Felvidéki Magyar Hirlap, 1939. július (2. évfolyam, 147-172. szám)
1939-07-23 / 166. szám
8 TFTOIDEKI JlfeWäfcARHIRIlSß 1939 JÚLIUS 23, VASÁRNAP 1 Jaqueline Cochran, amerikai pilótanő 45 lóerős egyfedelű gépével 260 kilométer átlagsebességet ért el és ezzel új világrekordot állított fel „Centaurus“ óriás személyszállító repülő- orcsónakkal partra vontatják Ahol a csillagos ég titkait kutatják... Körséta az ógyallai időjáráskutató és csillagvizsgáló intézetben — Egy magyar zseni nyomdokain Őgyalla, július. Már gyermekkoromban tanultam az ógyallai „csilagdáról“ s azóta sokszor izgatott a kérdés, vájjon hogyan került a Csallóköznek ebbe a kicsiny falujába az európai hírű csillagvizsgáló, amelyről oly sokat hallottunk későbben is, legutóbb pedig az őszi történelmi napok alkalmából. Most, hogy erre vándoroltam, természetes, hogy kiszálltam a vonatból b nekivágtam a községbe vezető hosszú útnak, hogy végére járjak a gyermekkor óta ®n©m lankadó kíváncsiságnak s közelebbről is megismerjedjem ezzel a titokzatos intézettel, amelyről immár negyedszázada tudok s mégis olyan keveset. Nem nehéz odatalálni. Már a vonatból látni a meteorológiai intézet magas tornyát, az égbenyúló hórihorgas műszerekkel, forgó kanalakkal s egyéb furcsa szerszámokkal. A nyári napmelegben is árnyat adó fasorban gyalyogolunk be a községbe és az országút mellett, hatalmas angol park százados fáival szemben, máris rábukkanunk az intézetre. „A mű forog, az alkotó pihen“ Dr. Kenessey Kálmánt, az intézet vezetőjét keresem, Komáromból telefonajánlást kaptam hozzá. Szükség van erre az ajánlásra, mert mostanában a kíváncsiskodók olyan serege rohanja meg az intézetet, hogy pontosan megszabott órákhoz kötötték a látogatás idejét, a tengersok érdeklődő ugyanis már-már a tudományos munka nyugodt menetét veszélyeztette. Az előzetes ajánlás megnyitja az ajtót és szíves fogadtatásban van részem. Vagy negyedszázada dolgozik csendben, a tudós szorgalmas és mindennel dacoló kitartásával Kenessey Kálmán dr. a hajdani kolozsvári református püspök fia. Adminisztrációs könyvek és műszerek a komoly, kissé rideg irodában, de emberi melegség és közvetlenség a tudós férfi szemében. A laikus félszegségével nézek körül itt a tudományos műszerek világában, de aztán lassan felmelegszem, ahogy véigigjárjuk a meteorológiai intézet termeit és magas tornyát. — A nagyközönség csak az ógyallai „csallagdáról” tud, — mondja mosolyogva Kenessey dr. — pedig itt tulajdonképpen csak meteorológiai intézet van, a légköri kutatások állanak első helyen, nem pedig a csillagászat. Mi csak a standard-adatokat kutatjuk, a nap besugárzásának hatásait figyeljük, a napfoltokat, amelyek természetszerűen behatással vannak az időjárásra és a velük szomszédos csillagda műszerei is ezekre a kutatásokra szorítkoznak. — Intézetünk működése tulajdonképpen néhai Konkoly-Thege Miklós, európai hírű csillagász nevéhez fűződik. Neki volt itt birtoka s már kora ifjúságában szenvedélyesen a meteorológiának és a vele kapcsolatos csillagászati megfigyeléseknek szentelte az életét. Hogy került az intézet éppen őgyáliára? Konkoly-Thege Miklósnak egész egyszerűen itt volt birtoka s ő nemcsak az életét, hanem egész magánvagyonát is ennek a munkának szentelte. így vált Ógydlla neve nemcsak országszerte, hanem európaszerte is ismertté. Amit itt láthatunk, egy munkában eltelt hosszú élet és egy zseniális tudós alkotásainak eredménye. Konkoly-Thege Miklós 1917-ben meghalt, de alkotásai fennmaradtak és tovább működnek. „A mű forog, az alkotó pihen.’' Ez a zseni életének titka és itt kereshetjük őgyalla hírnevének titkát is. A munkás Jézus szobrának lábánál Ezután elmondja dr. Kenessey, hogy a meteorológiai észlelő állomás már 1867 óta működik, a csillagda első kupolája pedig 1817-ben épült. 1897 óta a kutatásokat a földmágnességi jelenségekre is kiterjesztették, 1904 óta pedig földrengésjelző készülék is áll az intézet rendelkezésére. Konkoly-Thege Miklós saját vagyonát ölte a csillagda épületeibe, a ma is korszerű műszerek elkészítésébe, a meteorológiai intézet mostani épületét pedig még Darányi Ignác minisztersége idején már az állam építtette. Konkoly Thege Miklós univerzális zseni volt. Nemcsak elmélettel foglalkozott, hanem a műszerek készítésével is, a csillagda most is meglévő műszerei részben az ő kezének munkái, részben pedig az ő utasításai alapján készültek. Csupán az optikai részeket kellett Jénából hozatni. Konkoly-Thege Miklós zsenialitására mi sem jellemzőbb, mint az, hogy amidőn a háború után a jénai gyár egyik mérnöke itt járt, elmondotta, hogy a műszerek készítésénél még mindig Konkoly-Thege Miklósnak a mült században megjelent könyvét használják föl. Ez a könyv egyetlen példányban van meg Jénában, szerettek volna egy másodpéldányt megszerezni belőle, de nem sikerült. Nagyszerű zongorista volt Konkoly-Thege Miklós, mint zongoraművész is, nem egyszer szerepelt s ezenkí- vül'még mint nótaszerző is kitűnt. Vájjon ki tudja, hogy a „Mi füstölög ott a síkon távolban1” kezdetű édesbús magyar nóta az ő szerzeménye? Bizony nagyon kevesen tudják, de annál többen éneklik még ma is ezt a kedves magyar nótát. S ha még azt is tudjuk, hogy Konkoly Thege Jólcaival is jó barátságban volt s hogy Jókai gyermekkorában sokat megfordult ezen a vidéken, hiszen a szomszédban állott nagybátyja háza, akkor teljessé válik a bűvös kör körülöttünk s egyszerre értjük, miért bu- gyog fel bennünk hol a Nevtelen vár, hol pedig Verne bűbájos regényeinek hangulata. Egy zseni élte itten hosszú aggkorba nyúló életét. Ennek a zseninek lelke él ma is itt körülöttünk az időjáráskutató intézet műszereiben, a csillagda kupolái alatt, fizikai laboratóriumában s még a parkban is, amelynek egyik árnyékos helyén a munkás Jézus barokk szobrával találkozunk. A magvető Jézust ábrázolja ez a szobor, a jobbkezével magot vet, balkezében ásót tart. Ezt a szobrot is Konkoly-Thege Miklós hozatta ide egyik község határából, ahol részeg kocsisok újból és újból kidöntöttük. Barokk oszlopon magasan áll a magvető Jézus szobra s a munkás és becsületes élet dicsőségét hir-, deti. Új fejlődés útján Végigjárjuk az időjáráskutató intézet termeit, felmegyünk a toronyba, amelynek egyes szobáiban a műszerek mellett hatalmas szakkönyvtár kapott elhelyezést. A fizikai laboratórium nagytermében a kisebbségi sors húsz esztendejében is számtalan előadást tartott dr. Kenessey a környék magyar értelmisége részére. Hosszadalmas és céltalan is lenne ebben a cikkben ismertetni a sok készüléket, csak azt Jegyzem meg, hogy a torony tetején az éjjeli fagyot jelző reflektor számtalanszor segítette a környék gazdáit, jelezve, hogy fel kell készülniök az éjjeli fagyra. A széljelző titokzatosan ketyeg mellettünk, lenn egy külön teremben pedig a légi elektromosságot mérő készüléket mutatja be Flórián Endre tanár. Itt tudjuk meg, hogy a légköri feszültség mennyire szoros összefüggésben van a biológiai élettel, mennyire hat ideéle- tünkre, sőt a növényzet növekedésére is. Az udvaron a levegő hőmérsékletét, a lég- nedvességet, a talaj hőmérsékletét és a talajvíz magasságát mérik, itt van a földrengésjelző készülékek kicsi épülete is. Az intézet megfigyeléseinek adatait valamennyi európai meteorológiai intézettel közük, természetesen elsősorban Budapesttel. A legutóbbi félévben nagyobb volt az intézet fejlődése, mint az elmúlt húsz év alatt összesen s ez természetes is, hiszen az intézet magyar alapítás és a csehek nem sok gondot fordítottak rá. Hoztak ugyan új műszereket is, de azokat el is vitték, mikor kivonultak erről a területről. Ha a mostani fejlődés megtartja lendületét, hamarosan Európa egyik legkitűnőbb időjáráskutató intézete lesz az ógyallai. Szabad az út — az égboltozat felé Átmegyünk a műút másik oldalára, árnyas és hatalmas fák között terül el a csillagda parkja, Konkoly-Thege hajdani kúriája és irodádnak sora. Ezek az irodák egyelőre üresek, ősz óta csak a könyvek élnek itt. a cseh személyzet elment. A napokban érkezik meg ide dr. Terkán Lajos, aki a csillagdát fogja vezetni. Itt sorakoznak Konkoly-Thege Miklós magánkönyvtárának értékesebbnél értékesebb német-, angol- és francianyelvű azakkönyvei. Végigjárjuk a csillagda épületeit, amelyek úgy elbújnak a százados fák alatt hogy csak akkor bukkannak elénk, amikor közvetlen közelükbe érünk. Mindenfelé zárt itt a láthatár, idegen szem idő be nem pillanthat, de az égboltozat feló szabad az út s a tudós kutató szeme a végtelenségbe tekint. Bejárjuk a kupolák szűk szobácskáit, a laboratóriumokat, megnézzük a holdfényképező készüléket, a helio- graphot, a titokzatos műszereket, amelyeknek fénylő sárga teste a nagy zse* niről beszél, aki valaha egy életet élt itt le, sajátmaga készítette műszereit és egés3 életét szentelte arra, hogy a tudományt előbbrevigye. Itt olyan közvetlen közelből ragad meg bennünket ifjúkorunk Jókai-* és Verne-regényeinek hangulata, hogy ak* kor sem tudunk hatásuk alól szabadulni, amikor már rég elhagyjuk ezeket a szűkra; mért, borongós épületeknek szobácskáit, zegzugait, amikor már ismét künn vas gyünk a napfényes országúton s búcsúz* kódunk kalauzunk! .'I, aki maga is a tudó* mány megszállottja. Hazafelé Kenessey Kálmán egyik elő* adását olvasgatom, amelyet még a kisebb* ségi magyar akadémikusoknak tartott at nehéz esztendőkben. Azt írja ebben 3. könyvecskében Kenessey, hogy a tudományhoz a megismerés vezet, a megismerés pedig szeretetet fakaszt. Csak most érzem igazán, mi az a végtelen' vonzás, ami ezekből az épületekből kiárad s most tudom biztosan, hogyan került a park közepébe a munkás Jézus kidöntöit Szobra ... „ V't? es. t. Á komáromi református egyházmegye közgyűlése Komárom, július 22. A komáromi refor* mátus egyházmegye most tartotta rendes évi közgyűlését. Napirend előtt Soós Ká* roly esperes, Rácz Elemér lelkész, érte* kezleti elnök, Fillöp Zsigmond egyházme* gyei világi főjegyző és Tóth Mihály igaz* gató-tanító köszöntötte Nagy Nándor; egyházmegyei gondnokot Komárom vár* megye és város főispánjává történt kine* vezése alkamával. A közgyűlés tagjai per* cekig ünnepelték az egyházmegye világi elnökét, alá meghatottan mondott köszö* netet az üdvözlésért. Áttérve a tárgysorozatra, Nagy Nán* dór elnöki megnyitójában ismertette a leg* utóbbi közgyűlés óta történteket. A fel* szabadult egyházközségek visszatérnek abba az egyházmegyébe és kerületbe, ahová az elszakítás előtt tartoztak. Az anyaországi istentiszteleti rend és énekeskönyv bevezetése 1940 január elsejétől kötelező lesz. 1940 január elsejéd életbe lép a felvidéki egyházakban az anyaországi egyházi adózási rendszer és az új választói névjegyzék is. Az elnöki megnyitó után Soós Károly esperes tér* jesztette elő jelentését, amelyben mindé* nekelőtt örömmel emlékezett meg a fel* szabadulásról és hálával szólott a kor* mányzóról, bemutatva a legutóbbi közgyű* lésről küldött hódoló üdvözlésre érkezett kormányzói köszönőiratot. A közgyűlés a továbbiak során kimondotta, hogy az egy* házmegye által a losonci teológián tervbe* vett internátusra adományozott 60.000 csehkoronát kamataival együtt a pápai teológia internátusának adja át.
