Felvidéki Magyar Hirlap, 1939. július (2. évfolyam, 147-172. szám)

1939-07-16 / 160. szám

1939 JÚLIUS 1G, VASÁRNAP Tnsroßa i'fosVARHtmi! A külfölddel váló fizetés/ forgalmat szabályozó rendeletek kiteríesztése Kárpátaljára Ä hivatalos lap vasárnapi száma közli a kormány rendeletét a külfölddel való fize­tési forgalomnak, valamint a külföldi fize­tési eszközök, az értékpapírok és az arany forgalmának korlátozására vonatkozó jog­szabályok hatályának a kárpátaljai te­rületre való kiterjesztéséről, továbbá a külföldi fizetési eszközöknek és követelé­seknek a Felvidéken való kötelező bejelen­tése tárgyában. A rendelet kiterjeszti a Kárpátaljára a . külfölddel való fizetési forgalom szabályozására vonatkozó rende­leteket. Ugyanez a rendelet intézkedik a devizajog hatályának a magyar fennható­ság alá később visszacsatolt 18 községre való kiterjesztése ügyében. A rendeletet részletesen közli a hivatalos lap vasárnapi száma. M francia miniszterelnökség hivatalos közleménye a legutóbbi feltűnő ietartóztatásohr ól Párizs, július 15. A miniszterelnökség a következőket közli: A Franciaországban folyó külföldi pro­paganda ügyében megindított nyomozás és a katonai igazságszolgáltatás által el­rendelt legutóbbi letartóztatások nyomán ismételten a tényeknek meg nem felelő, Sőt fantasztikus híresztelések terjedtek el. A miniszterelnökség ézzel kapcsolatban rámutat arra, hogy olyan személyek letar­tóztatásáról van szó, akik egy külföldi ha­talom ügynökeivel érintkezésbe léptek és saját bevallásuk szerint tetemes pénzösz- fte&élf&L kaptajt ezpktőfr az ügynököktől. A törvény értelmében mindazokról, akik ilyen tevékenységet fejtenek ki és ha az ellenkezőjét nem tudják bizonyítani, fel­teszik, hogy kísérletet tettek a kémkedési bűncselekmények és az állam belső bizton­ságát veszélyeztető bűnös tevékenység ellen hozott törvény rendelkezéseinek meg­szegésére. Amikor a miniszterelnök vállalja a fe­lelősséget ezért a szükséges tisztogatási akcióért, szükségtelennek tartja az orszá­got arról biztosítani, hogy a vizsgálatot minden személyi tekintet nélkül fogják le­folytatni. A miniszterelnök ugyanakkor eltökélt szándékkal meg fogja akadályozni azt, hogy ezeket az eljárásokat, amelyeket a Franciaország védelméről való gondos­kodás tett szükségessé, politikai téren ki­aknázhassák, vagy pedig arra használják, hogy a jelen helyzetben legalább is feles­leges polémiákat kezdjenek. Minden francia egyöntetűen elítéli azo­kat az üzelmeket, amelyeknek meggátlá- sára a kormány most kezdeményező lépést tett. Annak érdekében, hogy a megkezdett tisztogatási munkát ered­ményesen és gyorsan befejezhessék, ugyancsak feltétlenül szükséges, hogy a nyomozás folytatására káros indiszkréciók­kal, vagy fantasztikus hírek terjesztésével ne gátolják az eljárást. A miniszterelnök rámutat arra, hogy a nyomozásra vonatkozó felvilágosítások és hirek terjesztése beleütközik a büntetőtör­vénykönyvbe, amelynek rendelkezéseit ezentúl szigorúan alkalmazni fogják. Sem­minek sem szabad megzavarnia, vagy meg­akadályoznia a francia igazságszolgálta­tást, amely éberen őrködik a nemzet érde­kei felett. II kolozsvári hadbíróság súlyos ítéletei magyar gazdák ellen Biriin, fogház, pénzbüntetés Kolozsvár, július 15. (Búd. Tud.) A hadbíróság pénteken hirdetett ítéletet a Sárd községbeli gazdák perében. Május 22-én indítottak eljárást Bodolyák József, Anghi Balázs, Anghi Gábor, Varga An­drás és Kukta József sárdi gazdák ellen. Bodolyák ellen az volt a vád, hogy egy ka­tona ismerősét rá akarta beszélni a Ma­gyarországra való átszökésre. A többiek ellen valótlan hirek terjesztésének vádját emelték. A hadbíróság rövid tárgyalás után Bodolyákot 2 évi börtönre, 2 évi jogvesz­tésre, 2000 lei pénzbüntetésre és 1000 lei perköltség megfizetésére ítélte. Anghi Ba­lázst 7 hónapi fogházra, Anghi Gábort 7 hónapi fogházra és 2000 pengő pénzbün­tetésre, Kukta Józsefet 2 hónapi fogházra, Varga Andrást egy hónapi fogházra ítél­ték. Pénteken tárgyalta a hadbíróság Deák Gábor szatmárniegyei lelkész és felesége, valamint Szegedi Sándor szatmármegyei tanító és felesége perét is. A vádlottak az Új közigazgatási törvény rendelkezései alapján megbeszélésre jöttek össze, hogy az új törvény lehetőség nyújtását kihasz­nálva, magyar bíró választására beszéljék rá a község lakóit. Ennek lehetőségét la­tolgatták a lelkész házában tartott meg­beszélésen. A csendőrőrmester tiltott gyű­lés címén feljelentést tett ellenük. A ka­tonai törvényszék a tanúk kihallgatása után felmentette a vádlottakat. Meghalt az angol tengernagyi hivatal első lordja London július 15. Sir Roger Backhaus tengernagy, az angol tengernagyi hivatal első lordja, szombaton 60 éves korában el­hunyt. Sir Roger a múlt hónapban egész­ségi okokból lemondott a tengernagyi hi­vatal első lordi tisztségéről. Első lorddá történt kinevezése előtt az angol hazai hadihajóraj parancsnoka volt. A nemei hadsereg nem tűri a k a protektorátusban Az illetékes hatóságok erélyeshangú figyelmeztetése Prága, július 15. (Inf.) Az utóbbi idő­ben többször előfordult, hogy felelőtlen cseh elemek a protektorátus területén el­lopták, vagy megrongálták a német had- erővagyon tárgyait. Az illetékes hatósá­gok most erélyeshangú figyelmeztetést tet­tek közzé, amelyben utalnak arra, hogy rendezett viszonyok között élő államban a hadsereg nem tűrhet ilyen kilengé­seket s könyörtelenül megtorolja azokat. A protektorátus kormánya is figyelmeztette a közvéleményt, hogy a német hadsereg vagyontárgyainak megrongálása, vagy el­tulajdonítása súlyos bű" -selekménynek számít, amiért hosszú szabadságvesztés, fegyház, sőt esetleg halálbüntetés is járhat. Cseh mozikban is többször fordultak elő az utóbbi időben németellenes tüntetések* Egyes csoportok minden elképzelhető esz­közzel megzavarják a német filmek játszá-i sát. A cseh belügyminisztérium most fel­hívást tett közzé, amelyben közli, hogy hasonló esetek megismétlődését a jövőben szigorúan büntetni fogják s ha ez sem használ, bezárják az illető mozit. , Érdekes, hogy Kladno városában, amely; nemrégiben még a németellenes tünteté­sek főfészke volt, most már hetek óta nem fordultak elő újabb incidensek, úgyhogy a hatóságok ismét engedélyt adtak a hónapok óta bezárt színházak és mozik megnyitására. m< Megalakult az Országos Sajtótanács Baranyay Lajos elnök a kamara és a sajtótanács hivatásáról Az Országos Sajtótanács szombaton dél­ben Baranyay Lajos pápai prelátus elnök­letével megalakult. Baranyay Lajos elnök megnyitóbeszédében rámutatott arra, hogy a kamara felállításával a magyar újság­írás története fordulóponthoz érkezett. Beszélt az újságírók hivatásáról, sajtósza­badságának és függetlenségének nagy je­lentőségéről és hangoztatta, hogy a kama­rának szigorú őrnek, de egyúttal igazságos és jóságos elöljárónak is kell lennie. Kö­zölte, hogy őt jelölték ki a sajtótanács el­nökévé és elnökhelyettesei Dulin Elek és Zimmermann Lajos lettek. A Sajtótanács a magyar újságírói és újságkiadói rend legfelsőbb bírósága. Hangoztatta, hogy a sajtótanács nagy fe­lelősségének tudatában a legigazságosabb ítéleteket fogja hozni. Az elnöki megnyitó után a bírói tagok részéről Boér Elek közigazgatási bírósági ítélőbíró, a Sajtókamara Újságírói Főosz­tálya részéről választott tagok nevében Tóth László, a kiadói főosztály részéről választott tagok nevében pedig Baross Endre mondbtt köszönetét az elnöknek a megnyitóbeszédért. Mind a hárman bizto­sították a Sajtótanácsot, hogy teljes odaadással vesznek részt munkájában. Ezután Dulin Elek elnökhelyettes is­mertette a Tanács munkakörét és az ed­dig beérkezett fellebbezési ügyeket, végül javaslatot tett a Tanács munkarendjére vonatkozóan. Javaslatára a teljes ülés határozatilag kimondotta, hogy három tanácsot alakít. deeg Végül Baranyay Lajos elnök indítvá­nyára hattagú bizottságot küldtek ki az Országos Sajtótanács ügyrendjének kidol­gozására. A kiküldött bizottság tagjai: a bírói tagok részéről Boér Elek, Pilisy Lajos és Nagy Dezső, a választott tagok részéről Hivatal József, Tóth László és Baross Endre. GENF ALKONYA... Szomorú hangulatban késiül jubileumra a Népszövetség — Tizenöt év alatt 19 államot töröltek a tagok kö?üt —- Hová költözik a Népszövetség háború esetén Genf, július 15. A Népszövetség szoká­sos nyári álmát alussza, de azért palo­tája nem. áll üresen. Július és augusztus folyamán is üléseznek benne a különböző albizottságok és azonkívül számosán jön­nek a magánlátogatók, hogy megtekintsék Genf városának legnagyobb nevezetessé­gét. Naponta négy-öt csoportban vezetik végig az érdeklődőket a palotán és egy- egy ilyen csoportban ezer-kétezer láto­gató is van. Kétségtelen, hogy a Prado-múzeum ké­peiből rendezett kiállítás iránt nagyobb érdeklődés nyilvánul meg, mert itt a lá­togatók száma csoportonként négy-öt­ezerre tehető. Ez az érdeklődés is elég tekintélyes, azonban ha. meggondoljuk, hogy az utóbbi időben mennyire süllyedt a Népszövetség tekintélye és jelentősége a közvélemény szemében. Az angolok hiába kísérelték meg, hogy legalább á külön­böző melékintézmények segítségével némi életet öntsenek a végelgyengülésben szen­vedő genfi ligába. A Népszövetség költségvetése is jelentő­sen. összezsugorodott. A titkárságból száz, a nemzetközi munkahivatalból hetven alkalmazottat bocsátottajk el takarékosság okából. Erre a takarékosságra szükség is van, hiszen tizenöt év alatt összesen 19 államot kellett törölni a népszövetségi tagállamok sorából és ez tetemes bevétel­csökkentést is jelent. Mint ismeretes, az Egyesült Államok, amelynek akkori el­nöke, Wilsont a népszövetséget létrehívta, már be sem lépett a ligába s így már a megalakulásnál sem tarthatott számot a genfi intézmény arra, hogy valóban a vi­lág összes népeit egyesítő szövetségnek tekinthessék. A kilépések sora 1924-ben kezdődött, amikor Costa Rica középamerikai állam hagyta ott Genfet, ezután időrendben a következő államok váltak ki a Népszövet­ségből: 1926-ban Brazília, 1933-ban Ja­pán és Németország, 1935-ben Paraguay, 1936-ban Abesszínia, Guatemala és Nica­ragua, 1937-ben Honduras és San Sal­vador, 1938-ban Ausztria, Chile és Vene­zuela, végül 1939-ben Cseh-Szlovákia, Magyarország, Peru, Albánia és Spanyol- ország. A szeptember 11-én kezdődő 20-ik ju­bileumi ülésszak tehát nagyon szomorú hangulatban találja a Népszövetség hívei­nek megfogyatkozott táborát. Hozzájárul ehhez a nyomott hangulathoz a háborús veszélytől való félelem is. A Népszövetség már ki is mondta, hogy háború esetén el­hagyja Genfet, csak azt nem döntötték még el, hogy hova helyezik át akkor a liga székhelyét. Vichy, Washington és Buenos Aires jön számításba menekülés esetére. A nemzetközi munkahivatal ezzel szem­ben ragaszkodik Svájchoz és világháború kitörése esetén sem akarja elhagyni Gen­fet. A Népszövetség jövőjében már csak baloldali hívei bíznak és ezek remélik, hogy a genfi liga még egyszer felvirágzik, ha nem másképp, talán egy második vi­lágháború árán. Gödöllő legszebb hellén S^zcr háromszobás, üvegverandás íarokház eladó. Bemutatja Gödöllőn Botlik András, Gizellá-út 26.

Next

/
Thumbnails
Contents