb katonai bizottságot küld Ankarába és a bizottság küldetésé­nek befejeztével török katonai bizottság kíséretében tér vissza Egyiptomba. A 1 ó’ ö- kök alaposan megszemlélik a közös angol* egyiptomi védömüveket a líbiai határon. A két hadseregfőparancsnok közti legszorosabb együttműködést az angol-török és angol-egyiptomi szövet* ségek természetes következményének te­kintik. Anglia megerősíti egyiptomi had­erejét s a Palesztinából Egyiptomba szál­lított három zászlóalját a nyugati határ- erődökhöz osztják be. FELVIDÉKI MAGYAR HÍRLAP Szerkesztőség és kiadóhivatal, Bp. VIII, József-krt 5. Telefonszám: 144-400

Next

/
Thumbnails
Contents