Felvidéki Magyar Hirlap, 1939. július (2. évfolyam, 147-172. szám)

1939-07-16 / 160. szám

3 TEitfiDEta 1939 JÚLIUS 16, VASÁRNAP I Látogatás Ibolyarajnál^ Gyöngy virágraj na!.. IPíllaeatiFelvétel egy nap alatta Balaton hosszában, három üdülőben Balaton, július 15. I (A Felvidéki Magyar Hírlap kiküldött munkatársától.) Három üdülőtelep megte­kintésére hívta meg a sajtót a MABI. Mind a három üdülőtelep a Balaton part­ján van. Egyik Balatonaligán, a másik Lellén, a harmadik Máriafürdön. Ragyogó napsütésben indultunk el az Apponyi-térrŐl regegl nyolc órakor és ro­bogtunk, robogtunk a gyönyörű balatoni országúton, amely sokkal gyönyörűbb lenne, ha szélessége megkétszereződne. így se zavartalan rajta a közlekedés, de ha az ember a szombati és a vasárnapi forga­lomra gondol, akkor nem veszi holtbizo- nyosra, hogy a vikendező másfélnapos, yagy örökös vikendre érkezik-e meg. Balatondligánál, amikor megpillantottuk a Balatont, letértünk a műútról és az autóbusz csakhamar kertes kis házacskák előtt állott meg. A ház előtt fiatal leányok fogadtak bennünket, igazán nagyon bájos és művészien megtervezett, egyszerű, ma­gyaros ruhában. Balatonaligán áruházi kiszolgálónők, fiatal hivatalnoklényclk élvezik, kétheten- kint váltogatva egymást a természetet és a Balatonnak jóságát, szépségét; azt a szépségét, amelynél gyorsan pontot kell tenni a mondat végére, különben a toll ok­vetlen nekilendül és felfedezi. Ibolya­raj. Gyöngyvirágraj. Ezt olvastuk egy-egy táblán. A lányok rajokban vannak és ezt a katonai kifejezést enyhítik s teszik poé- tikussá a maguk lényének megfelelően. Az üdvözlés után reggelivel, helyeseb­ben tízóraival vendégeltek meg bennünket, majd utána rögtönzött műsorral kedves­kedtek. Magánál a műsornál is élvezetesebb volt az a kedves, barátságos, közvetlen, szabad, de mégse szabados hangnem, amely azt bizonyította, hogy a telep vezetősége he­lyesen látta meg feladatát. Megkövetel bi­zonyos rendet, de a rendet nem nevezi ki önmagáért valónak, nem bénítja meg vele az üdülésre szoruló kislányok vidámságát. Mecepfc: víz és levegő Nagy sikerrel adtak elő a kislányok egy tréfás jelenetet, amelynek csattanója az, hogy a MABI, főképpen két orvossággal szolgál: vízzel és levegővel. A csattanó nagy derültséget keltett. Elsősorban a velünk lévő Hindy Zoltán, a MABI ügyvezető-igazgatója nevetett rajta legjobban, pedig a tréfa éppen az ő elvét figurázta ki. Az elv maga azonban nem „figura” s miéig- csak az sem mondható, hogy olcsó gyógyszer. Rengetegbe kerül a városi em­bernek, ha vízhez és levegőhöz akar jutni. Olyan nehéz elérni még azt is, hogy a szegény ember ingyenstrandra jusson, mert az utazás költsége nem mindig Iterűl ki a heti keresetből. Énekeltek a leányok, csak úgy vissz­hangzott habzó jókedvüktől a nagy ebédlő terme, amelynek fedele alatt két fecske­pár is fészket rakott, anélkül, hogy a MABI-nak ezért tagdíjat fizetne. És amikor az ének erősebb hanghullá­mokat keltett, a fecskék rebbenve kering­tek fölöttünk. A „Szép vagy, gyönyörű vagy Magyarország”-ba egyenesen bele­csicseregtek. Hiszen azért térnek hozzánk időnkirtt vissza, mert szép, gyönyörű ez az ország. A leányok mindegyike gyarapodott tíz­napos ittléte alatt. Egyik-másik két és fél kilót is. Bármikor megkezdhető egyéni utazás fia iiiiiül Felvilágosítás, jelentkezés, ismertetők! UTAZÁSI IRODÁNKBAN: József-körút 5. Telefon: 14—4-1—09. és IB U S Z-M Á V. Hivatalos Menetjegy- irodákban V. Vigadó-tér 2. mmmmm —■ A kosztunk remek, bőséges, nincs semmire gondunk, eszünk, iszunk, al­szunk, tenniszezünk, olvasunk, rádiót hall­gatunk, napozunk, fürdünk ... De rossz lesz újra beleszokni otthon újra a régi rendbe, akkor hogyan megy majd ez azok­nál, akik olyan szerencsések, hogy a lala- tonlellelei üdülőbe juthattak. Déli időre ugyanis már Balatonldlén voltunk, hogy megtekintsük a MABI leg­nagyobb és egyben legszebb üdülőjét s. El kel ismerni, hogy ez igazán gyö­nyörű. Mondhatjuk: luxusszálló. Úveg- ajtók, faberakásos hall, szanatóriumi szo­bák, káprázatos villanyerőre működő konyha... Milliomos is ellakhat benne, anélkül, hogy kényelem tekintetében pamnaszri le­hetne oka. És .a víz, az az áldottszép: égű, selymesen lágy és szelídkék víz húsz mé­terre az épülettől csobbangatja hat jait. Minden szobának meg van a maga nyug­ágya is. Nem csoda, ha otsromolják a M/.BI-t beutalásért és hogy az ostromló tömeg igen szigorú vizsgálat alá kerül, mea-t az emberek szívesen szimulálnak is inkább egy kis betegséget, csakhogy ide jussa­nak. Ezt a vágyukat meg is értjük és mi a magunk részéről esetleg kiegyezném: ab­ban, hogy ne legyen a MABI üdülője ilyen káprázatosán nagyvonalú és elegáns, le­gyen szerényebb kivitelű, ha ezáltal több embernek szolgálhatna üdüléssel. Táboriűz Néhányórai rendkívül kellemes tartóz­kodás után indultunk tovább Máriafürdő felé, ahol a tanoncifjak üdülnek. Itt egészen más, az eddigitől teljesen el­térő szellemmel találkozunk. Ebben a tá­borban az intézet rendkívül jeles tiszt­viselője, Alföldi Lajos, a kitűnő cserkész­tiszt tölti be a felügyelő szerepét. Pompá­san találta meg a középutat: olyan élet­módot és szellemet honosított meg, hogy a fiatal gyerekek szervezete gyarapodjék, anélkül, hogy puszta henyéléssel töltenék az időt. A kényelmes üdülés és a kemény cserkésztábor életformája között találta meg a helyes utat a szervezet megerősí­tése céljából. A lelkek ápolása és fejlesz­tése érdekében pedig bevitte a táborba a cserkész-szellemet. Ezek a fiúk, mint a jövő katonái, dob­banva masíroznak el előttünk, hogy tisz­teletüknek kifejezést adjanak, de ahogy véget ér az ünnepi komolyság, egyszerre átváltoznak gyermekekké, közvetlen, jó- modorú gyerekekké, akik természetesség­gel nem is mutatják be táboruk életét, hanem egyszerűen a bemutatás szándé­kossága nélkül — élik. Este tábortűz fejezte be a rendkívül szép napot. A tábortűz programja is a ne­velés jegyében állott, mégis könnyed volt és szórakoztató. őszintén örvemdtünk a látottak felett s miközben az autóbusz éles reflektorával végigseperte Budapestig az országutat, arra gondoltunk, hogy tökéletes és jó munka ezen a téren is csak akkor következhetik be, ha mindez általános lesz. Egyelőire azonban annak is kell örül­nünk, hogy ami eddig történt, már nem karitatív alapon történt, hiszen az üdül­tetésre beutaltaknak erre már joguk van. Emberileg minden rászorulónak joga van rá, de akkor lesz szép a Balaton partja és az ország minden kies vidéke igazán, ha ez az emberi jog jogos joggá Válik. m. i. A protestáns egyházak életében hatalmas fejlődést indított el a felszabadulás Az igazi vallásszabadság örvendetes eredményei Visszatérés a természetes keretekbe Kassa (Szerkesztőségünktől). Legutóbb be­számoltunk arról, hogy mily örvendetes mó­don fejlődött a katolikus hitélet Kassí m és a keleti Felvidéken a felszabadulás óta. Azóta meggyőződhettünk, hogy a hitélet jzabad- sága hasonlóan szép fejlődést eredményezett az evangélikus és református egyház ik val­lásgyakorlatában Is, úgy a belső hitéletben, mint a külső megnyllátkozásckbán. Mindkét egyház illetékes vezető férfiaitól ss ereztük be Információinkat. Az evangélikus egyház Az evangélikus egyházi szervezetbe!. Kassa és környéke a cseh megszállás alatt az abauj-zempléal espBrecséghez tartozód, míg most visszatért az ősi, mégpedig a hegyal­jai esperésség kebelébe, amelynek f »espere­sévé nemrégiben választották meg ,iTarosok János ózdi lelkészt. Szélesebb értelemben Kassa a szlovákiai keleti egyházkerület kör­zetébe tartozott, amelynek székhelye Eper­jes volt, most pedig a fölszabadult Helei vi­dék visszatért a magyar tiszai egyházkerü­letbe. Az egyházkerület püspökévé tudvalé­vőén nemrégiben választották mog Turóozy Zoltán nyíregyházi lelkészt, miutái előde, Dómján Elek püspök hirtelen elh£ lálozott. (Halálát valószínűleg az örömteljes változás izgalma idézte elő.) Turóczy püspök aki új pozíciójában nagy nyereséget jelent a ma­gyar evangélikus egyház C3 a magysr társa­dalom számára egyaránt, legutóbb n fömél- tóságű kormányzó születésnapján v >lt Kas­sán és ö tartotta ez alkalommal a templom­ban az ünnepi Szentbeszédet. ■ Kassán a megszállás alatt Is külön szer­vezete volt a magyar és német evangélikusok táborának és csak természetes, hogy a hivek száma egészen rendkívüli módon rr egszapo- rodott a felszabadulás következtében. Leg­gyorsabban volt érezhető a gyarapodás az l iskolás gyermekek táborában. Ezek nagyré­sze a cseh megszállás alatt szlovák iskolába volt kénytelen járni, mert a szülök közhivá tatokban működtek. A magyar hitoktatás­ban részesülő gyermekek száma a fekzabä dulás után egyszerre a háromszorosára ug rótt, részben azáltal, hogy a magyar gyér mekek a szlovák iskolákból átiratkoztak magyar iskolákba, részben az anyaországból ide helyezett tisztviselők gyermekeinek sza porulatával. Az anyaországbeli hivek szám balileg jelentősen megnövelték Kassán a ma gyár evangélikusok táborát, amely egyéb­ként a cseh megszállás alatt is jelentékeny módon vett részt kulturális életben. a magyar társadalmi és Hatalmas szervezeti fejlődés A kftlaö megnyilvánulásokon kívül hatal más módon emelkedett a belmissziós hitélet is. Az elmúlt húsz év alatt az evangélikus belmissziő különböző szervezetei a Színész­ben, a SzlovenSzkói Magyar Evangélikusok Szövetségében tömörült. Ez a szövetség volt a magyar evangélikusok érdekvédelmi szer vezete, amelynek világi elnöke Szentiványi József, egyházi elnöke pedig Kdbry Viktor volt. A magyar evangélikusok a Szmssz gyűlésein vitatták meg problémáikat és Igen sok szép elképzelés vált tetté ezeken a gyű léseken, a szervezet keretében például Kosz tolányi földbirtokos' nagylelkű adományozó sából 10.000 magyar énekeskönyvet osztottak szét a gyülekezetek tagjai között. A Szmesz mindvégig arra törekedett, hogy a mágyc. nyelv az egyházi közigazgatásban felsőfokon is érvényesüljön és a gyülekezetek m tg fel'lő képviseletet nyerjenek. A Szmesz nagyon az szépen teljesítette feladatát, most pedig abban tömörült egyes szervezetek közvetle nill csatlakoznak az országos központokba. így például a Kassai Evangélikus Diako nissza Nöegylet az ENOSz, az Evangélikus Nők Országos Szövetsége tagja lett, a kas­sai Luther Kör beleolvadt a magyar Luther Szövetségbe, a kassai evangélikus leányceo- port a Magyar Keresztyén Leányegyesületeki Nemzeti Szövetségébe, a fiuk csoportja pe* dig a Magyar Keresztyén Ifjak Nemzeti Szö­vetségébe. E két szövetség, amely nemzet­közi viszonylatban az Iwcának és ImcánaK felel meg, a megszállás alatt a Szlovenszkói Magyar Evangélikus Ifjak Szövetségébe (Szmeisz) tömörült. A két magyar szövet­séget rövidítve KLE és KIÉ néven ismerik* Ezenkívül működik az Országos Evangélikus; Diákszövetség is, amelynek kebelébe eddig: csak fiuk tartoznak, később azonban leányo­kat is felvesz tagjai közé. A kassai evangélikus egyház az elmúlt év­ben három érdemes vezetőjének 70 éves szü­letésnapját ünnepelhette meg. A három ki­váló férfiú: Greguss Gyula, az egyházközség lelkésze, Gömöry János egyházi fölefügyelő é3 Suhlman Gyula, a német csoport vezetője. Különösen Gömöry János ünneplése, amely már a felszabadulás idejére esett, volt nagy­jelentőségű eseménye a magyar társadalmi életnek. A felszabadulás és a magyar életközös­ségbe való visszakapcsolódás egészen csodá* latos perspektívát nyújt a felvidéki magyar evangélikusok számára. Kimondhatatlan lelki gazdagodás származik abból, hogy újból be­kapcsolódhatnak a magyar evangélikus egy­ház magasnívójú tudományos művészeti és belmissziós életébe. Szűk lett a kassai református templom A református egyháznak a felszabadulás óta való gyors fejlődésére mi sem jellem-- zöbb, minthogy már is felmerült Kassán egy, új templom építésének a gondolata. A kas­sai református egyház az összeomlás előtti 4500 lélekböl állott és a cseh megszállás következtében ezeknek mintegy kétharmad része költözött el innen az üj határokon túlra, Ennek magyarázata az, hogy a százszázalé­kosan magyar egyház tagjai túlnyomórészt közhivatalnokok voltak, akik a cseh uralom alatt sem alkalmaztatást, sem nyugdijat nem kaptak. A húszéves cseh megszállás alatt a falvakból a városba szoruló szegény hívek­kel együtt mintegy 2000-re szaporodott a kassal református egyház tagjainak száma, s ezeknek nagyrészs bizony, nem tudott hoz­zájárulni az egyházi élet költségeihez, hanem még maga is segélyre szorult. A felszabadulás után napról napra gyara­podott a református hivek száma és ma már 3000 lelket számlál a hitközség. Nemcsak a számbeli gyarapodás, de a Sokkal buzgóbb hitélet teszi indokolttá, hogy az egyház új templom építésének, vagy legalábbis a meg­lévő templom kibővítésének gondolatával fog­lalkozik. A mostani templom, amelyet 1810- ben szenteltek fel, az ünnepi istentiszteletek alkalmával teljesen szűknek bizonyul. Vi­szont az egyházközség még ma Is annyira szegény, hogy a maga erejéből nem képes az építkezés költségeit egyedül viselni, s ezért valószínűleg országos gyűjtést fognak megindítani a költségek előteremtésére. Vissza a régi keretekbe Szervezeti szempontból a felszabadulás ál­tal a régi abauji egyházmegye teljes egé­szében visszaállíttatott, úgyszintén más egy­házmegyék nagy része került vissza a ma­gyarországi tiszáninneni református egyház­kerületbe. A húsz évig fennállott egyházkerü­letek megszűnnek, az eddigi egyházmegyei esperesek és kerületi püspökök állásukról lemondanak, de címüket halálukig megtart­ják. A cseh megszállás után, 1921-ben szer­vezték meg a külön Csehszlovákiai egyház­megyéket és kerületeket, 1923-ban a losonci zsinaton teljesen önálló törvénykönyvet hoz­tak meg, és fogadtak el. E törvénykönyvet a cseh kormány mindvégig nem szentesítette és Így a felvidéki református egyház a régi magyar töri'ények szerint kormányoztatok, A valóságban tehát máris a magyar tör­vénykönyv van életben, hivatalosan pedig 1940 január 1-töl lesz kötelező, úgyszintén e naptól vezetik be a magyarországi litur­giát is. A cseh uralomban három kerületre oszlott a magyar református egyház: a ti- száninneni kerületre, melymw utolsó püspöke dr. Magda Sándor, a kárpátaljai kerületre, amelynek püspöke Bartók Béla és a duna- melléki kerületre, amelynek püspöke Sörös Béla. Ez év végéig mindhárman lemondanak hivatalukról, de rangjukat, mint említettük, halálukig megtartják. Mlhdhárom kerületnek maradtak részel a jelenlegi Szlovákiában, e részek egy kerületté tömörültek és nemré­giben választották meg annak püspökévé a kiváló képzettségű és magas látókö-ü Bö­szörményi Sándor homonnal lelkészt. A hitbuzgóSág, mint mondottuk, igen nagy mértékben fokozódott a református egyház keb lében is. A felszabadulás óta egészen rendkívül! módon megszaporodott a temp- Iomlátogatók száma, de a nagyobb hitbuz- gőság észlelhető volt már a cseh megszállás Idejében is. Bizonyos, hogy a megszállás okozta szenvedés vitte közelebb a hiveket Istenhez, mert minden szenvedés Isten felé hajtja az embert,,.

Next

/
Thumbnails
Contents