Felvidéki Magyar Hirlap, 1939. július (2. évfolyam, 147-172. szám)
1939-07-16 / 160. szám
10 •manravt • AjuÄ Mt-HIMM» 1939 JtLIUS 16, VASÁRNAP ||i||pp: :~ Mentőszolgálat a Dunán. Állampolgársági ügyek Az illetőség kérdése A trianoni békeszerződésig senki sem törődött azzal, hogy melyik községben bír illetőséggel, mert a magyar honpolgársági személyekre nézve valóben közömbös volt, hogy egyik vagy másik községben van-e illetősége. A trianoni békeszerződés azonban előtérbe tolta az illetőség kérdését, azzal a rendelkezésével, hogy mindenki annak az államnak, illetve utódállamnak a honpolgára lesz, amelynek területén községi illetőséggel bír a békeszerződés életbeléptekor, vagyis 1921. július hó 26-án. Ezzel az intézkedéssel szoros összefüggésbe került az illetőség kérdése az állam- ’polgárság kérdésével, és ettől az időtől kezdve már mindenki törődni kezdett az illetőségével, mert hiszen ettől függött hogy megmaradhat-e lakóhelyén, ahová családja, exisztenciája, vagyona kötötte. Az illetőségi kérdésnek a fontossága nem változott az idei magyar-csehszlovák egyezménnyel .sem, mert ezen egyezmény szerint is a felszabadult terület lakosai közül automatice csak azok nyerték vissza a magyar állampolgárságot, akik a trianoni békeszerződés életbeléptekor a Csehszlovákiához csatolt területen bírtak illetőséggel és ennekfolytán vesztették el' annakidején magyar állampolgárságukat. Nem lesz ezért érdektelen, ha most kellő részletességgel az illetőség kérdésével fogunk foglalkozni néhány cikkben, hogy tisztán lássunk ebben a kérdésben is. Világosságra fogunk törekedni, mert ezen a téren is elég tájékozatlanság van még ma is. Talán nem fogják rossz néven venni a jegyzői hivatalok, ha azt állítjuk, hogy nem is ritkán tévesen értelmezik a törvényt, és elutasítják a jogi dolgokban járatlan feleket, akik a jegyzői hivatalhoz fordulnak az illetőségi bizonyítvány kiszolgáltatása végett. Az illetőségi törvény maga, amely az illetőségre vonatkozó szabályokat tartalmazza, nagyon szűkszavú és talán ez az oka annak, hogy sok kérdésben vita merül fel és ennek csak a jogkereső közönség adja meg az árát. A törvény szűkszavú és nem elég világos kijelentéseit a törvény indokolása, belügyminiszteri rendeletek és am. kir, közigazgatási bíróság döntései magyarázzák és fejlesztik tovább, amelynek nem eléggé közismertek és talán ez az oka annak, hogy a jegyzői hivatalok a sokszor jogos kérelmeket is elutasítják. A felszabadult Felvidék és Kárpátalja lakosainak most nagy gondot okoz az állampolgársági kérdés és különösen az illetőség kérdése, ezért lapunk kötelességének tartja, hogy az illetőségi kérdésben is felvilágosításokat és magyarázatokat adjon, hogy ily módon a laikus közönség is tisztultabb jogi képet kapjon. Meg vagyunk győződve, hogy fejtegetéseinknek sok magyar testvérünk fogja hasznát venni, mert sokan, akik eddig azt hitték, hogy nem nyerték el valamelyik község illetőségét, a felhozott példákban rá fognak ismerni az ő esetükre, és ily módon sikerülni fog kiharcolniok az illetőségi bizonyítványt. Midenekelőtt ismertetjük a községi illetőségről szóló 1886. évi XXII. t.-c. vonatkozó szakaszait kivonatosan. A törvény 5. §-a szerint minden honpolgárnak valamely község kötelékébe kell tartoznia. Mindenki csak egy község kötelékébe tartozhatik. A községi kötelék és az abból folyó illetőség megszűntnek csak azon esetben tekintetik, ha az illető egyén más község kötelékébe lépett. A törvény 6. §-a előírja, hogy a törvényes gyermekek atyjuk illetőségét követik. Törvénytelen ágyból származó gyermekek azon község kötelékébe tartoznak, amelyben születésük idején atyjuk tartozott. Az örökbefogadott kiskorú gyermekek az örökbefogadónak illetőségét követik. A 7. § úgy rendelkezik, hogy a nő férje illetőségét követi és azt mint özvegy is megtartja, mindaddig, amíg önjogúlag más községi illetőséget nem szerez. 'A férjétől elvált nő azon község kötelékébe lép vissza, amelyhez férjhezmenéséig tartozott. Azon eredetileg külföldi nők, akik házasság útján magyar állampolgárságot nyertek, a fent jelölt esetekben férjhez- menetel által szerzett illetőségüket tartják meg, A örvény 8. §-a szerint a községi illetőség település által szerezhető meg. Ha a települt azon község kötelékébe, amelybe áttelepedett fel akar vétetni, evégett az illető községhez folyamodhatik és a község a felvételt — ha a kérvényező egyébként erkölcsi tekintetben kifogás alá nem esik és magát fenntartani képes — meg nem tagadhatja, ha a települt a községben két évig állandóan lakott és ezen idő alatt ugyanott községi adót fizetett vagy ennek nemlétében egyéb közterheket folytonosan viselt. Ezen 8. § szerint a község kötelékébe való határozott felvétel település nélkül is megszerezhető. Ilyen település nélküli felvételre irányuló kérvény felett a község további fellebbezés kizárásával határoz. Igen fontos a törvény 10. §-a. Eszerint, aki azon községből, amelynek kötelékében volt, más községbe költözik át, ezáltal a régi község kötelékéből még nem lép ki. Ha azonban az új községben négy évig folytonosan lakik, ennek terheihez hozzájárul, ezen község kötelékébe tartozónak és az előbbi községből kilépettnek tekintetik még azon esetben is, ha települési szándékát be nem jelentette, kivévén, ha azon községben, amelyből átköltözött, a községi terhekhez ezen idő alatt is folytonosan hozzájárult, vagy ha ily hozzájárulás nélkül is ő maga előbbi községi illetőségét ezen község beleegyezése mellett fenntartani akarja. Kisegítő rendelkezéseket tartalmaz a törvény 16. §-a, amely szerint azon esetekben, melyekben az illetőség a fentebbi §-ok alapján ki nem deríthető, a kérdés alatti egyén saját személyére nézve a következő rendben figyelembe vendő alapokon utaltatik azon község kötelékébe: a) melyben adót fizetett; b) melyben született; c) melyben az utolsó öt év alatt leghosszabb ideig tartózkodott; d) a lelenc, melyben találtatott; ej a hadseregben való szolgálatra előállítva volt vagy önként belépett egyén azon községhez tartozónak tekintetik, amelyből előállíttatott, illetőleg önként belépett. Ha azonban egy egész család illetősége van a kérdésben és az atya illetősége már a fenti pontok egyike alapján megvan állapítva vagy egyidejűleg állapítandó meg; valamennyi családtagra nézve, a netán már más illetőséget szerzettnek kivételével az atya illetősége irányadó. A 14 §. szerint a községek a kötelékbe való felvételért mérsékelt díjfizetést követelhetnek az esetben is, ha a felvétel a 10. §-ban megállapított módon történt. A díj szabályrendelet útján az illető község által állapíttatik meg. A törvény 17. §-a szerint az illetőségről a község tartozik igazolványt ki állítani. Ezekben ismertettük a törvény rendelkezéseit, amelyeknek magyarázatát a következő vasárnapi számunkban kezdjük meg. ÜZENETEK (Állampolgársági és illetőségi ügyekben írt levelek borítékán feltűnő módon jelezni kell. hogy állampolgársági ügy. Kevésbbé ismeri ' községeknél, melyek a születési vagy a lakhelyre vonatkoznak, meg kell jelölni, hogy már felszabadult, vagy még fel nem szabadult községről van-e szó.) B. F., gazdasági föintéző. önnek szóló üzenetünk tördelési hiba miatt értelmetlen volt, ezért a bevezető mondatokat megismételjük. ön a trianoni békeszerződés folytán elvesztette magyar állampolgárságát és csehszlovák állampolgár lett. A magyar-csehszlovák egyezmény értelmében, sajnos, megtartotta csehszlovák állampolgárságát, tekintettel arra, hogy az 1933—1938. években Pöstyén mellett lakott, tehát nem a most felszabadult területen. Számonként vásárló. Igyekezzék Léván községi bizonyítványt kiszerezni arról, hogy ön 1928 november hó 2-től kezdve állandóan ott lakott. Ez esetben nem kell semmit sem tennie, mert automatice visszanyerte a magyar állampolgárságát. Ha azonban nem sikerült ilyen bizonyítványt kiszereznie, úgy az 1922. évi XII. te. 24. §-a alapján visszahonosításért kell folyamodnia. A részletek a július 9-iki számunkban közölve vannak. S. M. Visszahonosítási kell kérnie az előbbi üzenetben foglalt törvény alapján, miután 1928 nov. 2-i óta nem lakott állandóan a felszabadult területen. Repkény. Nem az esete komplikált, hanem a közölt adatok. Szíveskedjék világosan közölni, hogy 1914 óta hol lakott, milyen köztisztviselő volt, fizetett-e községi adót. Azt sem értjük, hogy hogyan kerül Baja város a adatokba. Adatok nélkül nem tudjuk megállapítani, hogy 1921 júl. 26-án hol volt önnek az illetősége és enélkül az állampolgárságát sem lehet megállapítani. özv. H. A., Léva. ön a fér ja állampolgárságát követi, ezért az ön atyja irataira nincs szükség. Visszahonosítási kell kérnie az 1922. évi XVII. te. 34. §-a alapján. A kérvény benyújtása nincs határidőhöz kötve. A részletek lapunk július 9-iki számában közölt cikkben olvashatók. Sch. K., Somorja. A visszahonositás kérdéséről júl. 9-iki számunkban közölt cikk azon része, amelyre utaltunk az önnek szóló üzenetben, kimaradt helyszűke miatt, ezért újból üzenünk önnek. Az elbocsátási okirat csak a fél kezéhez való kikézbesítéssel nyer joghatályt. Miután tehát az elbocsátási okirat önnek nem lett kikézbesítve, úgy kell tekinteni, mintha ön nem bocsátatott volna el a magyar állampolgárság kötelékéből. Többi üzenetünk a következő vasárnapi számbna. Franciaország elismerte Szlovákiát Pozsony, július 15. Miion du Peillon pozsonyi francia konzul tegnap bejelentette a szlovák külügyminisztériumban, kormánya nevében, hogy Franciaország de facto elismerte a szlovák államot. Szombaton, július 15-én megszüntették Pozsonyban mindazoknak az államoknak a konzulátusait, amelyek eddig még nem ismerték el a független Szlovákiát. 2.— 6.— 10.— —.50 Czettler 1.: Az emberi gazdálkodás története . . ... . . . kve 7.20 v. Fekeiekuty B. dr.: Üj magyar korszak előtt 6.— ...........................kve 7.50 'Hitler A.: Harcom.................................4.60 Horváth J.: Felelősség a világháborúért és a békeszerződésért .... 6.— v. Imrédy B.: Múlt és jövő határán. Beszédek a magyar élet nagy kérdéseiről ... . . . . . . Kecsö I.: Nyersanyagéhség . . Lovass J.: N. S. Germánia! 7.60, kve Nagyobb ország — boldogabb ma gyár! 1935—1939 ........................... Németh A.: Metternich vagy a diplomácia magas iskolája 5.60 . kve 6.80 Rezessy Z.: A harmadik birodalom politikai és társadalmi rajza. . . 3.— Cs. Szabó L.: Magyar néző . . kve 4.80 Tasnádi Nagy A.: Az ezeréves magyar alkotmány......................« . —.80 Teleki P. gróf: Beszédek. 1939 . . . 2.— Veres P.: Szocializmus, nacionalizmus kve 5.60 Villani L. br.: Machiavelli és a nemzeti politika ......... 2.50 Wesselényi M. br.: Osztály és osztályharc . . ...........................5.— Zathureczky: Erdély, amióta máskép hívják .............................................kve 2.50 Zischka A.: Harc a fehér aranyért. Ha a „fehér arany” tízezer éves történelmét végig kísérjük, betekintést nyerünk a modern Lancashire, Szovjet-Oroszország, India és Japán életébe, a gazdasági és politikai élet kulisszái mögé......................................—.90 portó—.20 Megrendeléseket utánvéttel, vagy az ösz- szeg előzetes beutalása ellenében forduló postával intézünk el. Ha ajánlott küldést kíván, 50 fillér beutalását is kérjük. Az utánvételes küldés 90 fillérrel drágítja a könyvet. PFEIFER FERDINAND könyvkereskedés Budapest, IV., Kossuth Lajos-utca 5. Telefon: 18—57—30, 18—74—00.
