Felvidéki Magyar Hirlap, 1939. június (2. évfolyam, 123-146. szám)
1939-06-25 / 143. szám
Nagyjelentőségű vállalkozásba kezdtek a keresztény magyar írók; új életre indítják a magyar filmgyártást — a saját erejükből és agilitásukkal. Részvénytársaságot- alakítanak Magyar írok Filmje Rt., címmel. Az Rt. egyelőre 1500 darab, egyenként 100 pengő névértékű részvényt bocsát ki. A részvényjegyzés és befizetési határidő ez év szeptember elseje. Az alapítók felhívással fordulnak a keresztény magyar társadalomhoz magánosokhoz és hivatalos tényezőkhöz egyaránt, hogy részvényjegyzéseikkel tegyék lehetővé minél tőkeerősebb, minél hatalmasabb részvénytársaság megalakulását, amely biztosítani tudja majd nemcsak a magyar filmgyártás megújulását, hanem fejlődését is. Külön jelentőséget ad ennek a mozgalomnak az, hogy vezetó'i ismertnevű, kitűnő keresztény írók. A negyvenkét alapító tag között van két rendező, egy zeneszerző, egy díszlet- és ruhatervező művész, egy grafikus és egy mozitulajdonos. A többiek mind olyan prominens írók és újságírók, akiknek neveivel naponkint találkozik az újságolvasó. A Magyar írók Filmje Részvénytársaság alapító tagjai a következők: Akom Rajos, Ábrányi Aurél, Babay József, Bállá Borisz, Balogh Béla, Bereczky László, Bibó Lajos, Dallos Sándor, Darvas János, Dékány András, Eszterhás István, Felkay Ferenc, Gáspár Jenő, Görgényi Miklós, Kdttay Miklós, Kinizsy Andor, Kodolányi Jáw>s, Kokas Klára, Kolba Gyula, Komjáthy Aladár, Kovách Aladár. Liszt Nándor, Marschalkó Lajos, Matolay Géza, Máriáss Imre, Mécs Alajos, Orbók Attila, °Tnuly Imre, ölvedi János, Papp Jenő, Pünkösdi Andor, Rab Gusztáv, Ráthonyi János, Rozványi Vilmos. Siklóssy Pál, Schramm Alfréd. Szabó Lőrinc, Szitnyai Zoltán, Szombathy Viktor, Thorma Domokos, Újhelyi József és Zathureczky Gyula. 65.000 pengő A. Magyar Írók Filmje rt. alapító tagjai csütörtökön délutáta a Baross Szövetség székházában gyűltek össze és kimondották a részvényjegyzési felhívás kibocsátását, egyben pedig az alapító tagok azonnal lejegyeztek több mint 65.000 pengő névértékű részvényt, ami már magában- véve is biztosítja a gyors megalakulás lehetőségét. A gyűlésen 'Matolay Géza dr. vázolta azokat az okokat, amelyek ennek a részvénytársaságnak az alakulását szükségessé tették. — A magyar filmgyártás — mondotta többek között — sajnálatos módom megállt úgyszólván egyik napról a másikra. Meg kell állapítanunk ugyanekkor, hogy ez nem a zsidótörvény miatt történt, hiába igyekeznek egyesek így feltüntetni. Vállalkozási kedv, hozzáértés és pénz ugyanannyi van most is a magyar filmgyártáshoz, mint azelőtt, csupán a hitellehetőségek csökkentek. Itt tulajdonképpen olyan véletlenek tragikus találkozásáról van szó, amivel senki előre nem számolhatott. — A filmgyártás nálulntk vadvirág módjára nőtt naggyá. Más európai kis államokban még alig tartanak ott. ahol mi nyolc-tíz évvel ezelőtt tartottunk, pedig nagy állami támogatásban részesülnek. És még egy igen fontosat: sehol a világon nem tudnak olyan olcsón gyártani filmet, mint Magyarországon. Szegények vagyunk. s megtanultuk, hogyan lehet kevés pénzből jó filmet csinálni. Ez külön művészet, amely külön elismerést érdemel. — Ma ott tartunk már, hogy égy normális költségvetéssel készülő magyar film feltétlenül jó üzlet, pedig a filmgyártók — hitelre lévén szorulva — átlagosan 20—30 százalékos pénzzel dolgoztak. — A magyar filmgyártásnak tehát nem Bzabad megállania, hanem új erővel meg kell indulnia. Azért jöttünk itt össze, s azért határoztuk el a Magyar írók Filmje Részvénytársaság megalakítását, mert. minden szófecsérlés és tétovázó tanakodás helyett gyakorlati úton akarunk és fogunk segíteni. Akták, tanácskozások és viták helyett pénz kell a magyar filmgyártáshoz. Felhívjuk a keresztény magyar társadalmat Ha a Hunnia-filmgyár, illetve az állam — bármilyen okból — ntm tudja folyósítani azt a filmenkint 25—40.000 pengő gyártási hitelt, amelyet a múltban minden vállalkozónak megadott, s amelyen a magyar filmgyártás felépült, akkor ennek az összegnek pótlásáról gondoskodnunk kell s nem várhatjuk, amíg a sült galamb a szánkba repül. Az anyaghitel is megszűnt részben. Ezt is pótolni kell. Ez az összeg filmenkint újabb 8—10.000 pengőt jelent. A hitelek ilyen elmaradása folytán minden magyar film gyártásának 40—50.000 pengővel megnövekedett a készpénzsziikség- lete. Ezért van szükség részvénytársaságunk megalakulására. Ha a Magyar írók Filmje Részvénytársaság filmenkint ezt a 40—50.000 pengőt mint saját tőkét rendelkezésre tudja bocsátani, akkor éven- kint már 150.000 pengős alaptőke mellett is négy magyar film folyamatos gyártását tudjuk biztosítani. Ha azonban az ország megérti hívó szavunkat, akkora részvénytőke emelkedésével az évi termelés is lényegesen fokozható. Innen hívjuk fel az egész keresztény magyar társadalmat, magánosokat és hivatalos tényezőket, városokat, megyéket, egyesületeket, mindenkit, aki a mi filmgyártásunkat erősnek, nagynak és minde- nekfelett magyarnak szeretné látni, hogy álljon mellénk és részvényjegyzéseivel tegye lehetővé minél nagyobb alaptőkéjű részvénytársaság megalakulását. A továbbiakban részletesen ismertette az alakulásban lévő részvénytársaság célját és legközelebbi terveit, amit a jelenlévő alapítótagok nagy lelkesedéssel tettek magukévá. Azután megválasztottak egy héttagú intézőbizottságot, amely az alakuló közgyűlésig vezeti az ügyeket. A bizottság tagjai Bibó Lajos, Báloghné Kokas Klára, Kodolányi János. Matolay Géza, Orbók Attila, Papp Jenő és Siklóssy Pál. A Magyar írók Filmje Részvénytársaság alakuló közgyűlése szeptember 18-án lesz a Baross Szövetség (Múzeum-utca 17.) székházában, a részvényjegyzés és befizetés határideje szeptember 1. A befizetések eszközlendők a Budapest Székesfővárosi Községi Takarékpénztár Részvénytársaság budapesti főintézeténél, V., Dorottya-utca 4. sz. A magyar írók vállalkozása bizonnyal nagy visszhangra fog találni az egész országban.. Négylábú „primadonnákat" keres a szigeti színpad A Margitszigeti Szabad Színpad vendégeinek, a svájci Teli Vilmos játékok együttesének művészi vezetője, Ottó Bosshard, nehéz feladatok elé állítja munkatársait, amióta Budapestre érkezett. A neves svájci rendező a Péter Pál napján bemutatkozó svájci előadásain húsz tehenet, húsz lovat, tíz kecskét, tizenöt birkát, tíz kutyát és egy öszvért kíván „felléptetni“ Schiller Teli Vilmosának havasi képeiben. A lovak beszerzésének nincsen semmi akadálya, hiszen az esténként színrekerülő János vitézben is egész Sereg ló szerepel. A kutyákról sem nehéz gondoskodni, de már kecskét, birkát sokkal nehezebb Bosshard rendelkezésére bocsátani, nem is beszélve a húsz svájci tehénről. A kitűnő vendégrendező az előadások tökéletes stílusának kedvéért hallani sem akar arról, hogy a tehenek ne jellegzetesen svájciak legyenek. Két napja folyik a hajsza, Budapesten és környéken svájci tehenek után, s valószínű, hogy végül egy ismert tejgazdaság állatállományának vendégszerepeltetésével oldja meg a kérdést a Sziget Színpad. Négy napig, amíg a svájciak próbálnak és az előadások folynak, külön „farmot“ kell berendezni a Sziget Színpad környékén a Margitszigeten. Ott azon a réten, ahol most esténként Kukorica Jancsi nyája legelész, s vár a jelenésre, elkerített részen csoportosítják a Teli Vilmos hetvenhattagú állat-együttesét. A kétszáz svájci népjátékos különvona- ton érkezik Budapestre. Kedden délután Pénteken este felkerestük Gidófalvy Pál dr.-t, a labdarugósport élére állított miniszteri biztost, hogy néhány időszerű kérdésre felvilágosítást kérjünk tőle. — Melyek azok az irányvonalak, melyeken Kormánybiztos úr haladni akart — tesszük fel az első kérdést. — Magyar, keresztény szellemet akarok vinni labdarugósportunkba, — feleli Gidófalvy dr., — majd így folytatja: — Munkám nehéz, de nem megoldhatatlan. Segítőtársakra, becsületes keresztény amatőr sportemberekre van szükségem, akik vállalják a nehéz, de annál magasztosabb munkát. Hívom tehát a keresztény társadalom fiait rangra való különbség nélkül. Aki képességet érez magában és komolyan dolgozni akar, most előtte a pálya. Az út tövises, de a cél, melyért dolgozunk, szent nemzeti cél, nemzeti kötelesség. — Hogyan képzeli el Kormánybiztos úr a labdarúgás nagy átváltását t — Elvem, hogy minél gyorsabban, de lehetőleg zökkenő nélkül történjék. Kinevezésem után azonnal értesítettem az egyes al- szövetségeket a szükséges teendőkről. A tegnapi nap folyamán kineveztem az alszövet- ségek vezetőit, a szövetségi kapitányt, látogatást tettem a Játékvezetők Testületénél, ahol megbízatásom legfontosabb teendőit szintén elintéztem. — Mint felvidéki lap munkatársa kérdem Kormánybiztos urat, mi lesz a felvidéki labdarúgással, mik a tervei a visszacsatolt területet illetőleg t — Ismerem a felvidéki sportot, tudom, kik azok, akikre ottan számíthatok. Nem tartottam helyesnek a régi éra egyes diktatórikus intézkedéseit, amelyek a Felvidék labdarugósportját lehetetlen helyzet elé állították. Elvem, hogy azoknak, akik idegen elnyomás alatt, minden támogatás nélkül kiépítették a maguk egészséges szellemű magyar tömegsportját. nem szabad hátrányba kerülniök, amikor hazajöttek. A hibákat orvosolni fogom s hiszem, hogy a Felvidék nem lesz „corpus separatum“, bekapcsolódik az új magyar labdarúgósport munkájába. Vasárnap Miskolcra utazom az Északi Alszövet- ség gyűlésére. Intézkedtem, sőt különösen nagy súlyt helyezek arra, hogy a felvidékiek Is ott legyenek. Közelebb akarok kerülni hozzájuk, még jobban meg akarom Ismerni helyzetüket, bajaikat, hogy a gyógyítás és eggyéolvasztás munkája annál sikeresebb legyen. Az előbb említett Irányelv, a keresztény szellem természetesen a Felvidékre is vonatkozik, bár úgy tudom, hogy e téren a helyzet ott sokkal egészségesebb, mint nálunk, az anyaországban volt. — Mik a további teendők, amelyeket Kormánybiztos úr meg akar valósítani t — Elsősorban a közép- és főiskolás sportra gondolok. Ez a magyar labdarúgás Igaz* utánpótlása. Innen kell kiindulnia a magyar labdarúgás reneszánszának. Szakképzett oktatókat állítani munkába, lehetővé tenni mindenkinek ,hogy elfoglalja a tudásának megfelelő helyet a magyar sport tömegeiben. — Nem gondolja Kormánybiztos úr, hogy bizonyos körök akadályokat fognak gördíteni munkája elét — tesszük fel az utolsó kérdést, <— Ezt nem gondolom, hanem tudom. Ez1939 JÚNIUS 25, VASÄRNAP két órakor ünnepi keretek között fogad-* ják az altdorfi népi színészeket, akiknek soraiban a legkülönbözőbb foglalkozásúi résztvevők találhatók: orvos, gyáros, pász-i tor, kézműves, mérnök, vasúti alkalmazott* kocsivezető, hivatalnok, kereskedő és földs míves. A műkedvelő színészek családtag-- jaikkal érkeznek, negyven gyerek utazik- Budapestre, színész-szüleivel. A svájci gyerekek mellé a Cserkész Szövetség egy-ery cserkészfiút oszt be, akik a budapesti lás togatás alatt gondoskodnak kis barátaik-* ról. zel számoltam akkor, amikor megbízatásomat elfogadtam. Kijelentem azonban, hogy nincsenek egyéni céljaim, megbízatásom nem jelent számomra ugródeszkát, de egyúttal kijelentem azt is, hogy semmi sem szent előttem, ami a régi, korhadt rendszer fenntartására Irányul. Ha kell, szét fogom törni a régi kereteket Is, de célom úgy nekem, mint munkatársaimnak, hogy labdarúgósportunkba keresztény, nemzeti szellemet vigyünk. Aki ezt nem akarja megérteni, félreáll. Hozzám éppen olyan közel áll a legkisebb magyar falu sportegyesülete, mint a vezető nagy egyesületek. Munkájukat csak egy szempontból nézem és bírálom el: mit tettek az igazi magyar sport érdekében, teljesltették-e kötelességüket, mely abban áll, hogy Hazánknak lélekben és testben ép, edzett ifjúságot neveljenek. Utamról nem térek le soha s bízom abban, hogy a keresztény sporttársadalom megérti hívó szavamat, s Isten segítségével megvalósíthatom a magyar labdarúgás nagy-^átépítését, — fejezi be nyilatkozatát Gidófalvy Pál dr. Az út tehát, melyen a magyar labdarúgás a jövőben haladni fog, adva van. Most a keresztény sporttársadalmon a sort hogy a kormánybiztost nemes célkitűzéseiben teljes erejével támogassa. Nagy Béla. ■ — A Hungária portyájának első sikere. Lipcséből táviratozzák: A Hungária FC labdarugó csapata túrájának első állomásán, Lipcsében, fölényes, szép játékkal megérdemelten győzött 5:1 (3:1) arányban a Túra Leipzig ellen. A nyolcezer főnyi közönség lelkesen ünnepelte a kitünően játszó magyar csapatot. A Hungária góljai közül kettőt Kisuczkl lőtt, a többi gól szerzője Cseh, Titkos és Müller volt. A német csapatét Bamberg lőtte. — A nagy német körverseny utolsóelőtti napja. Lipcséből táviratozzák: A német kerékpáros körverseny utolsóelőtti napján, pénteken a versenyzők a Hannover és Lipcse közötti 275 km-es távot tették meg. A nemzetek csoportjában Belgium vezet 430 óra 48 p. 17 mp. Idővel. Franciaország 40 perccel áll mögötte a második helyen. Utána Svájc, a vegyescsapat és Németország következik. — A bajor ökölvívók legyőzték a jugoszlávokat. Münchenből táviratozzák: A bajor ökölvívó válogatót^ pénteken este 11:5 arányban verte a jugoszláv válogatottat. XII.- Pius pápa szentté avatja Emilie Venerable de Vialar apácát 14 TEEOTBEKl i*foöfaRHIRM2 Keresztény magyar írók új életre indítják a filmgyártást Magyar írók Filmje R.-T. ímuiiiiiiiiífflinyiiiiiuiiinaiiiiiiHiiDnimnMiimiHiíiiiniiiüiiiiniiifliiirjiiniiiiniiiiinnniiinmninniiiiiraiiiíMiiíiiniiinniínQíiiiíii- SPORT . Magyar keresztény szellemet akarok vinni labdarúgó- sportunkba ... Gidófalvy Pál dr. nyilatkozata a Felvidéki Magyar Hírlap számára
