Felvidéki Magyar Hirlap, 1939. július (2. évfolyam, 147-172. szám)

1939-07-14 / 158. szám

4 tfEEBTBEJa 1939 JŰLIUS 14, PÉNTEK 1 Botgár-jugosztá w együttműködés Am általános béke, do legelsösorban a balkáni béke szolgálatában Belgrad, július 13. A belgrádi lapok ina is hosszú cikkekben méltatják a bolgár- jugoszláv barátságot és együttműködést. A Politika szerint a két baráti testvér- nemzet együttműködése az általános békét, de legelsősorban a balkáni békét szol­gálja. Bizonyára gyümölcsöző eredmények­kel jár majd az, hogy Eledbe kifejezésre juttatta a két külügyminiszter valamennyi szomszédállammal való együttműködésre irányuló készségét. Ez mindenekelőtt hozzájárul ahhoz, hogy mindkét fél érdekében gyors és kielégítő megoldásra juttassák mindazokat a nyílt kérdéseket, amelyek Bugária és szomszé­dai között még fennállanak. A zágrábbi Novosti hangoztatja, hogy & bledi megbeszélések a legjobb barát­ság légkörében folytak le és kölcsönös megértés mutatkozott valamennyi nemzet­közi és balkáni kérdésekben. Figyelemre­méltó, hogy előzőleg, mind Kiosszeivanov, mind pedig Cincár-Markovics külügymi­niszter látogatást tett Berlinben. Meg le­hetnek győződve arról, —■ írja a lap, — hogy Jugoszlávia és Bulgária szláv test­véri érdekei minden tekintetben még in­kább elmélyültek és kiszélesedtek. A Vreme nézete szerint Bulgária most fontos szerepet tölt be a balkáni egyensúly fenntartása körül. Igen örvendetes, hogy közös nevezőre ke­rült a két szomszéd nép érzelme és felfo­gása és most összhangban követik poli­tikájukat. Mindketten rendületlenül el vannak szánva arra, hogy egymás ellen soha nem nyúlnak fegyverhez. A magyar kultúra, a magyar konyhaművészet dicsérete a newyorki világkiállításon Egyik némtet csoportja sem olyan elragadó, mint a magyar kiállítás — írja egy neves amerikai publicista A newyorki világkiállítás magyar pavil- '‘donjának' stkere ' állandóan fokozódik, erről * ' tesznek' thriUságot az amerikai sajtóban •''újabban megjelent nagy cikkek, amelyek mindegyike a magyar csoport jelentőségével foglalkozik. Legutóbb a Newyork Post kö­zölt feltűnő helyen nagy képes riportot a magyar csoportról, a riportot Henry Beckett, Amerika egyik legkiválóbb publicistája Irta. „Más pavillonok talán mutatósabbak, de a magyar pavillont elragadó volta miatt mindenkinek meg kell látogatnia!“ ez a címe a riportnak. Más nemzetek csoportjai — így szólnak a cikkek — esetleg jobban kihangsúlyozzák a holnap útját: de egyik sem olyan elragadó, mint a ma­gyar kiállítás. Azoknak az amerikaiaknak, akiknek mód­juk volt, hogy Szent Xstván-napján Budapes­ten tartózkodjanak, ezek a szerencsések jól Ismerik a magyaroknak azt a tehetségét, miként kell művészi értékkel teliteni a val­lásos és a világi felvonulásokat, a tüzijáté­MOST JELENT MEG! Gróf Teleki Pál BESZÉDEK 1939 A könyv tartalma: Bemutatkozó beszéd a képviselőházban. „Üj és megsokasodott feladatok”. Beszéd a MOVE serlegvacsoráján. *t)j országépítés korszaka.” Elnöki meg­nyitóbeszéd az Egyesült Keresztény Nemzeti Ligában. Szegedi beszéd. Beszéd a Pesti Vígadóban. Szombathelyi beszéd. Beszéd a Budai Vígadóban. „A szentlstváni állameszme." Beszéd a katolikus nagygyűlésen. Debreceni beszéd. " % Ara 2— pengő. Pfeifer Ferdinand' könyvkereskedés Budapest, IV., Kossiiíii Lajas-utca 5 Telefon: 18-57-30, 18-74,00. kokat. Ezért jellegzetes a magyar pavilion, ha nem is nagy, a bemutatott anyag szín­ben és formában olyan gazdag, hógy minden látogatónak esztétikái Örömet okoz. Több­ször végigjártam a magyar kiállítást, de egyetlen darabot sem találtam, amely ne lett volna dlsztingvált, s amely ne volna érdemes figyelemre. A látogató nagyközönség elbűvölve, gyönyörködve szemléli a kiállí­tott magyar holmit. Ha ml amerikaiak annyi szín- és rajzérzék­kel bírnánk, mint a magyarok — állapítja meg a riport —, ha meg volna bennünk a frisseségnek és a fantáziának ez a magas foka, akkor a mi nagyszabású newyorki vi­lágkiállításunk nem hibázott volna annyit. A magyar pavilion nemcsak kiállítási tár­gyakat mutat be — állapítja meg az ame­rikai sajtó —, hanem arról is informál ben­nünket, hogy a magyar nemzet mögött ezer esztendős történelem és kultúra áll, hogy az első volt az európai kontinensen, amelynek alkotmánya volt, hogy a szabad­ságot mindig szerette, hogy a déli harang­sző még ma is azt a győzelmet hirdeti, amit a magyarok a kereszténység védelmében arattak. A magyarok vallásosak; szeretik a függetlenséget és a maguk útját kívánják járni. Ha az ember ezt a sok szép munkát látja, akkor megismeri a magyar lelket és rokonszenvessé válik előtte a magyar nemzet. Megállapítja a sajtó, hogy a magyarok még a gazdasági statisztikájukat is művészi formában mutatják be, s hogy exportcik­keinek kiállítása és idegenforgalmi érdekeinek propagálása szintén a legmagasabb művészi eszközök Igénybevételével történt. Melegen ajánlja honfitársainak a magyar vendéglő felkeresését Is, ahol aránylag olcsó áron kitünhö, speciális enni- és innivalókat kaphat a látogató. A riportokat és a sajtóban megjelent ren­geteg cikket fényképek díszítik, így leg­utóbb a nagy riportot közlő lap Szent László heiynáját mutatta be. Egy másik érdekes cikk George Ross tollát dicséri: a világkiállítás konyhaművészetével fog­lalkozik, s megállapítja, hogy a világ összes nemzetei között a francia és a magyar konyha a leg­kiválóbb. Kiemeli, hogy a magyar vendéglő, noha a legkitűnőbb ételeket és a legzama­tosabb magyar boroKat szolgálja ki, mégis olcsóbb, mint a francia, Kunder Antal miniszter és felesége érkezésük után a budaörsi repülőtéren Megkísérlik kiemelni aSQ UAL ÜST\ huszonnégy acélkoporsóját Újabb eredménytelen kísérlet a Ihetis kiemelésére Newyork, július IS. Miután az előké­születeket befejezték, csütörtökön ismét megkísérlik a szerencsétlenül járt Squa- lus tengeralattjáró kiemelését, amelynek belsejében még 24 holttest maradt vissza. A tengeralattjáró törzsére már ráeró'si- tettek hét pontont. A kiemelés bárom szakaszban történik. Minden egyes alkalommal a Squalust a part irányában sekélyebb vízbe igyekez­nek vontatni, hogy később kiszivattyúz­hassák a vizet a tengeralattjáró magasab­ban álló hátsó részéből. A Cole tenger­nagy_ személyes felügyelete alatt folyó kl- emelési munkálatokban a Falcon mentő* hajó, három tengeralattjáró és két von* tatógőzös vesz részt. London, július 13. A liverpooli öbölben; elsüllyedt Thetis búvárnaszád kiemelése megint nem sikerült. A hét elején megindult újabb kiemelési kísérleteket csütörtökön a rossz időjárás miatt he kellett szüntetni. A Thetis 43 nappal ezelőtt süllyedt el s azóta kisebb* rövidebb megszakításokkal minduntalan megkísérelték a hajó kiemelését, de hiába* Anglia a moszkvai tárgyalások óta minden népszerűségét elvesztette Hollandiában Nemzetvédelem, munkanélküliség és kormányválság Ismét Coliju a dezignált miniszterelnök Amsterdam, július 13. A mostani hol­land kormányválság kapcsán nyilvánvalóvá lett, hogy ebben a kis államban is a nem­zetvédelem került a belpolitika középpont­jába. Kétségtelenül bizonyítja ezt az a tény, hogy Vilma királynő többször is ki­hallgatáson fogadta a hadseregfőparancsnokot, a flotta parancsnokát, valamint Fock minisztert, aki régebben a hollandindiai gyarmatok főkormányzója volt. A nemzetvédelem kérdése teljesen háttérbeszorította még a munkanélküliség leküzdésének problémáját is, noha a Colijn-kormány június utolsó napjaiban éppen a munkanélküliséggel szemben tanú­sított tehetetlensége következtében bukott meg. Emiatt a kérdés miatt szenvedtek hajótörést Colijn újabb kormányalakítási kísérletei is. A királynő legutoljára Koolén dr. katolikuspárti politikust bízta meg kor­mányalakítással, de Koolen vállalkozása sem járt sikerrel, mert ő túlságosan elő­térbe állította a munkanélküliség megszün­tetésének kérdését és programjában erre nagyon is költséges terveket közöl. Hi­vatalos közlemény szerint Koolen dr. visszaadta a kormány­alakításra kapott megbízatást A királyné csütörtökön délelőtt fogadta Colijn dr.-t és újból őt bízta meg a kor* many megalakításával. Az európai helyzet alakulása kétségte* lenül Colijn kormányalakításának kedvez, A munkanélküliség már észrevehetően csökken. Hollandia veszélyeztetése vi* szont egyre nő. A holland közvélemény egyre idegesebben reagál az angol és fran­ciák terveire, amelyekkel Hollandiát Is bele akarják vonni bekerítő politikájukba és különösen az angolok kíméletlen erő* szakoskodása ejtette gondolkodóba a né* metalföldieket. Ma már Hollandiában tisz* tában vannak azzal, hogy határaikat há* ború esetén nem keletről, hanem nyugat­ról fenyegeti veszedelem és mindenekelőtt szeretnék megőrizni semlegességüket. A moszkvai tárgyalások óta Anglia minden népszerűségét elvesztette Hollandiában, Ilyen körülmények között természetes, hogy a nemzetvédelem kérdés» előtérbe nyomult és beavatott körök valószínűnek tartják, hogy a kormányválság megoldása újra csak Colijn kormányalakításával lesz le* hetséges.

Next

/
Thumbnails
Contents