Felvidéki Magyar Hirlap, 1939. június (2. évfolyam, 123-146. szám)
1939-06-10 / 130. szám
1939 JÚNIUS 10, SZOMBAT fEIsWftßfcl N APROL-NAPRA Benes Június 9. vőlt csehszlovák elnök működésének titkos aktáit mégis megvizsgálják — jelenti egy prágai távirat. Mert volt már arról szó, hogy Csehszlovákia körmönfont fantomjának körmére néznek, bár ha csak utólag is, de az ügy elaludt, nyilván azért, mert bizonyos befolyásos cseh köröknek szerény okokból sem volt érdekük, hogy Benes külpolitikai, belpolitikai és nem utolsósorban privát pénzügyi háztartásának a titkait a nyilvánosság napfényére vigye. Kétségkívül ha most valóban valóra válik a vizsgálat terve és valószínű, hogy ha válóra váliü, az egész világ bámulni fog nem Benes világpolitikai nagyságán, hanem azon, hogy milyen vakmerő méregkeveréssel próbálta biztosítani méregkeveréssel szerzett zsákmányát s milyen szemérmetlenül szerzett a miniszterelnöki és államfői tisztségben jogosulatlanul súlyos milliókat. Még élénken emlékszünk rá, hogy a komáromi tárgyalások alatt az ifjúság kórusa est zengte: Mondja kedves Sudárd, mit csinál a milliárd ? És maguk a cseh rendőrök és csendőrök, akik kordont álltak, mosolyogtak a magyar ifjúság tréfás felelősségrevo- násán, mert nyílt titok volt egész Cseh-Szlovákiában, hogy a legmagasabb helyet betöltő államférfi kivételes helyzetét harácsolásra használta fel. A cseh rendőröknek és csendőröknek ez a megértő mosolya volt vigasztaló számunkra a komáromi tárgyalások komor feliegű napjaiban, mert abban az államban, ahol az államfőt nem tisztelheti, nem becsülheti saját karhatalmának utolsó láncszeme sem, ott nincs jövő, az az állam eleve elveszett. Benes elnök vagyontalan szegény tanár volt és politikai pályája bármilyen magasra ívelt, arra nem szolgálhatott alapot, hogy 'milliókat gyűjtsön össze és ha mégis volt, azt csak úgy szerezhette magának, hogy visszaélt helyzetével. Márpedig minden visszaélés valaminek, vagy valakinek a kárára megy. Az ő esetében valószínűleg a köz kárára. Ha megjelennek a titkos akták, a jelenkor gyermeke a pikantériát illető érdeklődéssel veszi majd tudomásul a machia- vellizmusnak huszadikszázadbeli gyenge utánzását, az utókor pedig értetlenül áll majd az adatokkal szemben és azt fogja kérdezni, vájjon apáik, nagyapáik vakok voltak-e. Vakok. Húsz teljes éven át. 4 wduta A minisztertanác letárgyalta a képwiseléffsá munkarendjét Héttőn déleiéit W órakor tartja olsö ülését a Ház A kormány tagjai pénteken délelőtt minisztertanácsra ültek össze. A minisztertanácsról kiadott hivatalos jelentés szerint a kormány tagjai Teleki Pál gróf miniszterelnök elnökletével péntek délelőtt kilenc órakor minisztertanácsot tartottak. A minisztertanács, amely kormányzati ügyekkel foglalkozott, félhárom órakor ért véget. Értesülésünk szerint a minisztertanács foglalkozott a Ház munkarendjével is. Eszerint a legelső törvényjavaslat, amely a képviselőház elé kerül, a felvidéki képviselők behívásáról szóló törvényjavaslat lesz. Ezután az indemnitási, vagyis a pénzügyi felhatalmazásról szóló törvényjavaslat kerül sorra, ezt követi a Kárpátalja visszacsatolásáról szóló törvényjavaslat tárgyalása, majd pedig a házszabályrevi- zió. Elterjedt hírek szerint benyújtásra kerül még egyes szociális reformokról és a földreformról s .'ló törvényjavaslat is, ezeknek tárgyalása azonban a nyári szünet utánra marad. Most bocsátotta ki a képviselőház a hivatalos meghívót is, mely szerint a Ház június 12-én, hétfőn délelőtt 10 órakor tartja ülését. Mint már jelentettük, ez az ülés formális lesz. Rómából érkezett távirat arról Számol be, hogy az olasz lapok ismertetik a magyarországi választások végeredményét. Az olasz sajtó kiemeli, hogy a kormány az új magyar képviselőházban olyan többséggel rendelkezik, amely példátlanul áll a magyar parlamentarizmus történetében. A 187 magyar élet párti képviselőhöz hozzá kell még számítani 16 felvidéki képviselőt és azt a 10—12 képviselőt, akit a Ruszinföldröl fognak behívni a magyar képviselőházba. Ezekkel együtt a kormánypárti tömb 210—213 képviselőre fog támaszkodni; ezzel szemben a három frakcióra oszlott szélsőjobboldali ellenzék áll, mintegy 49 képviselővel és a mérsékelt és baloldali ellenzék 24 képviselővel. Itt említjük meg, hogy Bethlen István gróf felsőházi tag csütörtökön az egyik reggeli lapban hosszabb cikket írt a választások eredményeiről és tanulságairól. Behatóan foglalkozik a választás eredményét feltüntető statisztikával, megállapítja a szélső jobboldalnak a reális számokon is túlmenő előretörését. Ebben forradalmi jelenséget lát s azt mondja, hogy állítsuk helyre a rendet, a fegyelmet és tekintélytiszteletet. „A vármegyének a szegények és elesettek védelmezőiének kell lenni“ Jaross miniszter beszéde Jaross Vilmos főispán beiktatásán munka befejezve nincs és a magyar nem« zet új feladatok előtt áll. Kulturális és gazdasági t'ren hatalmas lend'"-ttel dúlt meg a magyar nép felemelése érdedében a munka és máris jelentkeznek az eredmények. Azonban a földbirtok rendezése még megoldásra vár. A kormány tudatában van e kérdés fon* tosságának és tervszerűen, a magyar nép érdekeit szolgálva fogják ezt a kérdést is megoldani. Hatalmas munkaterve van a. kormánynak a magyar nép felemelése érdekében és azt a munkát mindenkor a magyar nép érdekeinek szem előtt tartásával fogja végezni. A törvényhatósági tagok úgy vannak összeállítva, hogy a megye lakosságának minden rétege képviselve van és az egészséges felfrissítő erők munkába állítása az országépítést szolgálja. Ama óhajának adott kifejezést, hogy Nyitra—Pozsony k. e. e. vármegye mintamegye legyen az új idők szellemében az országépítés nagy munkájában. Az alispán és a vármegyei tisztikar kinevezésére vonatkozó belügyminiszteri rendelet ismertetése után Turchányi Imre dr. országgyűlési képviselő Majthényi József dr. báró alispánt üdvözölte, aki a modern kor követelményeit és a tradíciót egyesítve magában, odaadó tisztikarral vezeti a két csonkamegyéből alakított egységes megye hajóját abba a révbe, ahol szétválva oda is el lehet jutni, ahová most csak szíveinkben vágyunk. Szathmáry István dr., Nyitra vármegye utolsó magyar főjegyzője a csonkaországba szakadt testvérek nevében üdvözölte Jaross Vilmos főispánt, Majthényi József báró dr. alispánt és a megye egész tisztikarát, kérve lelkes munkájukat, hogy bekövetkezhessen az az idő, amjkor a két vármegye teljes egészében külSn- külön feltámad. Perget Kálmán dr., Pozsony vármegye utolsó magyar főszolgabírája a visszakerült Pozsony vármegye lakossága nevében tolmácsolta jókívánságait, tanúságot téve, hogy a nép húsz év alatt is minden elnyomás ellenére kitartott a magyar haza mellett és ahhoz mindig hű volt. Együtt a néppel legyen az pengő, fótit, dollár, zloty vagy lei, vagy márka, mindenképpen az ország gazdasági erejének vér- cseppje. És minél nehezebb a gazdasági helyzet, minél nagyobb erőpróba előtt áll egy nép, annál nagyobb szüksége van minden egyes valuta-vércseppre, mert a vércseppek összességétől függ a nemzet gazdaságának életereje, függ léte, vagy nemléte. Aki tehát ebből a vérből csak egyetlenegy cz:p_ 's elsikkaszt, az hazaáruló, sőt orgyilkos. Ebből a szemszögből kell megítélni a válutasíbolók manőverét, ebből a szempontból kell erkölcsi megvetéssel sújtani azokat, akiknek egyéni, lelkiismeretlen, önző volta egyáltalában nem veszi tekintetbe az összesség érdekét és ebből a szempontból kellene megszigorítani a büntetést. Nincs elég nagy büntetés a számukra, mert rosszabbak, elvetemedettebbek a közönséges rabló- gyilkosnál, mert az legalább a saját bőrét viszi vásárra, míg a valutasíber a nemzet bőrét adja el idegen piacokon. A bűn elkövetésénél két tényező játszik szerepet, az egyik a tettenérés lehetősége, a másik a büntetés nagysága. A tettenérés a valutasíberek esetében elég nehéz. Ez a magyarázata a merész vállalkozás gyakoriságának és a büntetés aránylag csekély. Z::n::v.csetre sem áll arányban a hazaárulás súlyosságával. Ez a másik magyarázata annak, hogy ezen a téren a vállalkozási terv nem csappan meg. A törvénynek el kellene tipornia a társadalomnak ezeket a férgeit s olyan gyors eljárással kellene elrettentő példákkal szolgálnia, hogy egyszer és mindenkorra elvegye kedvét az orgyilkos társaságnak minden esetleges próbálkozástól. Érsekújvár, június 9. Érsekújvárott a Levente-Otthon nagytermében ünnepélyes keretek között iktatták be Jaross Vilmost Nyitra-Pozsony k. e. e. vármegye főispáni székébe. Az ünnepségen megjelent Jaross Andor tárcanélküli miniszter, Schulcz Károly dr. miniszteri tanácsos, a belügyminiszter képviseletében, a máltai lovagok küldöttsége Karácsonyi János gr. vezetésével, Gregorovits Lipót és Letocha József szentszéki tanácsosok, Fáy ezredes helyőrségi parancsnok, vitéz Csenkey István ezredes, a vitézi szék kapitánya, Ta- vassy Lajos csendőrőrnagy, Koczor Gyula főispán, Reviczky István dr. alispán, Mahjthényi László br. kormányfőtanácsos, Holota János dr. és Turchányi Imre dr. Az ünnepség 11 órakor kezdődött. Amikor Jaross Andor tárcanélküli miniszter megérkezett, a megjelentek lelkesen és hosszan éljenezték. Az ünnepségen megjelent Jaross Andorné édesanyjával, özv. Hegedűs Kálmánnéval, Jankovics Jánosné grófnő, Majthényi József né báróné, Holota János dr.-né, Turchányi Imréné, Jókai Imréné, dr. Noszkay Ödönné, özv. Szirányi Györgyné, Puchlin Kázmérné és még többen a hallgatóság soraiban. A Hiszekegy elmondása után Jaross Vilmos főispán meleg szavakkal üdvözölte a megjelenteket, elsősorban Jaross Andort, mint a kormány képviselőjét. Majd Ujfalussy István főjegyző ismertette a belügyminiszter rendeletét, amellyel a Nyitra-Pozsony k. e. e. vármegye megalkotását elrendeli. Jaross Vilmos főispán indítványára a közgyűlés elhatározta, hogy átiratában üdvözli vitéz nagybányai Horthy • Miklós kormányzó I őfőméltóságát, Teleki Pál gróf miniszter- elnököt és Keresztes-Fischer Ferenc belügyminisztert. A főispán kinevezéséről szóló belügyminiszteri rendelet ismerteországgyűlési képviselők, Szüllő Géza felsőházi tag, Csulen Kolos ferencrendi házfőnök, Prenner Béla dr. esperes-plébános, Kovács Sándor dr. ev. püspök, Szathmáry István, Nyitra vármegye utolsó magyar főjegyzője, valamint a papság nagy számban, az állami és községi hatóságok képviselői, a törvényhatósági bizottság tagjai és számos érdeklődő a megye minden részéből. Reggel 9 órakor ünnepélyes istentisztelet volt a különböző keresztény felekezetek templomaiban. Ezután a Levente-Otthonban gyülekeztek a hivatalos kiküldöttek, a különböző képviseletek és az érdeklődők. tése után Gregorovits Lipót szentszéki tanácsos, jókai plébános emelkedett szólásra és meleg szeretettel üdvözölte Jaross Vilmos főispánt s kérte, hogy az újonnan alakult megye lakosságának ügyét a keresztény erkölcs, a nemzeti gondolat és a szociális gondoskodás jegyében szolgálja s így vigye előre a magyar haza üdvét. Jaross Vilmos főispán megköszönte az üdvözlést s hatalmas beszédet mondott. Végigment beszédében főbb vonásokban a magyar nemzet történetén, amely bőséges példát mutat a szenvedések és megpróbáltatások különböző formáira, azonban a magyarság mindezekből megacélozva került ki. Ugyanígy volt ez a húszéves elnyomás alatt is, mert a magyarság kitartott minden . szenvedés ellenére s most mintha mi sem történt volna, bó'séges tanulsággal, újult erővel fog hozzá a visszakerült magyarság az országépítés nagy munkájához. A bécsi döntés csak egy kezdet volt, csak megindítója a Kárpátmedence rendezésének, — mondotta a főispán — mert a a népért Majthényi József báró dr. alispán megköszönte az üdvözléseket, a bizalmat és ismertette programját. Beszédében kifejtette a magyar építőmunka hármas pillérét: a keresztény, nemzeti és szociális gondolkozást. A felvidéki szellem népi gondolatát ismertette, amely elválaszthatatlanul köti össze a felvidéki magyarság minden egyes vezető tagját a néppel, mert húsz évig együtt szenvedett, most is együtt akar örülve dolgozni szabadon a népért. A szentistváni gondolat összetartó erejét kívánja szolgálni és éppen ezért a megye idegenajkú lakosságát is kéri, hogy hű fiai legyenek a magyar hazának, ahogy ezer évig azok voltak. A történelem a magyarság mellett tett tanúságot, a megpróbáltatások ideje elmúlt, a magyar út felfelé vezet és mindenkinek be kell kapcsolódnia az országépítés nagy munkájába. Szólott az anyaországból jött vezető és beosztott állásokba levő tisztikarhoz is, kérve tőlük a felvidéki szellem megértéTELEFONSZÁM: 144-400 n Újult erővel az országépítő munkához
