Felvidéki Magyar Hirlap, 1939. június (2. évfolyam, 123-146. szám)
1939-06-28 / 145. szám
1939 JÚNIUS 28, SZERDA ÍEEÜIBÉfc! •JköVaRmraiaB 3 N APROL-NAPRA Június 27. 1U*H vagyunk gazdagok. Hibánkon kívül történt, hogy nem duskáló- dunk földi javakban: amink volt, erdők sűrűjét, zsíros termőföldek gazdagságát, hegyeink ércét, elrabolták tölünk. Kifosztott udvarház lakóihoz voltunk hasonlatosak, akiknek azonban a szegénység nem, csorbíthatta örömét, mikor a történelem igazságot szolgáltató órája testvérek visszaérkezését jelentette. Mint anya régenvárt gyermeke jövetelére, mint testvér a testvér fogadására, nem azt néztük, hogy ruhánk elég ünnepi-e, hanem azt néztük, hogy ebben a kifosztott udvarházban mi akad a kamrákban, hogy a visszaérkezőt fogadhassuk. A legtöbb, a legértékesebb a szivek kamrájában akadt s ezért az ország első Nagyasszonya ezt nyitotta ki legelőször. Varázsigével nyitotta ki hófehér gyengéd keze a szivek kamráját, a varázsige az volt: agyar a magyarért”. És a szivek kamrájában talált érzelemkincsek csengő pengőkké változtak, vagonok teltek meg ruhával, cipővel, tűzifával. Ruhát kellett vinni oda, ahol ■bundában járt az idegen csendőraltiszt felesége és bundában jártak mind azok, akik az államhatalmat szolgálták, de sok magyar maradt ruha nélkül. És cipőt kellett vinni oda, ahol a világ legolcsóbb cipőjét gyártották ugyan, de ebből a legolcsóbb cipőből sem jutott a magyaroknak. Tűzifát kellett vinni oda, ahol a hegyek oldalát sűrű erdőségek borították, mert az erdők rengetegéből gyújtás sem jutott magyaroknak. Fel voltunk készülve rá, hogy a húszesztendei elnyomatás alatt az örömteli viszontlátás könnyeit só- sábbá teszi majd a részvét, a nincstelen magyar testvérek helyzetét látva, de azt még sem gondoltuk, hogy a nincs- telenség a szegénység és a nyomor a magyarok sorában olyan nagy legyen, hogy ennél a hatalmas összegnek a többszörösét is szét lehetett volna osztani, szét kellett volna osztani. És a szivünk fáj, hogy nem oszthatunk még tízszer ennyit,- mint ahogy fáj ~a szívünk, hogy nem indíthatunk el egyszerre minden üzemet és gyárat, hogy nem tudunk orvosolni egyszerre minden bajt és mind- den kívánságot, de nem mi tehetünk arról, hogy az elhúzódott csehszlovák államkasszájából annyi sok probléma, gond, sérelem és orvosolni való akad. De hogy nem maradt ezek közül egy sem megoldatlan, arra bizonyíték, éppen a Magyar a magyarért mozgalom, mert ki állíthatná józan fejjel, hogy amikor a Főméltóságú Asszony egyetlen szavára milliók gyűltek össze, hogy akkor az anyaország milliói ne akarnák egyetlen egy szívdobbanás erejévé válva, közös jobbsors útjára indítani a most már hozzánk visszahozott országrészek testvéreit is. Ki állíthatná józan fejjel, hogy a Magyar a magyarért mozgalom nem a legszentebb érzéseink forrásából fakadt. És ki állíthatná józan fejjel azt, hogy ez az érzés csak addig tartott, amíg lángralobbant. Bár mondják hibánknak, hogy könnyen lelkesedünk és lelkesedésünk szalmáUtng, de a Magyar a magyarért mozgalom nem is lelkesedésből, hanem testvéri szerétéiből fakadt: testvéri szeretetböl, hűségből. olyan két érzésből, amlyet még ellenségeink sem tagadtak le. Díszes névsort alkotnak azok, élükön Imrédy Bélánéval, akik a szeretetnek ezt a nagy fáradtságot jelentő munkáját elvégezték, a mozgalomból fakadó kötelességeket magukra vállalták: rangra való tekintet nélkül díszes névsor, mert ezek a hölgyek egytől-egyig a szeretet követei voltak. Tökéletes munkát kívántak végezni és végeztek a lehetőség, az adottságok, a körülmények szerint. Az adományokkal a szeretetnek ezek a követei zálogát adták az anyaország sze- retetének. Ez volt a legértékesebb a mozgalomban, mert a szeretet lobogó 8zövétneke előrevilágít a jövő útján. TELEFONSZÁM: 144-4ÖC Újabb intézkedések a felvidéki és kárpátaljai betéti állományok meg• n •• | * * //■ jeioleserol Méltányos rendelkezések A Budapesti Közlöny június 18-i száma közölte a kormánynak a visszaess i-z-’t felvidéki területen és a kárpátaljai területen kibocsátott betéti okmányok megjelöléséről szóló 5500/1939. M. E. számú rendeletét. A rendelet szerint folyó évi június 18-án belföldi személy tulajdonában levő és hitelintézet által a visszacsatolt felvidéki területen 1938. évi november 11. napja előtt, a kárpátaljai területen pedig 1939 március 19-e napja előtt kiállított takarékkönyveket, betéti könyveket és betéti lapokat, megjelölés végett folyó évi július 3. napjáig bezárólag a betéti okmányt kiállító hitelintézetnél be kell mutatni. Mivel a felvidéki területen a betéti okmányt kiállító egyes külföldi hitelintézetek fiókjainak összes tisztviselői eltávoztak, sőt az intézetek könyveit is külföldre szállították, s így a betéti okmányok az egyes kiállító intézeteknél nem mutathatók be, illetékes helyről az érdekelt betétesek megnyugtatására közük, hogy ezeknek a betéti okmányoknak megjelölése külön szabályozást fog nyerni. Az eddig kapott értesülések szerint ezek a hitelintézetek a következők: Cseh Iparbank (Bömische Industrialbank) Prága, kassai fiókja; Csehszlovák Agrárbank (Agrarna Banka) Prága, kassai és ungvári fiókja; Cseh Jelzálogbak (Hypotecna Banka) Prága, kassai fiókja és az Országos Bank (Zer.ska Banka) Prága, ungvári fiókja. Tekintettel továbbá arra, hogy Kárpátalján a betéti okmányok megjelölése július 3-áig technikai okokból nyilván nem lesz keresztülvihető, illetékes helyről közük, hogy a betéti okmányok megjelölésére kitűzött határidőnek Kárpátalja területén leendő meghosszabbítása tárgyában külön történik intézkedés. Szobrot a ruszin nép három nagy jótevője: Egán, Bartha és Kártyák Budapest, június 27. A húsz év előtt szétszakított magyar és magyar-orosz együttélés örömteljes felújítása után a kárpátaljai magyar-orosz intelligencia körében, amely mindenkor a magyar és a magyar-orosz együttélés híve és ápolója volt, egyre erőteljesebb mozgalom indult meg a magyar és a magyar-orosz testvéri együttélés elmélyítésére, a baráti és kulturális kapcsolat kiszélesítésére. Ennek a jegyében zajlott le Munkácson az Autonóm Földmíves Szövetség ülése Demkó Mihály elnöklete alatt. Az ülésnek úgyszólván egyetlen tárgya volt a magyar és a magyar-orosz testvériség ápolásának kérdése. Az ülésen egyhangú lelkesedéssel határozták el, hogy a magyar-orosz nép nagy jótevőinek emlékét a cseh járom alól való felszabadulás örömére s a magyar és a magyar-orosz nép testvéri érzésének elmélyítésére szoborral örökítik meg. Elhatározták, hogy Egán Edének, a magyar-orosz nép felemelése érdekében Darányi Ignác által megindított akció hősi halottjának Szolyván emelnek szobrot. Bartha Miklósnak, a „Kazárföldön“ című könyv írójának a lengyel határ menti Laturka községben s a cseh elnyomatás alatt elhúnyt Kur- tyák Ivánnak pedig Huszton állítanak fel szobrot. Mindhárom községben már megalakították a szoborbizottságot s az akció kezdeményezői kéréssel fognak fordulni az áldozatkész magyar társadalomhoz is, hogy anyagi támogatásával segítse elő a magyar-orosz nép három nagy jóvetőjének ércben való megörökítését. Meghalt Cíano olasz külügyminiszter édesapja gróf Constanzo Ciano tengernagy, a kamara elnöke Róma, június 27. Ciano gróf olasz külügyminisztert súlyos csapás érte. Édesapja, Constanzo Ciano Cortellazzo gróf tengernagy, a kamara elnöke 63 éves korában a toscanai Ponte Móriam városban meghalt. Halála egész Olaszországot gyászba borította. Az elhúnyt tengernagy a világháború egyik legkiválóbb hőse volt, aki az olasz flottánál teljesített szolgálatot és bátor magatartásáért az arany vitézségi éremmel tüntették ki. Constanzo Ciano gróf népszerű alakja volt a fasiszta mozgalomnak is. Az elhúnyt tengernagyként fejezte be katonai pályafutását, amelyet Livornóban, szülővárosában kezdett meg. Az ottani tengerészeti akadémián képezték ki. A háború kitörésekor korvettkapitány volt. Az olasz flotta Adria-tengeri hadműveleteinél többízben' kitüntette magát és különösen nagy érdemeket szerzett, mint a velencei gyorsjáratú flottaraj parancsnoka. Az elhúnyt Livorno első fasiszta képviselője volt. Mussolini hatalomrajutása után Constanzo Ciano gróf posta- és közlekedésügyi, miniszter lett. Ebben az állásában nagymértékben hozzájárult az olasz vasutak megjavításához, az államvasút elektrifikálásához és a kereskedelmi flotta kiépítéséhez. 1934 óta a kamara elnöke volt és ezzel egyben tagja volt a fasiszta nagytanácsnak is. Constanzo Ciano gróf hétfőn Livorno- ban volt és este 22 óra 40 perckor gépkocsin Ponte Morianóba utazott. Útközben a gróf hirtelen rosszul lett. 23 óra 40 perckor érkezett villájába és itt megérkezése után néhány perccel meghalt. Ciano grófot Livornóból villájáig felesége, Karolina grófnő kísérte, aki a végzetes hírt távbeszélőn tudatta fiával, Galeazzo Ciano külügyminiszterrel. A halálhírt azonnal közölték Mussolini miniszterelnökkel is. Galeazzo Ciano gróf külügyminiszter atyja halálhírének vétele után azonnal Ponté Morianóba utazott. A fasiszta párt főtitkára is gépkocsin Ponté Morianóba Most jelent meg ÜNDI IMRE pompás humorral megírt könyve: A regénygyár A tizives regénykötet megrendelhető a STADIUM KIADóVALLALATNAL, Buda pest, Rózsa-utca 111, a vételár előzeteí beküldése mellett (bélyegekben Is) Ara: 2.60 pengő UNDI IMRE KÖNYVE A LEGVIDÁMABB OLVASMÁNY! ment és magával vitte ä fasiszta párt igazgatótanácsának díszjelvényeit. Alfieri népművelésügyi miniszter kedden a kora reggeli órákban szintén Ponte Morianóba utazott. III. Vittorio Emanuele király és császár megérkezett a pontemorianói Ciano- villába, ahol akkor már ott tartózkodott Ciano gróf külügyminiszter. A király és császár mély részvétét fejezte ki a gyászoló családnak. Mussolini miniszterelnök és felesége ugyancsak megérkezett a villába és tisztelgett régi barátja kihűlt teteme előtt. Olaszország minden vidékéről egymásután érkeznek az előkelőségek és újságírók Ponte Morianóba és fejezik ki utolsó tiszteletüket az olasz nemzet nagy halottjának. A hercegprímás vezetésével 1500 zarándok indult Rómába Serédi Jusztinián dr. hercegprímás fő- pásztori vezetésével és az Actio Catholica rendezésében kedden délután indult Rómába a magyar katolikusok első hivatalos zarándoklata, hogy hódoljon XII. Pius pápa előtt. A zarándoklaton több mint 1500-an vettek részt, akiket két különvonat visz az örök városba. A hercegprímást a pályaudvarra érkezésekor üdvözölték az előkelőségek. A bíboros hercegprímás szép beszédben köszönte meg az üdvözléseket. HoJtfcy Károly kinevezése A kormányzó a vallás- és közoktatás- ügyi miniszter előtc-j'-.té-'-e Hokky Károly volt felsőkereskedelmi iskolai tanárt, a csehszlovákiai Egyesült Magyar Pá. ' volt országgyűlési képviselőjét, majd szenátorát tanügyi főtanácsos felsőkereskedelmi iskolai igazgatóvá az V. fizetési osztályba kinevezte. Ú Hokk'j Kárcly klz.evezése országszerte általános örömet kelt, mert a kitüntetés a magyar kisebbségi küzdelem egyik legkiváló' b harcosát érte. Hokky Károlyt gerinces magyarságáért mozdították el a csehek katedrájáról, de ezzel harcos készségét nem törték meg, hanem cll—kezőleg a legi itranzigen- sebb vezetőinek egyike lett. Az Országos Keresztényszocialista Pé •' V ’--pataijai országos szervezetének élére állította s ebben a minőségében két cikluson át tagja volt a prágai parlamentnek, illetve szenátusiak. Hokky őszinte hive és építője volt a csehszlovákiai magyarság r ".tűrni egységének. A bécsi döntés után ő volt az egyetlen magyar törvényhozó, aki Kárpátalján - maradt. Volosin rémuralma alatt hősiesen viselte ezt a magyarság közérdekéből fontos vezéri szerepet. A Volosin-féle választáson listáját elutasították, sök pártját is rövidesen szűrön; mkkal feloszlatták. A rémuralom napjaiban is kivette részét a felszabadítást szolgáló veszélyes nemzeti iri”-1--'’-ók Meieklro ectÉ és Maii a I i belépésre esftetiÍrásbeli ajá' személyes jeientlí iosctT Böbe rí kft. Budapest, V„ Váci-öt 22.24.
