Felvidéki Magyar Hirlap, 1939. június (2. évfolyam, 123-146. szám)

1939-06-25 / 143. szám

----------- -----------1 1939 JÚNIUS 25, VASÄRNAP 16 ‘fECTffiflü •jy\a.<5fevRHiraas A földművelésügyi minisztérium jelentése szerint kedvező a mezőgazdaság helyzete 28 millió mázsa búza és 9 millió mázsa rozstermés várható Budapest, június 24. A földmívelésügyi mi­nisztérium ma hozta nyilvánosságra a mező- gazdaság állására vonatkozó jelentését. Eszerint a repce érésben van, aratását egyes vidékeken már megkezdték, de a gyakori esőzések a folyamatos munkát megakasztják. Repcéből jó közepes termés várható. A búza néhány északi vármegye kivételé­vel mindenütt jól elvirágzott és jól kötött. A kalászok a legtöbb helyen szép nagyok, jól fejlettek. A buja és tömöttebb vetéseket a legutóbbi zivatarok sok vidéken megdön­tötték s ezen dőlt vetésekben fellépett a rozsda, amely azonban nagyobbára még csak a levélzeten látható. jr Búzából jó termés várható. ’ A rozs a legtöbb helyen már viaszérésben Van és sárgulni kezd. Rozsból ezidöszerint jó közepes termés várható. [ A földmívelésügyi minisztérium t a várható búzatermést 27,900.000 má- • zsára, a rozstermést pedig 9,109.000 má- i zsára becsüli. Az őszi árpa — ahol az időjárás megen­gedte — aratását is megkezdték. Kalászai jól fejlettek és ezidöszerint jó termés vár­ható. A tavaszi árpa korai vetései jól fej­lettek, a késői vetések egyes vidékeken rit­Budapest, június 24. A visszatért Fel­vidék állattenyésztési viszonyairól és állatállományáról hosszabb tanulmány je­lent meg a Magyar Statisztikai Szemle leg­utóbbi számában Szőllősy Zoltán dr. tollá­ból. A tanulmány megállapítja, hogy a visszatért terület állattenyésztése az elszakítás előtti időkhöz képest erősen módosult és nemcsak az állatlétszám, hanem az állattenyésztés iránya is többé-kevésbé megváltozott. Különösen áll ez a szarvasmarha-állo­mányra, amely a múlt év végi magyar ösz- szeírás szerint 345.766 darabból állott, te­hát 11.1%-kal nagyobb volt, mint 1911- ben, míg ugyanez idő alatt a trianoni te­rületen az állomány 10.7%-kal csökkent. Ez a nagy különbség a két területrész között azzal magyarázható, hogy az el­szakított Felvidék a maga agrár- és állat- tenyésztő jellegével éléstára lett a cseh­szlovák köztársaság kevésbé termékeny, vagy túlsűrű népességű többi részének, en­nélfogva magasabb állatárakkal, biztos belföldi piaccal rendelkezett, míg _ a trianoni területen főleg a marhahús­fogyasztás erős hanyatlása, valamint a külföldi értékesítés nehézségei következ­tében az állattenyésztő gazdák nagy ne­hézséggel küzdöttek. A szarvasmarha-állomány sűrűsége is jóval nagyobb a visszatért Felvidéken, mint az anyaországban, mert 1000 kát. hold területre a visszacsatolt részeken 166.9 drb, vagyis 40.6%-kal több szarvasmarha jut, mint a trianoni területen (1935-ben 118.7 drb). Hasonló az arány a lakosság számához viszonyított adatokban is, amennyiben az északi területen ezer la­kosra 332 drb, az anyaországban pedig csak 214.7 drb szarvasmarha jutott. A Felvidék lóállománya ezzel szemben as összeszámolt 94-054 darabbal az 1911-i állapothoz képest 4.7 százalékkal csökkent. Ez a csökkenés annak a következménye, hogy azokat a munkákat, amelyeket az anyaországban a gazdák főleg lovakkal látnak el, a Felvidéken gépi erőkkel, vagy ökrökkel végezték. Ezer kát. holdra avisz- szatért területen átlagosan 45.4 drb ló jut, vagyis 17.2%-kai kevesebb, mint az anya­országban. Az adatok szerint a felvidéki gazdák főleg melegvérű lovakat tenyész­tenek, a hidegvérű-tenyésztés itt egészen jelentéktelen. A Felvidéken a sertéstenyésztés is meg­lehetősen szűk keretek között mozgott, úgyhogy még a belföldi fogyasztást sem tudta fedezni.. A sertésállomány az anyaor­száginak alig felét éri el, ezer kát. holdra a felvidéki részen 144.8 drb, az anyaor­szágban pedig 289.2 drb sertés esik. Ezer lakosra 1938-ban 288.2 drb sertés jutott, vagyis 11.9%-kai kevesebb, mint 1911- ken. A 'juhállomány szintén nagyon megfo­kák és gazosak. Általában azonban jó köze­pes termés várható. Zabból jó közepes termésre van kilátás. A kukorica fejlődése vidékek szerint vál­tozó. Ahol túlságosan sok csapadékot ka­pott, fejlődésében többé-kevésbé visszama­radt, máshol viszont jól és erőteljesen fej­lődik. A cukorrépa és takarmányrépa gyökérzete a csapadékra erőteljes fejlődésnek indult. Le- vélzete dús, üde és a legtöbb helyen már a földet takarja. A kerti vetemények közül a koraiak piacra kerültek, a későiek pedig a dús csapadékra erőteljes fejlődésben vannak. A gyümölcsfák közül a kajszinbarack a me­legebb fekvésekben már kezd sárgulni. A legtöbb vidéken jó, sőt helyenként bőséges termést ígér. A cseresznye nagyrésze piacra került vagy szedés alatt áll. Mennyiségre jó és bőséges termést, minőségre azonban csak jó közepes termést adott. A meggy korai fajtája piacra került, késői fajtája érésben van. A termés úgy minőségre, mint mennyi­ségre jónak mondható. Almából, körtéből és dióból a legtöbb vidéken szintén jó termés várható. A szőlők fejlődése kielégítő. A vi­rágzás általában kedvezően folyt le, néhol azonban a viharos esők zavarólag hatottak. A késői fajták virágzása helyenként még fo­lyamatban van. gyott, amennyiben a magyar összeírás csak 166.942 drb juhot talált, tehát alig a felét az 1911-i állománynak. — A juh­tenyésztést a cseh kormány egyáltalán nem támogatta, mert gyárainak jobban meg­felelt az aránylag elég olcsó tengerentúli gyapjú. Ennek következtében a visszacsa­tolt részeken ezer kát. holdra 80.5 drb, a trianoni területen pedig 89.7 drb- juh esett, az állomány tehát a Felvidéken 10.1%-kai kisebb volt. Ezer lakos átlago­san 160.3 drb, a trianoni területen pedig 162.1 drb juhot tenyésztett. Az állattenyésztés eredményeinek köny- nyebb összehasonlítása céljából az állat- állományt számos állatban kifejezve (egy számosállat 1 szarvasmarha, vagy 1 drb ló, vagy 5 drb sertés és vagy 10 drb juh), a következő eredményre jutunk: A visszaszerzett területen ezer lkat. holdra 249.2, ezer lakosra pedig 496.0 drb számosállat jut; ugyanakkor a trianoni határokon belül az 1930. évi haszonállat­összeírás szerint a területi átlag csak 215.2, a lakossághoz viszonyított mennyi­ség pedig 383.4. — A visszatért terület ál­lattenyésztés tehát számbelileg nagyjából az anyaországinak szintjén mozog, sőt annál valamivel kedvezőbb eredményt ért el. A húszéves Futára A Felvidék fölszabadulását követő időben gazdatársadalmunknak és a Felvidék egész keresztény közvéleményének véltünk szolgá­latot teljesíteni azzal, hogy hosszabb cikkek keretében vázoltuk a , .Futurának”, a Magyar Szövetkezeti Központok Áruforgalmi Rész­vénytársaságának a magyar agrártársadalom érdekében kifejtett közérdekű föladatkörét. Szüksége mutatkozott ennek nemcsak azért, mert lapunk a cseh megszállás alatt is min­denkor lelkes támogatója volt a szövetkezeti eszmének, hanem azért is, mert a Futurára hárult az a nem könnyű föladat, hogy a Fel­vidék és Kárpátalja visszacsatolása után a leg­rövidebb idő alatt megszervezze az ottani gazdatársadalom mezögazdsági termékeinek értékesítését, amiről most a jól végzett munka után bátran állapíthatjuk meg, hogy a reá bízott feladatot a visszacsatolt gazdatársada­lom teljes megelégedésére végezte el. Egy hírlapi cikk keretei természetesen nem nyúj­tanak lehetőséget arra, hogy egy olyan köz­érdekű intézménynek, mint a Futura, a mezö- gazdatársadalom és végeredményben az egész keresztény társadalom, a magyar nemzetgaz­daság érdekében végzett hatalmas munkáját vázoljuk, mert ez vaskos kötetet igényel és nem is ez volt a cél, hanem csupán nagy vo­nalakban rá kívántunk mutatni az átorientá- lódás előtt álló felvidéki és kárpátaljai gazda­társadalomnak a Futurának magyar gazda­sági életében betöltött szerepére és jövő hiva­tására. A Futura, amely 1919 október 20-án alakult meg, fennállásának húszéves évfordu­lójához érkezett el és ebből az alkalomból a vállalat igazgatósága, Darányi Béla aielnök­vezérigazgató felelős kiadásában megjelent díszes és tartalmas könyvben számol be a közérdekű intézmény kétévtizedes működésé­nek jelentős eredményeiről. Részletesen is­mertei a könyv a Futura történetét, fejlödé- sénk különböző állomásait, valamint az érde­keltségéhez tartozó vállalatok tevékenységét. Külön érdeklődésre tarthatnak számot azok a térképek és grafikonok, amelyek a könyv kiegészítéseképen az intézet bevásárló-háló­zatáról, a búzaár alakulásáról, Magyarország juhállományáról, valamint a búza- és gyapjú­forgalomról nyújtanak áttekinthető képet. A könyv beszámol még a Futura jubiláns köz­gyűlésének lefolyásáról és közli gróf Teleki Mihály földmívelésügyi miniszter ünnepi be­szédét. A Futura története egyben az elmúlt húsz esztendő agrárpolitikai életének alakulá­sát és történetét is magában foglalja, ezért Tőzsdék, piacok (—) Hétvégi szünetet tart az értéktőzsde. Július 1-töl kezdve az értéktőzsde hétvégi szünetet tart, szeptember 2-ig bezárólag nem BUDAPESTI ÉRTÉKTŐZSDE: BIZAKODÓ Az értéktőzsde irányzata nem volt egyen­letes. Néhány érték árfolyamjavulásával szemben több érték gyengült. Zárlatkor a tőzsde bizakodó volt. Az árfolyameltolódások úgy fel, mint le lényegtelenek. Záróáríolyamok: Nemzeti Bank 156.5, Con- cordla-malom 2.30, Bauxit 137.25, Beocsini 9.—, Kohó 13.6, Kőszén 244.—, Nagybá- tonyl 37.—, Salgó 22.7, Urikányi 28.25, Fegyver 22.3, Ganz 11.6, Győri vágón 12.5, Rima 51.6, Nasici 61.75, Duna-Száva 7.5, Nova 11.8, Tröszt 42.—, Délcukor 68.—, Ma­gyar cukor 59.—, Georgia 15.—, Dreher- Haggenm. 108.—, Gschwindt 724.5, Gyapjú­mosó 2.40, Goldberger 35.—, Pamutipar 23.5, Chinoin 7.60, Flóra 6.—, Műtrágya 37.—, Szikra 195.—, Gumi 37.—, Vasúti forg. 13.2, Telefon 6.—. Államadósság, kötvények, záloglevelek: 1939. évi ptjegy Í00.—, 1914. évi főv. 4.5% 501.—, 1927. évi föv. 6% 78.125. „f A MAGYAR NEMZETI BANK Árfolyamai Valuták: Angol font 16—16.20, Belga 58— 58.60, dán kor. 71.30—72.10, dinár 6.50— 7.90, USA dollár 340.80—344.80, kanadai dollár 332—337, francia frank 9—9.20, hol­land forint 181.15—183.15, cseh-morva pro­tektorátus 7.50—11.80 (20 K-nál nagyobb címletek kivételével), Szlovákia 7.50—11.80 (20 Krnál nagyobb címletek kivételével), lengyel zloty 60.60—62, leu 2.60—3.45, leva 3—3.60, lira 16.90—17.90 (500 és 1000 lírás bankjegyek kivételével), német márka —.—, norvég kor. 80.25—81.15, svájci frank 76.85 —77.75, svéd kor. 82.25—83.15. Külföldi kifizetések: Amszterdam 181.55— 183.15, Athén 3.025—3.055, Belgrád 7.82— 7.88, Berlin 135.70—136.70, Brüsszel 58.20— 58.64, Bukarest 3.41—3.44, Kopenhága 71.50 —72.10, London 16.005—16.155, Madrid—.—, Milánó 17.66—17.8864, Newyork 342.20— 344.80, Oszló 80.45—81.15, Párizs 9.05—9.15, Prága 12.79—11.93, Szófia 4.11—4.15, Stock­holm 82.45—83.15, Zürich 77.075—77.775, Isztanbul 268—271, Varsó 64.25—64.75. zürichi árfolyamok Zürich, június 24. (Zárlat:) Párizs 11.75 háromnyolcad, London 20.77, Newyork 443 ötnyolcad, Brüsszel 75.47%, Milánó 23.34, Amszterdam 235.55, Berlin 177.95, Stockholm 106.92%, Oszló 104.35, Kopenhága 02.72%, Szófia 5.40, Varsó 83.62, Prága 15, Belgrád 10, Athén 3.90, Isztanbul 3.60, Bu­karest 3.25. Helsinki 9.14%, Buenos Aires 102%, Jokohama 121 egynyolcad. — BUDAPESTI GABONATŐZSDE: tlZLETTELEN A készárupiac üzlettelen. új árpából 150 q kelt el 14.75 pengős áron. A búza, az árpa és a kukorica változatlan. A rozs jegyzését Minden asszony részt vehet a Az idén augusztus 31-töl szeptember 11-ig tartják meg az őszi Lakbgfendezéái és Ház­tartási Vásárt. Lényegesen; javujl a gazda­sági helyzet, élénkült a foygalorf s ez meg­látszik a vásár előkészületein i*' Az első fel­hívásra szinte teljesen megtelt/már az Ipar­csarnok és hátra van még szátnos külön cso­port és kiállítás elhelyezése,;? ami már csak külön pavUlonok építése árán lesz lehetsé­ges. Igen jelentékeny területet fog az idén el­foglalni a Katolikus Háziasszonyok Szövet­ségének rendezésében Stumpf Károlyné szak­osztályi elnök vezetése alatt újból megtar­tandó fözöverseny. Az akció egy a közönség köréből felvetett ötlet révén „magyaros étel- versennyé" bővül. Főképp a vidék kívánja megmutatni ml az igazi magyar étel. Mint­hogy már eddig is százával jöttek érdeklő­gazdaságtörténelmi szempontból is maradandó értékű az a könyv, amelyet a Futura két év* tizedes munkásságánk ismertetéseképpen elő* kelő kiállításban és nagy írói felkészültséggel közrebocsátott. lesz szombaton nyitva az értéktőzsde. (—) Megalakult a szlovákiai Egyesült Ma* gyár Párt gazdasági tanácsa. Pozsonyból jelentik: A szlovákiai Egyesült Magyar Párt elnöki tanácsának ülésén Derfinyák Gusztáv; főtitkár bejelentette, hogy megalakult a párt gazdasági tanácsa. Annak elnökévé Kontsek Györgyöt, ügyvezető elnökévé pedig Garzuly Ferencet választották meg. Az el* nökl tanács elhatározta, hogy a pártban tö* mörült iparosokról és kereskedőkről jegyző* két ad ki. 10. a zabét 15—20 fillérrel csökkentették, újbúzában 19.25—19.50 pengős áron eszkö* zöltek néhány kötést. A határidösplac tar* tott. Kukorica: júliusra 16.60, 16.57, zárlati 16.59—16.60; augusztusra 16.90—16.87, zár* lat 16.80—16.90. Hivatalos jegyzések és kötések: Búzái tlszavidéki 77 kg-os 19.75—19.90, 78 kg-os 19.95— 20, 79 kg-os 20.15—20.20, 80 kg-03 20.25— 20.40, felsőtiszai 77 kg-os 19.60—t 19.75, 78 kg-os 19.80—19.95, 79 kg-os 20—t 20.15, 80 kg-os 20.10—20.25, duna-tiszaközl 77 kg-os 19.60—19.75, 78 kg-os 19.80—19.95, 79 kg-os 20—20.15, 80 kg-os 20.10—20.25, fejérmegyei 77 kg-os 19.75—19.90, 78 kg-os 19.95— 20.10, 79 kg-os 20.15—20.30, 80 kg-os 20.25— 20.40, dunántúli 77 kg-os 19.70—19.85, 78 kg-os 19.90—20.05, 79 kg-os 20.10—20.25, 80 kg-os 20.20—20.35. Rozs: pestvidéki 13.10 —13.30. Takarmányárpa: elsőrendű 16.25—1 16.50, középminöségü 14.50—15. Zab: első* rendű 23.20—23.40, középminöségü 23—23.20, Kukorica: tiszántúli 16.45—16.55. őrleményekj korpa 13—13.70, 8-as liszt 15.60—16. Új* árpa: 150 mm 65 kg-os 14.75 budapesti pa* ritásban. Muhar: 8 mm 26.—, 15 mm 26.—* Budapest. ( + LISZTARAK. A budapesti lisztárjegyző bizottság árjegyzései (az 1938. évi gaboná­ból készült őrlemények): Búzaliszt: dara 36.75— 38, Ogg 35.75—37, Og 35.75—37, Of 35.75— 37, 2gg 35—35.75, 2g 35—35.75, 2f 35—35.75, 4-es 32.75—34, 5-ös 30.50—32. 6-os 26—29, 7-es 19—21; rozsliszt: 27.25—29. 0/1-es 24.50—26. X-es 18.75—20.50, Il-es 17.25 —18.50. | + SERTÉSVASAR. A mai ferencvárosi sertésvásár összfelhajtása 113 darab. Az irányzat változatlan. Arak: szedettsertés I, 96—102, II. 90—94, III. 82—88 fillér kg-ként.-f TENYÉSZALLATVASAR. Iá belföldi jármosökrök és beállítani való tinó tarka 54 —58 fillér, fehér 56—60, 1 és % éves üszők 50—55, 1 és % éves tinók 50—55, friss fiatal fejőstehén 75—95, külföldnek megfelelő la fiatal ürük drb-ként 50 kg súlyban 44—48, u. a. bárány páronként 80 kg 50—55. Vala­mennyi gazdaságban, etetés-itatás után má­zsáivá, 3 kg súlylevonással. + MAGPIAC. A piac az aratási munká­latok kitolódása következtében még az idény előtti üzlettelenség képét mutatja. A bibor- here külföldi értékesítési lehetőségei a ked­vező francia terméskilátások következtében nem oly kedvezőek, mint a múlt évben, úgy­hogy a kínálat nagyobb mérvű növekedésével számolnak. Kötések új áruban eddig csak szórványosan történtek, mert mind a keres­let mind pedig a kínálat egyaránt tartóz­kodó. Szöszösbükkönyben a terméskilátások kedvezőek és már történtek vételek új áru­ban augusztusi száll. 41—42 pengős áron. Kölesben az üzlet elcsendesedett. Muhart kisebb tételekben keresnek. Az olajosmagvak piacán új repcében már van kínálat és köté­sek is létrejöttek. Tökmag irányzata nem változott. Hüvelyesek piacájf üzlettelenség uralkodott. A mák irányzqjá nem változott. Arak helyt vidéki vasútáWomás 100 kg-ként minőség szerint: MuhaK 22—23, csillagfürt 12.75— 13.25, köles fafíér 22—25, vörös 22— 24, tökmag nagy 27—28, kicsi 24—25, dohos 22—22.50, repce olajgyári paritásban 25, mák uradalmi paritásban 120—125 pengő. vásár magyaros ételversenyében dések a vásár rendezősége (Budapest, VI, Gróf Zichy Jenő-u. 4.) közli az érdekeltek­kel, hogy az akcióban minden háziasszony és a háztartási alkalmazottak is részt vehetnek receptjeik beküldésével. Pályázni lehet min­denfajta étel receptjével, a feltétel csak az, hogy igazi magyaros ételről legyen szó. A beérkezett recepteket szakértő zsűri bírálja el. A vásár keretében felállítandó minta­konyhán leendő bemutatásra elfogadott re­cepteket a pályázók kívánatra a helyszínen maguk készítik el. De elvállalja ezt a mun­kát a vásár is szakértő szakácsok bevoná­sával. A díjak odaítéléséről a vásár látogatókö­zönsége fog dönteni, amely kóstoló próbák alapján adja le a szavazatát. Vendéglők és éttermek, valamint azok alkalmazottai csak versenyen kívül vehetnek részt. A Felvidék állattenyésztése jelentősen változott a cseh megszállás alatt Százával jelentek a kiállítók máris az Őszi Vásárra Minden asszony részt vehet a vásár magyaros ételversenyében

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents