Felvidéki Magyar Hirlap, 1939. július (2. évfolyam, 147-172. szám)

1939-07-20 / 163. szám

•felvidéki •jMafifeSRHIRMß 3939 JÚLIUS 20, CSÜTÖRTÖK Folytatás az 1-so oldalról azt, ha ezekben az államokban fasiszta ízű párt jut kormányzatra s e „táma­dással“ szemben Oroszország azonnal léphessen föl fegyveres erővel s az an­golok és franciák automatikusan köte­lesek legyenek mozgásba hozni háborús gépezetüket. Vagyis olyan helyzet lenne ez, hogy a szovjet, vagy máskép a ko- mintern állapíthatná meg az új világ­háború kezdésének pillanatát, amikor neki tetszik. Anglia viszoiít ebbe nem mehet bele. ő csak olyan háborút vál­lalhat, amelynek a kezdőpontját ő maga szabja meg. Akkor, amikor neki tet­szik. És így a moszkvai tárgyalások nem nagyon jutnak előre, mindegyik fél a másikkal szeretné kikapartatni a maga gesztenyéjét. S ezt a szovjet egyik vezére is ugyanezekkel a szavak­kal mondja. Folyamatban levő állam­közi tárgyalások lényegéről a felelős tényezők nem szoktak bírálólag nyilat­kozni. Annál jellemzőbb az a hang, ahogy Sztálin titkára és leendő diktá­torutóda, Zadanov szólt a moszkvai tárgyalásokról a Pravda cikkében: „Minden amellett szól — irta a szovjet vezérember —, hogy az angolok és fran­ciák a Szovjetunióval nem oly szerző­dést akarnak kötni, amely a kölcsönös­ség és egyenjogúság elvén alapszik, hanem olyat, amelyben a Szovjetunió mint kuli szerepelne, aki vállain ci­pelné a kötelességek minden terhét. Azonban egyetlen önmagát becsülő or­szág sem fog hasonló szerződésbe bele­menni, hacsak nem akar játékszer lenni olyanok kezében, akik gesztenyé­jüket másokkal szeretik kikapartatni“. Ilyesformán a mai angol-francia-orosz tárgyalások eddigelé még nincsenek olyan stádiumban, hogy eredményük a huszonöt év előtti háborús megállapo­dás jubiláris hasonmása lenne. Az általános világpolitikai helyzet lé­nyegesen más, mint égy negyedszá­zaddal előbb volt. Japán ma már nem az angol-francia-lengyel oldalán van, hanem a tengelyhez csatlakozott. És birtokában van Mandzsúria és fél Kína. Kínának éppen az a része, amely művelt, gazdag és a tenger felé esik, a maga legalább 150 milliós emberanya­gával Japán maga világhatalommá lett, s nagy súlyt jelent a tengely szö­vetségében. S a tengely oldalán áll a megujbodott Spanyolország is, Gibral­tár és Francia-Marokkó tőszomszédsá­gában. . . Igaz, Törökország közben át­ment az antanthoz, de ezzel szemben a Balkánon ott állnak lábhoz tett fegy­verrel Olaszország albániai légiói. A tengely helyzete annyival is kedvezőbb a Balkánon, mert az erős jugoszláv és bolgár nemzet legalább is baráti sem­legességet tanúsít a tengellyel szem­ben. Maga a tengely államblokkja pedig sokkal, de sokkal erősebb, hatalma­sabb, egységesebb s ideológiailag is egyöntetűbb, mint egykor a német és az osztrák-magyar birodalom volt. Mert idetartozik a 80 milliós Német­ország mellett Mussolini Abesszíniával és Albániával megnőtt Nagy-Olaszor- szága, mely a világháborúban még a nagyantant oldalán küzdött. Bármilyen kísértetiesen is hasonlítanak tehát a mai propagandaháború eseményei és fogásai a negyedszázad előttiekhez, a mai békés polgár nagyobb békeesemé­nyekkel mehet nyaralni az Adria vagy a Balaton hűs hullámaiba, vagy a Kár­pátokba, mint 1914-es sorstársa te­hette. Poincaré ördögi cselszövésének most van huszonötödik évfordulója, de remélhetőleg nem ismétlődik meg. A pétervári háborúcsinálás lényege az volt, hogy ott óriási túlsúlyt képviselő hatalmi csoportot kovácsoltak össze, tehát a túlsúly tudatában Poincaré és a cár megindíthatták a hadigépezetet. Most akárhogy kovácsolnák is össze a régi antantot, az nem lesz a régi és nem lesz túlsúly. Tehát nagyobb lenne a kockázat egy új világháború fölidézé­sében, mint huszonöt évvel ezelőtt volt. S ezért az új Poincarék ezerszer meg fogják gondolni, mielőtt ezt a kocká­zatot vállalnák. Ahogy nem volt világ­háború a múlt év szeptemberében a Szudétaföld miatt, hanem München lett helyébe, ahogy nem volt világháború most tavasszal Csehország és Albánia miatt, ugyanúgy remélhető, hogy nem lesz e nyáron sem világháború. A hu­szonöt év előtti események csak intő emlékek lesznek, de nem ismétlődnek meg. pénzbüntetést rótt ki egy japán szénbá­nyatársaságra, amelynek nagykiterjedésíí bányái vannak a keletázsiai partvidéken fekvő Szahálin-sziget orosz részében. A japán társaságot azért büntették meg, mert állítólag jóval kevesebb bért fize­tett az orosz bányászoknak, mint ameny­Párizs, július 19. Hivatalos és nemhi­vatalos francia körökben most már egy­formán pesszimisztikusan ítélik meg a moszkvai angol-francia-orosz tárgyalá­sok kilátásait. A Journal szerint Molotov és a fran­cia-angol képviselők iegutóbbi találkozá­sának lefolyása arra enged következtetni, hogy a két fél álláspontja között áthidal­hatatlan ür van. Az Oeuvre azt írja, hogy Mólotov, aki Anglia engedményeit nem tartja kielégí­tőnek, szombaton valószínűleg négy hétre a Kaukázusba utazik szabadságra. Cor­bin londoni francia nagykövetet állítólag megbízták, hogy bírja rá újabb enged­ményre az angolokat, hogy még Molotov elutazása előtt nyélbe üthessék az egyez­ményt. A kommunista Bumanité az egyezmény aláírásának eltolódásáért „a párizsi és londoni cselszövéseket” okolja. Berlini Äewter-tavirat szerint London, július 19. Rydz-Smigly tábor­nagy, a lengyel hadsereg főfelügyelője interjút adott a danzigi kérdésről. Ezt az interjút a News Chronicle varsói munkatársa kapta a marsalltól. Rydz- Smigly a News Chronicle szerdai számá­ban megjelent tudósítás szerint többek között a következőket mondotta: — Lengyelország úgy döntött, hogy küzdeni fog Danzigért, még akkor is, ha egyedül kellene küzdenie. Ha minden más megoldási módszer csődöt mond és a né­metek megszállnák Danzigot, akkor ezt. Berlin, július 19. Több német lap be­hatóan foglalkozik Rydz-Smigly tábor­nagynak azzal a kijelentésével, hogy Len­gyelország akkor is küzdene Danzigért, ha egyedül maradna a harcban. A lap bírálja Lengyelország politikáját, azt állítva, hogy annak irányvonala eltért a Pilsudszki által követett politika hagyo­mányaitól. A lap ezután hangsúlyozza, hogy német részről összeütközés veszélye nem fenyegeti Danzigot, ezt inkább a má­sik félről lehet állítani. A Börsenzeitung rámutat arra, hogy Lengyelország amikor Gdyniát kiépítette és a hajóforgalmat Danzigból odaterelte, sajátmaga adta tanujelét annak, hogy Danzignak nem tulajdonít életbevágó fontosságot. London, július 19. Az angol alsóház két hét múlva megkezdi nyári szünetét. Cham­berlain miniszterelnök a szerdai ülésen be­jelentette, hogy a szünet valószínűleg augusztus 4-én kezdődik. A szerdai ülésen számos külpolitikai interpellációt terjesz­tettek be. A moszkvai tárgyalások állásá­ról Chamberlain csak arm jót mondott, hogy az angol és a francia kormány közö­sen tanulmányozza moszkvai nagykövetei jelentését. Dalton munkáspárti képviselő­nek arra a kérdésére, előbbrejutott-e a tervbevett hármasszövetség megkötésének ügye az elmúlt héten, a miniszterelnök igy válaszolt: — Annyi bizonyos, hogy az egyez­mény még nincs meg. Benn munkáspárti képviselő aziránt ér­deklődött, kapott-e az angol kormány nyi azokat megillette volna. Moszkva most azzal’ fenyegetődzik, hogy lefoglalja a japán szérbányatársaság észak-szahalini üzemét, ha a pénzbírságot záros határidőn belül nem fizetik meg. Schulenburg gróf moszkvai nagykö­vet a jövő héten Berlinbe tér vissza, hogy a német kormánynak az angol-szov­jet tárgyalások haladásáról és a német­szovjet kereskedelmi viszonylat javításá­nak lehetőségeiről jelentést tegyen. Csőd fenyegeti a Csangkafsek- kormányt London, július 19. Nagy feltűnést kelt Londonban az a sangháji jelentés, hogy a kínai dollár újabb alátámasztásra szorul. Kedden a kínai dollár értéke öt pennyvel zuhant a nemzetközi tőzsdéken, főleg azért, mert a sangháji angol bankok ezúttal nem kap­tak megbízást az angol valutarögzítő alap­tól arra, hogy közbelépjenek és megaka­dályozzák a kínai pénz további elértékte­lenedését. Lengyelország háborús oknak fogja te­kinteni. Az angol lap munkatársa kérdést inté­zett a marsallhoz arra nézve is, mit gon­dol a szovjetunió magatartásáról. Rydz- Smigly azt válaszolta, hogy Lengyelor­szágnak és szomszédjainak megnemtámadási és kereskedelmi szer- ződései vannak a szovjétunióvál. Oroszország tette hozzá a tábornagy — a jelek szerint kí­sérletet tesz arra, hogy tőkét kovácsoljon magának az adott helyzetből. Lengyel részről most mégis úgy akarják beállítani a dolgot, mintha Lengyelország nemzeti léte és gazdasági virágzása Dan­zig tói függne. Felemelik a danzigi rendőrség létszámát Danzig, július 19. A danzigi kisegítő rendőrség létszámát megközelítő pontos­sággal 3—4000-re emelték fel, hogy — mint hivatalos körök kijelentik — bizto­sítsák Danzigot a külföldről ismételten sugalmazott határinciden­sekkel szemben, valamint a külföldről jövő fenyegetések­kel szemben. olyan értesüléseket, hogy a németek huszonötmülió font sterlinges kölcsönt ajánlottak fel a szovjetkormánynak? Chamberlain tagadó választ adott. Arra a kérdésre, vájjon remélhető-e, hogy a moszkvai angol-francia-orosz tárgyalások még a parlament nyári szünetének meg­kezdése, vagyis augusztus 4-ike előtt be­fejeződnek, a miniszterelnök nem felelt. A tokiói angol-japán tárgyalásokkal kap. csolatban Chamberlain annyit mondott, hogy az angol kormány, mielőtt további döntéseket hoz, megvárja Craigi tokiói angol nagykövet részletes jelentését. Az ülés további folyamán szóbakerült az angol-lengyel gazdasági tárgyalások ügye is. Chamberlain miniszterelnök kö­zölte a Házzal, hogy a tárgyalások ered­ménye új törvény beterjesztését teszi majd szükségessé, ami beavatott politikai körök nézete sze rint annyit jelent, hogy Anglia nemcsal exporthitel-szavatosságot nyújt Lengyel országnak, hanem rendes kölcsönt is. Danzig és a búzatartalékolás London, július 19. Több interpellációt terjesztettek be a danzigi helyzet tárgyá­ban is. Butler külügyi államtitkár azt vá­laszolta, hogy az angol kormány • politi­kája mindig a népszövetségi alapelvekke] való összhangra törekszik. A népszövet­ségi tanács danzigi hármasbizottsága is figyelemmel kíséri a helyzetet. Chamberlain kijelentette, hogy a kor­mány flhasználva a rendkívül alacsony búzaárak által kínált kedvező alkalmat, újabb igen jelentékeny búzamennyiségek­kel növelte a háború idejére felhalmozott búzakészleteit. A bevásárolt búzameny- nyiség nagyságát közérdekből nefti árul­hatja el. Ironside tábornok Moscicki elnöknél Varsó, július 19. jM°scicki köztársasági elnök szerdán kihallgatáson fogadta Ironside tábor­nokot, az angol tengerentúli haderők főfelügyelő^ jét. Ezt követőleg az elnök Ironside tábor­nok tiszteletére villásreggelit adott, ame­lyen Rydz-Smigly tábornagy, Iíasprzycki tábornok, hadügyminiszter, Stachieuncz tábornok, a lengyel vezérkar főnöke és Beck külügyminiszter vett részt. Párizsba és Londonba utazik a bolgár miniszterelnök? Belgrad, július 19. A Politika szófiai jelentést közöl, amely szerint bolgár po­litikai körökben lehetségesnek tartják, hogy Kiosszeivanov miniszterelnök agusz­tus közepén Párizsba éb Londonba utazik. Bulgária párizsi és londoni követét az el- múlt napokban Szófiába rendelték s a Politika szófiai tudósítója szerűit nincs kizárva, hogy ez a tény az állítólag terv­bevett párizsi és londoni utazással áll összefüggésben. London, július 19. Musanov, a bolgár képviselőház elnöke, szerdán Butler angol külügyi államtitkár villásreggelijén vett. részt, Musanov több angol politikussal tárgyalt, a többi közt Eden volt külügy­miniszterrel is. Musanov kifejtette az an­gol politikusoknak azokat a politikai ég gazdasági okokat, amelyek miatt Bulgáriát legújabban háborús össze­ütközés esetére a semleges országok közé kell számítani. Musanov londoni látogatása után még egyszer ellátogat Párizsba, majd hétvégi pihenőre Herriot képviselőházi elnök ven­dége lesz Lyonban. Amerikai diplomaták Londonban London, július 19. Bullitt párizsi ame­rikai nagykövet szerdán délben a francia fővárosból jövet repülőgépen Londonba érkezett, hogy Roosevelt elnök utasítá­sára tájékoztató eszmecserét folytasson az Egyesült Államok londoni nagyköve­tével, Kennedyvel az általános európai helyzetről és különösen a moszkvai angol- francia-orosz tárgyalások állásáról. Bul­litt és Kennedy együtt ebédeltek a lon­doni amerikai nagykövetségen s általános meglepetésre résztvett az ebéden Halifax lord külügyminiszter is. Buliittál egyide­jűleg Londonba érkezett az Egyesült Ál­lamok újonnan kinevezett moszkvai nagy­követe, Steinhardt is, aki útban van a szovjetfőváros felé, hogy elfoglalja ottani állomáshelyét. felvidéki MAGYAR HÍRLAP Szerkesztősig és kiadóhivatal, Bp, VIH, József-krt 5. 144-400 Telefonszám: “ Molotov otthagyja a reménytelennek látszó moszkvai tárgyalásokat Rydz-Smigly újabb nyilatkozata a danzigi lengyel álláspontról Német válasz Rydz-Smigly tábornagy nyilatkozatára Annyi bizonyos, hogy az angol-orosz egyezmény még nincs meg.«. — mondta Chamberlain az alsóházhan

Next

/
Thumbnails
Contents