Felvidéki Magyar Hirlap, 1939. június (2. évfolyam, 123-146. szám)
1939-06-08 / 129. szám
6 ■TELVIDEta 1939 JÚNIUS 8, CSÜTÖRTÖK ” A szlovákiai magyarok fogadalmi zarándoklata Egyetlen hívó szóra: katolikus és protestáns magyarok jelentkeztek A szlovákiai magyarság előtt az elmúlt vasárnap, június 4-ének dátuma örökké emlékezetes marad. Ezen a napon rendezte az Egységes Párt a szokásos évi fogadalmi zarándoklatát Máriavölgybe. Ez a zarándoklat mégis túlnő az eddigi zarándoklatok jelentőségén. Eddig is odaadó vallásossággal, el nem apadó reménnyel mentek katolikus magyarjaink a máriavölgyi csodatevő kegyhelyre. De olyan tömegben, olyan megindult mély vallásosságban, mint most; nem vonultak még magyarok a csodatevő Szűz szobra elé. Akaratlanul is az őskeresztények példája világít szemeink elé, amikor a legnagyobb volt az üldöztetés, legnehezebb az élet, akkor lángolt a legmagasabban és a legtisztábban a hit és a testvéri szeretet lángja. A nehézsorsú szlovákiai magyarok is előjöttek a magábavonultság magyar katakombáiból, ahová a megpróbáltatás nehéz órábain húzódtak vissza. A szlovákiai magyarnak lelki felemelkedést, vallásos tisztultságot és a magyar testvériség újabb megerősödését jelentette ez az ünnep. Ligetfaluból is elindultak ' 'A kora reggeli órákban gyülekeztek a zarándokok a régi vármegyeház előtti téren, a Szentháromság és a Kapucinustemplom között. Nyitra, Nagyszombat és a távolabbi magyar falvak és szórványok magyar zarándokjai már szombaton érkeztek meg. Számuk nem volt nagy: a távolság és az út anyagi kérdése, a szokatlan és nehéz testi fáradalom már előre is eldöntötte, ki jöhet, ki nem. Ahogyan csökkent a távolság és nőtt a részvétel lehetősége időben és anyagiakban, úgy nőtt a zarándoklók száma is. A német oldalon lévő Ligetfaluból és a környező telepekről olyan tömegek indultak a zarándoklatra, hogy a Duna-hidat egészen belepték. Sajnos, útlevélnehézségek miatt csak nagyon kevesen tudtak át is jutni a túlsó partra. Már hatezerre nőtt a két templom előtt a tömeg, amikor negyed hatkor megindultak. Négyes sorokban, példás rendben, a magyar cserkészek és az Egységes Párt fehér-zöld karszalagos rendezőinek vezetése mellett. Még e menet előtt megindultak a kocsik, autók százai, zsúfolt autóbuszok és szünet nélkül ontották a tömeget Máriavölgy felé. Gyönyörű, szép napos idő volt. Egyházi zászlók alatt, Mária énekeket zengve vonultak az országúton a zarándokok. Megkapó volt szemlélni a példás igyekezetei, az önként vállalt belső fegyelmet, amivel a rendet tartotta a mozgó tömeg. Láttunk már katonás fegyelmet polgári tömegnél is, ahol a szervezettség, a begyakorolt mozdulatok mechanizmusa, az engedelmesség és a parancs irányítja a tömeget. Ez a fegyelem egészen más volt. Ez a szeretet és az igyekvés belső fegyelme volt. Közel négy órai gyaloglás után érkeztek meg a kegyhelyre. Itt rövid pihenő után a Mária barlang előtt, a szabadban kezdetét vette a szent mise. A zarándokok a hegyoldalon helyezkedtek el. Lent a tábori oltár, a magasban köröskörül a hegyoldalon a magyar hívek ájtatos arca, olyan látvány volt, mintha valamelyik komoly Breughel-kép elevenedett volna meg. A miseáldozat után Hladik Ágoston, a zarándoklat vezetője szentbeszédet tartott. Méltatta a zarándoklat jelentőségét, Máriáról beszélt, akinek nyomán csodák történnek, visszaidézte a máriavölgyi klastromot egykor lakó magyar Pálosokat. Ezután a menet sorra járta a kegyhely kálváriájának stációit. Már a délutáni nap tüze ontotta a meleget, amikor a tömeg újra rendbe állt és vonulni kezdett. Megindultak a templomi zászlók és a régi magyar Mária dallamok búcsúztak a szent völgytől. Kora este lett, mikorra a Mély-úti kápolnához közeledni kezdtek. Ezalatt újabb magyar tömegek gyűltek a pozsonyi Kálvária-hegyen. Azok a magyarok, akik nem mehettek el a zarándoklatra, eljöttek fogadni az érkezőket. Percről-percre nőtt ez a tömeg. Amikor a messziről jött zarándokok csapata megérkezett, már besötétedett az égbolt. A két tömeg rendben eggyé olvadt és új rendben, imponálóan hatalmas tömegben, közel 15.000, megindultak a város felé. Még a protestáns magyarok is ... Elől a menetet vezető kereszt után magyarruhás kislányok csoportja indul. Utánuk az egész pozsonyi katolikus magyarság. Középiskolás ifjúság, egyetemi hallgatók, társadalmi és vallásos egyesületek, iparosok, kereskedők, intellektuellek és munkások, jól öltözöttek és rongyos kültelki magyar proletárok. Urak és szegények, nagyságos asszonyok és kérgestenyerű szolgálólányok, megindult az egész kisebbségi magyar * társadalom. Ha valaki csak egy percig is látta ezt a menetet, soha az életben nem fog tudni szabadulni a tagozatlanul eggyé forrt magyar közösség fölemelő érzésétől. Annak holtáig kell éreznie a testvériség, a szeretet és az erő belső tüzét. Olyan nagy volt ez az egymást vonzás ereje, a szenvedésben és hitben egymásra talált magyar demokrácia, hogy sokan még a protestáns magyarok közül is eljöttek, hogy résztvegyenek ezen az ünnepen és együtt vonultak a kereszt mögött a Mária énekek árjában a katolikus testvéreikkel. A menet közepén kapucinus atyák kíséretében infulával a fején haladt Je- szenák Gábor báró, a pozsonyi káptalan szeniorja, címzetes prépost. A papság után, a menet közepén az Egyesült Magyar Párt vezetősége következett. Az élükön Esterházy János, a pártvezér. Kezében egy szál viaszgyertya, piros és fehér rózsákkal övezve. A gyertya lobogó fénye elmosta a virágok kontúrjait. Egymásba folyó, vizió- szerű foltokat formált a gyertyafény. Csak a színek, a rózsák pirosa és fehére s a levelek zöldje világított. Lassú léptekkel, mint valami felmutatott szentség haladt e három szín. Minden résztvevő kezében gyertya világolt. Nyugtalan, lobogó fénnyel hintette be az arcokat. S a mélyreezántott arcokon bizodalom és megnyugvás tükröződött vissza. A hatalmas menet lassú méltósággal ereszkedett le a mélyúti kápolna magaslatáról a város felé. A menet eleje már végigkígyózott a Stefánik-utcán, a Grassalkovich-palota előtt, amikor a vége alig hagyta el még a kápolna alatti utat. Amerre vonultak, az út két oldalán a menetben részt nem vevő magyarok álltak sorfalat. Anyák kisgyermekkel, protestánsok, öregek. Kalaplevéve, sokhelyütt gyertyával a kezükben, áhitatos csendben fogadták az érkezőket. Egyetlen hívó szóra... Amikor a menet a hegyi kápolna, a Szentháromság és a Kapucinus-templom harangjainak szava mellett a kiindulási helyre ért a Vármegyeház-térre, csendben feloszlott. Csak egy kis része fért be a Kapucinus-templomba, ahol rövid ájta- tosság keretében adtak hálát az Urnák mindazokért, amit a zarándoklat jelentett. A zarándoklat nagy sikere és lelki élményekben való gazdagsága a pozsonyi magyarság belső fegyelmének, kitartásának és egyszersmint az erejének is fényes tanujele volt. Amikor a magyarság egyetlen hivatalos napilapja szünetel, amikor a Szemkék, mint egyetlen átfogó tömegszervezet a Párt mellett hallgatnak, amikor semmiféle propaganda-eszköz nem áll a magyarság vezetőinek a rendelkezésére, akkor, egyetlen hívó szóra egységben, fegyelemben és hitben erősen kivonul az egész magyarság. Nagy jelentőségű ez a tett, amelyet még csak fokoz az a körülmény, hogy az utolsó pillanatig a betiltás veszélye fenyegette a zarándoklatot. A zarándoklatot nagy figyelemmel, de teljes tapintattal kísérte a hatóság. A pozsonyi magyarság mindig végvári magyarság volt. A kultúra ütközőpontján őrzi a magyarság legszentebb értékeit: nyelvét, kultúráját és hitét, Jó könyveket Olvassa el figyelemmel, az alanti könyvjegyzéket és még ma rendeljen belőlük, hogy ki tudjuk szolgálni Régi ár Űj ár Bállá Antal: A legújabb kor világtörténete. Alig lehet aktuálisabb könyvet írni ennél a szuggesztiv erejű, világtörténetnél, Félbörkötésben . 20.— 8.— Bállá Antal: A leSújabb kor . gazdaságtörténete. A nagyjelentőségű könyv második bővített kiadása a mai időkben elsőrendű jelentőségű. Félbőrkötésben .....................10.— 6.— Buday—Ortutay: Székely nép- balladák. A kiváló fametsző- müvész legszebb alkotásai díszítik ezt a könyvet. Félbőrkötésben Kispéter Miklós: A győzelmes film. A film művészetének világát tárja föl ez a könyv. Vászonkötésben . . , , , j , Deér József: Pogány magyarság — keresztény magyarság. Kötve ......... Leiden frost Gyula: A kék Adria. Remek humorral meséli el a könyv szerzője tengerkutatásának emlékeit kötve . . . Halasy-Nagy József: a filozófia kis tükXe. Pompás áttekintés a filozófia alapvető kérdéseiről Kötve ,,,.*11,1 6.“ 3.— 10.— 8.— S' ■ *ri. , 5‘ 4 ‘tf'tá 4.80 *3 8.— 5.— Régi Rados Jenő: Magyar Oltárok A kettős szentév legkímagas-V. lóbb alkotása. Félbörkötésben ,28. Réfiey Tivadar; A Nemzeti Szín- ^ * ház története. A nemzet nagy v kultúrintézetének története, ii Rengeteg képpel. Kötve . ,. 8.Szekfil Gyula: Három nemzedék és ami utána következik. E nagyjelentőségű könyvnek ez már az ötödik kiadása. Minden magyar embernek ismernie kell. Kötve . ■. , , . t % 8. Trócsányi Zoltán: Kirándulás a magyar múltba. Ezt a szellemes, finom könyvet, mely a magyar múlt örömeit és szomorúságait meséli el, egykorú metszetek díszítik. Félbőr- kötésben .. ." . '. . «*». 8 Ybl Ervin: Mesterek és mester- * *■ müvek. Á kiváló izlésü műtörténész ■ tanulmányait gyűjti egybe ez a nemes szépségű könyv. Kötve .............................IS, Arpddházi Boldog Margit Legendája. Ráskay Lea másolatában fennmaradt csodálatos szépségű legenda modem átírásban Kartonba kötve . . 8.— árfej ár* . ___ m •‘M-H 6.4 *4 *.«íí! ’Aujeszky A.: Általános bökte- 'í Régi ár üj ár 1.— L S0 I riológia. 248 lap, 86 képpel Császár E.: A röntgensugárzás és gyakorlati alkalmazása. 504 lap, 359 képpel. Kötve . . . 10.— Dudichné—Koch S.: A drágakövek, különös tekintettel a mesterséges drágakövekre. 468 lap Kötve .............................................10.— Göldi Á. E.—Gorka A rovarok szerepe a betegségek előidézésében és terjesztésében. 280 lap, 286 képpel. Kötve 2.—■ uSankó B.: A hal és a halgazdaság. 252 lap..................................... I.40 ]Hollós L:: Magyarország földalatti gombái, szarvasgombaféléi. 250 lap.......................................I.40 1.— Magyar birodalom állatvilágának katalógusa. Hat részben, három kötetben. 853 lap. . . 3.50 S.50 Moesz G.: A házigomba és épületek elgombásodása. 209 lap, 39 kép. 2.— 7.— 4 7.— 1.50 1.— 1.Régi ár Otthon és gazdasága. Tanácsadó a családi ház építésének kert- és állatgazdaságának kérdéseiben. 800 lap, 192 rajz- ^ üj ál) zal. Kötve bt Punnet R. C.: Az átöröklés. 278 lap, 8 színes táblával és 53 áb- , rával. Kötve.............................. S.80 t 11 Rapaks R.: A magyarság virágai. A virágkultusz története. 423* lap, 4 miimelléklet, 14 színes ábra és 125 szövegkép. ... ,. Kötve ......... 7.— g 5.—*^ Szathmdry L.: Magyar alkémis- tttk. 425 lap, 115 rajzzal és 1 _.,4. Színes táblával. Kötve ... 5.—3.—* Természettudományi lexikon 785 * lap. Kötve ...................................... 6.— ^ 4-—f rZboray E.: Tizenöt év Jáva szigetén. 316 lap, 96 mümellékle- ten. 106, legnagyobbrészt eredeti képpel. Kötve . .... 11.— A.7— ! Régi ár Uj.ár B&rczy Géza: ó-francia hang- és I alaktan. A francia nyelv történetének legérdekesebb fejezete. Fűzve.............................6.20 —.80 Cholnoky Jenő: Magyarorsaág 1 földrajza. A nagy tudós legszebb könyve. Kötve . . . 10.— 2.50 Csengery János: Horrieros lliasa. 1 Prózai fordításban. Kötve . . 8.—i Fűzve ......... 6r-f Néhány István: Btvetsetés a társadalom lélektanába. A kiváló filozófus liagyjelentő- ' ségű könyve. Füzde .... 2}— Gombocz Zoltán.- a magyar tör- téneti nyelvtan vázlata. A világhírű tudós legjelentősebb könyve. Kötve $.50 —.50 Gaál István: A föld ltörténete. 1 [ Kötve . .... 1... , !1.50 3.20 1.50 .80 Halasy-Nagy József: A pszicho- j lógta főkérdései. Nagyszerű f 80 áttekintés a seiről 1.20 lélektan kérdé. . . A. . y * Halasy-Nagy József: A\z étik* alapvonalai. Remek összefoglalása az etika problémáinak 8.— -'—.80 Irk Albert: a nemzetek szövetsége. Az érdekes könyv n. kiadása ........................................2.— —.80 Irk Albert: Bevezetés az új nemzetközi jogba. Régi hiányt pótol ez a nagyjelentőségű könyv . . ............................10.— f 2.50 Jakubovich—Pais: ómagyar olvasókönyv. A legrégibb nyelvemlékek gyűjteménye és magyarázata ....... g s.— • ■8'—...'.„a .. Régi ár . ÜJ áf Lassovszky Károly: ’A Mars bolygó. 17 kép illusztrálja ezt a felette érdekes könyvet . Magyary Zoltán; á. magyar tudományos nagyüzem megszervezése. Magyary professzor volt a megszervezés vezetője, könyve szinte emlékirat ér- dekességü ....... Pauler Akos; Bevezetés a filozófiába. A világhírű filozófus _ _ alapvető munkája ...................6-40 - 4-— Prints Gyula; Magyarország földrajza. A magyar földrajzi irodalom egyik legértékesebb alkotása ..................................1.50 Prinz Gyula: Útmutató a földrajzhoz .............................I Prinz Gyula: Európa városai .• Rhorer László: Atomok, molekulák, kristályok. A természettudomány legértékesebb kérdései ........................................1.50 telegdi Roth Károly: Magyar, ország geológiája. Prinz Magyarország földrajzának kiegészítő része ........................ Soós Lajos—Dudich Endre— Hankó Béla: Rendszeres állattan. m. Véglények .... I.50 —.50 in. Gyűrűs férgek .... 1.50 —J50 III. ízeltlábúak.....................1.50 —.50 IV. Gerincesek, halak . . . 1.50 —.80 Várkonyi Hildebrand: A pszl- ; > * chológia alapvetése .... 2.50 —.80 Vadász Elemér: A geológus munkája. I—II. Bevezetés a földtani megfigyelésbe, képekkel . 6.— 1.60 2.50 - —.80 —.60- ,N?é' —.50 —.80 1.50 —60 —.60 8.— ' 2.-4 Megrendeléseket utánvéttel, vagy az összeg előzetes beutalása ellenében forduló postával intézünk el. Ha ajánlott küldést kíván, 50 fillér beutalását is kérjük. _Az utánvételes küldés drágítja a könyvet. Pfeifer Ferdinand könyvkereskedés Budapest, ÍV., Kossuth Lajos-u. 5. Tel.: 18-57-30.18-74-00
