Felvidéki Magyar Hirlap, 1939. július (2. évfolyam, 147-172. szám)

1939-07-16 / 160. szám

1939 JÜLIUS 16, VASARNAP TEOT1DEKI --MAG^ARHIRDAE Az Egyesült Páti történelmi missziója Irta: Wirth Gyula A Pesti Hírlap július 14-i, pénteki szá­mában „Kassa közönsége most keresi po­litikai elhelyeződését a magyar életben“ cím alatt olyan kassai tudósítás látott napvilágot, amely a felvidéki párttal is foglalkozik és azt „idejétmúltnak tekin­tik a felvidékiek“ alcímmel látja el. A tudósítás tartalmában is telve van­nak valótlanságok és ferdítések, azért kö­telességünknek tartjuk, hogy arra vála­szoljunk. A Pesti Hírlapnak, amely lap a magyar revízió érdekében elejétől fogva olyan di­cséretes harcot folytatott és folytat most is, kötelessége tudni, hogy a húszéves cseh megszállás alatt a kisebbségi ma­gyarság jogaiért, fennmaradásáért és a mindennapi kenyeréért egyedül az Egye­sült Párt küzdött és harcolt. Egye­dül a Magyar Párt volt az, amelyik figyelmeztette, felvilágosította a népet arra, hogy tartson ki magyarsága mel­lett, mert enélkül elveszünk és elpusztu­lunk. Miután a csehszlovák pártok ha­talmukkal, pénzükkel arra törekedtek, hogy a magyarokat eltántorítsák nemze­tiségüktől, fajuktól. Itt tenni kellett vala­mit és menteni a menthetőt. így alakul­tak meg az Egyesült Pártnak (először „Országos Magyar Kisgazda Párt“ és „Orsbágos Magyar Kisgazda Párt“, ez utóbbi később „Magyar Nemzeti Párt“) még a megszállás első éveiben a körzeti titkárságaik, amelyek megszervezték sa­ját körzetükben, tehát a községekben és városokban a helyi szervezeteket. Ennek a németekével teljesen egyenrangú nagy­szerű szervezettségnek volt tulajdonít­ható, hogy a magyar népet r —n lehetett a csehszlovák agitátoroknak elf",éditeni, a magyarságuktól eltántorítani. S ennek volt tulajdonítható az is, hogy a válasz­tásoknál egész Szlovenszkón (tehát a megmaradt Szlovákországgal együtt) a magyar lakosság több, mint 80 százaléka az Egyesült Pártra adta szavazatát. A többi 20 százalékot a csehek állásokkal, maradékbirtokokkal stb. eltántorították. (Lásd a szociáldemokrata Schulczot és cseh agrár Csömört.) Elképzelhető, hogy az Egyesült Párt nagyszerű szervezett­sége és munkája nélkül hány százalék került volna még a csehszlovákok olda­lára?! Úgy látszik, a Pesti Hírlapnál nem tudják azt, hogy 1938. év májusában és júniusában, amikor a cseheknél általános mozgósítás volt, elrendelték a községi vá­lasztásokat is. Az Egyesült Pártnak ka­tonai szuronyok, ágyúk stb. között kel­lett a jelölt-listákat elkészíteni, azt be­adni s a választásra felkészülni. Volt sok község, ahová a katonaság nem is en­gedte be az Egyesült Párt embereit. Az Egyesült Párt emberei ekkor nyíl­tan nem félve a statáriumtól, hangoz­tatták, hogy ez a választás valósággal népszavazás lesz, amikor minden magyar embernek nem szabad megtagadni faját és nemzetségét. A választás ezúttal is óriási győzelmet jelentett az Egyesült Pártra s volt olyan méretű, mint a szu- détavidéken a Henlein-párté. Hogy a Fel­vidék felszabadításánál milyen döntő sze­repet játszottak bel- és külföldön az Egyesült Pártra leadott szavazatok, azt igazolják akár a komáromi, akár a bécsi, vág/ a berlini stb. aktáknál! Ami a kassai választásokat illeti, ott a cikkíró úr nagyon téved. Az 1937. évi má­jus 23-iki községi választásoknál az Egye­sült Pártra az összes leadott 31.824 szava­zatból 9035 szavazatot kapott. Míg a kommunisták nem kilencezer, hanem 5998 szavazatot kaptak. Kassán ekkor nem 16 párt vett részt, hanem 22 párt, tehát 21 párt ellen kellett a magyar pártnak harcba szállania! Különben ezeket az adatokat a cikkíró úr minden fáradság nélkül meg­kaphatta volna az Egyesült Párt irodá­jában, ahová naponta seregestül járnak az emberek s ő is meggyőződhetett volna, hogy az Egyesült Párt a húsz év alatt mi­lyen eredményeket ért el. Az Egyesült Párt szervezetei ma is a legnagyobb intenzitással tevékenykednek és segítenek a hivataloknak minden téren. Hogy mit végzett egyes községben, város­ban a katonai és polgári közigazgatás meg­szervezésénél az Egyesült Párt hatalmas aparátusával, azt kérdezzék meg a Felvi­dékre helyezett katonai és polgári vezetők­től. Ha adataikat a Pesti Hirlap-ék körül­tekintőbben szerezték volna be, akkor nem Írhattak volna ilyeneket: „vészit létjogo­sultságából a felvidéki párt” és nem lehet ma „felvidéki egységről beszélni“. Igen is lehet felvidéki pártról és egység­ről beszélni és még nagyon sokáig fognak beszélni, mert a visszacsatolt magyarság zöme nem felejtette el, hogy a húsz éves cseh rabság alatt mit tett az Egyesült Párt értük és az egyetemes magyarságért! Hogy van létjogosultsága a felvidéki Egye­sült Pártnak ezután is, azt legjobban bi­zonyítja a kassai kerület. Az tudniillik, hogy a kassai járásban a magyar közsé­gek mellett vannak jelentékeny számban szlovák községek is. Ezek a szlovák közsé­gek egytől-egyig elfogadták programul az Egyesült Párt programját s egytől-egyig csatlakoztak a párthoz és minden község­ben van a pártnak helyi szervezete. Magá­ban Kassán a tagok száma napról-napra gyarapszik, úgyszintén a kebelében tartozó iparos és kereskedő-szakosztályban, vala­mint a keresztény munkásszövetségben is. Bizonyára a cikkíró úr olyantól kapta valamelyik kávéházban az információt, aki még nem régen a kommunista, szociálde­mokrata, vagy a csehszlovák eszméket pártoló pártban volt, aki természetesen a magyarsággal szemben ma sem , változ­tatta meg ellenséges nézetét. Az Egyesült Párt most már a drága magyar hazában igyekszik a munkanélkülieken segíteni, a nemzetiségi ellentéteket elsimítani, az ille­tékes hatóságok figyelmét felhívni a hi­bák, tévedések kiküszöbölésére. E tő­rén már a nyolc hónap alatt is igen szép eredmény mutathat fel. A párt törvény­hozói révén segitségére igyekszik lenni a kormánynak, hogy mindazokat a reformo­kat megvalósítsák, amelyeket a haladó kor megkíván az államtól, mert ezek a re­formok elejét fogják venni a szélsőséges felforgató elemek elterjedésének s előmoz­dítják a nemzet fejlődését és virágzását. A párt- tagjai és vezetői a húszéves cseh rabság alatt elég tapasztalatokat szereztek és tudják, hogy mi a jó és mi a helyes, azért nem lehet közömbös, ha mindezeket most a haza javára akarják gyümölcsöz- tetni. Mivel az Egyesült Párt programja a húszéves rabságot is kibírta és helyesnek bizonyult a magyarság javára és előnyére, miért kellene most eltemetni, amikor a viszakerült területek magyarsága az eddi­ginél is zártabb egységben van mellette. Különben majd választ ad mindenre a leg­közelebbi választás. Minden magyar ember honvéd! Vidám jókedvvel, lelkesedéssel vonultak be munkaszolgálatra az ásó katonái A Felvidéki Magyar Hírlap munkatársa a szentendrei és esztergomi munkatáborban A honvédelmi törvény értelmében a jövőben a honvédelemben mindenkinek szolgálatot kell teljesítenie, kinek fegyver­rel, kinek ásóval a kezében; tehát „min­den magyar ember honvéd“. A honvé­delmi törvény a kötelező munkaszolgála­tot is életbeléptette. Szombaton reggel történtek az első bevonulások a munkatá­borokba. Az 1916-os évfolyamot hívták be, mindenütt a hadtestek állomáshe­lyére. . . ­Budapesten a soroksáriúti rokkantház­ban gyülekeztek a munkaszolgálatosok. Itt Fabry Dániel tábornok, a munkatá­borok országos parancsnoka, nyilatkozott a sajtó képviselői előtt a munkatáborok céljáról, szervezéséről és életéről. Rá­mutatott arra, hogy a munkaszolgálat célja az, hogy közérdekű, közhasznú mun­kát végeztessenek, de emellett ez nem je­lent konkurrenciát a magánvállalkozás­nak, mert a munkatáborokban csak olyan közmunkákat végeznek, amelyekre nem volt pénz, vagy amelyek iránt a magán- vállalkozás nem érdeklődött. Évtizedes, sőt évszázados mulasztáso­kat is pótolnak az egészségtelen, mo­csaras területek iecsapolásával. Ezeknek a földeknek a megmunkálása a cél, a földet termékennyé, értékessé te­szik, másrészt pedig e munkálatokkal a közegészségügynek is szolgálatot tesznek ezeken a vidékeken. A munkaszolgálat révén a nemzet nyer, de a helyes katonai, nemzetvédelmi és műszaki nevelés útján a munkaszolgálat egyénekre is. nyereséget jelent az Ötezer ifjú elindul Minden turnusban körülbelül ötezer munkaszolgálatost hívnak be, helyüket a gazdasági életben elfoglalhatja megfelelő számú munkanélküli, így a munkatáborok közvetve a munkanélküliség csökkentésé­hez is hozzájárulnak. Az egész országban szombaton reggel kilenc órakor vonultak be az első munka­szolgálatosok. Megfelelő orvosi vizsgálat után szeptember végéig maradnak benn. Az első héten nemzetvédelmi oktatásban részesülnek. Súlyt helyeznek a hazafias szellem elmélyítésére és oktatást kapnak a bevonultak a totális háború fogalmáról, amely szerint a jövő háborúban mindenkinek szol­gálatot kell teljestenie a háború minél gyorsabb és minél sikere­sebb befejezése érdekében. Az első héten általában négy óra katonai és két óra műszaki oktatás van, a második héten már négy óra műszaki és két óra katonai ki­képzés következik és a harmadik héten látnak hozzá a napi nyolcórás fizikai munkához. A munkaszolgálat mindenkire kötelező, felmentés nincsen, legfeljebb halasztás indokolt esetekben. Szellemi foglalkozású és fizikai foglalkozású emberek együtt él­nek. Megtanít a munkatábor a fizikai munka megbecsülésére, a fizikai munkás­sal pedig megismerteti a szellemi munká­nak és irányításnak szükséges voltát meg­felelő neveléssel. A testi fogyatékosságban szenvedők számára sincs felmentés, csak az önmagával tehetetlen beteget bocsátják el, mert mindenki számára lehet megfelelő munkát adni. Egy-két nap alatt minden munkatábor­ban megtörténik a katonai beszervezés és hétfőn ötezer munkaszolgálatos hozzálát a munkához. A munkatáborok a helyes műszaki kiképzés és nemzetvédelmi neve­lés folytán pénzben ki nem fejezhető, fel­becsülhetetlen értéket jelentenek a nem­zetnek. Nótaszóval... gulyásfelhö felé Esztergom-tábor, július 15. (A F. M. H. munkatársának telefonjelentése.) A mai nap annyiban fontos a nemzet életében, hogy a mai naptól kezdve mindenki ka­tona, helyesebben mindenki tartozik szol­gálni a hazát, akár alkalmasnak bizonyult a katonai szolgálatra, akár nem. Ma azok az ifjak vonultak be, akik nem váltak be sorkatonának, arra azonban al- kalmasook, hogy munkával résztvegyenek a nemzetépítő tevékenységben, Nagy M-betű kerül azoknak a gallér­jára, akik munkaszolgálatra bevonulva, felöltik a zsávolyruhát, amelyet amíg vi­selnek, megtanulják a katonai fegyelmet és elvégzik azt a fizikai munkát, amelyből mindenki szervezetének alkalmassága sze­rint veszi ki részét. Nemcsak ragyogó napsütésben, hanem tárgyilagosan megállapítható, hogy ragyogó jókedvvel vonultak be a fiata­lok munkaszolgálatra, bár nem tagadható, hogy sokuknak arcán ott volt a bizonytalanságból fakadó két­kedés : mi lesz velük ? Hát az lett velük, hogy például Budapesten a Soroksári-úton felpakkolták őket teherautókra és elszál­lították őket táborhelyükre, Szentendrére. Alig fordult ki a zelső autó a Soroksári­dra, máris nótaszó hangzott fel a kocsik­ból, jeléül annak, hogy a szorongó érzés már elmujt.. . . Vitéz Fábry Dániel dr. tábornok, a munkaszolgálatnak úttörője szeretet­teljes mosolygással járt-kelt a fiúk között és elbeszélgetett velük, köz­vetlenül, ami láthatólag megbátorította őket. Szentendrén kellemes illatú gulyásfelhö csapongóit ki a tiszta konyha ablakán, ami növelte az érkező munkaszolgálatosok jókedvét. Következett az úgynevezett be­mutatás, amikor is az örvös vizsgálta meg őket testi álkalmasságuk szempontjából. Rendkívül örvendetes módon a megjelenteknek hatvan százaléka munkaszolgálatra százszázalékosnak bizonyult. Az orvos ugyanis száz-hetvenöt-ötven és huszonötszázalékos mértéket vett számba. Munkaszolgálatra alkalmatlant összesen hármat kellett visszaküldeni. Kint a folyosókon legnagyobbrészt zöld katonaládák sorakoztak, bizonyságául an­nak, hogy amikor igazi sorozásra készül­tek, nem készültek fel arra, hogy alkal­matlanoknak fognak bizonyulni. Útépítés : valóság és szimbólum Szentendréről Esztergom táborba jöt­tünk a tábornokkal, ahol már szalmazsák­tömés • közben találtuk az ideérkezett transzportot. Ezek itt mind budapestiek, de megállapítható, hogy a szellemük éppen olyan jó, mint a vidékieknek volt Budapesten. Van közöttük egy ismertnevű gróf fiú is,

Next

/
Thumbnails
Contents