Felvidéki Magyar Hirlap, 1939. július (2. évfolyam, 147-172. szám)

1939-07-23 / 166. szám

1939 JÚLIUS 23, VASARNAP tectideTKI -jMacfevRHIRME 5 Teljes egyenjogúságot, korlátlan szabadságjogokat és önrendelkezési jogot a szlovákiai magyarság számára Pozsony, július 22. Esterházy János gróf, a szlovákiai Egyesült Magyar Párt elnöke a szlovák parlamentben nagysza­bású beszédben ismertette a magyarság álláspontját az új szlovák alkotmánytör­vénnyel kapcsolatban. Mindenekelőtt rá­mutatott arra, hogy most arról van szó, hogy Szlovákia új alkotmányával olyan alapokat rakjon le, amelyek c'kalmasak arra, hogy a vele esgyütt élő többi nép boldogulá­sát és fejlődését is körülbástyázzák és nem csekélyebb fontosságú az a szempont sem, hogy Szlo­vákia, amely a Dunamedencének a Kár­pátok alján egyik szerves alkotó része, itt a megbékülés, a közös alkotó munka és így végeredményben az európai rend erő­teljes tényezőjévé váljék. Ezután a többi közt a következő kije­lentéseket tette Esterházy János gróf: — Az alkotmány minden betűjének a keresztény gondolattól kell áthatva len­nie. További követelmény, hogy ennek az alkotmánynak számolnia kell azzal, hogy itt, a Kárpátok alján, nem egy nép él, ez nem egy népnek az élettere. A szentist- váni szellemből következik az is. hogy itt az alkotmány-törvény útján sem létesít­hető olyan új rend vagy rendszer, amely ellenkeznék az ittélő nemzetek tradicióvá vált gondolatvilágával. A mi lelkületűnkkel meg nem egyező és tő­lünk idegen jelszavak semmiképpen sem érvényesülhetnek erőszakolt módon ebben az alkotmányban. „Mi magyarok itt sohasem voltunk jövevények" I így folytatta ezután Esterházy: — Ha el is ismerem azt, hogy az ön­álló szlovák állam megalkotása a szlovák nemzet szívügye és vágyainak netovább­ját jelenti, úgy nem ismerhetem el azt, hogy a szlovák nemzet ebből folyóan minket, magyarokat, bármilyen téren és tekintetben alsóbbrendűeknek tekintsen és az egyenjogúság rovására bármilyen jogból kevesebben részesítsen minket, mint amennyit a maga részére biztosít. Annál kevésbbé ismerhetem ezt el, mert j í mi, magyarok itt, ezen a területen sohasem voltunk jövevények, hanem olyan honfoglalók voltunk, akik itt először valósították meg a rendsze­res állami életet. Ha voltak is időnként és ideiglenesen más foglalók ezen a terü­leten, azoknak állami berendezéseiből semmi sem maradt fenn és azok soha sem rakták le az állami élet olyan alapjait, amely mint a magyarokéi, kiállották yolna évszázadok viharait. — Egy állam megalapításakor egyetlen belpolitikai, vagy külpolitikai lépésnek, tettnek vagy célkitűzésnek nem szabad kiindulni seiú regionális, sem időleges szűk horizontból. Nagyon tanulságos pél­dát nyújt erre az egykori Cseh-Szlovákia. Cseh-Szlovákia annakidején arra az állás­pontra helyezkedett, hogy nemzeti állam, pedig nemzetiségi állam volt. — Az itteni népcsoportok mindegyiké­nek meg kell adni és az alkotmányban biz­tosítani kell mindazokat a lehetőségeket, amelyek szükségesek a népi élet teljes ki­éléséhez. Ezek a teljes egyenjogúság, a korlátlan sza­badságjogok és az önrendelkezési jog. De nem egyedül ezeknek a jogoknak az alkotmányban való megadásáról lehet szó. Az alkotmány-törvényben meg kell adni azokat a biztosítékokat is, amelyek alkal­masak arra, hogy a megadott jogok meg­sértésének legcsekélyebb kísérletét is meg­torolják és jóvátegyék. Á szlovákiai magyarság sérelmei r — A szlovák állam még csak harmad­éve áll fenn — folytatta Esterházy János gróf. — Ennek a rövid időnek ránk, ma­gyarokra keserves tapasztalataiból nem akarok hátrányos következtetéseket le­vonni az állam további kormányzására és vezetésére nézve. Nem akarok most rekri- minálni, csak röviden említem meg, hogy a minket, magyarokat a bácsi döntés alapján megillető egyenlőség sehol i sem tapasztalható. ’Az ugyanezen döntés alapján minket meg­illető védelemnek nyomát sem látjuk. A magyarokra vonatkozólag a személyes szabadság, szólás- és sajtószabadság, vé­leménynyilvánítási szabadság, egyesülési és gyülekezési szabadság a legsúlyosabb sérelmeket szenvedte, nem is incidental iter, hanem rendszeresen és állandóan. Ezeknek a jogoknak körülbástyázása az alkot­mánytörvényben tehát elsőrendű szüksé­gesség. így állunk a magyar nyelv hasz­nálatával is. Esterházy János gróf ezután részletes boncolás alá vette az alkotmánytörvény­tervezetet. Ennek során kimutatta, hogy a tervezet törvénybe iktatja a reciproci­tás elvét, mert kimondja, hogy a nemzeti csoportokra vonatkozó és az alkotmány­ban lefektetett jogok csak annyiban ér­vényesek, ha az illető nemzet anyaorszá­gában a szlovák kisebbség a valóságban is élvezi ugyanazokat a jogokat. Ezt a szakaszt egyáltalában töröltetné, mert az ellenkezik a novemberi bécsi döntéssel, ellenkezik azzal az egyenlőséggel, amely minket, nemzeti csoportokat itt megillet. Az a fejezet, amely a rendi berendezke­dést foglalja magában, nem tartalmaz egy szót sem a nemzeti csoportokról. — Mi, magyarok — folytatta, — múl­túnknál, tradíciónknál, kulturális és ci­vilizációs fejlettségünknél és érettsé­günknél fogva joggal tarthatunk igényt ar­ra, hogy az állami élet minden terén meg­felelő szerephez jussunk. Mi, magyarok, államalkotó nép vagyunk, higgadtságunk, fegyelmezettségünk, mun­kásságunk és kitartásunk, melyet az utóbbi időben is tanúsítottunk, szintén bi­zonyítéka annak, hogy az államépítő sze­repre feltétleül alkalmasak vagyunk. Ép- úgy, mint a szlovák nemzet, mi is a krisz­tusi igazságok szolgálatába szegődtünk, mert erre kötelez múltúnk is minden szo­ciális gondolatot a magunkénak vallunk és ha nemzeti céljaink mellett rendület­lenül kitartunk, ezzel sohasem akarunk bárkitől is bármit elvenni, hanem csak azt követeljük, ami minket az isteni tör­vények szerint feltétlenül megillet. BAKIUNK SZÍNHÁZIBA! ezzel is támogassuk a magyar művészetet és magyar művészeket Kedvezményes színházjegyek az összes színházakba a IlNlMüSÍS! Budapest Vili, Józsei-körúi 5. szára ♦ Telefonrendelés: 140-000 Angiig® eit Japán valamennyi követelését Jóváhagyta a japán minisztertanács a megegyezést Tokió, július 22. A szombat délelőtti japán minisztertanácsról a Döméi Iroda a következő jelentést adta ki: Szombaton délelőtt összeült japán minisztertanács elfogadta az Arita külügyminiszter és Craigie tokiói angol nagykövet között létrejött megegyezést. Tudvalévő, hogy ez a megegyezés mérvadó japán körök szerint „a tiencini ügy hát­terét képező általános kérdésekre” vonat­kozott. Arita külügyminiszter tájékoztatta a minisztertanácsot az angol nagykövetté! folytatott tárgyalásairól egészen a pénte­ken létrejött megegyezésig. Rámutatott arra, hogy kezdetben milyen ellentét állott fenn a japán és az angol álláspont között, majd pedig hogyan sikerült a két á!lás- pontot összeegyeztetni, miután Anglia hozzájárult „a tiencini ügy hátterét al­kotó” kérdéseknek a japán követeléseknek megfelelő rendezéséhez. ..Szabad az út most már — tette hozzá Arita — a különleges tiencini kérdések megvitatásához is”. Hiranuma miniszterelnök kijelentette, hogy nem szabad még túlrózsásan meg­ítélni a helyzetet. Politikai körök és a sajtó általában ked­vezően ítéli meg a tokiói megbeszélések eddigi eredményeit, anélkül azonban, hogy túlságosan vérmes reménységeket táplálna a gyakorlati kihatások és a még megtár­gyalandó részletek tekintetében. Elsősor­ban is nincsenek tisztában Anglia várat­lan véleményváltoztatásának a hátterével. Az Asahi Shimbun úgy véli, hogy a japán követelések és a Japán által felállí­tott irányvonalak elfogadása rendkívül ritka engedékenységről tanúskodik az an­gol diplomáciai történelemben. Ami az „angol fegyverletétel“ okát illeti, a lap úgy véli, hogy a nemzetközi helyzet ked­vezőtlenül alakult Anglia szempontjából, mégpedig a moszkvai tárgyalásokban fel­merült nehézségek miatt, továbbá az euró­pai helyzet, valamint az amerikai semle­gesség! törvény megváltoztatásának eluta­sítása következtében. Nagymértékben be­folyásolta Angliát a japán kormány és a nép elszánt magatartása. Jóllehet, Anglia engedett, Japánnak most még nagyobb óvatossággal kell eljárnia, hogy a tárgyalásokat a részletkérdésekben is sikerrel folytassa. • A szovjet hiteit aó Gsangkais > London, július 22. A Financial News úgy tudja, hogy Anglia új távolkeleti politikájának elkö lépéseként meg fogja vonni támogatását a Csang- kaisek-kormány valutájától. Tokió, július 22. A szovjet, hír szerint, százmillió yuansi összegű jelentős hitelt engedélyezett Csangkajseknek. Névben is eltűntek a szlovákositási támpontok a Csallóközben A cseh-szlovák telepítési politika egyik fogása volt, hogy színmagyar vidékeken önálló szlovák vagy morva településeket létesített. Ezek a szlovák települések ter­mészetesen azonnal községi rangra emel­kedtek, hegy minél önállóbb életet élve, Szlovák rajokat indíthassanak magukból majd a környék magyar falvaiba. A visz- szacsatolással összeomlott a nagy terv, a telepesek ott hagyták ezeket a települése­ket. Helyükbe magyar kisbérlőket ültetett a felvidéki minisztérium földreformosztá­lya. A telepes községeket természetesen egy-egy közismertebb szlQvák politikusról nevezték el. Hviezdoslav, Hodzsa, Srobár, Okányik, Mudrony neve „díszelgett“ a színmagyar Csallóköz kellős közepén. Most, hogy eltűntek a telepesek, el kellett tűnnie természetesen a szlovák politikusok nevéből gyártott községneveknek is. A bel­ügyminiszter legutóbbi rendelete a Komá- rommegyébe kebelezett Hviezdoslavov kis­községet megszüntette és mint lakott he­lyett Csütörtök községhez csatolta. A la­kotthely magyar neve Vörösmajor. Eltűnt a hirhedt Hodzsovo is, melyet annyit em­legettek, s melynek lakossága a legöntuda- tosabb szlovák elemekből rekrutálódott. A nemesócsai körjegyzőségbe osztotta a bel­ügyminiszteri határozat, magyar neve Zsemlékes. Nemesócsa község határában keletkezett Okanikovo lakotthely neve: Szántóér lett. A rendelet az Ekel község­hez tartozó Sturová lakotthely nevét Mar- gitpuszta, a marcelházl körjegyzőségbe sorozott Srobárova kisközség nevét pedig Szilasháza névben állapította meg. A ma- dari körjegyzőséghez tartozó Mudronyovo kisközségi jellegét megszüntette, Madar községhez csatolta és mint lakott helynek Ujpuszta nevet adta. Bars és Hont egye­sített vármegyékben is megszűnt egy ilyen szlovákositási támpont. A belügyminiszteri rendelet megszüntette Jesenské kisközsé­get és mint lakott helyet Setétkut néven Barsbese községhez csatolta.

Next

/
Thumbnails
Contents