Felvidéki Magyar Hirlap, 1939. június (2. évfolyam, 123-146. szám)

1939-06-28 / 145. szám

2 teedidéKi 39. Prokopecz József, 20. Salkovszky Jenó', 21. Szent-Ivány József, 22. Szi- :íassy Béla, 23. Tost László, 24. Tur- chányi Imre, 25. Virágh Béla, 26. B. Vozáry Aladár, //. ' 1. Bapce György, 2. Boksa János, 3. Bródy András, 4. Csuha Sándor, 5. Hajovics Péter, 6. Habka Péter, 7. Hokky Kár/oly, 8. Homicskó Vladi­mir, 9. Spak Iván, 10. Zsegory Ödön a magyar országgyűlés által képviselőházi tagokul a képviselőházba meghívassanak. Kérem ennek az indítványomnak a Ház legközelebbi ülésére való kitűzését. Budapest, 1939 június 27. .*• ^ Gróf Teleld Pál. A házadómentességi vita Bobory György alelnök tíz órakor nyi­totta meg az ülést. Vály Lajos előadó beterjesztette az áru- részletügyletről szóló javaslat bizottsági jelentését, majd folytatták a tisztviselői és munkásházak adómentességéről szóló tör- véfiyjavaslat vitáját. Közi-Horváth József szerencsétlen dolog­nak tartaná, ha éket akarnának verni a főváros és a vidék közé. Mind Budapesten, mind a vidéken gondoskodni kell, hogy a családok egészséges lakásokhoz jussanak. Felhívja a pénzügyminiszter figyelmét a FAFSz-kölcsönök törlesztése körül a kis­emberekre háruló nehézségekre. Az egész­séges lakáskérdés fajvédelmi probléma. Az adókedvezményt a vidékre is ki kellene terjeszteni, A javaslatot örömmel elfo­gadja. (Helyeslés és taps.) Nyiro Andor szintén elfogadja a javas­latot, mert abban szociális elgondolások és reformok valósulnák még. jogászi szem­pontból több kifogást emel a javaslat egyes rendelkezései ellen, mint vidéki kép­viselő kifogásolja, hogy nem terjesztették ki az adómentességet vidéki viszonylatban is. A törvényjavaslatban családvédelmi intenciók érvényesülnek és ezért örömmel üdvözli a javaslatot. Koródy Tibor nyilas szintén csatlakozik azokhoz, akik a javaslatot örömmel üdvöz- íik. A javaslat kettős célt szolgál, egy­felől a termelés fejlesztését, másfelől olcsó lakáshoz juttatást. Ugyanakkor a költségvetés hiányt szen­ved, legalább is látszólag, mert bizonyos tételek az adómentességgel kiesnek. Szin­tén azt kívánja, hogy a vidékre is terjesz- szék ki a kedvezményt. A vidéki városok is szívesen építenének és jelentkeznének, ha tudtak volna a javaslatról. Azután a nyíregyházi lakásviszonyokkal foglalkozik és a javaslatot elfogadja. Szabó Gyula szintén elfogadja a javas­latot. A végrehajtási utasításban nagyobb mértékben kell alkalmazni a sokgyerme­kes családok szempontjait, mert egész­ségügyi, az erkölcsi nevelés és a honvé­delem szempontja. A negyven esztendő házadómentesség kérdésére hívja fel a pénzügyminiszter figyelmét, mely lehetővé teszi nagylélekszámú családok részére a kétszobás lakás lehetőségét. A javaslatot örömmel elfogadja. (Helyeslés és taps.) A pénzügy minis zier beszéde Reményi-Schneller Lajos pénzügyminisz­ter általános figyelem közepette válaszolt ezután a szónokoknak. Kifejtette, hogy a harmincéves adómentességet azért kon- templálták, mert itt arról van szó, hogy finanszírozási lehetőséget teremtsenek négyezer kislakás megépítésére az OTI- tól felveendő kölcsönből, s amellett meg­felelő kamatozást is biztosítsanak az 077-nak. Éppen ezért nem terjedhet ki a törvény a vidékre is és ezért nem lehet negyven évre felemelni a házadómentes­séget. A negyvenéves adómentesség vi­déki városok anyagi szempontjából is ne­hézségekbe ütközne. A helyes megoldást minden egyes esetben meg kell vizs­gálni és a legnagyobb örömmel hoz a Ház elé egy egyszakaszos törvényjavaslatot, amely a vidékre is kiterjeszti a ház­adómentességet. Ismerteti a külföldi helyzetet a házadó szempontjából és szólott az építőipar hely­zetéről és azt hangoztatta, hogy a harr mine évig terjedő házadómentesség egy­általán nem akadályozza az építkezési tevékenyeget. Külföldön is csak 25 év a maximum. Ami a sokgyermekes családok problémáját illeti, bejelentette a minisz­ter, hogy az adózási intézkedésekkel is ennek a kérdésnek megoldását elő fogják segíteni. A Ház ezután általánosságban elfogadta a javaslatot, majd a részletes vitában Koródy Tibor terjesztett elő indítványt, a Ház pedig eredeti szövegében fogadta el a törvényjavaslatot. A magyar-japán barátsági és szellemi együttműködés Ezután áttértek a magyar-japán barát­sági és szellemi együttműködési egyez­mény becikkelyezéséről szóló törvényja­vaslat tárgyalására. Tors Tibor előadó ismertette a törvény­javaslatot és megállapította, hogy a ja­vaslat egyenes következménye az évek óta folytatott kultúrpolitikának, amely azt a célt tűzte ki, hogy a velünk barát­ságos és rokonszenves kapcsolatban élő államokkal kulturális viszonyba lépjünk. Ismertette Hómait Bálint kultuszminisz­ternek ilyen irányú politikáját, rámuta­tott az eddig kötött egyezmények nagy- jelentőségű kihatásaira és eredményeire. Módunk nyílott az eddigi egyezmények kapcsán a magyar kulturális fölényt a külföldön dokumentálni, de gyakorlati eredményük megmutatko­zott a diákcsere mozgalmakban és tanszé­kek felállításában, könyvtári és tudomá­nyos munkálkodásban is. Ezután a ma­gyar-japán kulturális kapcsolatoknak ed­digi tapasztalatairól számolt be és a ro­konnépnek velünk szemben érzett szim­pátiájáról. Felsorolta azokat a madyar in­tézményeket, amelyek a magyar-japán kapcsolatok kiépítésével eddig is foglal­koztak és végül elfogadásra ajánlotta a javaslatot. (Élénk helyeslés.) A felvidéki és kárpátaljai képviselők behívásáról szóló indítvány Teleki Pál gróf miniszterelnök a vita megszakításával benyújtotta a felvidéki és kárpátaljai képviselők behívásáról szóló indítványát, kérte annak a legközelebbi napirendre való kitűzését. A Ház ilyen értelemben határozott. Hubay Kálmán szólott hozzá ezután a magyar-japán kulturális egyezményhez. Utalt „a nevétől is megfosztott és szinte Sóval behintett lovasberényi kerületben” elmondott beszámolójára, ahol sürgette a Népszövetségből való kilépésünket és az antikomitern paktumhoz való csatlako­zásunkat. Ezt január hónapban sürgette és ezért őt kótyagosnak nevezték. Ezután a magyar-japán szellemi együttműködés­ről szóló javaslatról szólott, hosszas törté­neti fejtegetésben ismertette a magyar­japán barátságnak szellemi, világnézeti és külpolitikai, valamint faji alapon nyugvó szükségességét. A mostani angol-japán konfliktusról is szólott. Véleménye szerint mi ezekben a konfliktusokban nem jelent­hetünk be érdektelenséget. Csáky István gróf külügyminiszter: Nem is tesszük. Hubay Kálmán ezután külpolitikai fej­tegetésekbe bocsátkozik, mire az elnök figyelmezteti, hogy szóljon a javaslathoz, a magyar-japán barátsági egyezményhez. Hubay Kálmán végül a javaslatot el­fogadta. A külügyminiszter a rosszindulatú értelmezésről Csáky István gróf külügyminiszter emelkedett ezután szólásra és a következő­ket mondta: Magam részéről egészen rövid megjegyzéssel kivánok hozzászólni a képviselő úr fejtegetéséhez és pedig inkább történelmi szempontból. Mert az a felfogá­som, — és ezt a képviselő úr bizonyára osztani fogja, — hogy az utóbbi évtizedekben a történések indító oka, sorrendje és azok lefolyása néha legalább is tévesen, hogy ne mondjam, rosszindulatúan is értelmez- tetik és így lesz ezután megrögzítve a magyar történelem évkönyveiben is. — A képviselő úr megemlítette, — és be kell vallanom, most hallok erről elő­ször, — hogy januári beszédében m azóta sóval behintett Lovasberényben méltózta- tott kívánni, hogy a magyar kormány tegye meg a szükséges intézkedéseket, hogy a Népszövetségből kilépjen és az anti- kominternnek nevezett egyezményhez csatlakozzék. A történelmi hűség kedvéért le kivánom szegezni, hogy a magyar kormány ezt az elhatáro­zását már decemberben meghozta és kizárólag technikai körülmények okoz­ták, hogy jónak látta májusig várni vele, ezeket voltam bátor előadni. (Helyeslés és taps.) Baross Endre azokról a tapasztalatairól számolt be, melyeket húsz évvel ezelőtt tá­volkeleti hadifogsága idején szerzett, me­lyek a magyar-japán barátság bizonyíté­kául szolgálnak. A kultuszminiszter felszólalása Hóman Bálint kultuszminiszter szólalt fel ezután. Kijelentette, hogy amikor va­lamely nemzettel kulturális egyezményt kötünk, akkor a szorosan vett szellemi kérdések mellett, az etikai kérdésekre is tekintettel vagyunk. Mert a kultúra azál­tal lett hatótényezővé, hogy erkölcsi tar­talma is van. Keressük a kapcsolatokat kulturális és etikai téren azokkal a nem­zetekkel, amelyekhez erkölcsi kötelékek fűznek a közös múlt együttes küzdelmei és alkotásai révén és amelyekkel régi, ősi faji rokonsággal vagyunk összekapcsolva A politikai háttere is megvan az egyezménynek, mert azokkal a nemzetekkel, amelyekkel kulturális egyezményben vagyunk, szük­ségképpen jutunk politikai és gazdasági összeköttetésbe is. — Vallom és hiszem ezt, — mondotta a miniszter, — mert hiszek a történelemben, a nemzet életében is a szellemi tényezők­nek tulajdonítok elsőbbséget. A történelmi materializmussal szemben mindenkor a spiritualizmusnak voltam a hive és a harcosa, hiszem azt, hogy a nemzetek na­gyot alkotni, fejlődni, más nemzetekkel 1939 JÚNIUS 28, SZERDA együttélni csak akkor tudnak, ha a maguk életét a szellem magasabb síkjára helye­zik. (Élénk helyeslés és taps.) A miniszter végül ' & elismeréssel, a köszönet és a meg­becsülés szavával fordult a japán nemzet felé, hogy keresi velünk a szellemi érintkezést és kapcsolatot. Hálával emlékezett meg Micsui Takaharu báró japán nagyiparos­ról, akinek adománya tette lehetővé, hogy minden esztendőben egy magyar tudós me­hetett Japánba s hogy kutatásokat végez­hettünk Japánban is. (Taps.) A Ház ezután a javaslatot úgy általá­nosságban, mint részleteiben elfogadta. Kisebb javaslatok és jelentések Hunyady Ferenc gróf ismertette a kö­veti megbízatásban működő rendkívüli követek és meghatalmazott miniszterek hivatalból való szabályszerű elbánás alá vonhatásáról szóló törvényjavaslatot, melyet a Ház vita nélkül fogadott el. Ez alkalommal Csáky István gróf külügymi­niszter ­megköszönte a Háznak a javaslat iránti bizalmát, amely abban nyilatkozott meg, hogy nem kívánt senki a szólásjogával élni. (He­lyeslés.) Elfogadták vita nélkül a képviselőház elnökének hivatali működéséről szóló gaz­dasági bizottsági jelentést, a háznagy je­lentését az országház leltári állományá­ról, majd a számvizsgáló-bizottság jelen­tését hozzászólás és vita nélkül. János Áron előadó a mentelmi bizott­ság jelentését ismertette Meizler Károly, mentelmi ügyében. A bizottság azt java­solja a Háznak, hogy Meizler Károlyt ä Ház ünnepélyes megkövetésére ítéljék egy közbeszólása miatt. A Ház ehhez hozzájárult. Ezzel a napirendet a Ház letárgyalta és az elnök javaslatára elhatározták, hogy holnap, szerdán a felvidéki és kárpátaljai képviselők meghívására vonatkozó indít­ványt tűzik ki napirendre. Személyes ügyek és a külügyminiszter nyilatkozata Muhi Henrik bonyhádi képviselő szemé­lyes kérdésben szólalt ' fel és válaszolt Klein Antalnak azokra a vádjaira, melye­ket a Ház egyik legutóbbi ülésén hangoz­tatott. Ezek a vádak általában személyes természetűek voltak és így a vád vissza­utasítása is személyes térre terelődött, ezenfelül pedig a kisebbségi kérdésekbe is belenyulott. Az elnök figyelmeztette is a képviselőt, hogy maradjon a személyes megtámadtatás keretén belül. Csáky István gróf külügyminiszter szó­lalt fel és ezeket mondotta: Meglehető­sen szomorúan tapasztalom, hogy napok óta folyik egy vita a Ház két tagja között, mely mindenre alkalmas, csak arra nem, hogy az ország külpolitikai érdekeinek használjon. (Helyeslés és taps.) Mindkét képviselő úrnak megvan a módja arra, hogy ha személyes természetű vitája van, azt két részre ossza... Rajniss Ferenc: Kardra, vagy bíróságra. Csáky István gróf külügyminiszter ... lehet olyan része, amelyet a büntetőbíró­ság előtt lehet elintézni és olyan része, amely a büntetőbíróság útján perr'endtar- tásszerűen meg nem fogható, akkor pedig tessék akár becsületbírósághoz fordulni, akár pedig annak a pártnak a vezetőségé­hez, amelynek Muhi képviselő úr tagja. Mert a magam részéről megengedhetetlennek tartom azt, hogy annak a pártnak egy tagját, amely­hez tartozik, nekem is szerencsém van, állandóan a tisztázatlanság homályá­ban támadják, anélkül, hogy a pártvezetőség elé terjesz­tenének olyan konkrét bizonyítékokat, amelyek akár tíz évre nyúlnak vissza, akár egy évre, lehetetlenné tennék, hogy a kép­viselő úr a párt keretén belül kiváltsa azt a szolidaritást, amellyel mi addig, amíg a pártnak tagja, iránta is tartozunk. (He­lyeslés és éljenzés.) — Nem állítom, hogy mindenben túlsá­gosan szerencsés volt az utóbbi napokban Mühl képviselő 'úr felszólalása. Viszont emberileg vegyük tekintetbe azt, hogy ő körül­belül egyedül érzi magát, meg van támadva és talán nem érezte a szoli­daritásnak azt a fokát, amelyet elvárt és amely őt sok tekintetben megilleti. Méltóztassanak elképzelni, mit szólunk mi ahhoz, ha akármelyik országban, ahol nagyszámú magyar kisebbség él és ahol a magyar kisebbség pártokra van szakadva, az eevik párt szónoka, vagy az egyik párt tagja a másik magyar kisebbségi pártot állandóan támadja és az viszont őt tá­madja. Az ilyen jelenség természetesen nekünk sem tetszik és azt hiszem, bizonyos fájdalmas érzést kiélt bennünk, hogy lehet­séges egy ilyen megoszlás a mi kisebbsé­günkben, amire már volt példa a múltban. — Arra kérem a képviselő urakat, méltóztassak megfontolni, hogy min­den szó, amit ebben a házban kimon­danak, nemcsak lokális jelentőségű és nemcsak személyeket érint, hanem ki­hat az ország határain túl is. (Helyes­lés és taps.) A képviselő uraknak teljes mértékben módjukban áll személyi elégtételt szerezni maguknak más helyen, ami pedig az or­szág közérdekét illeti, arra mi vagyunk hivatva őrködni és biztosíthatom a kép­viselő urat, hogy fenntartás nélkül őrkö­dünk és ha kell, cselekedni fogunk. (Élénk helyeslés és taps.) Klein Antal a személyes kérdésben azt hangoztatta, hogy állításait és várijait hajlandó bizottság előtt bizonyítani. Mester Miklós: Mért nem beszélte meg előbb a külügyminiszter úrral. Az ülés végén felolvasták az interpellá- ciós könyvet, amelybe a képviselők 26 interpellációt jegyeztek és ezzel az ülés két órakor véget ért. Szerdán ülést tart az országos honvédelmi bizottság és a 36-os bizottság A képviselőház elnöke a felsőház elnö­kével egyetértésben a honvédelemről szóló 1939:11. t.-c. 141. paragrafusa alapján alakított 36 tagú országos bizottságot június 28-án, szerdán délelőtt fél 11 órára a képviselőház miniszterelnöki szobájá­nak tanácstermébe ülésre hívta egybe. Az ülés tárgya a 36 tagú országos bizottság két elnökének, két helyettes elnökének, két jegyzőjének és két előadójának meg­választása. A képviselőház elnöke a felsőház elnö­kével egyetértésben a 36 tagú országos bizottságot június 28-án, szerdán délelőtt 11 órára a képviselőház miniszterelnöki szobájának tanácstermébe ülésre hívta össze. Az ülés tárgysorozatán a 36 tagú országos bizottság két elnökének, két he­lyettes elnökének, két jegyzőjének és két előadójának megválasztása és több ren­delet szerepel.

Next

/
Thumbnails
Contents