Felvidéki Magyar Hirlap, 1939. július (2. évfolyam, 147-172. szám)
1939-07-23 / 166. szám
1939 JÚLIUS 23, VASARNAP tectideTKI -jMacfevRHIRME 5 Teljes egyenjogúságot, korlátlan szabadságjogokat és önrendelkezési jogot a szlovákiai magyarság számára Pozsony, július 22. Esterházy János gróf, a szlovákiai Egyesült Magyar Párt elnöke a szlovák parlamentben nagyszabású beszédben ismertette a magyarság álláspontját az új szlovák alkotmánytörvénnyel kapcsolatban. Mindenekelőtt rámutatott arra, hogy most arról van szó, hogy Szlovákia új alkotmányával olyan alapokat rakjon le, amelyek c'kalmasak arra, hogy a vele esgyütt élő többi nép boldogulását és fejlődését is körülbástyázzák és nem csekélyebb fontosságú az a szempont sem, hogy Szlovákia, amely a Dunamedencének a Kárpátok alján egyik szerves alkotó része, itt a megbékülés, a közös alkotó munka és így végeredményben az európai rend erőteljes tényezőjévé váljék. Ezután a többi közt a következő kijelentéseket tette Esterházy János gróf: — Az alkotmány minden betűjének a keresztény gondolattól kell áthatva lennie. További követelmény, hogy ennek az alkotmánynak számolnia kell azzal, hogy itt, a Kárpátok alján, nem egy nép él, ez nem egy népnek az élettere. A szentist- váni szellemből következik az is. hogy itt az alkotmány-törvény útján sem létesíthető olyan új rend vagy rendszer, amely ellenkeznék az ittélő nemzetek tradicióvá vált gondolatvilágával. A mi lelkületűnkkel meg nem egyező és tőlünk idegen jelszavak semmiképpen sem érvényesülhetnek erőszakolt módon ebben az alkotmányban. „Mi magyarok itt sohasem voltunk jövevények" I így folytatta ezután Esterházy: — Ha el is ismerem azt, hogy az önálló szlovák állam megalkotása a szlovák nemzet szívügye és vágyainak netovábbját jelenti, úgy nem ismerhetem el azt, hogy a szlovák nemzet ebből folyóan minket, magyarokat, bármilyen téren és tekintetben alsóbbrendűeknek tekintsen és az egyenjogúság rovására bármilyen jogból kevesebben részesítsen minket, mint amennyit a maga részére biztosít. Annál kevésbbé ismerhetem ezt el, mert j í mi, magyarok itt, ezen a területen sohasem voltunk jövevények, hanem olyan honfoglalók voltunk, akik itt először valósították meg a rendszeres állami életet. Ha voltak is időnként és ideiglenesen más foglalók ezen a területen, azoknak állami berendezéseiből semmi sem maradt fenn és azok soha sem rakták le az állami élet olyan alapjait, amely mint a magyarokéi, kiállották yolna évszázadok viharait. — Egy állam megalapításakor egyetlen belpolitikai, vagy külpolitikai lépésnek, tettnek vagy célkitűzésnek nem szabad kiindulni seiú regionális, sem időleges szűk horizontból. Nagyon tanulságos példát nyújt erre az egykori Cseh-Szlovákia. Cseh-Szlovákia annakidején arra az álláspontra helyezkedett, hogy nemzeti állam, pedig nemzetiségi állam volt. — Az itteni népcsoportok mindegyikének meg kell adni és az alkotmányban biztosítani kell mindazokat a lehetőségeket, amelyek szükségesek a népi élet teljes kiéléséhez. Ezek a teljes egyenjogúság, a korlátlan szabadságjogok és az önrendelkezési jog. De nem egyedül ezeknek a jogoknak az alkotmányban való megadásáról lehet szó. Az alkotmány-törvényben meg kell adni azokat a biztosítékokat is, amelyek alkalmasak arra, hogy a megadott jogok megsértésének legcsekélyebb kísérletét is megtorolják és jóvátegyék. Á szlovákiai magyarság sérelmei r — A szlovák állam még csak harmadéve áll fenn — folytatta Esterházy János gróf. — Ennek a rövid időnek ránk, magyarokra keserves tapasztalataiból nem akarok hátrányos következtetéseket levonni az állam további kormányzására és vezetésére nézve. Nem akarok most rekri- minálni, csak röviden említem meg, hogy a minket, magyarokat a bácsi döntés alapján megillető egyenlőség sehol i sem tapasztalható. ’Az ugyanezen döntés alapján minket megillető védelemnek nyomát sem látjuk. A magyarokra vonatkozólag a személyes szabadság, szólás- és sajtószabadság, véleménynyilvánítási szabadság, egyesülési és gyülekezési szabadság a legsúlyosabb sérelmeket szenvedte, nem is incidental iter, hanem rendszeresen és állandóan. Ezeknek a jogoknak körülbástyázása az alkotmánytörvényben tehát elsőrendű szükségesség. így állunk a magyar nyelv használatával is. Esterházy János gróf ezután részletes boncolás alá vette az alkotmánytörvénytervezetet. Ennek során kimutatta, hogy a tervezet törvénybe iktatja a reciprocitás elvét, mert kimondja, hogy a nemzeti csoportokra vonatkozó és az alkotmányban lefektetett jogok csak annyiban érvényesek, ha az illető nemzet anyaországában a szlovák kisebbség a valóságban is élvezi ugyanazokat a jogokat. Ezt a szakaszt egyáltalában töröltetné, mert az ellenkezik a novemberi bécsi döntéssel, ellenkezik azzal az egyenlőséggel, amely minket, nemzeti csoportokat itt megillet. Az a fejezet, amely a rendi berendezkedést foglalja magában, nem tartalmaz egy szót sem a nemzeti csoportokról. — Mi, magyarok — folytatta, — múltúnknál, tradíciónknál, kulturális és civilizációs fejlettségünknél és érettségünknél fogva joggal tarthatunk igényt arra, hogy az állami élet minden terén megfelelő szerephez jussunk. Mi, magyarok, államalkotó nép vagyunk, higgadtságunk, fegyelmezettségünk, munkásságunk és kitartásunk, melyet az utóbbi időben is tanúsítottunk, szintén bizonyítéka annak, hogy az államépítő szerepre feltétleül alkalmasak vagyunk. Ép- úgy, mint a szlovák nemzet, mi is a krisztusi igazságok szolgálatába szegődtünk, mert erre kötelez múltúnk is minden szociális gondolatot a magunkénak vallunk és ha nemzeti céljaink mellett rendületlenül kitartunk, ezzel sohasem akarunk bárkitől is bármit elvenni, hanem csak azt követeljük, ami minket az isteni törvények szerint feltétlenül megillet. BAKIUNK SZÍNHÁZIBA! ezzel is támogassuk a magyar művészetet és magyar művészeket Kedvezményes színházjegyek az összes színházakba a IlNlMüSÍS! Budapest Vili, Józsei-körúi 5. szára ♦ Telefonrendelés: 140-000 Angiig® eit Japán valamennyi követelését Jóváhagyta a japán minisztertanács a megegyezést Tokió, július 22. A szombat délelőtti japán minisztertanácsról a Döméi Iroda a következő jelentést adta ki: Szombaton délelőtt összeült japán minisztertanács elfogadta az Arita külügyminiszter és Craigie tokiói angol nagykövet között létrejött megegyezést. Tudvalévő, hogy ez a megegyezés mérvadó japán körök szerint „a tiencini ügy hátterét képező általános kérdésekre” vonatkozott. Arita külügyminiszter tájékoztatta a minisztertanácsot az angol nagykövetté! folytatott tárgyalásairól egészen a pénteken létrejött megegyezésig. Rámutatott arra, hogy kezdetben milyen ellentét állott fenn a japán és az angol álláspont között, majd pedig hogyan sikerült a két á!lás- pontot összeegyeztetni, miután Anglia hozzájárult „a tiencini ügy hátterét alkotó” kérdéseknek a japán követeléseknek megfelelő rendezéséhez. ..Szabad az út most már — tette hozzá Arita — a különleges tiencini kérdések megvitatásához is”. Hiranuma miniszterelnök kijelentette, hogy nem szabad még túlrózsásan megítélni a helyzetet. Politikai körök és a sajtó általában kedvezően ítéli meg a tokiói megbeszélések eddigi eredményeit, anélkül azonban, hogy túlságosan vérmes reménységeket táplálna a gyakorlati kihatások és a még megtárgyalandó részletek tekintetében. Elsősorban is nincsenek tisztában Anglia váratlan véleményváltoztatásának a hátterével. Az Asahi Shimbun úgy véli, hogy a japán követelések és a Japán által felállított irányvonalak elfogadása rendkívül ritka engedékenységről tanúskodik az angol diplomáciai történelemben. Ami az „angol fegyverletétel“ okát illeti, a lap úgy véli, hogy a nemzetközi helyzet kedvezőtlenül alakult Anglia szempontjából, mégpedig a moszkvai tárgyalásokban felmerült nehézségek miatt, továbbá az európai helyzet, valamint az amerikai semlegesség! törvény megváltoztatásának elutasítása következtében. Nagymértékben befolyásolta Angliát a japán kormány és a nép elszánt magatartása. Jóllehet, Anglia engedett, Japánnak most még nagyobb óvatossággal kell eljárnia, hogy a tárgyalásokat a részletkérdésekben is sikerrel folytassa. • A szovjet hiteit aó Gsangkais > London, július 22. A Financial News úgy tudja, hogy Anglia új távolkeleti politikájának elkö lépéseként meg fogja vonni támogatását a Csang- kaisek-kormány valutájától. Tokió, július 22. A szovjet, hír szerint, százmillió yuansi összegű jelentős hitelt engedélyezett Csangkajseknek. Névben is eltűntek a szlovákositási támpontok a Csallóközben A cseh-szlovák telepítési politika egyik fogása volt, hogy színmagyar vidékeken önálló szlovák vagy morva településeket létesített. Ezek a szlovák települések természetesen azonnal községi rangra emelkedtek, hegy minél önállóbb életet élve, Szlovák rajokat indíthassanak magukból majd a környék magyar falvaiba. A visz- szacsatolással összeomlott a nagy terv, a telepesek ott hagyták ezeket a településeket. Helyükbe magyar kisbérlőket ültetett a felvidéki minisztérium földreformosztálya. A telepes községeket természetesen egy-egy közismertebb szlQvák politikusról nevezték el. Hviezdoslav, Hodzsa, Srobár, Okányik, Mudrony neve „díszelgett“ a színmagyar Csallóköz kellős közepén. Most, hogy eltűntek a telepesek, el kellett tűnnie természetesen a szlovák politikusok nevéből gyártott községneveknek is. A belügyminiszter legutóbbi rendelete a Komá- rommegyébe kebelezett Hviezdoslavov kisközséget megszüntette és mint lakott helyett Csütörtök községhez csatolta. A lakotthely magyar neve Vörösmajor. Eltűnt a hirhedt Hodzsovo is, melyet annyit emlegettek, s melynek lakossága a legöntuda- tosabb szlovák elemekből rekrutálódott. A nemesócsai körjegyzőségbe osztotta a belügyminiszteri határozat, magyar neve Zsemlékes. Nemesócsa község határában keletkezett Okanikovo lakotthely neve: Szántóér lett. A rendelet az Ekel községhez tartozó Sturová lakotthely nevét Mar- gitpuszta, a marcelházl körjegyzőségbe sorozott Srobárova kisközség nevét pedig Szilasháza névben állapította meg. A ma- dari körjegyzőséghez tartozó Mudronyovo kisközségi jellegét megszüntette, Madar községhez csatolta és mint lakott helynek Ujpuszta nevet adta. Bars és Hont egyesített vármegyékben is megszűnt egy ilyen szlovákositási támpont. A belügyminiszteri rendelet megszüntette Jesenské kisközséget és mint lakott helyet Setétkut néven Barsbese községhez csatolta.
