Felvidéki Magyar Hirlap, 1939. július (2. évfolyam, 147-172. szám)

1939-07-11 / 155. szám

Ara: 10 fillér Előfizetés ár évente 36,— P, félévre 18— P, negyedévre 9.— pengő, havonta 3.— pengő, •gyes szám ára 10 fillér, vasárnap 20 fillér. POLITIKAI NAPILAP Szerkesztőség és kiadóhivatal: B u d a p e s t. Vili. kerület, Józset-kőrút 5, szám Telefon: 144-400 o Telefon: 144-400 Hatalmas tempóval indult meg a felvidéki Egyesült Párt politikai munkája Több mint húsz körzeti ülést tartott vasárnap az Egyesült Párt — Az Egyesült Párt újonnan behívott képviselői kifej­tették a felvidéki magyarság legközelebbi céljait és törekvéseit Szilassy Béla dr- : „Nálunk már kialakult az osztályoktól független népi társadalom!“ Mégegyszer a tandíjról (d) örömmel mutattunk rá nemré­giben, hogy egy téren úgy történik meg a fölszabadult területek unifiká- ciója az anyaországgal, hogy nem az anyaországi rendszert terjesztik ki a Felvidékre, hanem a felvidékit veszi át az anyaország. Ez az újítás a nyolc- osztályos elemi iskola típusának beve­zetése. Ez az egészséges gondolat meg­értésre talált a magyar kultúrpolitika legfőbb intézőinél. A mi iskolapoliti­kánk vezérelve húsz év óta a kisembe­rek, a legalsóbb rétegek kulturális fölemelése volt s ezért üdvözöltük oly kitörő lelkesedéssel, hogy az unifiká- ció jegyében éppen a legalacsonyabb rétegek iskolai nevelését emeljük egye­temlegesen az egész országban hat osztály helyett nyolcra. Nem a kivált­ságosak lesznek ezentúl műveltebbek, hanem a legkisebb falu és tanya min­den legegyszerűbb gyermeke lesz ezen­túl majdnem olyan művelt, mintha két lgárit járna ki. Az unifikáció eme csületesen népi szellemű és tegyük hozzá „felvidéki“ szellemű megoldá­sáért a Felvidék és az anyaország egy­aránt hálás lehet Jaross Andornak, aki ezt a felvidékiek élén kiharcolta és a magyar kultúrpolitika két irá­nyító szellemének: Teleki Pál gróf miniszterelnöknek, a volt közoktatás- ügyi miniszternek és Hóman jelenlegi kultuszminiszternek, akik belátták e népi megoldás szükségességét. Ez általános iskolapolitikai probléma mellett azonban vannak még más uni- fikálást váró részletkérdések is. Első­sorban a polgári, a közép- és felsőis- kolai beiratási és tandíjak ügye is. S itt, ne tagadjuk, kétféle nézet van. Az anyaországi szemlélet szerint a kö­zépiskola a gazdaságilag erősebb réte­gek fiai részére való, akik meg tudják fizetni a drága tandíjakat és egyéb is­kolai kiadásokat, s ennek megfelelően az iskola drága. Más szóval a közép­iskola és főiskola elsősorban gazda­sági természetű akadályokkal rostálja meg tanítványait, a szegényebbek csak tandíjmentességgel, vagy kivételes te­hetségük jutalmazásakép kapott rend­kívüli segélyekkel és ösztöndíjakkal szerezhetik meg a főiskolai oklevelet. Mi más nézőszögből nézünk a közép­es felsőiskolára. A nép szemszögéből. S a népi érdek síkjáról nézve mi anti­szociálisnak tartjuk, ha anyagi cenzus akadályozza a legalsó néprétegek te­hetséges fiainak társadalmi fölemel­kedését, ellenben a nemzet alkotó­erőinek szabad kifejlődhetése szem­pontjából egyedüli igazságos rostának a tanulmányi előhaladást, a személyi képességek és munkateljesítmények el­bírálását tudjuk elismerni. A Felvidék fiai olyan iskolarendszerben nőttek föl az elmúlt két évtized alatt, ahol a tandíj és a beiratási díj főleg az al­sóbb fokon minimális, szinte jelképi, még a szegényeknek is elviselhető volt. Ennek következtében sok olyan diák részesülhetett közép- és felsőfokú ok­tatásban, aki a magasabb tandíjak, vizsgadíjak és egyéb mellékdíjak anyagi megerőltetést kívánó akadá­lyain egyébként elvérzett volna. A visszacsatoláskor hazakerült 617 ma­A visszacsatolt magyar Felvidéken az elmúlt vasárnap a felvidéki Egyesült Párt újból megkezdte a politikai munkát. Több mint húsz körzeti értekezletet ren­dezett múlt vasárnap az Egyesült Párt, melyeken a párt újonnan behívott képvi­selői mutatkoztak be körzetük vezetőségé­nek és a párt híveinek, továbbá ismertet­ték a politikai helyzetet és vázolták az Egyesült Párt legközelebbi céljait. Az értekezleteken a következő képvise­lők mondottak beszámolót: Losoncon Szi­lassy Béla dr. államtitkár és Giller János dr. képviselő, Tornaiján: Szent-Ivány Az Egyesült Párt losonci körzetének pártvezetősége rendkívül látogatott ülést tartott vasárnap délután 4 órakor a lo­sonci Kalmár-vendéglőben. A losonckör- nyéki pártszervezetek úgyszólván egytől- egyig képviseltették magukat az ülésen. A körzeti ülést Haasz Lajos, a losonci szervezet elnöke nyitotta meg, majd utána Szilassy Béla dr. államtitkár emelkedett szólásra. — Sokszor hallunk mostanában bizonyos elégedetlenségről, — mondotta beszá­molója során Szilassy Béla dr. államtitkár — azonban nem szabad elfelejtenünk, hogy az elmúlt húsz év alatt rengeteg baj és megoldatlan probléma gyülemlett fel, melyeket a felszabadulás óta eltelt rövid pár hónap alatt lehetetlenség volt teljes egészében orvosolni. Azonban a leghatáro­zottabban haladunk azon az úton, amely az összes felvidéki kérdés teljes és mara­déktalan megoldását jelenti. — Rengeteg belső magyar problémánk van, melyeket mi felvidékiek talán máskép látunk, mint az anyaországiak. Ennek az a gyár főiskolás közül csak 215 volt olyan, akinek szülei saját gazdasági erejükből fedezni tudták fiuk, leányuk iskoláztatásának költségeit. Négy­százkét felvidéki főiskolás csak úgy tudott továbbtanulni, hogy a hazai fő­iskolákon jóval kivételesebb tandíj­József, Érsekújvárott: Holota János dr., Galántán: Turchányi Imre dr., Párkány­ban: Porubszky Géza dr., Komáromban: Király József, Léván: Majthényi László felsőházi tag és Gürtler Dénes képviselő, Nagyszőllősön: Hokky Károly, Munká­cson: R. Vozáry Aladár, Szepsiben: Tost László, Bodrogszerdahelyen, Nagykövesden és Borsiban: Virágh Béla, Vágsellyén: Haulik György, Abaszéplakon: Pajor Miklós dr., Dunaszerdahelyen: Füssy Kál­mán, Nagykaposon: Papp Mihály, Szob- ráncon: Csuha Sándor és Técsőn: Hávka Péter dr. természetes magyarázata, hogy mi az el­nyomatás évei alatt másirányú eszmei fej­lődésen mentünk keresztül, mint a csonka­ország magyarsága. Nálunk kialakult már az az új társa­dalmi felfogás, amelyik a nemzetet a társadalmi osztályoktól függetlenül tudja nézni és a mi értékelésünk sze­rint az ember csak annyit jelent a tár­— Elsősorban beszélnünk kell a kenyér problémájáról. A csehek leépítették vi­rágzó gyáriparunkat és munkanélkülivé tették a felvidéki ipari munkásságot. Ve­lük egyik legnagyobb fogyasztótömeg ve­szett el a nemzetgazdaság számára és ezt a veszteséget minden foglalkozási ág, első­kedvezményeket nagy tömegben élvez­hette. Ezek érdekében azt kértük, hogy vegyék revízió alá az egész ma­gyar tandíjrendszert, a főiskolait, kö­zépiskolait és polgáriiskolait egyaránt. Sajnos, az első tanév lezárult, megtör­téntek a beiratások, de a beiratási dí­sadalom és a nemzet számára, ameny- nyit a nemzet, a nemzeti közösség ja­vára cselekszik. Szomorúan kellett látnunk a parla­mentbe való behívásunk után — folytatta Szilassy Béla dr. államtitkár, — hogy azok a körök, amelyek egyéni és hatalmi érdekeiket féltették az új szellemiséget képviselő felvidéki politikusoktól eléggé el nem ítélhető hangot ütöttek meg velünk, felszabadult magyarokkal szemben. Lát­nunk kellett továbbá azt is, hogy a ma­gyar törvényhozás munkája nem halad olyan tempóban, mint amilyet a mai idők megkívánnak. Hisz a magyar törvényho­zás hónapokon keresztül rágódott egyetlen törvényjavaslaton és le kell szögeznünk azt is, hogy számosán voltak magyar kép­viselők, akik személyeskedő vitákkal töl­tötték ki az elmúlt hónapok parlamenti munkájának nagy részét. Mindenből az következik, hogy meg kell oldani a magyarság; a ma­gyar nép belső problémáit. Meg kell oldani pedig azért, hogy eltűnjenek azok az ellentétek, amelyek a felvidéki és a csonkaországi magyarság között még fennállanak. — Melyek ezek a legfontosabb kérdé­sek? sorban pedig a mezőgazdaság érzi meg. Vissza kell tehát állítanunk a leépített ipart és új gyáripart kell teremte­nünk. Ez nemcsak felvidéki probléma, de egyetemes, nemzeti érdek is. De beszélnünk kell a felvidéki földkér­jak és tandíjak revíziója mindeddig nem következett be. Az elemi iskolá­ban már biztosan meglesz a szociális népi szellemű reform, a közép- és fel­sőfokú oktatásban, sajnos, késik ez a szociális megoldás. A késésnek máris számos súlyos sebesültje van a Felvi­Míndenekelött a magyarság nagy belső kérdéseit kell megoldani A cseh földreform által idegen kezekbe juttatott földet vissza akarjuk adni a magyar népnek

Next

/
Thumbnails
Contents