Felvidéki Magyar Hirlap, 1939. július (2. évfolyam, 147-172. szám)
1939-07-09 / 154. szám
teotideKi ÄG^ARHXRMT» 1939 JŰLITS 9, VASÁRNAP 24 hajtotunk fel, hogy végre sikerül a felvétel, <3e a következő pillanatban a világ legtermészetesebb hangján megszólal Poli néni: — Nem jó van te, má megint eltévesztetted! Erre kialudt a piros lámpa és a felvétel kezdődött újra. Annyira természetes és kedves volt Poli néni elszólása, hogy még Bartók Béla komoly tekintete is elmosolyodott. A szenti vány 5 ének A menyhei lakodalom dallamanyaga után a Zoborvidék legjellegzetesebb dalllama, a ezentiványi ének került felvételre. Annyira szép és zeneileg értékes ez a dallam, hogy egy lemezoldalon kétszer lett felvéve Ilon néni és Poli néni előadásában: Megrakuk, megrakuk, NégyszöOilre rakuk, Csak addig el ne aluggy, Míg én n'ájad lesszek. Míg én nálad lesszek, . Nálad énekelek. ! Dicsérendő az Atya e világon. Rózsafa nem magas, Aga jel ágazott, A tengeren átalhajladozott, A tengeren átalhajladozott. i Egyik ága lehajtott, Bedé Gáspár udvarára, Haj alá te szent János, Haja föllü gyöngykoszorója, gyöngy. Másik ága hajlott, Fülöp Rózsi ablakába. Haj alá te szent János, Haja föllyü gyöngykoszorója, gyöngy. Ki ökrei esznek a nagy hegyek alatt f Ej ott is ott esznek a Bede Gáspáré. Fordítsd Rózsi, fordítsd az cn ökreimet, Majd en is elfordítom a te ludjaidat. Dicsérendő az Atya e világon. A két menyhei asszony: Ilon néni és Poli néni ősi dallamanyagát 14 lemezoldal örökítette meg a magyar örökkévalóság számára. Es ez a 14 lemezoldal már Párisba, Londonba is eljutott, hogy ott is, ahol rólunk olyan keveset tudnak, hirdessék a magyar népi múlt diadalmaskodó dicsőségét. Birkus oéoi kívánsága Az ezidei néprajzi hanglemez-felvételekhez már nem volt szükség útlevélre. A felszabadult Felvidék népi énekeseit a múlt héten két tartdoskeddi ember: Birkus Apollónia és Birkus Albert képviselte a néprajzi hanglemez-sorozatban. Mind a ketten büszkén jöttek Budapestre, az ország fővárosába, melyet életükben most láttak először. A hang- léttiez-felvételt megelőző próbán Birkus Ápol néni adta elő kívánságát, hogy elénekelhesse „Kodály méltóságon úrnak” azt a nótát, amelyet 6 csinált, amikor a csehek vonultak ki Tardoskeddró'l. Büszkén jegyezte meg, hogy még a cseh csendőröknek is elénekelte, de azok egy kukkot sem szóltak, csak hallgattak. Még Kodály komoly tekintete is meglágyult, amikor Birkus Ápol néni belekezdett a nótába, hogy: Tátra, Mátra, csehek hátra, Tótok meg a hegyoldalba. Ott egyetek a káposztát, Csehek meg a kutyacombját. Megállj szlovák, majd megbánod, Ha ja magyart abba hagyod. Oroddal túrod a földet, Mégse lesz elég kenyered. Szegény kutyák hova lesznek, ria a csehek mind elmennek. A magyarok nem becsülik. Mer a húsát nem szeretyik. A csehek nagy úrimódra Jöttek be a Szlovenszkóba. Ott ültek a hivatalba. Tótok meg a hidasólba. A cseheknek jó volt dolguk, De má mostan lóg az orruk. Hazamennek, ninc3 ebédjük. Mer nincs nekik menedékük. Mindnyájan omsolyogva hallgattuk Ápol néni saját népdalát. Most utólag csak a lelkiismeretűnk bánt kissé, mert Ápol néni azt hiszi, hogy ez a nóta is lemezre került. A tardoskeddi népdalok felvételét Birkus Albert 64 éves éjjeli őr rab-nótájával fejeztük be, amely mintha koszorúval díszített pontot tett volna a húszéves rossz álomra" Havai börtön Tele vagyon rabbal. Tele vagyon rabbal Kisebbel, nagyobbal. Az egyik börtönbe TTarminckotten vannak, A másik börtönben Harminchármán vannak. A harmincnegyedik írja a nevemet. Egy barna kisleány Diktálja nevemet. Te h-1 —1 -> kisleánv. Ne diktáld a nevem. Az Istenre kérlek. Ne vedd el életem. CSEH HAJSZA a lévai múzeumban Keresztelő Szent János után A lévai Kurtahegy titka — Amikor Herman Ottó messzelátómk tartóit egy üvegvasatót — Mit mesélnek a barsi céhládák? — Tanulságos séta a lévai múzeumban A múlt század nyolcvanas éveiben hangoztatták először a lévai múzeum tervét. Helyiség hamarosan akadt. A Dobó István- kastély tulajdonosa, Schoeller Gusztáv alkalmas helyiséget ajánlott fel, ha megfelelő muzeális anyagot tudnak felmutatni. Sajnos, az anyagon megbukott a terv. Barcs vármegye muzeális anyagát, ép úgy mint a megyeszékhelyt, törvényszéket Aranyosmarót kapta. Az ellenzéki Léva nem volt kedves a felsőbb helyeken. Ezzel hosszú időre megbukott a múzeum eszméje Léván. A múzeum létrejötte két embernek: Kriek Jenőnek és Nécsey Józsefnek köszönhető. Kriesz Jenő hosszas pedagógiai működést fejtett ki Léván. (Közel negyven évig a tanítóképzőben, azután a gimnáziumban és polgáriban.) Irodalmárnak indult, de botanikus lett belőle, mégpedig külföldön is ismert természetbúvár. Nem lévai születésű, de „gyükerebb” lett a „gyükérnél”. Ö hívta fel Nécsey Józsefnek — az időközben elhunyt verebélyl postamesternek — figyelmét a létesítendő lévai múzeumra, mégpedig eredményesen. Nécsey többszázczerkoronás alapítványon kívül gazdag neolit-korabeli kő-, csont-, továbbá néprajzi- és képgyűjteményét, valamint könyvtárát Lévának adományozta. A város a gazdag muzeális anyagot a Városháza n. emeletén, a magyar közkönyvtár mellett helyezte el. Egy cigány mindent megold így már megvolt az anyag és a helyiség is. a múzeum hivatalos megalakulása azonban elakadt a cseh bürokrácia útvesztőjében. Mindezeken egy cigány segített. A lévai Kurtahegy alatt agyagot ásott. Ásás közben egy vödör Kr. e. utolsó századbeli aranypénzt talált. A lelet % része a városé lett, megvette a cigány részét is, x/3-a pedig az államnak jutott. Az Országos Hivatal, hogy a lelet együtt maradjon, visszaszármaztatta a városhoz. Az átvételt, azonban a múzeum pecsétjével és a múzeumigazgató aláírásával kérte nyugtázni. A pecsét hamarosan elkészült, az igazgató pedig — habár cím szerint nem is, de a valóságban — kéznél volt Kriek Jenő személyében, ö szerezte és rendezte be úgyis az anyagot. Az igazgatói cím is jogosan megillette, hisz a kereskedelmi szaktan- folyamon, a tanonciskolában, a polgáriban és a képzőben is mint igazgató működött. Ez azonban nem zárta ki, hogy a csehek csak mint tanítót nyugdíjazzák. Hol van Kei eíztelő Szent János? A festőművészet köréből néhány mesterműve van a múzeumnak. Legnagyobb híre kétségkívül Keresztelő Szent János képének lett. Léva város közkönyvtárát rendeztem 1930-ban. Abban az időben a „Slovak” nagy cikket közölt, hogy a berlini múzeum 5 millió márkáért megvételre keresi Grünewald Keresztelő Szent Jánosát. A következő számban jött a bomba: a kép Léva birtokában van a Nécsey-festmények között. Zostyálc András járási főnök azonnal felrohant a múzeumba. — Hol van a Keresztelő Szent János? — kérdezte. Bizony, nagyon komikusán hatott a kérdés és, még ennek hatása alatt mutattam rá egy képre, szent volt rajta, az biztos, mert glória ragyogott feje körül. — Talán ez az, — mondottam. A járási főnök kiadta a parancsot. Két rendőr lecipelte a szúette öreg képet a városi páncélszekrénybe. Később feljött Kriek Jenő. Elmondottam néki az esetet. Bizony kiderült a tévedés. Először a festmény nem Grünewaldc volt, hanem egy kiselejtezett öreg templomi oltárkép. Másodszor nem Keresztelő Szent Jánost ábrázolta, hanem Szent Józsefet, Jézus nevelőapját. Két riporter cikkében azután János apostollá és Kalazanci Szent Józseffé nevezte ki. Azonban megkerült Keresztelő Szent János képe. Ez is páncélszekrénybe vándorolt, a másik mellé, mert — „néha a kapa is elsül” elve alapján, azt is ott tartották, hátha átváltozik Grünewald- festménnyé. A város Keresztelő Szent János képét identifikáltatta. A szakértők Rubens és Van Dyck kezevonásait ismerték fel rajta. Valószínű mindketten dolgozhattak rajta, hisz közös műtermük volt. Ecset helyett revolver Itt található még Veronese: Mózes feltalálásé, Wauwermann 2 képe, Murillo korabeli „Csendélet”, Raffael „híres Sixtina képének „Angyalok bukása”-nak vázlata is a múzeum birtokában van. Nécsey László maga köré csavarva csempészte ki Olaszországból. Alkotóik nincsenek eddig identifikálva. Rossi híres katakombafestő egyik képén azonban világosan kivehető szignaturája, egy karcsont. (Karcsont = latinul oss, mint nevének közepét használta jelzésül.) Itt vannak az adományozó tragikusan elhalt fiának, Nécsey István festményei is. Művésznek indult, de a tárlatokig nem jutott el, mint állat- és lepksillusztrátor azonban nagy hírnévre tett szert. Egyik nagy festménye azonban híres kortörténeti emlék. Babilon felett nőstényoroszlánon egy hetéra ül. Körülötte egy csomó vigyorgó koponya. Egytől-egyig korabeli lokálokat kedvelő politikusokat ábrázol. Judit-képén azonban már felismerhetők kibontakozó művészete csírái. Talán már útban volt a Halhatatlanság felé, mikor jött, jobban mondva magához hívta a Halált. Menyasszonya a tárlati sikerhez fűzte a végleges igent. A művész Münchenben lázasan dolgozott. Ekkor egy expresszlevelet hozott a posta Verebélyre menyasszonyától. A postaszolgálatot teljesítő édesanyja maga továbbította fiához Münchenbe, hogy kapja meg minél el'bb. Pedig ha tudja tartalmát, dehogy küldi el. A menyasszony visszavonta szavát. A fiatal Nécsey ecset helyett revolvert vett a kezébe és eldobta magától az életet. A „messzelátó vasaló“ Igen gazdag a néprajzi gyűjtemény is. •Az anyag nagy része Észak-Barsból került ki. Talán egyik legérdekesebb tárgya egy üvegvasaló. Az oszlányvidéki lányok evvel vasalták keményre kedveseik gallérjait. Herman Ottó, hires etnográfusunk is talált ilyet. A Nemzeti Múzeumban helyezte el. A jó ló is botlik néha, 5 is tévedett. Messzelátónak tartotta, amiből csak egy darab maradt fenn. A fiatal Nécseyvel azután egy Sirály-képen öszekülönböztek. Kegyetlen hirlapi és röpiratcsata indult meg közöttük, Nécsey nem nyugodott mindaddig, amíg nem talált még egy „rnesz- szelátó vasalót”. Híres az agyag- és porcellángyüjtemény is. Habán munka, mezőtúri edény, a világhírű angol Vedgeauxoud márkák egyaránt találhatók. Igen gazdag a geológiai korok és történelem előtti idők emlékeiben is a múzeum. Léva dicső múltjának relikviái it itt találhatók. A vár lakatja, egykorú képek, íráSIKERTELEN UTÓN Születtem és az anyám csókja hullott az arcomra néha s ha méla szemembe könny szökött, biztatott a dalra ... Most mégis magamra hagyotton járom az utat, húsz és egynéhány évesen, apáim útján és szemem a földbe fényt keres. Járok az úton, rogyva, lépve, mint egy űzött idegen, hiába süt a nap, hidegen fuj a nyugati szél... Itthon vagyok és megyek, bátran, ezer göröngyön át. Látom a múltat és a mát ' csepülöm a holnapért. S mikor fáradt leszek este, kábultan dűlök az ágyra, fejembe szökik a vér. békeffy Gábor. sok, a 48-as nemzetőri zászló. Barsi Balogh István angliai és hollandiai számkivetésének levelezései, hogy csak egy párat ragadjunk ki mutatóul. A céhládák titka Itt vannak a régi híres lévai ipar bizo-1 nyítékai: a céhjelvények, pecsétek és 4 céhláda, a csizmadiáké, a magyar szabóké, a vékony szabóké és a cipellősöké, tele iratokkal. Ezeknek is megvan a maga története. A komáromi tárgyalások izgalmaiban a csehszlovák hatóságok Léva szlovák voltának bizonyítékait keresték. Éjszaka verték fel Kriek Jenőt, nyissa ki a célhládákat. A küldönc nagy diadallal vitte Komáromba a 4 szlovák céhiratot. Az már csak ott derült ki, hogy a négy céhirat garamszent- benedeki és nem lévai. A csodálkozásuk csak akkor lett nagyobb, midőn meglátták a 84 lévai magyar céhiratot is. Arra nem gondoltak, hogy Kriek Jenő azokat is eljuttatja oda és így csúfosan megbuknak a csehiektől átvett „hajózható patakocskák’’ politikájával. Itt vannak a régi lévai családok emlékei. Többek közt igen érdekes Brach Ferenc orvos házi patikája. Az anyaországbeliek különös érdeklődéssel szemlélik a dicstelen cseh korszak relikviáit, hivataltáblák, Benes díszpolgári oklevele, szobrok, plakátok stb. A Stefanik szobor talapzatának lebontásakor megtalálták a pergament alapító levelet is, rajta az adományozók díszes névsorát. A történeti hűségnek tartozom, hogy leírom, hogy csak szlovák és zsidónevek szerepelnek rajta Egynéhányan rosszul érezték magukat, midőn megtudták, hogy előkerült nagy gar- ral hirdetett „magyarságuk” bizonyítéka... Méltó helyiséget a múzeumnak! Most már csak egy kérdés vár megoldásra. A szűk és meg nem felelő helyiség kicserélése. Legalkalmasabb kétségkívül ott lenne, ahová őseink is tervezték: a lévai várban. A Bottyán tábornok által felrobbantott lőportorony helyébe épített „sikertelen valami” belső helyiségei megfelelő átalakításokkal alkalmasak lennének. A kérdést minél előbb meg kell oldani. Léva város környéke a verebélyi földvártól a sári-tajnai planicspusztán keresztül a tol- mácsi római kastellumig és a magyaraui konyhahulladék halomig a geológiai idők és a történelem minden nagy korsnzakáról adott emléket. A geológiai paleolit és neolit korszaktól kezdve a történelem előtti idők kő- és bronzkorszakán keresztül, a történelmi idc'k nagy forgatagai; római kor, a népvándorlás, a török világ, a kuruc idők mind hagytak itt nyomokat. Ezek nagyrésze eddig elkallódott. Ennek nem szabad tovább folytatódnia. Léva minden időben székhelye volt az emberi kultúrának, népe pedig híres volt kultúrszeretetéről. Ez biztosíték arra, hogy rövidesen alkalmas helyiségbe kerül a múzeum, így meglesz a méltó helye az emberi kultúra soksok lévai és környéki becses emlékének. Féja Tibor. Felelős szerkesztő: LG KO GÉZA Felelős Kiadó: NEDECZKY LÁSZLÓ STÁDIUM SAJTÓY ÁLLA LAT RT., BUDAPEST, Vili, RÖIÍK SZILÁRD UTCA i. - FELELŐS» GYŐKY ALADÁR IGAZGATÓ
