Felvidéki Magyar Hirlap, 1939. június (2. évfolyam, 123-146. szám)

1939-06-10 / 130. szám

1939 JÚNIUS 10, SZOMBAT fEIsWftßfcl N APROL-NAPRA Benes Június 9. vőlt csehszlovák elnök mű­ködésének titkos aktáit mégis megvizs­gálják — jelenti egy prágai távirat. Mert volt már arról szó, hogy Cseh­szlovákia körmönfont fantomjának körmére néznek, bár ha csak utólag is, de az ügy elaludt, nyilván azért, mert bizonyos befolyásos cseh körök­nek szerény okokból sem volt érdekük, hogy Benes külpolitikai, belpolitikai és nem utolsósorban privát pénzügyi ház­tartásának a titkait a nyilvánosság napfényére vigye. Kétségkívül ha most valóban valóra válik a vizsgálat terve és valószínű, hogy ha válóra váliü, az egész világ bámulni fog nem Benes vi­lágpolitikai nagyságán, hanem azon, hogy milyen vakmerő méregkeveréssel próbálta biztosítani méregkeveréssel szerzett zsákmányát s milyen szemér­metlenül szerzett a miniszterelnöki és államfői tisztségben jogosulatlanul sú­lyos milliókat. Még élénken emlékszünk rá, hogy a komáromi tárgyalások alatt az ifjúság kórusa est zengte: Mondja kedves Sudárd, mit csinál a milliárd ? És maguk a cseh rendőrök és csend­őrök, akik kordont álltak, mosolyogtak a magyar ifjúság tréfás felelősségrevo- násán, mert nyílt titok volt egész Cseh-Szlovákiában, hogy a legmaga­sabb helyet betöltő államférfi kivételes helyzetét harácsolásra használta fel. A cseh rendőröknek és csendőröknek ez a megértő mosolya volt vigasztaló szá­munkra a komáromi tárgyalások komor feliegű napjaiban, mert abban az ál­lamban, ahol az államfőt nem tisztel­heti, nem becsülheti saját karhatalmá­nak utolsó láncszeme sem, ott nincs jövő, az az állam eleve elveszett. Benes elnök vagyontalan szegény tanár volt és politikai pályája bármilyen magasra ívelt, arra nem szolgálhatott alapot, hogy 'milliókat gyűjtsön össze és ha mégis volt, azt csak úgy szerezhette magának, hogy visszaélt helyzetével. Márpedig minden visszaélés valaminek, vagy valakinek a kárára megy. Az ő esetében valószínűleg a köz kárára. Ha megjelennek a titkos akták, a jelenkor gyermeke a pikantériát illető érdeklő­déssel veszi majd tudomásul a machia- vellizmusnak huszadikszázadbeli gyenge utánzását, az utókor pedig értetlenül áll majd az adatokkal szemben és azt fogja kérdezni, vájjon apáik, nagyapáik vakok voltak-e. Vakok. Húsz teljes éven át. 4 wduta A minisztertanác letárgyalta a képwiseléffsá munkarendjét Héttőn déleiéit W órakor tartja olsö ülését a Ház A kormány tagjai pénteken délelőtt minisztertanácsra ültek össze. A minisz­tertanácsról kiadott hivatalos jelentés szerint a kormány tagjai Teleki Pál gróf miniszterelnök elnökletével péntek dél­előtt kilenc órakor minisztertanácsot tar­tottak. A minisztertanács, amely kor­mányzati ügyekkel foglalkozott, félhárom órakor ért véget. Értesülésünk szerint a minisztertanács foglalkozott a Ház munkarendjével is. Eszerint a legelső törvényjavaslat, amely a képviselőház elé kerül, a felvidéki képviselők behívásáról szóló törvényjavaslat lesz. Ezután az indemnitási, vagyis a pénz­ügyi felhatalmazásról szóló törvényja­vaslat kerül sorra, ezt követi a Kárpátalja visszacsatolásáról szóló törvényjavaslat tárgyalása, majd pedig a házszabályrevi- zió. Elterjedt hírek szerint benyújtásra kerül még egyes szociális reformokról és a földreformról s .'ló törvényjavaslat is, ezeknek tárgyalása azonban a nyári szünet utánra marad. Most bocsátotta ki a képviselőház a hi­vatalos meghívót is, mely szerint a Ház június 12-én, hétfőn délelőtt 10 órakor tartja ülését. Mint már jelentettük, ez az ülés formális lesz. Rómából érkezett távirat arról Számol be, hogy az olasz lapok ismertetik a ma­gyarországi választások végeredményét. Az olasz sajtó kiemeli, hogy a kormány az új magyar képviselőházban olyan többséggel rendelkezik, amely példátlanul áll a magyar parlamentarizmus történe­tében. A 187 magyar élet párti képviselő­höz hozzá kell még számítani 16 felvidéki képviselőt és azt a 10—12 képviselőt, akit a Ruszinföldröl fognak behívni a magyar képviselőházba. Ezekkel együtt a kor­mánypárti tömb 210—213 képviselőre fog támaszkodni; ezzel szemben a három frakcióra oszlott szélsőjobboldali ellenzék áll, mintegy 49 képviselővel és a mérsé­kelt és baloldali ellenzék 24 képviselővel. Itt említjük meg, hogy Bethlen István gróf felsőházi tag csütörtökön az egyik reggeli lapban hosszabb cikket írt a vá­lasztások eredményeiről és tanulságairól. Behatóan foglalkozik a választás eredmé­nyét feltüntető statisztikával, megálla­pítja a szélső jobboldalnak a reális szá­mokon is túlmenő előretörését. Ebben forradalmi jelenséget lát s azt mondja, hogy állítsuk helyre a rendet, a fegyel­met és tekintélytiszteletet. „A vármegyének a szegények és elesettek védelmezőiének kell lenni“ Jaross miniszter beszéde Jaross Vilmos főispán beiktatásán munka befejezve nincs és a magyar nem« zet új feladatok előtt áll. Kulturális és gazdasági t'ren hatalmas lend'"-ttel dúlt meg a magyar nép felemelése érde­dében a munka és máris jelentkeznek az eredmények. Azonban a földbirtok rendezése még megoldásra vár. A kormány tudatában van e kérdés fon* tosságának és tervszerűen, a magyar nép érdekeit szolgálva fogják ezt a kérdést is megoldani. Hatalmas munkaterve van a. kormánynak a magyar nép felemelése ér­dekében és azt a munkát mindenkor a ma­gyar nép érdekeinek szem előtt tartásá­val fogja végezni. A törvényhatósági ta­gok úgy vannak összeállítva, hogy a me­gye lakosságának minden rétege képvi­selve van és az egészséges felfrissítő erők munkába állítása az országépítést szol­gálja. Ama óhajának adott kifejezést, hogy Nyitra—Pozsony k. e. e. vármegye mintamegye legyen az új idők szellemé­ben az országépítés nagy munkájában. Az alispán és a vármegyei tisztikar ki­nevezésére vonatkozó belügyminiszteri ren­delet ismertetése után Turchányi Imre dr. országgyűlési képviselő Majthényi József dr. báró alispánt üdvözölte, aki a modern kor követelményeit és a tradíciót egyesítve magában, odaadó tisztikarral vezeti a két csonkamegyéből alakított egységes megye hajóját abba a révbe, ahol szétválva oda is el lehet jutni, ahová most csak szíveink­ben vágyunk. Szathmáry István dr., Nyitra vármegye utolsó magyar főjegyzője a csonkaor­szágba szakadt testvérek nevében üdvö­zölte Jaross Vilmos főispánt, Majthényi József báró dr. alispánt és a megye egész tisztikarát, kérve lelkes munkájukat, hogy bekövetkezhessen az az idő, amjkor a két vármegye teljes egészében külSn- külön feltámad. Perget Kálmán dr., Pozsony vármegye utolsó magyar főszolgabírája a visszake­rült Pozsony vármegye lakossága nevé­ben tolmácsolta jókívánságait, tanúságot téve, hogy a nép húsz év alatt is minden elnyomás ellenére kitartott a magyar haza mellett és ahhoz mindig hű volt. Együtt a néppel legyen az pengő, fótit, dollár, zloty vagy lei, vagy márka, mindenkép­pen az ország gazdasági erejének vér- cseppje. És minél nehezebb a gazdasági helyzet, minél nagyobb erőpróba előtt áll egy nép, annál nagyobb szüksége van minden egyes valuta-vércseppre, mert a vércseppek összességétől függ a nemzet gazdaságának életereje, függ léte, vagy nemléte. Aki tehát ebből a vérből csak egyetlenegy cz:p_ 's el­sikkaszt, az hazaáruló, sőt orgyilkos. Ebből a szemszögből kell megítélni a válutasíbolók manőverét, ebből a szem­pontból kell erkölcsi megvetéssel súj­tani azokat, akiknek egyéni, lelkiisme­retlen, önző volta egyáltalában nem veszi tekintetbe az összesség érdekét és ebből a szempontból kellene megszi­gorítani a büntetést. Nincs elég nagy büntetés a számukra, mert rosszabbak, elvetemedettebbek a közönséges rabló- gyilkosnál, mert az legalább a saját bőrét viszi vásárra, míg a valutasíber a nemzet bőrét adja el idegen piaco­kon. A bűn elkövetésénél két tényező játszik szerepet, az egyik a tettenérés lehetősége, a másik a büntetés nagysága. A tettenérés a valutasíberek esetében elég nehéz. Ez a magyarázata a merész vállalkozás gyakoriságának és a bünte­tés aránylag csekély. Z::n::v.csetre sem áll arányban a hazaárulás súlyosságá­val. Ez a másik magyarázata annak, hogy ezen a téren a vállalkozási terv nem csappan meg. A törvénynek el kel­lene tipornia a társadalomnak ezeket a férgeit s olyan gyors eljárással kellene elrettentő példákkal szolgálnia, hogy egyszer és mindenkorra elvegye kedvét az orgyilkos társaságnak minden eset­leges próbálkozástól. Érsekújvár, június 9. Érsekújvárott a Levente-Otthon nagytermében ünnepélyes keretek között iktatták be Jaross Vil­most Nyitra-Pozsony k. e. e. vármegye főispáni székébe. Az ünnepségen megje­lent Jaross Andor tárcanélküli miniszter, Schulcz Károly dr. miniszteri tanácsos, a belügyminiszter képviseletében, a máltai lovagok küldöttsége Karácsonyi János gr. vezetésével, Gregorovits Lipót és Letocha József szentszéki tanácsosok, Fáy ezredes helyőrségi parancsnok, vitéz Csenkey Ist­ván ezredes, a vitézi szék kapitánya, Ta- vassy Lajos csendőrőrnagy, Koczor Gyula főispán, Reviczky István dr. alispán, Mahjthényi László br. kormányfőtanácsos, Holota János dr. és Turchányi Imre dr. Az ünnepség 11 órakor kezdődött. Amikor Jaross Andor tárcanélküli miniszter megérkezett, a megjelentek lelkesen és hosszan éljenezték. Az ünnepségen megjelent Jaross Andorné édesanyjával, özv. Hegedűs Kálmánnéval, Jankovics Jánosné grófnő, Majthényi Jó­zsef né báróné, Holota János dr.-né, Tur­chányi Imréné, Jókai Imréné, dr. Noszkay Ödönné, özv. Szirányi Györgyné, Puchlin Kázmérné és még többen a hallgatóság soraiban. A Hiszekegy elmondása után Jaross Vilmos főispán meleg szavakkal üdvözölte a megjelenteket, elsősorban Jaross Andort, mint a kormány képvise­lőjét. Majd Ujfalussy István főjegyző is­mertette a belügyminiszter rendeletét, amellyel a Nyitra-Pozsony k. e. e. vár­megye megalkotását elrendeli. Jaross Vilmos főispán indítványára a közgyűlés elhatározta, hogy átiratában üdvözli vi­téz nagybányai Horthy • Miklós kormányzó I őfőméltóságát, Teleki Pál gróf miniszter- elnököt és Keresztes-Fischer Ferenc bel­ügyminisztert. A főispán kinevezéséről szóló belügyminiszteri rendelet ismerte­országgyűlési képviselők, Szüllő Géza felsőházi tag, Csulen Kolos ferencrendi házfőnök, Prenner Béla dr. esperes-plé­bános, Kovács Sándor dr. ev. püspök, Szathmáry István, Nyitra vármegye utolsó magyar főjegyzője, valamint a papság nagy számban, az állami és köz­ségi hatóságok képviselői, a törvényható­sági bizottság tagjai és számos érdeklődő a megye minden részéből. Reggel 9 órakor ünnepélyes istentiszte­let volt a különböző keresztény felekeze­tek templomaiban. Ezután a Levente-Ott­honban gyülekeztek a hivatalos kiküldöt­tek, a különböző képviseletek és az érdek­lődők. tése után Gregorovits Lipót szentszéki tanácsos, jókai plébános emelkedett szó­lásra és meleg szeretettel üdvözölte Ja­ross Vilmos főispánt s kérte, hogy az újonnan alakult megye lakosságának ügyét a keresztény erkölcs, a nemzeti gondolat és a szociális gondoskodás je­gyében szolgálja s így vigye előre a ma­gyar haza üdvét. Jaross Vilmos főispán megköszönte az üdvözlést s hatalmas beszédet mondott. Végigment beszédében főbb vonásokban a magyar nemzet történetén, amely bősé­ges példát mutat a szenvedések és meg­próbáltatások különböző formáira, azon­ban a magyarság mindezekből megacé­lozva került ki. Ugyanígy volt ez a húsz­éves elnyomás alatt is, mert a magyarság kitartott minden . szenvedés ellenére s most mintha mi sem történt volna, bó'séges tanulsággal, újult erővel fog hozzá a visszakerült magyarság az országépítés nagy munkájához. A bécsi döntés csak egy kezdet volt, csak megindítója a Kárpátmedence rendezésé­nek, — mondotta a főispán — mert a a népért Majthényi József báró dr. alispán megkö­szönte az üdvözléseket, a bizalmat és is­mertette programját. Beszédében kifejtette a magyar építő­munka hármas pillérét: a keresztény, nemzeti és szociális gondolkozást. A felvidéki szellem népi gondolatát is­mertette, amely elválaszthatatlanul köti össze a felvidéki magyarság minden egyes vezető tagját a néppel, mert húsz évig együtt szenvedett, most is együtt akar örülve dolgozni szabadon a népért. A szentistváni gondolat összetartó erejét kívánja szolgálni és éppen ezért a megye idegenajkú lakosságát is kéri, hogy hű fiai legyenek a magyar hazának, ahogy ezer évig azok voltak. A történelem a magyarság mellett tett tanúságot, a meg­próbáltatások ideje elmúlt, a magyar út felfelé vezet és mindenkinek be kell kapcsolódnia az országépítés nagy munkájába. Szólott az anyaországból jött vezető és beosztott állásokba levő tisztikarhoz is, kérve tőlük a felvidéki szellem megérté­TELEFONSZÁM: 144-400 n Újult erővel az országépítő munkához

Next

/
Thumbnails
Contents