Felvidéki Magyar Hirlap, 1939. július (2. évfolyam, 147-172. szám)

1939-07-14 / 158. szám

1939 JÚLIUS 14, PÉNTEK TEBÖIBÉXl J'fcH&XRHIEMB 3 N APROL-NAPRA Hmapaslá Július 13. eseménye a magyar gazda sági életnek a Budapesten már ötödik napja tartó Nemzetközi Mezőgazdasági Ipari Kongresszus, amelyen harminc- nyolc nemzet képviselői gyűltek össze, hogy mialatt öt világrész műhelyeiben és üzemeiben zakatol a lázas ütemű munka, a tudósok felkészültségével és 'józan realitásával tárgyalják meg a mezőgazdasági iparágak időszerű kérdé­seit, hogy ezáltal biztosítsák az öt világ­rész szorgalmas földművelőinek és dol­gos munkásmillióinak a munka eredmé­nyességét, a fogyasztó közönség szá­mára pedig a termelt javaknak megfe­lelő alakban és áron való beszerzési lehe­tőségét. Tökéletesíteni kell a termelési folyamatot, fel kell javítani annak ha­tásfokát, — ezért a célért dolgozik vállvetve minden elméleti tudós és gya­korlati szakértő. Mert megváltozott az idők járása, a termelés menetét ma már nem a mesterséges fogások, hanem a ku­tató tudósok logikája irányítja. Négy célirányban alakult ki ez a tudományos kutató munka. Az első a legtökéletesebb termelési folyamat segítségével úgy föl­dolgozni a nyersanyagokat, hogy a gyár­tást és a raktározást befolyásoló ténye­zők megjavuljanak, hogy ennek folytán emelkedjék a termelés hatásfoka. A má­sodik irány a minőségi egységesítés ré­vén igyekszik az áruk megbízható egy­séges minőségét rögzíteni. S hogy a he­lyes előállítási módszereket Sikerüljön az életbe átültetni egységes elvek sze­rint kívánják megoldani a gyártási fo­lyamat alatt elkerülhetetlen mintavéte­lek kérdéseit. Ezeken felül nagy gondot fordítanak a nagy múlttal ném rendel­kező iparok problémáinak,. amelyek a mezőgazdasági nyersanyagok felhaszná­lásának új munkaterületeit tárták fél. Ide tartozik a cellulózé és növényi rostok újabb felhasználásáraj valamint a kazein­ből készült műgyapju gyártására vonat­kozó eljárásoknak , tökéletesítése. De nemcsak a sok technikai probléma a kongresszusi vita tárgya, hanem ezeken felül egész sereg olyan gazdásági jelen­ség, melyeknek időszerűsége vitán fe­lül áll. A mezőgazdasági iparok kongresz- szusán már eddig is számos nagyértékű tudományos előadás hangzott el s a szőnyegen szereplő kérdések megoldására vonatkozóan néhány értékes határozati javaslatot hoztak, amelyek — reméljük — meghozzák a kitűzött cél elégését. A kongresszus széleskörű és messseágazó vitaanyagát a résztvevők szakosztályi üléseken tárgyalják meg s ezeken a vi­lág minden részéből összesereglett tudó­sok, gyakorlati szakemberek, vezető po­litikusok, miniszterek, egyetemi tanárok mondják el a mezőgazdasági iparnál kap­csolatos nézetüket. Nekünk magyarok­nak több szempontból is nyereségünk, hogy a Mezőgazdasági Ipari Kongresz- szus székhelyéül Budapestet ^ választot­ták. Egyrészt elismerését látjuk ebben annak a nagyértékű tudományos kutató munkának, amelyet kiváló magyar szak­férfiúink ezen a téren kifejtettek. De nyereségünk azért is, mert hiszen ipa­rosításunk továbbfejlesztésének fóku­szában a hazai talajban gyökeredző, a magyar termékeket feldolgozó, népünk széles rétegeinek kenyeret adó mezőgaz­dasági ipar áll s nem kétséges, hogy a kongresszuson elhangzott előadások és viták ösztönzést fognak adni ennek a kérdésnek az előbbreviteléhez. De nem elhanyagolható szempont az sem, hogy a kongresszusra a világ minden tájáról összesereglett tudósoknak, szakértőknek, politikusoknak alkalmuk van részletes betekintést nyerni a magyar mezőgazda­ság, mezőgazdasági iparunk problémái­ba, alkalmuk van megismerni földünk kiváló termékeit s ez a megismerés bizo­nyára gyakorlati eredményeket is fog hozni. Végül a kongresszus alkalmat ad arra is, hogy a kongresszus tagjai estén­ként társadalmi keretek között össze­gyűljenek a tiszteletükre rendezett fo­gadóestéken s a magyar vendégszeretet jegyében lezajló baráti esték bizonyára hozzá fognak járulni a magyar igazság megismeréséhez s győzelméhez. felvidéki MAGYAR HÍRLAP Szerkeictfaég és kiadóhivatal, Bp, VIII, József-krt 5. 144-400 Telefonnám: I Franco és Ciano fjáromórás tárgyalást foly- tatott-San Sebasti San-Sebastian, július IS. A lakosság le­írhatatlan lelkesedése mellett, valóságos diadalmenetben vonult be Ciano gróf olasz külügyminiszter San-Sebastian városába. Franco tábornok és Ciano gróf a törté­nelmi nevezetességű Avete kastélyban, San-Sebastian mellett folytatta le első tanácskozását. A megbeszélésen jelen volt Jordana kül­ügyminiszter és Serrano Suner belügymi­niszter, továbbá az olasz légionáriusok volt főparancsnoka, Gambara tábornok, aki jelenleg a madridi olasz nagykövetség ka­tonai attaséja. Az első megbeszélés este hét órától fél kilencig tartott. Ezt köve­tően Franco tábornok és Ciano külügymi­niszter négyszemközt este tíz óráig folyta­tott egymással megbeszélést. Hivatalos jelentést eddig még nem ad­tak ki s valószínűleg csak záró jelentést adnak majd ki és pedig pénteken. Politikai körökben azonban már most tudni vélik, bogy a megbeszélések kiterjednek az olasz-spanyol gazdasági kapcsola­tokat érintő valamennyi kérdésre. Ciano gróf a Concha-öbölben rendezett nagy ünnepély és tűzijáték után hajnalban két órakor az Admirale Cerrera spanyol cirkálóhajó fedélzetére szállt és Santan- derbe hajózott. Santanderben az Escudo hegyen Ciano külügyminiszter jelenlétében felavatták a Santander elleni ostromban elesett olasz légionáriusok hősi emlék­művét. A közeljövőben a német és az olasz kor­mány meghívására nyolc vezérkari tiszt­ből álló spanyol technikai küldöttség uta­zik Berlinbe és Rómába. A tisztek Német­országban 40 napot, Olaszországban pedig 20 napot töltenek. Ilniczkv Sándor: I ruszin sáp lelhi megújhodással fogadta a ruszin-magyar álmok és óhajok beteljesülését Megiartolfák a felszabadulás utáni első görögkafolikus papszenielést a ö?ugeifv/ár udvarán — Százhúsz tanuló az ungvári átképző tanfolyamon Ungvár, - július 13, A munkácsi görögka­tolikus egyházmegye rövid szünet után új­jáéledt hivatalos lapjának első száma most jelent meg. A Duspasztyr (Lelkipásztor) című lap érdekes cikket közölt Ilniczky Sándor görögkatolikus nagyprépost tollá­ból. A cikk, amelynek címe Fordult a tör­ténelem kereke, bevezetőben hangoztatja, hogy igen sok megpróbáltatáson kellett a húsz esztendő során átesnie a ruszin népnek, míg Kárpátalja újra elválasztha­tatlan integráns része lett Szent István ősi Magyarországának. — Volt idő a gyászos Trianon után, amikor a soraink között fel-felbukkapó kishitűek éveken át úgy látták a helyze­tet, hogy a cseh kormányzati rendszer által reánkszabadított alvilági erők és fúriák rövid időn belül az ősi Alma Ma­ter — a munkácsi görögkatolikus egyház­megye teljes felszámolását fogják előké­szíteni . .. Volt idő, amikor két-három gyenge bizonyítványú pályázó jelentke­zett mindössze évenként Ungváron a gö­rögkatolikus papnevelőbe való felvételre. Nehéz volt mindezt és nehéz volt sok egyebet átélni. Nehéz volt látni híveink ős lelkészeink erkölcsi és anyagi javainak a sizmatikusok által barbár módon történt pusztítását. Nehéz volt elviselni püspökeink, pap­jaink és misszionáriusaink vandál in- zultálását. Nehéz volt végignézni azt a szörnyű vivi- szekciót, amelyet egyházmegyénk és né­pünk testén a Róma-ellenes centralizmus huszita és istentagadó iskolát járt hóhé­rai és a moszkovita pánszlávizmus, meg a nagy ukrán szeparatizmus ideemigrált idegen csatlósai a ruszin nép egyes meg- maszlagosított csoportjai közreműködésé­vel végeztek. — Százezren jóval felüi elsizmatizált lélek — folytatja a továbbiakban a cikk — a ruszin kultúra minden téren szomo­rúan jelentkező retrogradációja és mint­egy nyolcvan-száz minimális műveltséggel sem rendelkező nagyszakállú pópa-bá- tyuska, meg az elpusztult erkölcsi és anyagi értékek egészen szokatlanul nagy és szinte kiegyenlíthetetlen számlái jelzik ma Kárpátalján és az ősi munkácsi görög­katolikus egyházmegyén belül ,* a húszéves ruszin megpróbáltatás módfelett elrettentő passzív mérlegét. A továbbiakban hangsúlyozza a cikk, hogy az isteni Gondviselés nem hagyta el a russzin népet, amelybe reményt öntött, hogy a romokon újra építeni tudjon. A russzin nép örömteljes megkönnyebbülés­sel és nagy lelki megújhodással fogadta a soha nem feledhető cseh és ukrán rabiga után a magyar-ruszin feltámadás novem­beri és márciusi fénysugarát, a történelmi magyar-lengyel határnak Uzsoktól Kőrös­mezőig rögzített visszaállítását és a ruszin-magyar óhajok és álmok húszévi szenvedés után történt be­teljesülését. — Túláradó igaz örömünkben — fejezi be Ilniczky Sándor cikkét a rövid szünet után újraéledt Duspasztyr-Lelkipásztor hivatalos lap is mély hódolattal, tisztelettel és szere­tettel cs el nem múló hálával hajtja meg zászlaját dicső kormányzó urunk őfőméltósága vitéz nagybányai Horthy Miklós, a fel­szabadító kormányzó előtt, kifejezésre jut­tatva ezzel igaz lojalitását és háláját a kormány, a honvédvezérkar, a dicső ma­gyar honvédség és az ezeréves Magyar Haza minden fia és leánya előtt is, akik a ruszin felszabadulást az akadályok he­gyein keresztül is annyi lelkiismeretesség­gel, önfeláldozással és testvérei érzéssel készítették elő. Magyar és kárpátorosz himnusz a Drugetli-várban A felszabadulás utáni első görögkato- !ikus papszentelést tartották meg a Dru­gs th vár udvarának ősrégi fái között fel­állított tábori oltárnál. Ezen a helyen állott valamikor az a kápolna, amelyben 1646-ban Rómával megkötötték a ^szent­uniót”. A szertartásnak különös jelentősé­get adott az a körülmény, hogy ezen a napon múlt hetedik éve Sztojka Sándor munkácsi görögkatolikus püspök püs­pökké szentelésének. A papszentelésen, amelyet Sztojka Sándor .püspök végzett el, a hozzátartozókon kívül igen sokan jelen­tek meg. Többek között ott volt vitéz Novakovics Béla tábornok, Kárpátalja volt katonai parancsnoka, továbbá Bródi András országgyűlési képviselő feleségé­vel. A papszentelés és az ószláv szertartás szerint igen szép külsőségek között folyt le. A felszentelendő kispapok, számszerint tizenegyen, háromszor körüljárták az ol­tárt, miközben háromszor megcsókolták Sztojka püspök jobb vállát és kezét, vala­mint az oltár négy sarkát, majd pedig papi alázatosságuk jeléül valamennyien a földre borultak. Ezután letették a papi esküt és Sztojka Sándor püspök kézrátétellel pappá szentelte őket és átadta nekik miseköny­vüket, az egyházi szereket és egyházi ruháikat. Az újonnan szentelt papok ekkor levetették diakonusi ruhájukat és a pres­biteri ornátust öltötték fel s most már ők is segédkeztek Sztojka püspöknek a szent­mise további részében. Különösen szép volt a szentmise ama része, amikor a püspök az áldozás előtt valameny­nyi papnak a tenyerébe tette a meg­szentelt ostyát, amelyet az új papok összekulcsolt kezük­ben tartanak addig, amíg el nem mondják az áldozás előtti imát és az Ur testét ma­gukhoz nem veszik. Utána egyenként lép­tek az oltár közepére, ahol Sztojka püspök mellett ittak valamennyien Krisztus meg­szentelt véréből. A görögkatolikus szertartású szent­mise és papszentelés végén az egybegyűl­tek elénekelték a pápai himnuszt. Utána Sztojka püspök rövid imát mondott, amely­ben egészséget és boldogságot kért Isten­től a kormányzóra, majd elénekelték a masa gyár és a kárpátorosz himnuszt. Hz ungvári átképző tanfolyam Ungvár, július IS. (Magyar Távirati Iroda). A vallás- és közoktatásügyi mi­nisztérium által Ungváron rendezett első tanitói átképző tanfolyamon 120 felvidéki tanító vett részt. Az ungvári tanfolyamon résztvett ta­nítók valamennyien ungmegyeiek voltak. A hatnapos tanfolyam hallgatói két tanul­mányi kirándulást is tettek; az egyiket nevickei várhoz, a másikat pedig Pere- csenybe. A tanfolyam utolsó napján a ber­csényi-utcai hősi temetőben a Hősök em­lékművénél hazafias ünnepélyt tartottak. Szűcs János nagykaposi igazgató nagy­hatású beszéd kíséretében koszorúzta meg a Hősök emlékművét. Magyar gyermekek is részivesznek a német gyermekid bor ozáson Berlin, július 13. Az idén újból közös táborozást rendeznek Németországban a külföldi németek gyermekei — fiúk és leá­nyok — számára. A közös táborokban a külföldi németek gyermekei együtt lesz­nek majd birodalmi német gyermekekkel, hogy kölcsönösen megismerjék és megsze­ressék egymást. Az első ilyen közös tábo­rozást tavaly nyáron rendezték. Az idei második összejövetel neve Gust- loff-tábor lesz. Wilhelm Gustloff, mint is­meretes, a Svájcban élő birodalmi német állampolgárok nemzetiszocialista csoport­jának vezetője volt, s gyilkos merénylet­nek esett áldozatul. A Gustloff-tábornak kétezer lakója lesz a világ minden részéből. Eljönnek a külföldi németek gyermekei Olaszország­ból, Spanyolországból, Magyarországról, Bulgáriából, Jugoszláviából, Romániából, Törökországból, sőt több tengerentúli ál­lamból is.

Next

/
Thumbnails
Contents