Felvidéki Magyar Hirlap, 1939. július (2. évfolyam, 147-172. szám)
1939-07-23 / 166. szám
1939 JÜLIUS 23, VASÁRNAP TELVIDEKl •-AfoäfotftHIRlaß Magyar népmozgalom Magyar nemzet él a visszacsatolt országban A kulturális szakosztály alakuló ülésének elején Révay István gróf, a párt ügyvezető elnöke elhatározó és kötelező kijelentést tett: a pártnak népmozgalommá kell kifejlődnie. Ez a szándék is a kisebbségi sorsból hozott hozomány. A kisebbségi élet utolsó idejében a párt nemzeti feladatai rohamosan nőttek, a népi erők mindjobban gyülekeztek, a történelmi követelés mind radikálisabbá lett. A magyar kisebbség körül a világ megváltozott. Népi erők és szándékok ropogtatták a köztársaság állami berendezését s a magyarság teljes népi erejére szükség volt, ha a nagy belső és külső birkózásban nem akart alulmaradni. A nemzetiségek kifejlett s megszervezett nemzeti akarata azonban nemcsak az állam rendje ellen intézett támadást, hanem egymással is birokra kelt. Kifelé közösen álltak az állammal szemben, de befelé egymás erőit nézegették, A közös győzelem végén csak az egyforma erő jelenthetett stabilitást. A hosz- szúlejáratú történelmi erők s az aktuális politikai erők birkózásában a magyar kisebbségi népnek minden erejét kifejtve, minden küzdelemre fel kellett készülnie. Mozgósítani kellett a népet; annak egészét s minden egyedét. A mozgósítást a pártnak kellett végeznie, másszóval a pártnak népmozgalommá kellett válnia. Készülődött rá. A megvalósításra a nép készen állt; a kisebbségi magyarság minden idegszálában megfeszülve készült a történelmi küzdelemre. A Felvidék népe lelkileg ma is készen áll s a párt ügyvezetője kimondta az azóta állandóan aktuális szót — népmozgalom. A felvidéki nép pártja, ha hivatását be akarja tölteni, nem lehet párt, hanem népmozgalom. Milyen más jelentősége van azonban ennek a célkitűzésnek most, mint volt a kisebbségi életben! S milyen más tartalma és előjele! A csehszlovákiai magyarság nép- mozgalma a kisebbségi nép védekező vagy elnyomatásából szabadulást harcoló szándékának kifejezése s e célból erőinek mozgósítása volt a többségi nép imperializmusa és annak államrendje ellen; a hazatért magyarság népmozgalma az államalkotó, többségi nép harci sorakozása államának, nemzeti életének megtartásáért, államában való teljes kifejlődéséért, nemzeti életlehetőségért. A Felvidék ereje azonban erre nem elég, ma mozgósítani kell az egész magyarságot! A magyar népnek, egységes nemzetté kell válnia s e nemzettéválás politikai akaratát egyetlen népmozgalomba kell sűríteni ! Miért ? S milyen szerepe legyen ebben a Felvidék népmozgalmának? A régi Hungária területén nemzetiségek éltek. E nemzetiségek Trianon által önálló nemzeti államokba kerültek. Velük, mindegyikkel, egy-egy magyar népdarab. Többszázezres, milliós, többmilliós magyar népdarabok. E nemzetiségek a húsz év alatt nemzeti államukban nemzetekké fejlődtek, mondhatnám a magukkal vitt magyarság, véráldozata árán. A különböző államokban élt kisebbségi magyarság, tanúja volt e fejlődésnek s annak néma áldozata. Minden ami eddig az övé volt s amit épített, földje (ha birtokába is adták volna, nem veszett volna el annyi belőle), kultúrája, épületei, gyárai, vagyona (idegen népfaj zsebében) a volt nemzetiségek nemzeti kifejlődésének alapja lett. Nemzetté lettek a nemzetiségek, gazdagodtak testben, lélekben, a magyarság kisebbséggé vált s szegényedett. Minden nap adott egy téglát az idegenek nemzeti épületéhez. A nemzet vagyonállománya nem a nép birtokában volt. nem tudta megvédeni. Hungária nemzetiségei építkeztek belőle. S e vagyonból milyen szépen lehetett építkezni! Föl nem épült magyar falvak helyett idegen falvak, gyönyörű iskolák és középületek, utak, szervezetek, könyvek, életnívó, lakóházak s benne szép bútorok — az idegeneknek. A látvány elfeledhetetlen. És tanulságos is minden időkre. * Tudomásul kell venni ma azonnal, hogy Hungária részben visszacsatolt s részben elszakított területén nem nemzetiségek, hanem nemzetek élnek. Régi szemlélettel s régi módszerekkel feléjük közeledni, mérni őket s viszonyukat a magyarsághoz végzetes hiba, amely újabb tragédiát készíthetne elő. Irta: Bolya Laios Azt is tudomásul kell venni, hogy Hungária nem magyar nemzetei realizálták a népi nemzet elvét s e nemzetek életében a népiség kulturális és politikai valósággá lett. A vezető politikai és kulturális réteg, az egész intelligencia tiszta népi gyökerű, népi kötöttsége eleven és sorsszerű. Először a magyaroktól, azután a csehektől tanultak. A csehek ellen vívott harcukban megedződtek s győzelmük óriási önbizalmat adott nekik. Az ezeréves együttélés a magyarokkal lelkiségüknek a magyarhoz hasonló tartalmat adott, kultúrájuk, műveltségük, társadalmi életük, gondolkozásuk rokon vagy testvér a magyarokéval s a cseh iskola csak használt neki. A szlovák nép és a magyar nép életstílusa s élet- szemlélete közös, létharca századokon át azonos volt s ha most azt mondjuk, hogy a szlovák népiség diadalmaskodott Szlovákiában, ezzel szinte azt mondtuk, hogy Hungária egykori területéből a szlovák állam területén a magyar népi gondolat testvére jutott uralomra. Erdély társadalmi struktúráját és politikai helyzetét mérlegelve, ne ejtsen bennünket tévedésbe a bukaresti politika. Erdély nem azonos Bukaresttel, nem azonos Romániával. Erdély a volt Hungária területén van s a történelem nyugat felé kötelezi. Erdélynek erdélyi életstílusa van, nem román s az erdélyi három nemzet ma tényleg nemzet. Bukarest brutális hatalma ül rajtuk, de fölszabadulásuk kétségtelen. Az erdélyi románság a húsz év alatt vagyonban és nemzeti aspirációkban óriásit nőtt. A román földbirtokreform (a legnagyobb méretű Középeurópában) a román parasztság életszintjét emelte s etnikumát kiterjesztette. Az elvett és felosztott magyar földbirtokok a román település szakadásait betömték, a magyarokét szétszórták vagy bezárták. Az erdélyi román politika elejétől mostanáig parasztpolitika volt. Az ekések fegvelmezett, kultúrált politikai mozgalma, Maniu parasztjai, Codreanu fanatizált népi tömege és intelligenciája (hogy Maniu és Codreanu tömegei milyen közel voltak egymáshoz bizonyítja, hogy Maniu és Codreanu választási szerződést kötöttek s az utolsó alkotmányos választásokat együtt küzdöt- ték végig) az öntudatosodott erdélyi románság jelenlétét bizonyítják. A népi, nemzeti kifejeződési vágy misztikus formákat is öltött, Codreanu egész mozgalmának vallási-misztikai színezete volt. (Mihály arkangyal légiója). A tudomány, az irodalom a népiség szolgálatába állt. Senkit ne tévesszen meg Bukarest barbársága és együgyü játéka. Erdély Európa, az erdélyi románság nemzet vagyonosán és lelkében fanatizálva. Az erdélyi szászság gazdagsága, zárt, fegyelmezett, öntudatos népisége sokkal ismertebb, semhogy bővebben foglalkozni kellene vele. Délszláviának Magyarországtól elvett részén virágzó nemzeti élet fejlődött. A magyarság számlájára a szerb nép nagy gazdagodásnak indult s nemzeti államában népi kultúrát és erősen fejlett nemzeti tudatot fejlesztett ki. A trianoni Magyarország területén a németség óriási népi szervezkedésbe kezdett s máris nem lebecsülendő eredményeket ért el. A visszacsatolt területtel nagy szlovák és ruszin néptömegek jöttek nemzeti aspirációkkal. És Szlovákiában, Erdélyben, Jugoszláviában fuldokló magyar kisebbségek. * Hol vagy magyar Hungáriában? Oh nem, nem a magyar államvezetés miatt kell aggódnunk! Hungária területén levő nemzetek nem állami létünket fenyegetik, legalább is most nem. A mai állapotaink megőrizhetése se aggasszon. A gazdag, boldog, egészséges, öntudatos, magyar népi jövendőt, a kiépítendő gazdaságú és társadalmi szolgaságtól mentes, független magyar népi nemzet felépítését fenyegeti veszély. A Hungária területén élő nemzetek életjogait, nemzeti igényeit el kell ismerni végérvényesen. Nemzetté érett népiségük azonban olyan konkurrenciát jelent, amellyel szemben csak jobb minőségű, jobb szervezetű népiséggel védekezhetünk. A szlovák nemzet, a ruszin nemzet, a román nemzet s Szlovákiában, Erdélyben, Bánátban, Bácskában, a Dunántúlon, Budapest alatt, szerte Nagymagyar ország területén a nagy német birodalomban uralomra jutott terjeszkedő népiség közösségébe beszervezett németség. A németség, amely minden többi népekkel szemben óriási gazdasági és kulturális előnyben van s ezen kettős előnyénél fogva minden állami gazdasági beavatkozás első sorban az ő életét segíti előbbre. A németség, amelynek szomszédságában nyolcvanmillió német egy birodalomban és pedig a Harmadik Birodalomban. Mozgósitani kell a magyar népet a nemzeti önmegtartás küzdelmére. Trianonban a régi állam is elbukott s az erőtlen nép sem magát, sem a nemzet vagyonát nem tudta megvédeni. A húsz év tanulsága, a körülöttünk kialakult új helyzet most már határozottan adja föl a leckét. A népben gyűl és tartalékolódik a nemzet ereje s veszélyek idején csak a népben kifejlődött erő mentheti meg a nemzetet. A körülöttünk élő nemzetek népi erejével csak a mi kifejlesztett népi erőnk veheti fel a küzdelmet. Uj harcot kell vállalni, amit már nem lehet fegyverekkel, hatalommal, állami apparátus segítségével vívni, hanem csak. a nép egészségével, munkaerejével, civilizációjával, kultúrájával, anyagi jólétével, nemzeti tudatával. Mozgósítani kell a magyar népet. Sűrűbben kell megszállni a magyar etnikumot hordó magyar földet, mint akármelyik nemzet megszállta saját etnikai területét Hungária területén. Olyan sűrűén, hogy e földből egy talpalatnyit soha senkise el ne vitathasson. E földnek a legbőségesebb hozadékot kell adni szemben, gyümölcsben, állati teremtményben. Termelvényeit elsősorban e föld népének kell fogyasztania, hogy Hungária területén n. legegészségesebb, legerősebb nép legyen. Ipart kell űznie e népnek, hogy termelvényeit maga dolgozhassa föl, hogy Kö- zépeurópa agráripartelepe legyen e föld. Kereskedelmet kell űznie e népnek, hogy Nyugat és Kelet között közvetítő lehessen, amit földrajzi fekvése is előír számára s amit Európába jött őseitől megtanulhat. Államot vezessen e nép s állama a legbékésebb, legigazságosabb, legetikusabb állam legyen, hogy aki idegen él benne, jól érezze magát. Dolgozó ember számára pótolhatatlan veszteség, ha — különösen a nagy nyári melegben — P íkedve ellapicWT; "izmai elernyed- s kimerültsége meggátolja mun- Jt elvégzésében,/. ' ..Umjfzmarakat,,fjünket, nyakun- homlokunkat jf hűsítő, frissítő Ííaiia sisiorszesszel kenegetjük, verejtékező testünk lehűl, petyhüdt izmaink Naegfeszülnek, vérkeringésünk felélénküIJsjnunkabírásunk megduplázódik. Egészségét féltő ember sohasem' munkába Diana-sósborszesz nélkül. Próbapalack —.64 P. Kispalack 1.10 P. Középpalack 3.20 P. Nagypalack 5.90 P. Mindenütt kapható! Művelt legyén e nép, a legműveltebb ezen a tájon, hirdesse, vallja é3 valósítsa a szellem fölényét és hatalmát. Nemzet legyen e nép, nemzeti felelősség- tudattal egyedeiben és közösségében. Föl kell állnia a magyar népnek elesett- eégéből, lázas munka és tevékenység kell, induljon minden területen. Munkás, felelős, tudatos közösséggé kell válni a társadalomnak s akik a közösség kialakulását akadályozzák, el kell tűnjenek. Uj országot, új társadalmat, új rendet kell felépíteni s e munkára fel kell rázni a magyar népet. Lelki és fizikai mozgósítást kell végrehajtani — s ez gyakorlati munka. A politika síkján kell ennek megtörténnie, de a meglévő szellemi erők sem nélkülözhetők. Sőt! Magyrr nép?"ónjaimat kell szervezni s e munk'I-.z a tüze és felelőssége kell. Visszaállították a magyar miséket a kassai görög katolikus templomban Újra teljes a harmónia az ó-szériáilású egyházban Kassa. (Szerkesztőségünktől.) Ismételt tudósításban számolhatunk be a hitélet örvendetes fejlődéséről a felszabadulás óta. Foglalkoztunk a római katolikus egyház és a két vezető protestáns egyház lendületes életével, most pedig a görög-katolikus egyház kerül sorra, amely a hívek számát tekintve, a második helyen áll Kassán a keresztény egyházak között. — Ez íme a görög katolikus Riviera — mondja informátorunk, aki barátságosan maga mellé ültet a parókia kertjében lévő padra. — Két szemmel belátható a kassai görög-katolikus egyház minden földbirtoka és minden épülete. A minden földbirtok a kis patriarkális templomkert és a parókiaudvar; épület kettő van: a barátságos, hívogató templom és a parókiaépület. Itt a kertben ülve, falusias meghittséggel hat az egész belsőség, az ember alig hinné, hogy közel ötezer hívő lelki életének központjában vagyunk. A hívők számában alig történt változás az uralomváltozással, a hitélet is ugyanolyan bensőséges, közvetlen, mint mindvégig volt a cseh megszállás alatt is. A hitoktatás azonban jelentősen kibővült a felszabadulás óta, mert valamennyi iskolában bevezették újra a vallástanítást. Ennek következtében két új hitoktató lelkésszel bővült az egyházi kar. Az ószláv szertartású miséken kívül havonta két magyar misét tartanak a felnőttek részére, ugyanúgy, mint a cseh megszállás előtti időben, minden vasárnap kilenc órakor pedig külön magyar misét a tanulóifjúság részére. A hitélet fejlődése tekintélyes emelkedésben mutatkozik meg. meg. A felszabadulás után Kassát hat vidéki parókiával együt az eperjesi körzetből átcsatolták a miskolci görög katolikus apostoli adminisztratura körzetébe, Papp Antal érsek fennhatósága alá. (Kánonjogi szempontból ezek az elcsatolt egyházak egyelőre továbbra is az eperjesi kerülethez tartoznak.) — A mi egyházunkat — mondja informátorunk -— az ősi egyszerűség jellemzi. A mi híveink nagyon ragaszkodók, nagyon otthon érzik magukat egyházuk kebelében. — Ez itt az igazi modern szociális parókia, nálunk nincs egyháziadóelőírás, mindenki akkor és annyi adót fizet, amikor és amennyit tud. A hívek szegénységéhez képest mégis minden különösebb baj nélkül fenn tudjuk tartani egyházunkat. — A szószékről szoktuk kihirdetni, ha netán nagyobb összegre van szükség és a hívek ilyenkor maguktól összeadják a pénzt. Ez az ősi módszer mutatja, hogy igaz bensőség köti egyházukhoz a mi híveinket. Remélni kell, hogy ez a szép, bensőséges hitélet zavartalanul folytatódik az elkövetkező években is, amikor a mai ifjúság felnövekszik és átveszi apáiktól a vezetést. Abban a szellemben, amelyet becsületes örökségk'unen kapnak és amelyet érett fővel éppúgy meg fognak becsülni, mint apáik ...