Felvidéki Magyar Hirlap, 1939. július (2. évfolyam, 147-172. szám)
1939-07-21 / 164. szám
1939 JÜLIUS 21, PÉNTEK TEOTIDHa •ÄX&ARHIRLAS Sajnos, az a propaganda, amely ilyen fejleményekhez vezethetett, elsősorban a szlovák katolikus társadalmi egyesületekben kezdődött. A Szlovák Katolikus Körben, a szlovák ifjúsági kongregációkban nem a belső hitélet volt a legfőbb cél, hanem a magyarok elleni gyűlölet ápolása. A magyarság távol van attól, hogy mindenben provokációt lásson, ahogy a cseh megszállás alatt szüntelenül provokációt kiáltottak az uralmon lévők, a magyarok sem a múltban, sem a jelenben nem ütköznek meg, ha szlovák beszédet hallanak, — nos, a félrevezetett és éretlen szlovák ifjúság a magyarságnak ezzel az ősi türelmével igyekezett mindeddig visszaélni. Megjelennek a magyar ünnepségeken és kihívó viselkedéssel, hangos gúnyolódással zavarják meg a magyar áhitat legszentebb perceit. Hogy mennyire a magyar türelemmel való visszaélés ez a viselkedés, mutatja, hogy a szlovák lányok járnak elől az ilyen kihívó hangoskodásban, mert arra számítanak, hogy bántatlanul megússzák „vitéz” szereplésüket a magyar lovagiasság mögött. Tudvalévő, hogy középiskolás szlovák diákok állandóan látogatják a Szlovák Katolikus Kör helyiségeit, ahol gyakran hangzanak el a magyarság elleni gyűlölettől izzó dalok és ahol a rádió a szlovákiai állomások heccpropagandáját közvetíti. Maguk a szlovák szülők panaszkodnak, hogy a vallásos egyesületek működésének cégére alatt politikai működésbe viszik bele tapasztalatlan gyermekeiket és azok minduntalan áldozataivá válnak bűnügyeknek, amelyekben nem lehet többé megtalálni a felbujtót. A 13—18 éves áldozatok magukra maradnak, mert nincs senki Róma, július 20. Mint félhivatalosan jelentik, Mu—■’-'-i csütörtökön a kormány tagjainak jelenlétében meghallgatta a szicíliai pártvezetők jelentését, majd bestédet intézett hozr’juk, amelyben bejelentette a sziciliai nagybirtokoknak fokozatos átalakítását paraszttelepülésekké. Beszédében többek kötött ezeket----" — Rómába hivattalak benneteket ösz- sze, hogy résztvegyetek azon az eseményen, amelynek nemcsak gazdasági szempontból tulajdonítok rendkívüli fontosságot, amelyre évszázadok óta várunk és amelynek az a rendeltetése, h~gy Olaszország történelmének legfontosabb év?”á- mai közé tartozzék. A mostani határozatok nem rögtönzöttek, ezeket már huszonhárom hónappal ezelőtt elmondott palermói beszédemben bejelentette. A Duce ezután emlékeztetett arra, hogy a palermói beszédében tisztán és minden kétséget kizáró módon leszögezte, hogy a sziciliai nagybirtokkal fel kell számolni és parasztházakat, valamint parasztfalvakat kell létesíteni, hogy a föld extenzív megművelése révén Szicília mai lakosságának kétszeresét tudja majd eltartani. — Szicíliának — folytatta a Duce — a földkerekség, egyik legtermékenyebb területévé kell változnia. Mától kezdve megindulnak azok a munkálatok, amelyek a fasiszta rendszer minden erejét lekötik, főképpen azonban Szicília erejét veszik igénybe. Nekem csak annyi hozzáfűzni valóm van, hogy ha a késleltető egoizmus és a túlhaladt elméleti álláspontok megkísérelnének ellenszegülni a terv végrehajtásának, ezeket a kísérleteket megtöröm. A Duce beszéde után a földmívelésügyi államtitkár részleteiben is ismertette a tervet. 5 Súlyos fiatárviliongás Peru és Ecuador közölt Két perui polgárőrt agyonlőttek Newyork, július 20. A délamerikai Peru és Ecuador köztársaságok között súlyos határvillongás tört ki. A perui kormány hivatalos jelentése szerint ecuadori határőrök agyonlőttek két perui polgárőrt, noha ezek nem lépték át a határt. Mindkét holttestet perui területen találták meg. Az ecuadori kormány ezzel szemben azt állítja, hogy a két perui polgárőr át is jött a határon s minden ok nélkül tüzelni kezdett az ecuadori határőrségre, amely természetesen viszonozta a tüzet, A newyorki lapok limai jelentése szerint a két perui polgárőr agyonlövetése óriási felháborodást keltett a perui közvéleményben és attól kell tartani, hogy az eset súlyos bonyodalmakat von maga után. Az ecuadori kancellári hivatal közleményt adott ki, amelyben tiltakozik a perui kancellária közleménye ellen, amely szerint ecuadori katonák megtámadták a perui polgárőröket. Az ecuadori közlemény szerint az incidens a Haraguillas tartománybeli Aguas Verdesnél játszó* dött le. Ez a helység, amely a határt alkotó Zapumilla folyónál van, ténylegesen Ecuadorhoz tartozik. A perui polgárőrök itt támadtak meg négy ecuadori katonát. Ecuador limai követét utasították, hogy; tiltakozzék a perui kancellári hivatalnál. ©i 2? mi »i© mi Hol az igazi Kassa, július 20. A szenzációs kincslopással kapcsolatban kétszer egymásután nyilatkozott Csárszky püspök, két kassai szlovák pap pedig személyesen jelent meg a helyilap szerkesztőségében, hogy tiltakozzék a szlovák papság meggyanusítása ellen. Kijelentésük szerint azért is sértő minden olyan feltevés, mintha a szlovák papságnak a legtávolabbról is szerepe lett volna a kassai Dóm műkincseinek eltüntetésében, mert ők nemcsak % szlovák hívek, de minden katolikus hívő lelkipásztorainak tartják magukat. E kijelentés méltó a felszentelt paphoz és félreérthetetlen. A kijelentés bizonyára megnyugtatja a kassai közvéleményt és meg kell állapítani, hogy szükség van a megnyugtatásra. Annak ellenére, hogy a nyomozás során semmiféle konkrét vádpont nem merült fel semmiféle papi személy ellen. Nem lehet letagadni és az ügynek sem szolgálna, ha elhallgatnék, hogy a kincslopás kiderülte után a közhangulat ösz- tönszerűleg, minden befolyás nélkül a szlovák hitélet vezetői ellen fordult. Semmiképpen sem szabad elhallgatni e nyilvánvaló tényt, hanem inkább annak lélektani okait kell felderíteni, mert csak ily módon jutunk közelebb a teljes megbékéléshez. Függetlenül a páratlan bűncselekménytől, függetlenül attól a legújabb megállapítástól, hogy a csehek kivonulása előtt leltározták a cseh katonai hivatalban a Dóm kincseit, valószínűleg ugyanazokat véve listára, amelyek eltűntek, —• foglalkozni kell a szlovák papság és a szlovák ifjúság egyéb vezetőinek kassai szereplésével. Nem szabad megvárni, amíg bűnügyi krónikában oolvashatjuk a fejleményeket, mert ez csak a helyzet elmérgesedését jelentené és az eddigi jelek szerint nem az igazi bűnösök, hanem beugratott, önálló ítéletre képtelen, magukra hagyott fiatalemberek bűnhődnének. A felszabadulás óta eltelt nyolc hónap óta a magyar tömeglélek csak a túloldali megnyilvánulások hatása alatt jutott mind határozottabb érzelmi alapra a szlováksággal szemben. A tárgyilagos szemlélő is kénytelen megállapítani, hogy a szlovákokat kezdetben meglepte a magyar nagyvonalúság, amellyel kulturális és egyéb jogaikat megállapították, népi fejlődésük kereteit szélesen kijelölték. Talán a cseh uralomra való visszaemlékezés hatása alatt történt, hogy az itt élő szlovákok egyre inkább elveszítették józan ítélőképességüket, nem tudtak mértéket tartani a szabadság természetes határai között. Talán maguk sem reméltek annyi jogot, annyi népi életlehetőséget, mint amennyit kaptak, talán gyengeségnek vélték az egyenes, becsületes magyar jószándékot: tény az, hogy olyan működésbe kezdtek, ami nem egyeztethető sem a magyar állam érdekeivel, sem az itt élő szlovákság, de még Szlovákia érdekeivel sem. Nem feltevések alapján, de felderített tények alapján és teljesen felelősséggel mondjuk: az itteni szlovákság — sokszor megállapítható külső irányítás alatt — oly szervezkedésbe fogott, amely többé nem a kisebbségi nép védelmét, de végeredményben az elszakadás törekvéseit szolgálta. sem, aki a bujtogatásért, a beugratásért a felelősséget vállalná. Kint a falvakban pedig átokkal és istenveréssel fenyegetik a szlovák vezetők azokat a hívüket, akik az eddigi istentiszteletek rendjén változtatni akarnak. Ezekben a vegyesajkú községekben lelki terrorral igyekeznek fenntartani a csehszlovák uralom alatt meghonosított rendszert. Gyakran megtörténik, hogy a városban és faluban magyar szülők gyermekeit is elvakítják, igyekeznek folytatni a csehszlovák iskola vad soviniszta nevelését és így keletkeznek még ma is súlyos ellentétek szülő és gyermek között a nemzetiségi hovatartozás miatt. Lehet, hogy ezek az üzelmek egyik napról a másikra megszűnnének, ha a magyar hatóságok is olyan megtorlással élnének, amilyent a csehszlovák hatóságok, vagy akár a mai szlovákiai hatóságok részéről megszokhattunk. A magyar szellem nem követi a kíméletlen példákat, mert a magyar államiságnak megvan a maga ezeréves tradíciója, amelyet mindenkor az életképesség diktált. A magyar közhangulat azonban érthetően érzékeny az olyan helyeken, ahol átszenvedték a húszéves cseh erőszakot, mert e helyeken legalább annyit várnak a felszabadulás után, hogy semmiféle nemzetiségi erőszak ne érvényesülhessen, még kisebbségi sem! A magyar mindenképpen lovagias akar lenni a gyengébbel szemben, de közben nem nyomja el feltámadó gondolatait és érzéseit. A kassai magyarság közhangulata egyértelműen és egyirányúan termelte ki a maga sejtéseit és gondolatait, mikor köztudomásra jutott a templomi kincsek megdöbbentő elrablása. A nyomozásnak vannak kétségtelen ténymegállapításai, — hallottuk hivatalos helyről. A magyar közhangulat pedig minden közlés nélkül, finom füllel meghallotta e ténymegállapításokat és azokon keresztül halad a maga egyenes útján. A nyomozás eddig nem tudta felderíteni a bűnösök személyét. A közhangulat azonban felderítette a szellemet, amely bűnösen fertőzi a felszabadult város levegőjét. (r.) Kitüntetések a honvédségnél A kormányzó kitüntette a kárpátaljai hósüket A Honvédségi Közlöny legújabb száma közli a kormányzó legfelsőbb elhatározását, amely kitüntetésben részesíti mindazokat a tiszteket, altiszteket és közlegényeket, akik dicsőségesen vettek részt Kárpátalja visszafoglalásában. A kormányzó legfelsőbb elhatározása a legőszintébb örömet kelti nemcsak a honvédségben, hanem az egész magyar társadalomban, amely úgyszólván szíve dobbanásával visszhangozta a Kárpát- aljára bevonuló honvédeink lépéseit és lélekben együtt élte át a magyar honvédségnek küzdelmeit, hősi tetteit s tekintett büszkén a hadi erényekben gazdag seregre. Izgalmas érdeklődéssel forgatják a Honvédségi Közlöny legújabb számát mindazok, akiknek fia, barátja, vagy ismerőse résztvett a kárpátaljai bevonulásban és miközben boldogan olvassák a kitüntetésre rászolgáltak nevét, arra gondolnak, hogy a sok fényes kitüntetést közlő egyszerű sorok között mennyi hősiesség, mennyi nagyszerű, fényes katonai erény húzódik meg. A névsor alapján a haditettek véghezvitelének elmondásával köteteket lehetne megtölteni. A meghatottság és a kegyelet őszinte érzésével találkozunk a Közlönyben azoknak a nevével, akiknek névsora ezzel kezdődik : „A magyar arany vitézségi érmet, a nagyezüst vitézségi érmet, a kisezüst vitézségi érmet az alább felsorolt hősi halált haltak részére adományozta a kormányzó.“ A sors akarata szerint ezeknek a hősöknek az életüket kellett feláldozni a hazáért, mert a sors rendeléséből ők voltak soron, de az életbenmaradottak éppen olyan haláltmegvető bátorsággal küzdöttek, mint elesett bajtársaik. Az arany, a nagy- és a kisezüst vitézségi érem adományozása a halott hősök mellére nemcsak felemelő, hanem egyben vigasztaló büszkeség is a hátramaradottak, a hősök hozzátartozói részére, mert bár el kellett veszíteniük gyermeküket, vagy férjüket, a halál a hősök glóriájával vonja be emléküket. Hősök névsorát közli a Honvédségi Közlöny. Ezt a névsort nem tudjuk olvasni meghatódottság és büszkeség nélkül. KBan MUSSOLINI bejelentette, hogy a sziciliai nagybirtokokat átalakítják parasztbirtokokká „Szicíliának a földkerekség egyik legtermékenyebb területévé kell változnia“ _ ■ini p Czettler J.: Az emberi gazdálkodás története......................................kve 7.20 u. Fekeiekuty B. dr.: üj magyar korszak előtt 6.— ...... kve 7.50 Hitler A.: Harcom .................................4.60 Horváth J.: Felelősség a világháborúért és a békeszerződésért .... 6.— v. Imrédy B.: Múlt és jövő határán. Beszédek a magyar élet nagy kérdéseiről .....................................................2.— Kecsö Nyersanyagéhség .... 6.— Lovass J.: N. S. Germánia! 7.60, kve 10.— Nagyobb ország — boldogabb magyar! 1935—1939 ...................................—.50 Németh A.: Metternich vagy a diplomácia magas iskolája 5.60 . kve 6.80 Rezessy Z.: A harmadik birodalom politikai és társadalmi rajza . . . 3.— Cs. Szabó L.: Magyar néző . . kve 4.80 Tasnádi Nagy A.: Az ezeréves magyar alkotmány.................................—.80 Teleki P. gróf: Beszédek. 1939 . . . 2.— Veres P.: Szocializmus, nacionalizmus kve 5.60 VOlani L. br.: Machiavelli és a nemzeti politika................................................2.50 Wesselényi M. br.: Osztály és osztályharc ............................................5.— Zathureczky: Erdély, amióta máskép hívják............................................kve 2.50 Zischka A.: Harc a fehér aranyért. Ha a „fehér arany” tízezer éves történelmét végig kisérjük, betekintést nyerünk a modern Lancashire, Szovjet-Oroszország, India és Japán életébe, a gazdasági és politikai élet kulisszái mögé ......................................—.90 portó—.20 Megrendeléseket utánvéttel, vagy az ősz- szeg előzetes beutalása ellenében forduló postával intézünk el. Ha ajánlott küldést kíván, 50 fillér beutalását is kérjük. Az utánvételes küldés 90 fillérrel drágítja a könyvet. PFEIFER FERDINAND könyvkereskedés Budapest, IV., Kossuth Lajos-utca 5. Telefon: 18—57—30, 18—74—00.
