Felvidéki Magyar Hirlap, 1939. július (2. évfolyam, 147-172. szám)
1939-07-16 / 160. szám
TELVIDEta JfeöfesRHIRIAß 1939 JÚLIUS 16, VASÁRNAP 22 A hosszá élet a halál hahónál Medriczky Andor dr. írja az Orvosi Hírlapban: A hosszú emberélet különösen Kis- íázsiában valóban nem tartozik a nagy ritkaságok közé, azt igazolják egy volt törökországi osztrák orvos feljegyzéseiben talált adataim: 1894-ben Szmirnában meghalt Irene Psoma nevű asszony 112 éves korában s élete utolsó percéig egészséges és mozgékony volt; 1895 augusztusában Nevsehir városában egy Omar Urna nevű férfi teljes frisseségben ünnepelte 119 születésnapját; 1895 augusztusában Szmirnában meghalt evv 107 éves Kolonas nevű görög, aki halála napjáig mindennap elsétált a házától 2 órányira fekvő birtokára; 1895. szeptemberében meghalt egy Nayle nevű török asszony, aki 110 holdévet élt meg, soha életében beteg nem volt s halála napjáig friss és egészséges maradt. Ismétlem, ezeket az adatokat egy olyan osztrák orvos jegyzeteiből írtam ki, aki minden szavahihetőséget megérdemel, egész életét a szultáni török birodalomban töltötte, de azért igen élesen kritizálta könyveiben az ottani állapotokat. A Ihalál — cswoya öregasszony A moszlim vallású * nagyon fanatikusan hisz. A Korán többi szurája utal a hosszú életre, am:lyet Allah egyes kiváltságosaknak engedélyez. De az élet az Isten ajándéka, azt ember önmagától nem dobhatja el. Innen van az, hogy rendkívül ritka a hithű moszlimok között az öngyilkosság is. A túlnyomórészt moszlim Albániában is sok a hosszúéletű. Ezeket a 100 éven felülieket általában ,,stri- ga” néven boszorkányoknak nevezik és régen az a balhit járta, hogy lehelle- tükkel más emberek életét is meg tudják ^mérgezni. Ezért a XIX. század közepéig, ha valami nagy epidémia ütötte fel a fejét, egy-két ilyen „strigát” máglyahalálra is ítéltek. A keresztény balkáni népek között azok, amelyeknél a régi pogány babonákat a keresztény vallás tanítása nem tudta még teljesen kiirtani, nem ismerik a poklot úgy, mint a nyugatiak, hanem azt tartják, hogy a bűnözők lelkei mint a betegségek szellemei vándorolnak keresztül- kasul a nagyvilágban. Egy etnográfus (Lübeck) közlései szerint a macedónok a halált nem csontváznak, hanem igen csúnya öregasszonynak képzelik. Egy szerb mondás így szól a halálról: „A halálnak nincs otthona, — jön, de senki sem tudja honnan és megy, de senki sem tudja, hová. . A szerbek halotti szokásainál érdekes azt is megjegyezni, hogy a halállal kapcsolatban minden teendő az asszonyokra hárul, ők szövik és díszítik a halottas ruhát, készítik a halotti tort, ők mondják el a halotti énekeket és a sírdalokat, ők viszik a halottat a temetőbe, ők adnak be gyógyszert a haldoklónak s a halál órájában rendszerint csak asz- szonyok állnak az ágy mellett, különösen öreg asszonyok, azért, „hogy megkönnyítsék a léleknek a testtől való elválását”. A moszlimok halálával a Korán több helyen is foglalkozik. Az egyik szurában azt olvashatjuk, hogy két angyal jegyzi föl az emberek tetteit, az egyik a fejtől jobbra helyezkedik, ez a jócselekedeteket jegyzi fel a „Sziddsin” nevű könyvbe. A 100. szura szerint a könyvek alapján mérlegelik az emberi cselekedeteket. Akinél a jócselekedetek mérlegserpenyője nehéz, az könnyű holttesttel távozik, akinél ez a serpenyő nehéz, tehát kevés jécselekedete- ket jegyzett fel róla az angyal, az izzó fűzből á’ló poko'ban fog lakni.. . . Sötét halál Ennek a szura helynek a továbbépítése a moszlimoknak az a hite, hogy aki n~b:>7?n viseli el a halál pillanatát, annak a lclk;'smeretét naaycn sok halálos bűn terheli, éppen úgy azét is, akinek a holtteste a temetőbe vitelekor túl nehéz.- A jámbor moszlim könnyen hal meg és holtteste is könnyű. Egyébként a moszlim temetéssel kapcsolatban meg kell említeni, hogy a legfontosabb teendő a halott megmosása, megfelelő imák kíséretében, ami egyúttal isten előtt a legtiszteletreméltóbb szolgálat is! Azután a holttestet fehér gyolcslepelbe burkolják, majd egy deszkakoporsóba teszik, amelynek nincs teteje. Ezt letakarják drága szövetekkel, arannyal hímzett bársonylepellel, két rudat tesznek alája s úgy viszik a megásott sírba. Útközben minden moszlimnak, aki ilyen temetéssel találkozik, testvéri kötelessége legalább 100 lépésre segíteni vinni a holttestet. Ha ezt a segítséget elmulasztja, nsm vétkezik ugyan, de ha megteszi, nagyon kegyes cselekedetet végez s ezért Allah neki egyes bűneit megbocsátja. . . Igen érdekes sziriai halotti szokás az, hogyha a sziriai keresztény parasztoknak (ortodox, vagy görögkatolikus vallásuak- nál) a papjuk meghal, akkor azonnal megkérdezik az özvegyét: férjhez akar-e még újból menni? Ha igent felel, akkor a férjét fekvő helyzetben temetik, ha nemlegesen felel, akkor a férjet ülő helyzetben teszik a sírba. A balkáni románok halotti szokásai is érdekesek. A haldokló közeléből eltávolítják a hozzátartozókat és rokonokat, nehogy az ő panaszos zokogásuk még jobban megnehezítse a haldokló „áltálmene- telét”. (Ugyanezt a szép kifejezést használta Mikes Kelemen is Rákóczi Ferenc fejedelem halálával kapcsolatosan.) A romániai haldokló körül csak jóbarátok, idegenek és papok tartózkodhatnak, akik a haláltusát varázsformulákkal, illetve imák mormolásával igyekeznek megköny- nyíteni. A halott szemeit is csak ezek foghatják le, sohasem a hozzátartozók, nehogy a halott lássa az ő fájdalmukat. A halál pillanatában kinyitják az ajtókat és ablakokat, hogy maga a halál, a magával ragadott lélekkel könnyen eltávozhassák. A víztartályokat azonnal be kell födni, mert a lélek nagyon vonzódik a vízhez, könnyen belefulladna. Gyertyát gyújtanak a halott mellett, hogy a tisztátalan szellemeket s az ördögöt távcltartsák. Akinek a halála percében nem gyújthatnak gyertyát (pl. szerencsétlenség következtében hal meg), azt különösképpen szerencsétlennek tartják e miatt a „sötét halál” miatt. Ki következik? . . . A mohamedánok szerint a nyitott szemű halott még élni szeretett volna. A keleti keresztények szerint ez azt jeknti, hogy családtagjai közül valakit vár maga után. Ha a jobb szeme marad nyitva, akkor egy férfi, ha a bal szeme, akkor egy női családtag, követi őt hamarosan. Ha egy csecsemő szeme marad nyitva, akkor még nagyon vágyik az anyatej után s ezért az anyja őt csakhamar követni fogja. Ha a halottat siratják, a románok nagyon vigyáznak, nehogy könnycsepp hulljon az arcára, mert az ilyen könnycsepp szörnyen égető érzést kelt "a halottban. Rrndkivül érdekes és komor román szokás az is, amivel a gyermekeket féltik a haláltól. Mert az a hit, hogy ahol egy családból egy éven belül ketten halnak meg, ott egy harmadk halál is hamarosan bekövetkezik. Ahol tehát két gyermek hal meg rövid időn belül, akkor a megmaradt gyermekeket nagyon kell félteni, nehogy kövesse a testvérkéit. Ezért keresnek egy olyan idegen gyermeket, aki ugyanabban a hónapban született. Ez a gyermek „kereszt- testvér” lesz, de ennek a testvérségnek — amely egyébként komoly és az életben a házassági akadályok közé számít, igen komoly szertartása van.. Amikor a temetőben már a sírgödörbe eresztették a kis koporsót, akkor a megmaradt gyermeket is utána engedik a gödörbe. Az új testvérkének kell a kezét megfogni és kihúzni őt a sír mélyéből. Majd egymással szemben megállnak, egy kalácsot törnek ketté mindketten és azután — megcsókolják egymást, mint ú; „kereszttestvérek”, Egyébként sziriai hit szerint az „után- halás” nemcsak a hezzátartozókra, hanem idegenekre is veszélyes. így például a halottas menet, ha olyan idegen ház előtt halad el, amelyben betegen fekszik valaki, katasztrofális következményekkel járhat. Ezt csak úgy lehet elkerülni, ha a halottas menet közeledtére a beteg felkel az ágyából, egyenes tartással áll, amíg a menet elhalad s azután egy pohár sósvizet önt ki az utcára. Y áss zög Őszerbiában a hozzátartozókat úgy védik meg az „utánhalás” veszedelmétől, hogy amikor a holttestet már föltették a halottvivő rudakra, akkor egy nagyon öreg asszonyt megbíznak avval, hogy egy vasszöget verjen a ru- dakba. Ahogy mondják: ezzel odaszögezik a „halálasszonyt” s a hozzátartozók épek és egészségesek mardnak mint a vas. Egyébként a halottas menet tagjainak mindaddig nem szabad körülnézni, amig a sirhoz nem érnek s a temetés után nem szabad a temető felé visszanézni sem. A hódban pedig minden ajtót és ablakot szorosan be kell zárni, nehogy a halott visszajöhessen. A Balkánon ismeretes komor halottas szokások ismerete után hadd térjünk vissza szent optimizmussal a hosszú élethez. Hiszen a Balkánon nemcsak ezekkel a szokásokkal, hanem nagyon gyakran*a hosszú élet példáival is találkozunk. \ Európai fogalmak és mérték szerint „aggastyánok” még mindig vidáman járják ott a sziklás hegyeket, fát vágnak, vizet hordanak, egyéb nehéz munkát végeznek. Sőt még délebbre: az északafrikai berberek között olyan egészséges kiima van, hogy állítólag a 200 évesek sem nagyon ritkák!)?) Az irodalom pl. egy biszkáriai arab sejkről is említést tesz, aki 211 éves korában halt volna meg, de többet ismernek azon a vidéken 150 éven felül. Keleten a civilizáció előnyeit el akarják terjeszteni, de a hátrányait nem hajlandók átvenni. Jól teszik. Talán a mai európai fehérfajú generációnak az a sorsa, hogy saját módszereket, amiket azután a keletiek alkalmazni tudnak majd és elérik velük, hogy ne csak minden milliomodik emberük élje meg „az emberi kor legvégső határait” ami szép kivétel, hanem az általános életkor hosszabbodjék meg, ami pedig a csecsemőhalandóság, betegségek, epidémiák mellett, még mindig igen alacsony Keleten, a kivételek ellenére is! H0VXWO Amíg az aranycsillag a gallérra kerül... Hogyan nevelődik a tisztikar A honvédtiszt hivatása az, hogy rendfokozatához és szolgálati állásához képest, honvédségünknek vezetője legyen. Békében reáhárulnak a szervezés, nevelés, kiképzés és a szolgálatkezelés irányításának kötelmei, háborúban pedig a harc vezetésének súlyos feladatai. Ezt a hivatást azonban maradéktalanul csak egészen kivételes személyi tulajdonságok birtokában láthatja el. Gondjára bízott csapata élén jár. Parancsait alárendeltjei híven követik. Tekintetük állandóan rajta csüng. Ragyogó katonaeszményképpé kell tehát nevelődnie. A nemes iránt fogékony, önzetlen és hősi megnyilatkozásokra mindenkor kész, küzdeni akaró és küzdeni tudó, magyar férfijellem kialakítása a legfontosabb tennivaló. Enélkül veszélyes pillanatokon nem tudna úrrá lenni, az emberi önzés és gyarlóságok vak eszközévé válhatnék. A katonai szolgálat az emberi szervezettől átlagon felüli rugékonyságot és teljesítőképességet követel. Különösen háborúban. Heteken, hónapokon át, teljes felszerelésével 30—40 km-t kell a katonának menetelnie, utána harcolva győznie. A harc alatt viharban, fagyban, esőben, szélben óraszámra mozdulatlanul kell állnia vagy feküdnie, a havas, sáros, vagy nvii’kos átázott földön. Nyílsebesen kell futnia. Naphosszat nyeregben ülni, ágyútalpakat emelgetni, elakadt lövegeket előretolni. Hidakat építeni, legnehezebb vas alkotórészeket vállon hordani. Úrrá kell tudnia lenni a vízen is. Sőt a levegő hőseitől még fokozottabb rugékonyságot kell, megkövetelnünk. Mindez hosszú és céltudatosan vezetett testneveléssel érhető csak el. A tiszt azonban csak akkor válhatik a reábízot- tak kitűnő oktatójává, ha őket mindezekben gyakorlatban is túlszárnyalja. A lelki és testi állandó edzésen felül a tisztnek tudásban is magas fokra kell emelkednie, mert a szükséges ismeretkörök a világháború óta jelentősen kibővültek. A golyószóróknak, a géppuskáknak, a nehézpuskáknak, a páncéltörő lövegeknek, puskáknak, pisztolyoknak, kézigránátoknak, lövegeknek, harckocsiknak és repülőgépeknek beható megismerése, azoktól elvárható teljesítményeknek és alkalmazási módszereknek ismerete, ezeknek harcban való alkalmazása, a szolgálatkezelésre vonatkozó szabályok elsajátítása oly súlyos feladatok, amelyeknek gyakorlati megtanulása és a segédtudományok tanulmányozása valóban egész embert kíván. Különösképpen akkor, ha mindent oly alaposan kell megtanulnia, hogy válságos helyzetekben az elsajátítottat ösztönszerű- leg is helyesen alkalmazza. Ámde ez a nagy munka is értéktelen lenne, ha a tisztet tanítómesterré nem képeznők ki. Ez a tisztképzés egyik legnehezebb feladata. Hiszen kevesen születnek jó oktatónak. Igen sok gyakorlatra és tapasztalatra van szüksége addig, amíg tudását egyszerű módszerekkel a kiképzésre szorulóknak átadni megtanulja. A tiszti kiképzés folyamán tehát a kiképzésre fogottat úgy kell tanulmányi fokozatain továbbvezetni, hogy mindig oktassa is az elsajátítottat. Zsenge ifjúságában meg kell már kezdetnünk vele a lelki, a szellemi és testi munkát. Ezért legkorábban a serdülés éveiben, legkésőbben pedig az érettségi vizsgának letétele után őket katonai nevelésre fogjuk és a honvéd tisztképző főiskolákon, hosszú éveken át, tisztté képezzük ki. A m. kir. honvédség tisztjeiből azok, akik a gyalogsághoz, lovassághoz és tüzérséghez törekszenek a Ludovika Akadémián, azok, akik a páncélos, műszaki, híradó fegyvernemhez, vagv a folyamőrséghez, vagy a csendörséghez törekszenek, a Bolyai János honvéd műszaki akadémián, a renü- lőlt a Horthy Miklós honvéd repülőakadémián nyernek kiképzést. Mintegy előkészítő iskolaként működik a pécsi Zrínyi Miklós és a soproni Rákóczi Ferenc honvéd főreáliskola; mindkettő V—• VIII. évfolyamokkal. A kőszegi Hunyadi Mátyás honvéd középiskola (I—IV-ig) már latinos gimnázium és csak internátus nevelést nyújt anélkül, hogy az oda felvett fiúk jogcímet szerezhetnének maguknak a katonai nevelő intézetekbe való felvételre. A hadnagy, főhadnagy és századosokban mutatkozó hiányokat ezen felül, átmenetileg, az egyéves tiszti tanfolyamat végzett neniténylegcs tisztek ténylegcsítésével is fedezik. A tisztikar magasabb vezetőkké való kiképzése tanfolyamokon történik. A továbbképzésben általános elv az, hogy mindenki magasabb szolgálati beosztásban való előlépés előtt, megfelelő tananyagú tanfolyamon és kipróbálásokon adja tanu- jelét alkalmassági fokának. SZERKESZTŐS A, V SZERKESZTŐ S í,., ÉS KI ADC HIV ATAi BUDAPEST, vtn.. jazsee-köRét I /tr TELEFONSZÁM: 144-400
