Felvidéki Magyar Hirlap, 1939. június (2. évfolyam, 123-146. szám)
1939-06-08 / 129. szám
1939 JÚNIUS 8, CSÜTÖRTÖK tewidEKi • i^GÍ&R-HIWAB R EVŐ LVER GOLyO, mely nem az álc3o?at> hanem a? angol nép szivébe talált... Rajongó szeretettel veszik körül a liűvös angolok Marinát, az álomkercegnőt, aki a királyné mellett legléltetteMs hölgye a szigetországnak Még jól emlékszik mindenki arra a kitörő örömujjongásra, amellyel a hidegnek és merevnek mondott angol nép fogadta — öt-hat évvel ezelőtt — Marina királyi hercegnőt, a szigetország földjére érkező boldog, mosolygó, ragyogószép menyasszonyt. Egész London lázban égett. Ezrek tolongtak a Victoria-pályaudvar előtt, a tereken, a Buckingham-palóta előtt, hogy láthassák a kent! herceg választottját. Ennél nagyobb öröm-hullám és lelkesedés csak akkor öntötte el a brit fővárost, amikor a remek megjelenésű fiatal pár izgalomtól pirosán, boldogan mosolyogva végighajtatott az esküvő' után London utcáin s vidéki birtokára utazott. Lehet, hogy ebben a nagy örömujjongásban volt egy csepp tüntetés, meg egy kis rosszalás is — az akkori windsori herceggel szemben, aki még vigan élte világát s egyáltalán nem gondolt arra, hogy hímen rózsaláncával övezze homlokát. Aztán ki tudja: talán az angol nép reménykedett is, hátha . . . hátha egyszer Marina hercegnő lesz férje oldalán Nagybritánia első asszonya. Hiszen már akkor járta a szóbeszéd, hogy Edward nem is akar király lenni s lehetséges, hogy György öccse helyett a kent! hercegre hagyja a trónt. A dalmáciai szép napoktól — a londoni esk uvoig Volt-e alapja ennek a reménykedésnek, vagy sem, most nem tartozik ide: bizonyos azonban, hogy a brit nép túláradó ragaszkodással fogadta azt a hír, hogy a kenti herceg, —- Edward herceg mellett az angol nép másik kedvenc hercege — valahol messze, tán a világ végén, de mindenesetre Indián innen, a Balkán-félszigeten tündérszép, finom hercegnőt talált, azon nyomban belészeretett s —- hipp-hopp, mint a mesében szokták — mindjárt meg is kérte a kezét. A tündérszép hercegkisasszony persze igent mondott. V. György király még élt ekkor s Anglia békén ringatódzott a világuralom rózsaszínű hullámain. Még senki sem sejtette, mit hoz pár év múlva a jövő. A londoni lapok tudósítói váltott repülőgépeken rohantak le Jugoszláviába és Dalmáciába, mert a hercegi ara ott töltötte ideje nagyrészét hercegi rokonainál, a jugoszláv kormányzóhercegéknél. Itt ismerkedett össze vőlegényével, aki „véletlenül“ erre tévedt yachtján s kikötött a vakítóan kék dalmát tenger partján. Marina szülei az év nagy részét Párizsban töltötték. Atyja György görög herceg, száműzetése óta a nyugati metropolisokban élt s csak leánya férjhezmeneteie után költözött végleg Londonba, hogy közel legyen feleségével az ifjú párhoz. Idősebbik leányát, Olga hercegnőt Pál jugoszláv királyi herceg vette nőül, aki bátyja halála után Jugoszlávia kormányzóhercege lett. Marina szívesen és sokat időzött a jugoszláv királyi udvarban, a kormányzóhercegéknél, különösen a nyarat töltötte mindig náluk a jugoszláviai Brodban, Pál herceg nyári kastélyában. Az angol lapok A Kormányzó Űr Őfőméltósága mélynyomást* arcképe 63x95 cm. méretben P 1.40 + portókSISségért, valamint a legújabban megjelent Csak ez a jtcresiiBah 1 i ml weiérfflnh Ez a ml hazánk feliratú fenti nagyságú, de háromszin nyomású képek P150 + portóköltségért megrendelhetők: ST&91UN SAJTÖU&LLI1LST RT-nái Budapest, VI., Rózsa-utca 111. sz. először diszkréten nem vettek tudomást a kenti herceg sűrű dalmáciai feltűnéseiről, de azután, amikor már nem lehetett tovább titkolni s az angol királyi udvarnak sem volt kifogása a dolog ellen, először csak eldugott sorokban, aztán mind nyíltabban hozták a kenti herceg balkáni látogatásait, majd párizsi tartózkodásának híreit, jöttek a képek a választékosán előkelő, finom angol képeslapokon s egy nap hivatalosan is közölték a jegyességet. Az angol nép felujjongott. Már amugyis kezdte elveszteni kedvét amiatt, hogy egyik kedvence sem akarja behajtani fehét a házasság Igájába. Végre most, annyi csalódás után — a kenti herceg nősül. Az angol világbirodalomban ezekben a napokban csak Marina képe forgott közkézen, apróra megbírálták alakját, mosolyát, azt is, illik-e a herceghez, fogadásokat kötöttek, hogy boldog lesz-e a házasság. Persze, a vélemények mind nagyon jók voltak s mindenki boldog Izgalommal számlálta az esküvőig nehezen pergő napokat... A londoni társaság dédelgetett kedvence Még a divat is ezekben a hetekben Marina körül forgott s Párizsban csakúgy, mint Londonban elálló lélekzettel azt figyelték a divatklrályok, hogy milyen ruhát csináltat a hercegnő s milyen színeket favorizál. Azután elérkezett az esküvő napja is. Királyokat megszégyenítő fogadtatás zajlott le az angol fővárosban s valahogy az egész londoni lakosság egy családnak érezte magát, amikor könnyesen, végeérhetetlen kendő- lobogtatások közepette búcsúzott a nászút- jára kocsizó ifjú pártól. A rajongás persze akkor sem hagyott alább, amikor Marina finom asszony! mosolyával az ajkán, boldogsággal a szemében visszatért hercegi férjével Londonba s megkezdte a királyi hercegi családok hagyományos életét: télen és tavasszal London, majd a vidéki élet örömei, utazások a kontinensen, őszre újból London s a hagyományos re f > zentálás a kiállításokon, csecsemő védő összejöveteleken, elaggott nők menhelyén vagy a jótékony bazárokon. A hercegnéről közben remek felvételek jelentek meg a világsajtóban, amint kilép a Belgrave Square-i palotája kapuján, megnyit egy kiállítást vagy az elhagyott gyermekek közt karácsonyi ajándékokat oszt ki. Gondtalanul és vidáman élvezte az életet férje oldalán, sokat utaztak, sportoltak. Becézte, dédelgette mindenki, egyként kedvence volt Mary anyakirálynénak és a londoni szegénynegyedek elesettjeinek. Tőle kértek tanácsot sógornői, ő volt a divatszakértő és a legtitoktartóbb rokon. Közben megszületett első gyermeke, majd másfél év elteltével n máeo,mi. A fin tál anya most még többször jelent meg a képeslapok hasájain s gyermekeivel együtt újból bevonult az angol polgár szíve leg- belsejébe. A hercegné népszerűsége és a gondkamerült Anglia S ebbe a hagyományosan boldog, szép es derűs életbe csattant bele az a revolvergolyó, amit Marina felé irányított egy feltehetően elmeháborodott ausztráliai angol. A hercegné ismét ujságszenzáció lett, de most nem társasági elfoglaltságainak vagy életének apróbb részleteit, hanem a nyomozati adatokat ismerteti az angol sajtó. Különösebb jelentőséget persze senki sem tulajdonít a merényletnek Angliában, mert az a vélemény, hogy vagy egy elmeháborodott tette, vagy pedig egy munkanélküli ostoba > tüntetése volt, az utóbbiakból Londonban ép elég történik az újabb Időkben. Marina hercegné, akiért ezideig a lecsillapult népszeretet csendben és halkan rajongott tovább, most Ismét o tömegimádat kellős közepébe került s az angolok megha- tottan mondják magukban: Mégis csak ö a mi legféltettebb hölgyünk — Erzsébet királyné mellett! Nem volna csodálatos, ha újból tüntetések játszódnának le a Belgrave Square-1 palota előtt, hogy kinyilvánítsák ragaszkodásukat és tiltakozzanak a merénylet ellen, vagy a kerületi biróság előtt, hogy a merénylőnek elvegyék a kedvét a további kilengésektől. A mai Anglia azonban már gyökeresen más, mint a négy-öt évvel ezelőtti: tele van gondokkal, világpolitikai problémák gyötrik. Ahelyett, hogy régi jó szokás szerint az uralkodócsalád ügyeivel, a királyi hercegek és hercegnék társadalmi szerepléseivel és bújával-bajával foglalkoznék, Moszkvával és a bolsevistákkal kell vitatkoznia kölcsönös segélynyújtásról és a balti államoknak adandó biztosítékokról! Csiszár Béla A kormányzó kihallgatáson fogadta az olasz munkások vezetőit Szerdán délelőtt a Dopolavoro Budapesten tartózkodó 450 munkása ünnepélyes keretek között megkoszorúzta a Hősök Emlékkövét. Reggel féltlzkor a Hitler- téren gyülekeztek a Nemzeti Munkaközpont magyarruhás, árvalányhajas díszszázadai, majd zeneszóval, zászlók alatt vonultak a Hősök-terére. Az impozáns látványt nyújtó menet élén vitéz Marton Bála országgyűlési képviselő, a Nemzeti Munkaközpont országos elnöke és Corrado Pucetti, a Dopolavoro vezér- igazgatója haladt. A Hösök-terén az olasz vendégek letették koszorúikat az emlékkőre, majd az összegyűlt nagyszámú lelkes közönség ünneplése közepette felemelt karral, sorban elvonultak előtte. Az olasz vendégek délelőtt autócarokon megtekintették a királyi várat és a város nevezetességeit, majd fél tizenkettőkor nagybányai vitéz Horthy Miklós kormányzó kihallgatáson fogadta az olasz csoport vezetőit, akik vitéz Marton Béla országos elnök kíséretében jelentek meg a kormányzói kihallgatáson. A kormányzó fogadta Corrado Pucettit, a Dopolavoro vezérigazgatóját, Armando Fr as chef tit, a Dopolavoro utazási osztályának igazgatóját és Alberto Fregolesit, a Dopolavoro velencei tartományi felügyelőjét. A kormányzói kihallgatáson megjelent Vinci gróf olasz követ is. A déli órákban az olasz vendégek vezetőit Teleki Pál gróf miniszterelnök fogadta kihallgatásom. Délután a Nemzeti Munkaközpont sétahajó kirándulást rendezett a Dunán, amelyen résztvettek az olasz csoport tagjai is. Kisiklott a roma-varsói gyovs: Itat halott, harminc sebesüli Varsó, június 7. A Róma—Becs— Prága—Varsó között közlekedő gyorsvonat délben egynegyedegy órakor, 10 km.- rel Varsó előtt, a Pruszkow-pályaudvar közelében kisiklott. Ulryck közlekedésügyi miniszter és Piasecki helyettes miniszter a szerencsétlenség színhelyére érkezett, ahol személyesen irányítja a vizsgálatot. A szerencsétlenség halálos áldozatainak száma hatra emelkedett. A súlyos sebesültek száma 30. A szerencsétlenség a váltóátállítás pillanatában történt, amikor a vonat 80 kilométeres sebességgel robogott. ■« Magyarnóta-olimpiász és magyarnóta-pályázat a Szlovákiai Magyar Házak kerti ünnepén A Nemzeti Kultúregyesület védnöksége alatt augusztus 19-én a Szlovákiai Magyar Házak javára nagyszabású garden partit rendeznek az Állatkertben. A rendezőbizottság a garden parti keretében ma- gyamóta-olimpiászt rendez, amelyen a magyar nótának legjobb énekesei lépnek fel. A rendezőbizottság ezzel kapcsolatosan pályázatot hirdet magyar nótákra. A pályázaton csak eredeti, még elő nem adott művek vehetnek részt. A nótaszövegnek lehetőleg a Felvidék visszacsatolásával kell kapcsolatban lennie. A pályázat titkos és ezért a szerzők neve és pontos lakcíme külön jeligével ellátott borítékban küldendő be. Égy szerző több művel is pályázhat. A pályázati határidő 1939 augusztus 1-e. A pályanyert művek a Szlovákiai Magyar Házak Mozgalmi Irodája tulajdonába mennek át. I. dij 300 pengő, II. díj 200 P, ni. díj 100 P, IV. dij 50 P. A pályázati eredményeket a E,Qrd°*l IfOrpfóV»r»r» l-í A bírálóbizottság tagjai ismert szövegírók, zeneszerzők és műbírálók lesznek. A nem díjazott művek közül a négy legjobb magyar nóta dicséretben részesül. A pályázatra szánt magyar nóták a rendezőbizottság címére: Budapest, VEI., Mária Terézia-tér 8. sz. küldendők be. A Szlovákiai Magyar Házakért Az igazságügyminisztérium fogalmazási, számvevőségi és segédhivatali tisztviselői, kezelői és díjnokai, valamint altisztjei 439.70 pengőt gyűjtöttek össze a Szlovákiai Magyar Házak céljaira. Az Alföldi Cukorgyár r.-t. igazgatósága értesítette Esterházy János grófot, a Szlovákiai Magyar Párt vezérét, hogy átérezve a létesítendő magyar házakra váró számos feladat létfontosságát, 2000 pengős adománnyal járult hozzá a mozgalom cél-A
