Felvidéki Magyar Hirlap, 1939. július (2. évfolyam, 147-172. szám)

1939-07-16 / 160. szám

1939 JÚLIUS 16, VASARNAP-felvidéki 7 A SZELLEM POLITIKÁJA IRTA: BÚLYA LAJOS Mikor a visszatért magyarság képvise­letében Jaross Andor miniszter úr első kijelentéseit tette, egy új szellem képvise­lőjének mondotta magát. A kialakult nem­zetdarab olyan intenzív szellemi erőt su­gárzott magából, hogy a politikai képviselő nem is mondhatott mást. S e szellem ereje» jelentősége a nemzet további életében a visszatérés idején teljes tisztaságában meg­mutatkozott. Felvidéki szellem — szágul­dott végig az országon és megmozgatta a lelkeket. A népi rétegek felfigyeltek s a feltámadás lehetősége csillant meg szemük­ben. Felvidéki szellem — és a nép fia nem íudta, mi az, hisz a legtöbb művelt fő is értelmetlenül állott előtte, de ösztönösen megérezte a történelmi szelet s ha nem is tudta, érezte, hogy a hazatért nép öntuda­tos, kiművelt, kiérett nemzet s annak meg­hirdetett szelleme, a népi nemzet szelleme. Jaross Andor népszerűsége szédületes ará­nyokban nőtt s egy pillanatban kezében tartotta a nemzet sorsát. Bizonyára látta és tudta helyzetét, a személye s képviselt népe köré gyűlt hallatlan energiát. Élhe­tett volna vele másként is, mint tette. Annyi bizonyos, hogy nem használta ki és nem használta föl. Ö tudja miért cseleke­dett úgy, ahogy cselekedett. Hogy önmér­séklésében az ország külpolitikai helyzete is szerepet játszott, az kétségtelen. S ő mindent közelről látott. * S el kellett kezdődnie a lassú, tervszerű, alapos munkának. Ez a nehezebbik út. A történelem sohasem adta meg a magyarok­nak a könnyebbik utat. S e nehezebbik út — a szellem politikájának útja. A szellem egész eredményre tör, a szellem politikusa teljes eredményt akar. Az új szellem tel­jesen új életet jelent s e teljesen új élet igénylésében és várásában kapta az új szellem politikai képviselete maga mellé az egész magyar nép lelki támogatását. E tel­jesség riasztotta meg az élősdieket és a konclesőket. E teljesség jelenti ma is a leg­teljesebb magyar politikai programot — az egyetlen magyar politikai programot. E teljesség vállalása a legnehezebb politikai feladat. A felvidéki nép hazatérése a szellem po­litikájának idejét hozta magával. Amit mi a szellem politikája alatt ér­tünk, az nem azonos a szellempolitikával, ahogyan e folyamatot a tudomány megha­tározza. Mi a szellemnek a politikában való uralmát értjük ez alatt. Meghatározá­sunk tiszta vonalakat kap, ha az ellentétet mellé állítjuk. A szellem politikusának a bussines-politikus az ellentéte. Az olcsó taktikázás, az adás-vevés szellemének al­kalmazása, az alku és a személyes ered­ményektől nem mentes kompromisszum­politika, a politika önmagáért az egyik ol­dal s a másik oldal a nép egészéért, a nemzet kiteljesedéséért küzdő, a népi és nemzeti igények teljes megvalósítására törő politika, a nemzeti lelket kifejező szellem politikája. Ez utóbbi gyökere a népben s nem a pártokban, céjla a nemzet kiteljesedésében, nem a hatalom birtoklá­sában van, a nemzet szóba, betűbe, fába, márványba, épületekbe, utcákba, színbe, nyelvbe, ruhába, mozdulatba, gondolko­dásba, versbe, mesébe, izomba rögzített lelke s rögzíthetetlen, századokon keresztül ideérő, ható, kifejeződésre, kiteljesedésre törekvő szelleme nyer kifejezést. Ezért alapja a nép, tankönyvei a tudomány, az irodalom, a magyar szónoki hagyományok, a képtárak, a népdal, a népművészet, a munkás nép karja és szája. Ezért képvise­lője a kiművelt emberfő, a tudomány, az irodalom eljegyzettje, a szónoki beszéd művésze, a nép lelke megnyilatkozásának kutatói és ismerői, a nép kiteljesült egyede és a maga az egész nép közössége. A nép természetes úton kiválasztottjai, szellemének képviselői s nem a hatalom, a vagyon, a hivatalok birtokosai vezetik ezt a politikát s vezeti maga a mindenkor té­nyező nép. * A visszacsatolt országrészen az idegen elnyomás alatt az ú. n. történelmi osztály jó része a kisebbségi sorsot nem vállalta, a pénz képviselői és hatalmasai elfutottak vagy az idegen pénz hatalmasságaival tár­sultak, a vagyon kiválasztottjai visszahú­zódtak. A kisebbségi közösség a népi osz­tályok közössége volt s benne a velük sor­sot vállalók kaptak szerepet. A hosszú har­cokban s a végső küzdelemben, az össze­forrasztó fölszabadulás tüzében e nép, en­nek tanult gyermeki és e nép életgondját s nemzeti harcát vállalók forrtak össze nemzetté. Ez a nemzet tért haza s a kivál­tak, a sorsot nem vállalók s ezeknek a ha­talomban levő testvérei beleremegtek a hazatérésbe. Egy ilyen népi nemzet jött haza súlyos tapasztalatokkal, igényekkel, tudással és bátorsággal. Ennek a népi nemzetnek az új szelleme kapott hangot és kívánt cselekvést. Törvényszerű volt, hogy e nemzet szel­lemének képviselője, tudósok s írók közé került s velük szerepelt, törvényszerű volt, hogy a szellem emberei figyeltek föl a leg­jobban s várták a legőszintébben e szellem hatását és eredményeit, törvényszerű volt, hogy a nép visszhangozta legreálisabban és legradikálisabban Jaross nevét s fo­gadta legmélyebb megérzéssel a felvidéki szellemet. A szellem politikája dinamizmusát a szellemet hordozó közösség aktivitásától nyeri. A közösség tevékenységét a szellem kifejezői tudják folyamatban tartani s ezért ezek tevékenysége a szellem politi­kájában elsőrendű helyet kap. * A visszacsatolt országrészen a nép gyer­mekei vállalták a kisebbségi sorsban a ta­nulás és önművelés munkáját. Felnőtt a Felvidéken egy új értelmiségi réteg, amely közvetlenül a népben gyökerezik s attól ma sem szakadt el. Az úgyneveeztt felsőbb társadalmi rétegekbe való felemelkedés vágyát és lehetőségét nem ismerte, de né­pével együtt szédületes emelkedést tett meg — nemzetté lett vele. Tanulmányai során a szakmunka mellett népe vezetésére készülődött. Ez értelmiség elitje írásban, szóban hangot adott elképzeléseinek, mun­kája irányának s céljainak. Lelke össze­tételében az átlag nem maradt az elit mö­gött. Az új elit a szellem új élgárdája lett. Organikus közössége népével sohasem szűnt meg s népét vállalta, vállalja ma is. Azok az osztályok és emberek, akik a ki­sebbségi életben a népet és annak nemzeti fennmaradásáért vívott harcát nem vállal­ták, csak mint társadalomtudományi kuta­tásainak tárgyai érdekelték, tovább nem. Addig érdekelték, amíg a tanulmányok so­rán megállapíthatta, hogy dezertáltak. Ma is csak annyiban veszi számításba őket s tudja már pontosan, hogy a nemzet kiken épül és kiken épülhet föl. Társadalmi mű­veltsége, tiszta társadalomlátása, érzelmi és értelmi közössége a néppel ma is szigo­rúan elhatárolják és együtt tartják. Egy népdarab nemezti aspirációjának, s rajta keresztül az egész magyar nép nemzeti Július 23-án, vasárnap este félnyolc óra­kor a lembergi gyorsvonattal az Egyesült Államokban élő magyarság legnagyobb életbiztosító intézményének, a Verhovay Segély egyletnek zarándokcsapata érkezik a Keleti pályaudvarra, Kun Bertalan, az egyesület igazgatója és Varga Mihály fő­pénztáros vezetésével. A csoport három napot tölt Budapesten és július 27-én el­indul a magyar vidék meglátogatására. Első állomásuk Debrecen lesz, onnan Ung- várra utaznak, ahol Perényi Zsigmond báró kápátaljai kormányzói biztos, a Ma­Komárom, július 15. A komáromi kir. törvényszék fogházából Papanek István 38 éves rovottmultú szlovák állampolgár, akit ez év májusában okirathamisítás, sik­kasztás és csalás gyanújával tartóztattak le s azóta vizsgálati fogságba ült, Stoffán András börtönőr segítségével éjszaka a börtönőrrel együtt megszökött. A szökést Papanek és Stoffán előre előkészítette, mert a hatóságok gyanúja szerint a két szökevényt a fogház előtt autó várta s azon szöktek ki Szlovákiába. Stoffán András, akit egy hónappal ez­előtt helyeztek Kassáról Komáromba, a szóbanforgó éjszaka mint főkulcsos telje­akaratának, a nemzet szellemének kifeje­zései és örök foglyai. A magyar történelem folyamán egy-egy nagy lélekben élt és hatott a nemzet szel­leme. Mindig a meghalás elleni tiltakozás az élniakarás bizonygatása végett lobo­gott. Csodálatos felkeléseket, és még cso­dálatosabb könyveket teremtett. Idők jele, hogy ma egy kollektív fegyelmű szellemi gárda képviseli és vállalja a történelmen keresztül lelkében izzó szellemet. Vállalja a szó szoros értelmében azt gyakorlatilag is. A gyakorlat — a politika, tehát politi­kailag is. A magyar szellemi emberek s írók tragédiája volt, hogy a súlyos való­ság elől a szellem régióiba menekültek. Az elefántcsonttoronyból figyelték és sír­ták a nép sorsát, de a harcot érte nem vál­lalták. Nem tudtak, vagy nem mertek po­litizálni. Ma is ugyanennek a jelenségnek vagyunk tanúi. A szellem embere Buda­pesten a kávéházban még lázong, politizál is, de ha vállalni kell a kiállást s a politi­kát, akkor elmenekül. Azt mondja, remény­telen. A Felvidékkel hazatért gárda annak­idején, szinte reménytelen helyzetben, so­hasem mondhatta, hogy reménytelen. Ma sem mondja és mondhatja azt. Lehet, hogy az új viszonyok között megtorpant, de amint múltjához visszatalált, megjött régi bátorsága és ereje s amíg múltját vállalja s meg nem tagadja, ereje s bátor­sága nem fogy el. * Kollektív szellemi csapat, amely tuda­tosan és kötelességből vállal politikát. Nem hajlandó a szellem szféráiba menekülni a súlyos valóság elől s nem gyávul el a har­cok előtt. Ereje a népe ereje, összetartó kovásza a nemzet kitapasztalt, felismert akarata, lenditő ereje a magára és misz- sziójára talált szellem. Történelmi folyto­nosságot érez és vállal, történelmi felada­tok végzésére erőt és bátorságot érez. A gyakorlati munkába most kapcsolódik bele. A kapuk előtt állott már a kisebb­ségi sorsban s most megnőtt feladatok el­végzésére, kapott helyet a felvidéki nép szervezetében s a megnőtt hazában. A Fel­vidék a szellemet meghirdette és sugá­rozta. Most a szellem emberei az állandó igehirdetés és megvalósítás harcára hi­vattak el. A történelmi próbatétel meg­kezdődött. gyarok Világszövetségének elnöke előtt tisztelegnek. Ungvárról Kassára utaznak s útba ejtig Rákóczi Ferenc szülőfaluját, Borsit is. Kassáról Krasznahorkára, önnön Rozsnyót érintve, Miskolcra, Diósgyőrbe és Lillafüredre mennek, majd Egeren ke­resztül térnek vissza Budapestre. Buda­pestről egy napi pihenő után a Balaton környékét látogatják meg. Az amerikai magyarokat a Keleti pályaudvaron ünne­pélyesen fogadja a Magyarok Világszö­vetsége. sített szolgálatot a fogházban. Az összes ajtók, kapuk s cellák kul­csai nála voltak, őrhelye a főbejáratnál volt. Kívüle még egy börtönőr volt szolgálatban, de az a fogház belsejében, a celláknál tartózko­dott. A szökés 11 és 12 óra között tör­tént. Az őrök váltása 12 óra után néhány perccel lett volna, ekkor fedezték fel a szökést. Stoffán nem jelentkezett a váltásnál s a kaput is nyitva találták. A fogházigaz­gatóság azonnal jelentette a szökést Buda­pesten, s a budapesti rendőrség még az éjszaka folyamán rádiókörözést adott ki. LLOYD lobogó alatt Földközitengeri utazások a 14660 tonnás „STEUBEN” gőzössel Augusztus, szeptember, októ­ber, november hónapokban Arak 445 mm pengőtől I Santander, JHaíaq.a, (^eujíi, Qiápehj, JíitMtniő, ftlésj/ina, Qj'ipolisZf cjth én,Sza n tő ri ti, CKfifn, rßafnip de . ftl(dm reá, y/fotfijr, Jßns 'Pft+HULS, Santa @riuz de \Jeneri/d ' sth. kikötők érintésével. Közelebbi felvilágosítással és részletes tájékoztatóval szolgál a fORDDEUTSCHER LLOYD BREMEN magyarországi képviselete Budapest, V., Vörösmarty-lér t. Telefon: *186-800. Díszközgyűléssel ünnepli meg Rimaszombat vánssá történt előléptetését Rimaszombat, július 15. Badiny György) községi biró elnöklésével tartotta meg a, megyei várossá lett Rimaszombat „nagy-« község“ utolsó képviselőtestületi közgyű- lését s ezzel az aktussal végleg befejező-« dött a cseh megszállás alatt rendezett ta- nácsú városból faluvá degradált „gömöri főváros“ községi élete, hogy július 15-tőt megyei városként folytassa felvirágozta-« tásáért folyó szünetnélküli munkásságát. Az utolsó „nagyközségi“ képviselőtestü­leti közgyűlésen a városatyák teljes szám-« ban megjelentek és a 28 pontból álló utolsó napirendet élénk hozzászólások után intézték el a legnagyobb egyetértés­sel. A közgyűlés nagy örömmel vette tu­domásul a községi bíró bejelentését, hogy a belügyminiszter polgármesterré Éva László mohácsi polgármesterhelyeltest, Gabonás János dr. jelenlegi rimaszombati jegyzőt polgármester-helyettes főjegyzővé nevezte ki. A közgyűlés nevében Sichert Károly képviselőtestületi tag fejezte ki a polgár- mester köszönetét a miniszteri intézkedé­sekért s egyben melegen köszöntötte új pozíciójában Gabonás János dr.-t. A köz­gyűlés úgy határozott, hogy a községi közigazgatás befejeztét díszközgyűléssel fogja megünnepelni. Sichert Károly, ez­után a közgyűlés hálás elismerését tolmá­csolta a misszióját befejező elöljáróság­nak és különösen Badinyi György bírónak és Siposs József másodbírónak. A tisztikar nevében Gabonás János dr. búcsúzott el a megyei várossá előlépett „nagyközség“ utolsó közgyűlésétől és az elöljáróságtól. A FELVIDÉKI I MÉRNÖKÖK J FIGYELMÉBE A felvidéki földreform felülvizsgálatává kapcsolatban a kormánybiztosságnak föld­mérő mérnökökre van szüksége. A ko:- mánybiztoság ezúton hívja fel mindazokat r felvidéki magyar földmérnököket., akik erre a munkára vállalkoznak, sürgősen jelent­kezzenek — Írásban — a felvidéki föld reform felülvizsgálatával megbízott kor mánybiztosnál (Budapest, V., Akadémia utca 17. II.). * i i t , Amerikai magyarok érkeznek Felvidékre Vakmerő fogoly szöktet és a komáromi fogházból A fogházőrrel együtt Szlovákiába szökött egy rovottmultú bűnöző — Autó várta a fogház előtt a szökevényeket

Next

/
Thumbnails
Contents