Felvidéki Magyar Hirlap, 1939. július (2. évfolyam, 147-172. szám)
1939-07-09 / 154. szám
tewideKi •_MaßtfevR*HTRT?ÄT> 1939 JÚLIUS 9, VASÁRNAP 22 ditiójában mint jára, tekintsük Basta. Svendi Lázár, Belgiojosa, Colaltó, Buquoy, Rosswurm, Montenegro, Eckenperger, Hardegg hadakozásait: bizonyára semmi gonkra nem voltak. Tekintsük Erasmus Teuffel harcát, ki nem csak szerencsétlenül, de egész keresztyén nemzetnek olyan gyalázatjára egy meszely vajon vagy mézen árulnak vala egy németet a törökök. Nézze meg Joviust, aki Istvánfinak nem hiszen. De nem láttunk viszont ennyi sok (dicsőséges operátiókat, avagy szállott váraknak megsegítését, avagy török földön vitéz progressusokat (szerencsés hadműveleteket), és ha melyek voltak is talán néha, egy április szeléhez hasonlók voltak azok a segítségek, melyek oly nagy dicsekedésssel hazánkban jöttek nyáron, s aratás után ősszel, jól megrabolván országunkat. visszamentek s magunkat magunknak hattak... Elfussunk? nincsen hova ... Ne adja Isten azt, hogy az én pennám az idegen nemzeteknek akármelyikéről Í3 igyekezzék gyalázatokat írnia: nem az én célom az, mert tudom, minden nemzetnek maga dicsőségét elegendőképpen mindennap históriákkal is bizonyítani. De azt concludálni kévánom, hogy mi magyarok ne tegyünk fundamentomot senki vitézségében, hanem míg Isten ép kezet-lábat adott kinek-kinek, azon erőlködjék, hogy az idegenek ne legyenek 'szükségesek pincipaliter, hanem accessorie (nem főképpen, hanem csak mint kisegítő erőt vegyük őket igénybe), segítségképpen, mert bizonyára az mi sebünk senkinek úgy nem fáj, mint minékünk, senki nem érzi nyavalyánkat, úgy mint mi. Tehát következik abbul, hogy senki olyan serényen is nem nyúl az orvossághoz, mint minékünk kellene nyúlnunk, főképpen ha az orvosság veszedelemmel jár. Itt talán valaki engemet megszólít s kérdi tülem: mit akarsz ezekből a sok beszédekbül kihozni? mit tanác:i’asz ? könnyű akárkinek is deklamálni, prédikálni, de orvosság kell a betegnek, fla- strom a sebnek. Én arra röviden felelek, meg is duplázom kiáltásomat: Fegyver, fegyver, fegyver kévántatik, és jó vitézi resolutio! Ezenkívül én semmit sem tudok, sem mondok. Avagy azért, magyarok, ezzel oltalmazzuk meg magunkat avagy vitézül haljunk meg mindnyájan R mert non datur aliud medium (más mód nincsen). Elfussunk? nincs hová, sohun másutt Magyaroszigot meg nem találjuk, senki a maga országdbul barátságunkért ki nem megyen, hogy minket helyheztes- sen belé: az mi nemes szabadságunk az ég alatt sohun nincs, hanem Pannóniában. Hic vobis vei vincendum vei mori- endum est. Itt győznötök, vagy halnotok kell... De miért kelljen elvesznünk avagy kétségben esnünk, míg csontjainkban velő. ereinkben vér, míg Isten mennyországban az mi bizodalmunk lehet, míg karunkban kopját, markunkban szablyát szoríthatunk. Avagy különb anyagból vagyon-c az mi ellenségünk felépítve? vagy nem azoktul a vitéz magyaroktól származtunk-e mi, kik kevés néppel számtalan sok ezer pogányt kergettek? Nincsen-e Istennek hatalmában Hunyadi győzelmeit, Mátyás király dicsőségeit kezünkben ismég újonnan megvirágoztatni ? De úgy, ha mindnyájan egy szívvel, egy lélekkel, segítségül liiván Istennek szent nevét, kormosén nyúlunk a magunk dolgához, és fáradunk, vigyázunk, tusakodunk az mi életünkért. A fáradhatatlan szorgalmatosság, az unalom nélkül való vigyázás, az kész gyorsaság és a gyors készség szokta annak a drága fának gyümölcsét elérni, kit az emberek dicsőségnek hívnak. Minékünk pedig magyaroknak nemcsak dicsőségünk, de a megmaradásunk is abban vagyon. Nem vakmerőségre hívok senkit, nem ha- bahurjául kévánom az mi nemes resolu- tiónkat, hanem okosságnak mértékletességével és állhatatos szívünknek megkeményítésével akarnám hogy előállanának erre a nemzetünknek utolsó szükségére és a szerencse-bírónak utolsó sententia-ki- mondásra. Szántson, vessen, boronáljon, arasson és sok dolgot vigyen véghez a gazdaember. ha élni akar cselédestül. Nam Di: laboribus ornnia vendunt. (Mert az istenek mindent munkáért adnak.) Hát mennyivel inkább minékünk, kik veszedelemben vagyunk, az egész lelkűnknek applicátióját, minden testünknek fáradtságát fordítanunk kell az mi utolsó veszélyünknek eltávoztatására, mert egyébiránt kinek szántsunk, kinek vessünk, kinek arassunk, kinek neveljük édes mag- zatinkat, ha securitásunkra (biztonságunkra) most gondot nem viselünk ? ... # (Az idézett részletek a „Zrínyi Miklós összegyűjtött prózai munkái“ című könyvből valók, amelyet Markó Árpád katonai történetíró rendezett sajtó alá a Magyar Szemle Társaság kiadásában.) utazzunk? r()a sár napi dmailévé! Itt a június eleje... Bezártak az iskolák, lezajlottak a bizonyítványkiosztással járó kisebb-nagyobb családi zavarok. A háziasszonyok túljutottak már a befőzések első részletén és a lakásokban terjengő enyhe naftalinszag is azt bizonyítja, hogy — eljött a nyár... És, itt a vakáció! A legtöbb íróasztalon menetrend meg prospektusok tornyosulnak. Ami azt jefontos kérdés. Nemcsak azért, mert a jó kinézésű útiruháhan tei-mszctszerűen jól érezzük magunkat. Hanem, mert a helyesen megválasztott együttes, kényelmünk alapját is jelenti. Az útiöitözéknél az esztétikai szempont mellett, lényeges még a célszerű összeállítás. Gondot kell fordítani arra, hogy utazáshoz nem illő, túl- könnyű és érzékeny anyagokat ne válasz- szunk. Főleg olyanokat ne, melyek köny- nyen gyűrűdnek. Az útiruhánál — akár vonaton, akár autón, akár hajón használjuk — lényeges hogy ne gyürődjön és olyan színű legyen, ami nem porozódik be egykönnyen. Tehát világosabb szürke, drapp, körép- és dohánybarna árnyalatok, a tompa búzakék, a sötétsárga és a zöldes árnyalatok a legmegfelelőbbek. Első sorban ezek jönnek számításba a divat szempontjából is. Mint minden esztendőben, úgy az idén lenti, hogy a kedvezményes utazásoknak hála, azért — aki teheti — az idén is utazik. Egész éven át takarékoskodtunk ennek a nagy célnak az érdekében... üj benyomásokért, pihenésért, érdekes tapasztalatokért és azért a tanúságért, hogy mindenhol szép és jó, de a legjobb azért mégis csak otthon — valóban érdemes áldozatokat hozni és kisebb-nagyobb problémákkal megküzdeni. elmlút évek egyenruhaszerű szürke zak- kós útikosztümjei és „egyszínben” tartott útikompiéi után, a most feltűnt elütő színű és mintázatú anyagokból összeállított együttesek — jóval tetszetősebbek és fiatalosabb benyomást keltenek. Jellegzetes az is, hogy hz idei útikosztü- mök legtöbbje — kétféle, egymástól elütő anyagból készül! Amióta feltalálták a gyürhetetlen vásznat és a szövethez hasonló selymeket, a vászon és a nehéz minőségű mosóselyem is fekerültek az útikosztümanyagok listájára. Még hozzá, a sor elején szerepelnek. Most, a kezdődő nyári melegben, a vászon a kedvenc. A budapesti szalonok útikosztümjeinél igen fontos szerepet játszik. Vagy kosztüm- kabátot készítenek gyürhetetlen vászonból. Ez különben a gyakoribb és kedveltebb megoldás. Vagy pedig a szoknya, avagy a blúz anyaga vászon. (Z) ászait és szövet Homokszínű, zöld, spárgasrinű, sötétsárga, búzákéi, eperS2Ínű és vörösbarna árnyalatú vásznakat dolgozzák fel úgy sima, mint angolos mintás változatokban. Sötétebb színű szoknyával állítják össze ezeket a világosabb vászon kosztümkabátokat. A szoknya aztán rendszerint vékonyabb szövetből van. Láttunk egy zöld alapon halszálkamintás vászonkosztüm- kabátot, rozsdabarna mély berakásos szoknyával. Egy erős sárga, csomósán szövött kabátot viszont tengerészkék alj egészített ki. Élénk kék kabátból és I középszürke szoknyából álló együttes is igen elegáns volt. Hasonlóan egy mászó útikosztüm, ahol a kabát világosabb alapon erősebb eperszínű shantungból, a szoknya pedig sötétkékből készült. A leírt együttesek blúzai vagy „semleges” nyersszínűek voltak, vagy pedig a kabát — ritkábban — a szoknya árnyalatához alkalmazkodtak. Természetesen, a szövetkosztümök sem mentek ki azért a „divatból”. Sőt. Ezek is szép számban szerepelnek és miután sokaknak az a véleményük, hogy melegf KEDVEZMÉNYES HEGYEK AZ ÖSSZES FÜRDŐKBE EúYlRODÁNKBAN BUDAPEST. Vili., 3ÓZSEF-KÖRUT 5 ben a vászon és a vékonyabb szövet —* egyformán melegek, népszerűségük alig; rendült meg. Előnyük pedig az, hogy hűvösebb idő esetén, inkább kihasználhatóak, mint a vászonkabátos útikosztüm. A praktikus dáma rendszerint úgy oldja meg a kérdést, hogy az angolos tavaszi kosztümjét veszi „alapul”. Olyformán, hogy a szoknya színéhez, sima, vagy mintás voltához illő vászonkabátot csináltat, így divatos is és a jóbarátnői előtt is meg van az elégtétele, hogy nem kimondottan a tavaszi kosztümjében kél útra. A bőröndjébe természetesen becsomagolja azért a szövetkosstümkabátot meg a tartozékait is és a fürdőhelyen aztán, az. időjárásnak és alkalmaknak megfelelően, mindkét változatban kihasználhatja.... ^/Hutalás Lzutösíze állttá &. Az elütő kabát- és szoknyakombináción túl, diszítő szerepet játszik az útikosztii- möknél a blúz is! De hogy ezt elérjük, alkalmazkodni kell az „előíráshoz’, mely szerint, ha a kabát sima kelméből készült, a blúz lehet mintás anyagú. Vagy fordítva, a mintás kelméjű kosztümkabát alá egyszínű blúz viselhető! Utiblúzok szabása — mindig angolos! Magas bubigallér, kicsit behúzott ujjak, néhány hajtóka, angolos kis zsebek és sima, nem feltűnő gombok lehetnek az útiblúzok díszei. A hímzés csakis mint monogram, vagy pedig diszkrét „sportszerű’ rátét formjában szerepelhet. Egyik belvárosi szalonban láttuk a következő balos útiblúzt. Anyaga sárga mosóselvem volt, kerek bubigallér, hosszában futó hajtókák, két szögletes zseb és a jobb zsebre applikált, kis fekete terrier-szilüett díszítették. Sima anyagok közül, útiblúz céljaira, a vékony lenvásznat, a mosósslymeket, a pikkét, a jerseyt, a popeliut és a férfiing- zefírcket használják fel. Díszítés terén a már említett keskenyebb vagy szelesebb haitókázás, keskeny, elütőszínu szegélyezés. eredeti alakú, zsebek, gombok' és legfeljebb az azsúrozás játszanak szerepet. A különben annyira népszerű csipkcbsdol- gozást, áttört hímzést, ráncolt zsabbóirat — az angolos jellegű útiblúzokra természetesen nem igen adják. A mintás blúzokat legtöbbször nyakkendőselyemből, vászon cs mosóselyem imprimckből készítik. Miután itt már maga az anyag színe és mintázása díszít — a kiállításuk igen egyszerű. Hegyes vagy gömbölyű formájú bubigallér, egykét zseb, fehér gyöngyházgombok — ez minden. Kedves „blúzminta” az idén az apró pettyes, utána következik a csikós, aztán a kusza, egybefolyó „arabeszk”- minta. az apróbb keleti minta és legvégén a kockás, amely — mert ha nem kimondottan aprókockás, egy kissé erősit — az idén nem igen favorizálnak ... összhang: Ha hosszabb utazásra indulunk — nem szabad megfeledkezni a kabátról sem. Legcélszerűbb a ballonse 1 yemkabát. Részben mert a karon vagy vállon kényelmesen vihető. Részben pedig, mert az utazásunk célpontját elérve, akár hűvös, akár esős időben is hordhatjuk. Célszerű aztán még a raglánok és a bő, nagyzsebes angol kabátok. De csak abban az esetben, ha strapabíró, világos angol szövetből vannak. És ha a színük az útikositümét nem „üti”. Különben — oda a hatás ... Az együttes akkor elegáns, ha a kalap, a kesztyű, a kézitáska és a cipő — hozzáillők. Például a kalap angolos, és ameny- nyire ez már a jelenlegi kalapdivat mellett csak lehetséges, célszerű és ne túldíszített legyen. Ennek a követelménynek a keskeny karimás, filcből készült formák felelnek meg. Persze — hátközépig érő fátylak nélkül! A kesztyűknél szintén az angolos, mosó- kesztyűket részesítsük előnyben. A kézitáska kényelmes, angolos formájú legyen és — ne é'lénkszínfi. Ugyanez a szabály áll a cipőre is. Ha az útidresszünket ezeknek az előírásoknak betartása mellett válogatjuk össze — azzal az érzéssel indúlhatunk útnak, hogy nemcsak csinosan, de okosan öltöztünk. Radványi Magda ) Mert például, nálunk nőknél úgy van, hogy ha — rengeteg megváltoztatás után ugyan, de — útitervünkkel elkészültünk, a szállodát vagy panziót leleveleztük, — még nem sóhajthatjuk boldogan, hogy .. készen vagyunk” ... A Nagy Feladatnak utolsó részletei, köztük az, hogy — az útra mit is vegyünk fel, tulajdonképpen csak ezek után kezdődnek. Bizony, az útidressz kérdése kényes és is a kosztüm az utazó hölgyek egyenruhája. Természetesen nem a tavaszi és nyári korzók élénkszínű, erősen gloknis aljú változatai. Az útikosztüm ezeknél jóval egyszerűbb. A színösszeállítása sem annyira élénk. Azt azonban, hogy egészen angolos — mégsem mondhatjuk, mert az általános divat a különben sima útikosztümökre is rányomta a bélyegét. A változás azonban — határozottan előnyös. Az cJllaptelfélel - a eéhzerűiésj
