Felvidéki Magyar Hirlap, 1939. július (2. évfolyam, 147-172. szám)
1939-07-14 / 158. szám
1939 JÚLIUS 14, PÉNTEK TEIíVIDEXT •-Mm&ARHIRME 5 Magyar, román és bolgár származású romániai katonák szöktek át a magyar határon Megdöbbentő részieteket mondanak el a határmenti magyar lakosság szenvedéseiről — Tömegesen harcolják kényszer- munkára a lakosságot — Egyes csapatok éheznek — Napról- napra növekszik a nép elkeseredése Lökösháza, július 13. Az utóbbi napokban számos román katonaszökevény menekült át a határon magyar területre. A menekültek nagyrésze magyar nemzetiségű, de van közöttük három hunyadme- gyei származású román, valamint egy dobrudzsai bolgár is. Valamennyien teljesen kiéhezve és a fáradságtól elcsigázva értek át. Megdöbbentő részleteket mondanak el a határmenti magyar lakosság szenvedéseiről. A határsávban úgyszólván mindenkit megbízhatatlan elemként kezelnek és tömegesen rendelik ki a falvak lakosságát kényszermunkára. Fokozza a hatóságok szigorúságát és helyenként kegyetlenkedésig menő durvaságát az a tény, hogy egész Romániában olyan hírek szállon- ganak, amelyek szerint Románia sem kerülheti el Csehszlovákia sorsát. A kényszermunkára hurcolt lakossággal főként utakat javíttatnak és katonai támpontok sáncmunkáit végeztetik. A katonai szolgálatra behívható férfi-lakosságot a legkülönbözőbb ürügyekkel rendelik be. Ezeknek, valamint a kényszermunkát végzőknek ötnapi élelmiszert kell magukkal vinniök. A továbbiakban kincstári ellátást Ígérnek ugyan, ez azonban olyan kevés és silány, hogy egyes csapatok, munkáscsoportok a szó szoros értelmében éheznek. Az átszökött katonák egybehangzóan úgy vélekednek, hogy a nem román nemzetiségű katonákat és munkásokat szándékosan éheztetik s csupán annyit adnak nekik, hogy éhen ne haljanak. A mezei munkájától elvont lakosság elkeseredése napról-napra növekszik. (MTI.) ellen és rámutatott arra, hogy példátlan az az eljárás, hogy egy államügyész magánérdekeltség ügyében terjesszen beadványt a törvényszékhez és ezzel a magánjogászok kenyerét vegye el. Az ügyész válaszában hangoztatta, hogy itt nem magánérdekről van szó, hanem arról, hogy a gyógyforrásokban levő nagy értéket az állam javára megszerezzék. A per előreláthatóan hosszú ideig elhúzódik és annak kimenetelét aggódó érdeklődéssel várja egész Háromszék székely lakossága. Magyar lelkészek a román hadbíróság előtt Kolozsvár, július 13. (Búd. Tud.) A katonai törvényszék szerdán tárgyalta Orth Imre biharpüspöki református lelkész ügyét. A lelkészt a község jegyzője jelentette fel. Azzal vádolják Orthot a jegyző feljelentése alapján, hogy prédikációjában államellenes kifejezéseket használt. A tárgyaláson valamennyi tanú, köztük a nagyváradi görögkeleti teológia rektora és a biharpüspöki helyőrség parancsnoka is tagadta a lelkész ellen emelt vádakat. A tanúvallomások alapján a katonai törvényszék felmentette Orth Imrét. Ugyancsak vádlottként állott a katonai törvényszék előtt Gönczy Sándor nagykárolyi református esperes is. Gönczy ellen az volt a vád, hogy az egyik nemzeti ünnep alkalmával nem tűzte ki a parochia épületére a román zászlót. Gönczyt az enyhítő körülmények figyelembevételével ezer lei pénzbüntetésre ítélte a katonai törvényszék. ASiegfried-von érdekes kulisszatitkai Magyarellenes tanítói kurzusok Nagyváradon nagyvárad, július 13. (Búd. Tud.) A román közoktatásügyi minisztérium román tanítók részére nyári tanfolyamot rendezett Nagyváradon. A tanfolyamoknak kifejezetten magyarellenes célzatuk van. A tanfolyam megnyitásán a szónokok kivétel nélkül magyarellenes beszédeket tartottak, köztük Popovici Nicola görögkeleti püspök is. A megnyitáson résztvett Petre Andrei közoktatásügyi miniszter is és beszédében többek között a következőket mondotta: —- Tudtam, hogy ide érve olyan légkört találok, amelyben feszültebb a nemzeti kérdés, mint másutt. Tudtam, hogy ezeken a mezőkön azok utódai élnek, akik életüket is feláldozzák fajukért. Csak akkor lehet a harcban minden ellenállást legyőzni, ha fizikai erő s föld tulajdonjogába vetett hittel párosul. Az e vidéken lakóknak érezniök kell, hogy minden román velük érez és a hátuk mögött áll az egész ország, halálra készen. íme ez a célja a határmentén rendezett tanfolyamoknak. Remélem ezek a tanfolyamok olyanok lesznek, hogy méltóképpen egészítik ki katonai erőnket. Újabb román támadás készül a székely közbirtokosság ellen Sepsiszentgyörgy, július 13. (Búd. Tud.) A csíki székely közbirtokosságok ellen intézett sorozatos hatósági eljárások után, melyeknek célja a székelységnek közvagyona maradványaiból való kiforgatása yolt, a háromszéki székelység ellen is megindult az akció gazdasági téren. A sepsiszentgyörgyi törvényszék csütörtökön kezdte tárgyalni azt a beadványt, amelyet Chiricha ügyész nyújtott be. Chi- rícha ügyész beadványában azt kéri, hogy a Háromszék megyében levő 9 gyógyforrás tulajdonjogát, az 1927. évi erre vonatkozó rendelet alapján a székely közbirtokosság nevéről a politikai községekre írassák át. Ez a gyakorlatban annyit jelentene, hogy a háromszéki székely közbirtokosságot legfőbb értékeitől fosztanák meg és azt román kézre juttatnák. A közbirtokosság érdekeit a perben Istrate Micescu volt külügyminiszter képviseli. Mieescu tiltakozott az ügyész beadványa M. N. B. 1934 sz. e. a. Társasutazás a Magas Tátrába 2 HETES NYARALÓUTAK Ó- ÉS UJT ATRAFÜREDRE, MATLÁRHÁZÁRA, UJCSORBATÓRA STB. INDULÁSOK: JULIUS, 16 «s 30. AZ UTAZÁSOK KÍVÁNATRA 1 HÉTTEL MEGHOSSZABBÍTHATÓK. Részvételi díjak: I. Cat. 291 —P. II. Cat. 244.—P. III. Cat. 197.—P. IV. Cat. 166.—P. BUDAPESTTŐL—BUDAPESTIG AZ ÖSSZES KÖLTSÉGEKKEL. JELENTKEZÉS, FELVILÁGOSÍTÁS ÉS PROSPEKTUS! Felvidéki Magyar Hírlap Utazási Irodája és IBUSz-Máv. Hív Menetjegyirodák Vili, József-krt 5. J. 14-44-00 és Vigadó-téri főiroda Félmillió munkás építette a Birodalom bevehetetlen védöövét, amely ötven kilométer mélységben húzódik a határ mentén Berlin, július 13. A Militärwochenblatt és a Lokalanzeiger érdekes cikket közöl Jacob altábornagy tollából a Siegfried- vonal építésének eddig ismeretlen részleteiről. A katonai szakíró rámutat arra, hogy először 17.000 betonerődítmény építését vették tervbe, később azonban ez a szám 22.000-re növekedett. A nyugati erdőöv ötven kilométer mélységben húzódik a határ mentén és építésében félmillió munkás vett részt a katonai műszaki csapatokon kívül. Az erődítmények építésénél hatmillió tonna cementet használtak fel. azaz az egész német cementtermelés harmadrészét. Az összes német betonkeverő- gépek harmadrésze állott munkában az erődépítkezéseknél. A felhasznált fa 695.000 köbméterre rúg. Naponta nyolcezer vágón építőanyagot szállítottak az erődítményekhez. A páncélerődök olyan nagymennyiségű acélt emésztettek fel, hogy a német acélműveket erre a célra ki kellet bővíteni. Az anyagszállításhoz 15.000 teherautót vettek igénybe. Kárpátalján augusztus 31-ig kell bejelenteni a cseh postatakarékkal szemben fennálló követeléseket Budapest, július 13. A m. kir. postatakarékpénztár hirdetmény útján felhívta a Magyar Szent Koronához visszatért kárpátaljai területek lakosságát, hogy mindazok a természetes és jogi személyek, közületek stb., akiknek a prágai postatakarékpénztárnál, vagy annak brünni fiókjánál takarékbetétjük, csekkszámlakövetelésük, vagy értékpapír-letétjük van és a követelésüket a prágai postatakarékpénztártól a m. kir. postatakarékpénztárhoz áthelyeztetni kívánják, követelésük összegét a lakóhelyük szerint illetékes m. kir. postahivatalnál legkésőbb 1939 augusztus 31-ig jelentsék be. A kárpátaljai területekről a trianoni Magyarország területére időközben átköl- tözöttek követeléseiket közvetlenül a m. kir. postatakarékpénztárnál (Budapest, V., Klebelsberg-u. 4. alatt) jelenthetik be. A takarékbetét-követelések bejelentése külön bejelentés kiállítása nélkül, egyszerűen a betétkönyv beszolgáltatásával történik. A postahivatalok a betétkönyv átvételét a betétkönyvhöz a prágai postatakarékpénztár által kiadott igazoló lapnak a hátoldalán igazolják. Az igazolólapot tehát a betevőnek saját érdekében gondosan meg kell őriznie. A csekk- (folyó-) számla-követeléseket és értékpapír-letéteket a kárpátaljai területeken működő postahivataloknál (postatakarékpénztárnál) díjmentesen kapható űrlapon kell bejelenteni. Az ezekre vonatkozó bejelentések megtételekor a számla fennállásának igazolására számlakivonatot, vagy letétkivonatot, esetleg egyéb okmányt kell bemutatni. Ha a bejelentőnek több számlája van, a bejelentést minden számlára külön-kü- lön kell megtenni. A m. kir. postatakarékpénztár a bejelentett takarékbetét-követeléseket 7 csehszlovák korona egyenlő 1 pengő arányban pengőértékre átszámítja és a pengőértékről magyar postatakarékpénztári betétkönyvet szolgáltat ki, az 1 pengőnél kisebb összegű takarékbetéteket készpénzben utalja ki; a prágai postatakarékpénztár által elismert csekk- (folyó-) számla-követelések pengőellenértékét pedig a számlatulajdonosok részére m. kir. postatakarékpenztári csekkszámlán fogja jóváírni. A bejelentett értékletét-követeléseknek a prágai postatakarékpénztár részéről történő átadása érdekében a m. kir. postatakarékpénztár a szükséges intézkedéseket szintén megteszi.
