Felvidéki Magyar Hirlap, 1939. június (2. évfolyam, 123-146. szám)
1939-06-10 / 130. szám
2 YElöIDEti 1939 JÚNIUS 10, SZOMBAT "~= csönös bizalom szilárd alapjára helyezi. Készek voltunk bevallani, hogy sok tévedést követtek el a háború befejeztével és azután is s általános volt Angliában az a kívánság, hogy jóvátegyünk mindent, ami ióvátehető s hogy a német néppel való barátság új korszakát kezdjük meg, az 1936 óta lefolyt események azonban mélyen megzavarták az angol-német barátságos viszonyt. Ehhez hasonló volt a hatás Franciaországban is. Végzetes tévedés volna az a feltevés, hogy az angol és a francia nép azért, mert tárgyalás és kiegyezés utján szereti az ellentéteket elintézni, kevésbé elszánt volna, mint más népek. „Németország bárminő követelése megfontolás tárgyát képezheti** így folytatta ezután Lord Halifax: — Ha igaz az, hogy egyetlen ország vezetőjének sincsenek sötét szándékai és nem akar ellenállhatatlan erőszakkal más országokra kényszeríteni bizonyos megoldásokat, akkor egyetlen vállalt kötelezettségünk teljesítésére sem kerül sor és megnyílik az út a mindenkire áldásos új lehetőségek előtt, megszabadulnak a népek a bizonytalanság, a kétely és félelem légkörétől. Erre a kijelentésre biztat engem Mussolini május 14-iki torinói beszéde is, amelyben kijelenti, hogy nincs olyan kérdés, amely igazolná a háborút. Sok kérdés vár még elintézésre az európai országok között, de nem kell mindent szó szerint venni, amit más országokban írnak, vagy mondanak, s más országokban sem kell elfogadni bizonyos felelőtlen angol véleménynyilvánításokat. Különösen jelentőségteljes, hogy azok között a részvétnyilatkozatok között, amelyeket VI. György király a Thetis elsüllyedése alkalmával kapott, elsőknek érkeztek Hitler és Mussolini táviratai. Könnyű ezeket a táviratokat puszta nemzetközi udvariassági ténynek minősíteni, de egyszersmind azt is jelentheti, hogy ezek a népek, tekintet nélkül a politikai ellentétekre, készek az emberiesség közös alapján találkozni. A külügyminiszter beszéde végén a következőket mondotta: — Minden igyekezetünket a békés megoldás mellett akarjuk latbavetni, de elmúlt az az idő, amidőn egyoldalú eljárással az európai nemzetek függetlenségét lehet fenyegetni. Minden ilyen törekvés tágkörű elszánt ellenállásba ütköznék. Feltéve azonban, hogy a nemzetek függetlensége elismerésben részesül, az angol kormány kész megvizsgálni a gazdasági élettér kérdését nemcsak Németország, hanem az összes európUi nemzetek számára. Anglia mindig kész pártolni az igazi elintézést ígérő megoldást, amelynek sikere érdekében meghozná a maga hozzájárulását. Angliának az a fő-gondja, hogy az ellentétes követeléseket olyan alapon intézzék el, amely tartós békét biztosít. Eddig főleg a bélke fenntartásának közvetlen feladataival foglalkoztunk, de ha csendesebb vizekbe érünk, határozott tervekre lesz szükség. Európa nem csillapod- hatik le, amíg kormányai ellenséges táborokra oszlanak és a népeket koldusbotra juttatják a fegyverkezési terhek és a kereskedelem pangása. Azt az időt akarjuk megérni, amidőia nyugodt, tárgyilagos megbeszélések folyhatnak a nemzetközi ellentétekről. ■ Németország bárminő követelése megfontolás tárgyát képezheti a tanácskozóasztalnál. Lehetnek kérdések, amelyeknek közvetlen megoldását az idő és az érdekeltek hangulata akadályozza. Ilyen esetekben a légkör enyhítéséért kell dolgoznunk. A háborút nem tartom elkerülhetetlennek. Vannak ugyan bonyolult európai kérdések, amelyek kíméletlen kezelés esetén háborúra vezethetnek és vannak emberek, akik összeütközéseket idézhetnek elő és fennforog az a veszély, hogy tévesen ítélik meg a vállalt kockázatot. Ha összeütközésre kerül sor, nincs kétség a végső kimenetel iránt, de alig hihetem, hogy tekintettel a veszedelmes következményekre és valamennyi nép békevágyára és tárgyalási készségére, bárki ne tartaná böl- csebbnek tárgyalások útján elintézni a nehézségeket. Berlin nem nagyon hisz angol-német tárgyalások lehetőségében Berlin, június 9. A péntek reggeli berlini lapok kétkedéssel fogadják azokat a béreket, hogy a nemzetközi politikában nagyjelentőségű lépések várhatók a béke érdekében és hogy különösen Anglia szeretné tisztázni Németországgal fennálló vitás kérdéseit. A Deutsche Allgemeine Zeitung már vezércikkének címében kifejezésre juttatja, hogy nem nagyon hisz a német-angol tárgyalások lehetőségében. A Völkischer Beobc.chter Chamberlain és Halifax lord „békenyilatkozataival“ kapcsolatban a többi között a következőket írja: — Ha Chamberlain úr és külügyminisztere valóban komolyan veszik békés érméseiket, akkor: csak azt a sürgős tanácsot lehet adni nekik, hogy szavaikat más tettek kövessék és ne olyanok, amilyenekkel az angol diplomácia az utóbbinegyed évben foglalkozott. Meg vagyunk győződve arról, hogy ezt a véleményünket Európa minden államában millió és millió békeszerető ember osztja. Chamberlain és Halifax legutóbbi békeszólamaikkal nyilván csak el akarták terelni a világ közvéleményének figyelmét a Keleti-tenger térségében létrejött igazi békepaktumokról. A Völkischer Beobachter azzal fejezi be cikkét, hogy ezek a tények mindennél ékesebben beszélnek. Ilyen körülmények között Chamberlain és Halifax Ígérgetéseinek aligha lesz gyakorlati következményük. A péntekesti berlini lapok nagyfokú tartózkodást tanúsítanak Halifax lord külügyminiszter csütörtöki felsőházi beszédének megítélésében és kerülnek minden éleshangú vitát. Nagyon örülnénk, — írja a Nachtausgabe, — ha a túloldal a háborús fenyegtőzések helyett most a józan ész parancsait akarná követni. örülnénk, ha a német álláspont iránt nagyobb megértés nyilvánulna meg Angliában. Ha ez mégsem következik be, akkor legalább elmondhatjuk, hogy nyugodt a lelkiismeretünk és erős a hadseregünk. Hasonló hangnemben ír a többi lap is. Novemberben általános választások lesznek Angliában London, június 9. A Daily Express tart, feltéve, hogy az európai helyzet nem szerint a kormány végleg úgy döntött, változik meg gyökeresen, hogy novemberben általános választásokat Sir William Strang viszi Moszkvába az angol-francia Javaslatokat London, junius 9. Az angol kormány eljuttatta Párizsba a szovjet ellenjavaslatokra vonatkozó megjegyzéseit és indítványait. A párizsi angol nagykövetet egy napra sürgősen Londonba rendelték s ebben a kérdésben fontos megbeszéléseket folytatnak vele. Csütörtökön eldöntötték, hogy William Strang, az angol külügyi hivatal középeurópai osztályának főnöke utazik Moszkvába, hogy elvigye a szovjet kormánynak az angol és francia javaslatokat. Amikor a döntés megtörtént, Strang középeurópai úton volt. Ennek az utazásnak során főképp Varsóban folytatott fontos tárgyalásokat. A Daily Mail szerint Strang Budapesten kapta az értesítést, hogy őt küldik Moszkvába az angol-orosz tárgyalások meggyorsítására. Strang repülőgépen azonnal Londonba utazott. A Daily Express úgy tudja, hogy Strang azt fogja a szovjetkormánynak javasolni, hogy Anglia, Franciaország és Oroszország ígér jék meg egymásnak, hogy kölcsönösen megvédik egymás létérdekeit. Ezután határozná meg a három állam mindegyike, hogy mit tart saját létérdekének. így például Anglia létérdekei fenyegetésének tekintené, ha Belgiumot vagy Hollandiát harmadik hatalom foglalná el. Ilyen módon oszlatnák el a szovjet amaz aggodalmát, hogy valamelyik balti szomszédja esetleg békés úton veszíthetné el függetlenségét. Több lap szerint Strang nem egy, hanem több megoldási tervet visz magával Moszkvába Háború esetére közös vezetés alá helyezik az angol és a francia haderőt London, június 9. Gamelin tábornok, francia vezérkari főnök, aki francia vezérkari küldöttség élén Londonban tartózkodik, fontos tanácskozásokat folytatott Chamberlain miniszterelnökkel. Az angol kormány ebédet adott Gamelin tábornok tiszteletére. Itt Hore-Belisha hadügyminiszter üdvözölte Gamelin tábornokot és bejelentette, hogy július 14-én Párizsba utaznak az angol hadsereg képviselői. Gamelin tábornok válaszában hangoztatta, hogy a két országot egyesítő kötelékek olyan természetűek, hogy egyik országnak sem lehetnek titkai, vagy nem élhet fenntartásokkal, amikor a másik érdekeiről van szó. Franciaország háláját tolmácsolta Anglia hatalmas fegyverkezése erőfeszítéséért és a védkötelezettség bevezetéséért. Az angol lapok szerint az angol és a francia hadvezetőség megegyezett abban, hogy háború esetén az angol és francia szárazföldi haderőket francia, a tengeri haderőt angol főparancsnok alá helyezik, a két légi haderő pedig egymástól függetlenül fog működni, de egy közös egységet alakítanak angol főparancsnokság alatt, kizárólag támadó célokra. Az egyesített hadiflotta parancsnoka valószínűleg Sir Roger Backhouse angol tengernagy, az egyesített légi haderők vezetője Sir Cyrill Newall, az egyetlen angol légitábornok, az angol-francia szárazföldi haderők parancsnoka pedig Gamelin tábornok lesz. Az angol-francia vezérkari megbeszélésekkel kapcsolatban Londonban angol-lengyel és angol-török megbeszélések is folynak. Az angol katonai bizottság a jövő hét közepén utazik Törökországba. Az angoltörök szerződés aláírására Halifax angol külügyminiszter júliusban Ankarába utazik. Az Ankarában folytatott francia-török tárgyalások rövidesen befejeződnek. Döntés történik a Hataynak Törökországhoz való csatolásáról is. A német-angol kapcsolatok kérdése az angol alsóház előtt London, június 9. A kereskedelmi tárca költségvetési vitája során az alsóházban Oliver Stanley, kereskedelmi miniszter hosz- szabb nyilatkozatot tett a német-angol gazdasági kapcsolatokról. A miniszter emlékezteit arra, hogy közvetlenül a csehországi német bevonulás előtt gazdasági megbeszélések folytak a német és az angol gyáripar megbízottjai között, de már ekkor is nagy nehézségek mutatkoztak, mert Németországban egyre inkább átment a köztudatba az a hit, hogy az angolok be akarják keríteni Németországot. Amikor azután a német csapatok bevonultak Csehországba, a német- angol gazdasági kapcsolatok megjavítása végleg lehetetlenné vált. Uj tárgyalásokra csak akkor kerülhetne sor, ha sikerülne helyreállítani a bizalmat, de akkor sem szabad megfeledkezni arról, hogy úgy Németországban, mint sok más államban ma már egészen új gazdasági módszerekkel dolgoznak, Stanley végül felszólította az angol fogyasztóközönséget, maradjon meg a régi elv mellett, hogy „az üzlet megy tovább“ és ne tegyen úgy, mintha a háború elkerülhetetlenül küszöbön állana. Nem tudunk segíteni magunkon, — fejezte be Stanley beszédét — ha állandóan sötétben élünk s azt hiszem, hogy bűnt követ el mindenki, aki azt mondja, hogy a háború elkerülhetetlen. Pierlot belga miniszterelnök Belgium szigorú semiegességi politikájúról Brüsszel, június 9. Pierlot belga miniszterelnök a képviselőházban nagy beszédet mondott Belgium függetlenségi politikájáról. Hangsúlyozta, hogy főcéljuk a háborúnak Belgium területétől való távoltartása. Belgium csak belga életérdekeket közvetlenül veszélyeztető támadás esetén nyúl fegyverhez, de el van szánva arra, hogy kivétel nélkül valamennyi határát megvédi — Európában és Afrikában egyaránt. Belgium bízik Anglia, Németország és Franciaország szavatosság-nyilatkozatában és nem szándékszik függetlenségi politika leple alatt titkos szövetségek politikáját követni. Bonnet külügyminiszter a francia-lengyel barátságról Párizs, junius 9. Bonnet külügyminiszter és Lukasiewicz párizsi lengyel nagykövet pénteken délben a francia kamara lengyelbarát csoportjának bankettjén lelkeshangú pohárköszöntőkben ünnepelték a lengyel-francia barátságot. Bonnet külügyminiszter hangoztatta, hogy a lengyel-francia szövetség természetadta dolog, mert a szívekben és lelkekben gyökerezik. Ez a szövetség hallgatólagosan már azokban az időkben is fennállott, amikor Lengyelországnak nem volt többé lehetősége arra, hogy szabadon kifejezésre juttassa érzéseit. Nagy megelégedéssel emlékezett meg Bonnet külügyminiszter Végül a francia köztársasági elnök londoni útja alkalmán val folytatott tárgyalásokról, amelyek során angol részről elhatározták, hogy kölcsönös segélynyújtási szerződést kötnek Lengyelországgal. Lukasiewicz nagykövet nyomatékkai hangsúlyozta válaszában, hogy Lengyelország készséggel hajlandó békés megoldást keresni a legnehezebb kérdésekben is, feltéve, hogy a másik oldalon is békés szándékot lát és békés eszközök alkalmazására irányuló akaratot. A békét mindenáron fogalmát Lengyelország nem ismeri. A haza érdekei és becsülete nagyobb értéket jelentenek a lengyel nemzet számára, mint az egyének élete és boldogulása. FELVIDÉKI MAGYAR HÍRLAP Telefon: 144-400 Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, VIII, József-körút 5
