Felvidéki Magyar Hirlap, 1939. július (2. évfolyam, 147-172. szám)
1939-07-16 / 160. szám
1939 JÜLIUS 16, VASARNAP TEOT1DEKI --MAG^ARHIRDAE Az Egyesült Páti történelmi missziója Irta: Wirth Gyula A Pesti Hírlap július 14-i, pénteki számában „Kassa közönsége most keresi politikai elhelyeződését a magyar életben“ cím alatt olyan kassai tudósítás látott napvilágot, amely a felvidéki párttal is foglalkozik és azt „idejétmúltnak tekintik a felvidékiek“ alcímmel látja el. A tudósítás tartalmában is telve vannak valótlanságok és ferdítések, azért kötelességünknek tartjuk, hogy arra válaszoljunk. A Pesti Hírlapnak, amely lap a magyar revízió érdekében elejétől fogva olyan dicséretes harcot folytatott és folytat most is, kötelessége tudni, hogy a húszéves cseh megszállás alatt a kisebbségi magyarság jogaiért, fennmaradásáért és a mindennapi kenyeréért egyedül az Egyesült Párt küzdött és harcolt. Egyedül a Magyar Párt volt az, amelyik figyelmeztette, felvilágosította a népet arra, hogy tartson ki magyarsága mellett, mert enélkül elveszünk és elpusztulunk. Miután a csehszlovák pártok hatalmukkal, pénzükkel arra törekedtek, hogy a magyarokat eltántorítsák nemzetiségüktől, fajuktól. Itt tenni kellett valamit és menteni a menthetőt. így alakultak meg az Egyesült Pártnak (először „Országos Magyar Kisgazda Párt“ és „Orsbágos Magyar Kisgazda Párt“, ez utóbbi később „Magyar Nemzeti Párt“) még a megszállás első éveiben a körzeti titkárságaik, amelyek megszervezték saját körzetükben, tehát a községekben és városokban a helyi szervezeteket. Ennek a németekével teljesen egyenrangú nagyszerű szervezettségnek volt tulajdonítható, hogy a magyar népet r —n lehetett a csehszlovák agitátoroknak elf",éditeni, a magyarságuktól eltántorítani. S ennek volt tulajdonítható az is, hogy a választásoknál egész Szlovenszkón (tehát a megmaradt Szlovákországgal együtt) a magyar lakosság több, mint 80 százaléka az Egyesült Pártra adta szavazatát. A többi 20 százalékot a csehek állásokkal, maradékbirtokokkal stb. eltántorították. (Lásd a szociáldemokrata Schulczot és cseh agrár Csömört.) Elképzelhető, hogy az Egyesült Párt nagyszerű szervezettsége és munkája nélkül hány százalék került volna még a csehszlovákok oldalára?! Úgy látszik, a Pesti Hírlapnál nem tudják azt, hogy 1938. év májusában és júniusában, amikor a cseheknél általános mozgósítás volt, elrendelték a községi választásokat is. Az Egyesült Pártnak katonai szuronyok, ágyúk stb. között kellett a jelölt-listákat elkészíteni, azt beadni s a választásra felkészülni. Volt sok község, ahová a katonaság nem is engedte be az Egyesült Párt embereit. Az Egyesült Párt emberei ekkor nyíltan nem félve a statáriumtól, hangoztatták, hogy ez a választás valósággal népszavazás lesz, amikor minden magyar embernek nem szabad megtagadni faját és nemzetségét. A választás ezúttal is óriási győzelmet jelentett az Egyesült Pártra s volt olyan méretű, mint a szu- détavidéken a Henlein-párté. Hogy a Felvidék felszabadításánál milyen döntő szerepet játszottak bel- és külföldön az Egyesült Pártra leadott szavazatok, azt igazolják akár a komáromi, akár a bécsi, vág/ a berlini stb. aktáknál! Ami a kassai választásokat illeti, ott a cikkíró úr nagyon téved. Az 1937. évi május 23-iki községi választásoknál az Egyesült Pártra az összes leadott 31.824 szavazatból 9035 szavazatot kapott. Míg a kommunisták nem kilencezer, hanem 5998 szavazatot kaptak. Kassán ekkor nem 16 párt vett részt, hanem 22 párt, tehát 21 párt ellen kellett a magyar pártnak harcba szállania! Különben ezeket az adatokat a cikkíró úr minden fáradság nélkül megkaphatta volna az Egyesült Párt irodájában, ahová naponta seregestül járnak az emberek s ő is meggyőződhetett volna, hogy az Egyesült Párt a húsz év alatt milyen eredményeket ért el. Az Egyesült Párt szervezetei ma is a legnagyobb intenzitással tevékenykednek és segítenek a hivataloknak minden téren. Hogy mit végzett egyes községben, városban a katonai és polgári közigazgatás megszervezésénél az Egyesült Párt hatalmas aparátusával, azt kérdezzék meg a Felvidékre helyezett katonai és polgári vezetőktől. Ha adataikat a Pesti Hirlap-ék körültekintőbben szerezték volna be, akkor nem Írhattak volna ilyeneket: „vészit létjogosultságából a felvidéki párt” és nem lehet ma „felvidéki egységről beszélni“. Igen is lehet felvidéki pártról és egységről beszélni és még nagyon sokáig fognak beszélni, mert a visszacsatolt magyarság zöme nem felejtette el, hogy a húsz éves cseh rabság alatt mit tett az Egyesült Párt értük és az egyetemes magyarságért! Hogy van létjogosultsága a felvidéki Egyesült Pártnak ezután is, azt legjobban bizonyítja a kassai kerület. Az tudniillik, hogy a kassai járásban a magyar községek mellett vannak jelentékeny számban szlovák községek is. Ezek a szlovák községek egytől-egyig elfogadták programul az Egyesült Párt programját s egytől-egyig csatlakoztak a párthoz és minden községben van a pártnak helyi szervezete. Magában Kassán a tagok száma napról-napra gyarapszik, úgyszintén a kebelében tartozó iparos és kereskedő-szakosztályban, valamint a keresztény munkásszövetségben is. Bizonyára a cikkíró úr olyantól kapta valamelyik kávéházban az információt, aki még nem régen a kommunista, szociáldemokrata, vagy a csehszlovák eszméket pártoló pártban volt, aki természetesen a magyarsággal szemben ma sem , változtatta meg ellenséges nézetét. Az Egyesült Párt most már a drága magyar hazában igyekszik a munkanélkülieken segíteni, a nemzetiségi ellentéteket elsimítani, az illetékes hatóságok figyelmét felhívni a hibák, tévedések kiküszöbölésére. E tőrén már a nyolc hónap alatt is igen szép eredmény mutathat fel. A párt törvényhozói révén segitségére igyekszik lenni a kormánynak, hogy mindazokat a reformokat megvalósítsák, amelyeket a haladó kor megkíván az államtól, mert ezek a reformok elejét fogják venni a szélsőséges felforgató elemek elterjedésének s előmozdítják a nemzet fejlődését és virágzását. A párt- tagjai és vezetői a húszéves cseh rabság alatt elég tapasztalatokat szereztek és tudják, hogy mi a jó és mi a helyes, azért nem lehet közömbös, ha mindezeket most a haza javára akarják gyümölcsöz- tetni. Mivel az Egyesült Párt programja a húszéves rabságot is kibírta és helyesnek bizonyult a magyarság javára és előnyére, miért kellene most eltemetni, amikor a viszakerült területek magyarsága az eddiginél is zártabb egységben van mellette. Különben majd választ ad mindenre a legközelebbi választás. Minden magyar ember honvéd! Vidám jókedvvel, lelkesedéssel vonultak be munkaszolgálatra az ásó katonái A Felvidéki Magyar Hírlap munkatársa a szentendrei és esztergomi munkatáborban A honvédelmi törvény értelmében a jövőben a honvédelemben mindenkinek szolgálatot kell teljesítenie, kinek fegyverrel, kinek ásóval a kezében; tehát „minden magyar ember honvéd“. A honvédelmi törvény a kötelező munkaszolgálatot is életbeléptette. Szombaton reggel történtek az első bevonulások a munkatáborokba. Az 1916-os évfolyamot hívták be, mindenütt a hadtestek állomáshelyére. . . Budapesten a soroksáriúti rokkantházban gyülekeztek a munkaszolgálatosok. Itt Fabry Dániel tábornok, a munkatáborok országos parancsnoka, nyilatkozott a sajtó képviselői előtt a munkatáborok céljáról, szervezéséről és életéről. Rámutatott arra, hogy a munkaszolgálat célja az, hogy közérdekű, közhasznú munkát végeztessenek, de emellett ez nem jelent konkurrenciát a magánvállalkozásnak, mert a munkatáborokban csak olyan közmunkákat végeznek, amelyekre nem volt pénz, vagy amelyek iránt a magán- vállalkozás nem érdeklődött. Évtizedes, sőt évszázados mulasztásokat is pótolnak az egészségtelen, mocsaras területek iecsapolásával. Ezeknek a földeknek a megmunkálása a cél, a földet termékennyé, értékessé teszik, másrészt pedig e munkálatokkal a közegészségügynek is szolgálatot tesznek ezeken a vidékeken. A munkaszolgálat révén a nemzet nyer, de a helyes katonai, nemzetvédelmi és műszaki nevelés útján a munkaszolgálat egyénekre is. nyereséget jelent az Ötezer ifjú elindul Minden turnusban körülbelül ötezer munkaszolgálatost hívnak be, helyüket a gazdasági életben elfoglalhatja megfelelő számú munkanélküli, így a munkatáborok közvetve a munkanélküliség csökkentéséhez is hozzájárulnak. Az egész országban szombaton reggel kilenc órakor vonultak be az első munkaszolgálatosok. Megfelelő orvosi vizsgálat után szeptember végéig maradnak benn. Az első héten nemzetvédelmi oktatásban részesülnek. Súlyt helyeznek a hazafias szellem elmélyítésére és oktatást kapnak a bevonultak a totális háború fogalmáról, amely szerint a jövő háborúban mindenkinek szolgálatot kell teljestenie a háború minél gyorsabb és minél sikeresebb befejezése érdekében. Az első héten általában négy óra katonai és két óra műszaki oktatás van, a második héten már négy óra műszaki és két óra katonai kiképzés következik és a harmadik héten látnak hozzá a napi nyolcórás fizikai munkához. A munkaszolgálat mindenkire kötelező, felmentés nincsen, legfeljebb halasztás indokolt esetekben. Szellemi foglalkozású és fizikai foglalkozású emberek együtt élnek. Megtanít a munkatábor a fizikai munka megbecsülésére, a fizikai munkással pedig megismerteti a szellemi munkának és irányításnak szükséges voltát megfelelő neveléssel. A testi fogyatékosságban szenvedők számára sincs felmentés, csak az önmagával tehetetlen beteget bocsátják el, mert mindenki számára lehet megfelelő munkát adni. Egy-két nap alatt minden munkatáborban megtörténik a katonai beszervezés és hétfőn ötezer munkaszolgálatos hozzálát a munkához. A munkatáborok a helyes műszaki kiképzés és nemzetvédelmi nevelés folytán pénzben ki nem fejezhető, felbecsülhetetlen értéket jelentenek a nemzetnek. Nótaszóval... gulyásfelhö felé Esztergom-tábor, július 15. (A F. M. H. munkatársának telefonjelentése.) A mai nap annyiban fontos a nemzet életében, hogy a mai naptól kezdve mindenki katona, helyesebben mindenki tartozik szolgálni a hazát, akár alkalmasnak bizonyult a katonai szolgálatra, akár nem. Ma azok az ifjak vonultak be, akik nem váltak be sorkatonának, arra azonban al- kalmasook, hogy munkával résztvegyenek a nemzetépítő tevékenységben, Nagy M-betű kerül azoknak a gallérjára, akik munkaszolgálatra bevonulva, felöltik a zsávolyruhát, amelyet amíg viselnek, megtanulják a katonai fegyelmet és elvégzik azt a fizikai munkát, amelyből mindenki szervezetének alkalmassága szerint veszi ki részét. Nemcsak ragyogó napsütésben, hanem tárgyilagosan megállapítható, hogy ragyogó jókedvvel vonultak be a fiatalok munkaszolgálatra, bár nem tagadható, hogy sokuknak arcán ott volt a bizonytalanságból fakadó kétkedés : mi lesz velük ? Hát az lett velük, hogy például Budapesten a Soroksári-úton felpakkolták őket teherautókra és elszállították őket táborhelyükre, Szentendrére. Alig fordult ki a zelső autó a Soroksáridra, máris nótaszó hangzott fel a kocsikból, jeléül annak, hogy a szorongó érzés már elmujt.. . . Vitéz Fábry Dániel dr. tábornok, a munkaszolgálatnak úttörője szeretetteljes mosolygással járt-kelt a fiúk között és elbeszélgetett velük, közvetlenül, ami láthatólag megbátorította őket. Szentendrén kellemes illatú gulyásfelhö csapongóit ki a tiszta konyha ablakán, ami növelte az érkező munkaszolgálatosok jókedvét. Következett az úgynevezett bemutatás, amikor is az örvös vizsgálta meg őket testi álkalmasságuk szempontjából. Rendkívül örvendetes módon a megjelenteknek hatvan százaléka munkaszolgálatra százszázalékosnak bizonyult. Az orvos ugyanis száz-hetvenöt-ötven és huszonötszázalékos mértéket vett számba. Munkaszolgálatra alkalmatlant összesen hármat kellett visszaküldeni. Kint a folyosókon legnagyobbrészt zöld katonaládák sorakoztak, bizonyságául annak, hogy amikor igazi sorozásra készültek, nem készültek fel arra, hogy alkalmatlanoknak fognak bizonyulni. Útépítés : valóság és szimbólum Szentendréről Esztergom táborba jöttünk a tábornokkal, ahol már szalmazsáktömés • közben találtuk az ideérkezett transzportot. Ezek itt mind budapestiek, de megállapítható, hogy a szellemük éppen olyan jó, mint a vidékieknek volt Budapesten. Van közöttük egy ismertnevű gróf fiú is,
