Felvidéki Magyar Hirlap, 1939. június (2. évfolyam, 123-146. szám)
1939-06-25 / 143. szám
1939 JÚNIUS 25, VASÁRNAP tewideh _Mä.GÄ?ARHIRME 15 jrfkŰZGAZBASÁG f Rázgha Károlyt választották a Kisalföldi Mezőgazdasági Kamara elnökévé Jaioss: Az anyaországi tudással és a felvidéki szociális szellemmel építsük az új Magyarországot Komárom, június 2k. Szombaton délelőtt alakult meg a Kisalföldi Mezőgazdasági Kamara Komáromban. Moson vármegyétől Bara és Hont vármegyéig megjelentek a nagybirtokosok, a kisbirtokosok és megjelent a földmunkások - számos képviselője is. A megjelentek között ott volt Albrecht királyi herceg, Jaross Andor felvidéki miniszter, Máthé Imre, az Országos Mező- gazdasági Kamara igazgatója, országgyűlési képviselő, továbbá Utassy Béla miniszteri tanácsos, a földművelésügyi miniszter képviseletében és Mirbach Antal gróf, az alsódunántúli kamara elnöke, továbbá Holota János, Füssy Kálmán képviselők, Jaross Vilmos főispán, Reviczky István alispán, Majtényi József báró alispán, Bartal Iván nyugalmazott főispán, Nagy Nándor földbirtokos, vitéz Rézffy Ferenc, a Vitézi Szék kiküldötte, Nagy Ferenc, a Hanza igazgatója, Komárom város nevében Igó Aladár dr. és számos közéleti előkelőség, földbirtokos és különféle érdekvédelmi csoportok kiküldöttei. Fel kell készülnünk Magyarország újjáépítésére • Az alakuló közgyűlést M-áthé Imre nyitotta meg. — Ez a húsz év a nélkülözések és komoly erőfeszítések korszaka volt az itthon maradt magyarságra is — mondotta többek között. — Megfosztva a természetes életlehetőségektől, gazdasági és nemzeti életünk kapcsolataitól, egyedül a megmaradt anyagi és erkölcsi erőnkre támaszkodva kellett rombadöntött hazánk újjáépítését elvégezni. A magyarságnak az a része, amely a cseh-szlovák uralom alatt edződött harciassá, egymást megértő összetartásra érett testté a megnagyobbodott hazában és ezeknek az erényeknek apostolaként tért vissza. Fel kell készülnünk a magyar ha:x újjáépítésének további munkájára, Öe gyors ütemben kell magunkat hozzáed- zeni az új világrend összes követelményeihez is. Máthé Imre hódoló szavakat mondott Horthy Miklós kormányzóra, melyeket az ünnepi közgyűlés állva hallgatott végig. Majd esekután kifejtette a Mezőgazdasági Kamara feladatait. A magyar törvényhozás egyik legszebb alkotása ez a törvény, amely emnek a szervezetnek elvi kereteit lerakta. Az eltelt 15 esztendő bizonyítékát nyújtja annak, hogy a nagybirtokos és a munkás meg tudja érteni egymást a tárgyalóasztalnál. Ezután megválasztották a kamara elnökévé Rázgha Károly csallóközi földbirtokost, aki a cseh megszállás alatt is mindenkor az első sorokban küzdött a mező- gazdaság érdekeiért s aki a visszacsatolás után fáradtságot nem ismerő munkával készítette élő munkatársaival a Mezőgazdasági Kamara megalakítását. Alelmökké Lutschenbacher Antalt, Bartal Ivánt, Pintér Bélát, Horváth Györgyöt, Nagy Ferencet, Zergényi Andrást és Juhász Ernőt választották meg. Majd megválasztották a választmány 28 tagját és a póttagokat. Rázgha Károly meleg szavakkal köszönte meg a bizalmat. Programja röviden: Munka a kamarába tömörült minden csoport érdekében. továbbá harc a becsületes magyar közgazdasági élet megteremtéséért. Többet és jobbat kell termelnünk — Talán soha egy nemzedék sem láthatta ennyire, mit jelent a gazdasági élet megszervezése egy nemzet szempontjából, point éppen a most hazatért magyarság. Akik kitartottak, olyan egységbe kovácsolták a magyar népet, hogy a nép ezen önvédelmi szerve ezen alakulatát soha a jövőben nem hajlandó feladni ■— mondotta az elnök. Ezután a kisebbségi magyarság gazdasági önvédelmi harcát vázolta és Ígérte, hogy a felvidéki magyarság is bekapcsolja teljes erejét az egységes Kisalföldi Mező- gazdasági Kamarába. Többet és jobbat kell dolgozni, hogy többet és jobbat termelhessünk. Gazdaságainkat jövedelmezőbbé kell tenni. A termelés, az értékesítés és a fogyasztás problémáját nemzeti alapon, kell megoldani. A gyűlés melegen ünnepelte a népszerű elnököt. A következő felszólaló Utassy Béla, a földművelésügyi miniszter nevében üdvözölte a kamarát és ígérte a földmíelésügyi kormány teljes segitségét. Jaross miniszter beszéde A megalakult kamarát Jaross Andor felvidéki miniszter üdvözölte ezután, örömmel hallotta a széleskörű programot. Hangsúlyozta, hogy a medern élet a közösségi szellem felé halad — fejtegette beszédében. Az egyénnek alá kell rendelni magát a közösségi gondolatnak és így elsősorban a nemzetnek. Legyen a program: keresni az embert, az emberi jólétet és a megelégedést. A föld, a tanya, a rét az emberi jólét eszközei csupáto. A cél mindig az ember. Meg kell vzsgálni, hogy mezőgazdaság kereteiben hogyan él a magyar ember. Keresni kell a földek mögött az emberi társadalmat: mi jutott ezeknek a földi javakból. -A kamara legyen példátadó munkása a nagy magyar közösségi gondolatnak. Tegyük össze az anyaországi tudást és gyakorlatot a felvidéki szociális érzések szellemével: így építünk új Magyarországot. Jaross Andor lelkes ünneplése után az Országos Magyar Gazdasági Egyesület, a Tejtermelők Országos Szövetsége részéről szólaltak fel, majd a felvidéki magyar kisgazdatársadalom nevében Pintér Béla szólalt fel. Az anyaországból visszakerült földbirtokosok nevében Khuen-Héderváry gróf, majd az anyaországbeli földmunkások nevében Dobi István beszélt... Rendkívül talpraesett beszédében nagy figyelem közben méltatta a földmunkásság helyzetét és kívánta, hogy a kamara se gítse a szegény mezőgazdasági munkásságot érdekeikben, végül a munkások szociális és betegségi ügyének rendezését kérte. A kamara ezután megválasztotta országos tiszteletbeli tagjait, mégpedig Albrecht királyi herceget, Jaross Andor felvidéki minisztert és Máthé Istvánt,,Ezután megválasztották a kamarai bizottságokat. Sztrázsik Andor Dénes igazgató beszámolt a kamara eddigi szervezéséről Elhatározták, hogy a kamara 167 ezer pengős költségvetési előirányzatot készít az 1939. évre. Majd tisztviselői és sze mélyzeti ügyek kerültek sorra. Ezután megalakították a kamara közgazdasági, növénytermelési, állattenyésztési és mező- gazdasági munkásügyi szakosztályát, Rázgha Károly elnök ünnepélyes szavakkal fejezte be a közgyűlést. »«a A felsőtiszai fűrészek helyzete Több ízben beszámoltunk, a felsötiszai fűrészek helyzetéről és megírtuk, hogy azok a peage-vonal szünetelése miatt a fűrészeken feldolgozott és a magyar piac számára annyira szükséges elsőosztályú asztalos-anyagot nem tudják az anyaországi piacra számtani. Azóta a fűrészek ottani teherautó-vállalatokkal megállapodtak és bár gyéren, de megindult a forgalom a Rahó-Taracköz útvonalon. A fűrészek közül kettő megkezdte munkáját, de üzembentartásuk elé akadályok gördültek. Ugyanis a kincstár a felsötiszai fűrészek üzembentartásához szükséges gömbfamennyiséget ez idő szerint még nem ajánlotta fel. Pedig a felsötiszai fűrészek anyagellátásáról tutajozástechnikai okokból mielőbb gondoskodni kellene. A Rahótől északra eső és jelenleg dolgozó két fűrész a termelvényt Rahótól Tarac- közig magánteherautón szállítja, ami köbmé. terenkint 7 pengő költséget jelent. Ez a fuvartétel nagy tehertöbbletet jelent, mert a MÁV. vasúti díjszabása átmenetben ugyanezen a vonalon köbméterenkint csak 1 pengőt tesz. Ez a költségtöbblet súlyosan érinti a felsőtiszai fűrészeket, minthogy ök hátrányosabb helyzetben vannak az alsótiszai fűrészeiknél. A tiszabogdányi fűrész például a felfüré- szelt anyagot 16 kilométer távolságra szállítja lovaskocsin a vasútállomásra, ami köbméterenkint szintén 4—5 pengő tehertöbbletet jelent. Ha nem is beszélünk a hulladék-értékesítés problémájáról, ami a felsötiszai fűrészek helyzetét csak súlyosbítja, a kincstári gömbfa 33 pengős szolnoki paritású árából — az érdekeltek szerint — le kellene vonni az egy gömbfaköbméterre eső tutajozási költséget (kb. 6 pengőt), a fűrésztől a vasúti állomásig felmerülő átlag kb. 2 pengőt, valamint a teherautó-szállítási költségeit Rahótól Tarac- közig, gömbfaköbméterre átszámítva 4 pengőt. Ezeknek a költségeknek figyelembevételével a felsötiszai fűrészeknek felajánlandó kincstári fenyögömbfa árát — a szakma szerint — 21 pengő körül kellene megállapítani. Ennél magasabb árat — szakértők szerint — a felsötiszai fűrészeknek nem áll módjukban fizetni, mert termelvényelknek értékesítési területe lejjebb húzódott az anyaország felé, minthogy eddigi elhelyezési területükön az építkezések szünetelnek, mert a cseh telepesek annyi üres lakást hagytak, hogy újabb építkezésekre belátható időn belül aligha lőhet kilátás. (—) Egy magyar jutott be a szlovákiai Szövetkezeti Központ felügyelő bizottságába. Pozsonyból jelentik: A Szövetkezeti Központ most megtartott kögyülésén a megejtett választások eredményeképpen a felügyelő bizottságba Rajter János jutott be a magyar szövetkezetek képviseletében. (—) Szlovákia és a cseh-morva protektorátus árucsereforgalmának alakulása. Pozsonyból jelentik: Március 16-tól május végéig Szlovákia a cseh-morva protektorátus területére 197 millió korona értékű árut exportált s onnan 139 millió korona értékűt importált. A mérleg Szlovákia javára 58 millió korona aktívummal zárult. Májusban egymagában a kivitel 132, a behozatal pedig 75 millió koronát tett ki, tehát a májusi mérleg 57 milliós aktívumot eredményezett Feltűnő eredménnyel jártak a kukoricatermelés fokozására irányuló kísérletek Budapest, június 24. A Tiszajobbparti Mezőgazdasági Kamara immár harmadik éve kísérleteket folytat a kukoricatermelés fokozására és most közzétett beszámolójából kitűnik, hogy az eddigi kísérletek minden várakozást felülmúló kedvező eredménnyel jártak. A kísérletek eszköze igen egyszerű. Eddig rendszerint csak kétszer kapálták a kukoricát, a Tiszajobbparti Mezőgazdasági Kamara azonban több gazdaságban kísérletképpen bevezette a háromszori kapálást. Ezzel sikerült a termést jelentékenyen fokozni és a számítások szerint, ha országszerte rendszeresítenék a kukorica háromszori kapálását, évente 40 millió pengővel lehetné növelni a tengeritermés értékét. A kamara két évvel ezelőtt 19 kisgazdaságban kezdte meg a kísérleteket és beigazolódott, hogy a háromszori kapálás mellett 22 százalékkal emelkedett a termés mennyisége ugyanazon a földön. Az elmúlt évben már 91 gazdaságban folytatták a kísérleteket és ott, ahol háromszor kapálták a kukoricát, holdanként 5.5 métermázsa terméstöbblet jelentkezett, ami pénzértékben kifejezve mintegy 27 pengős több bevételt jelentett. Magyarországon mintegy kétmillió hold van kukoricával bevetve és ennek háromnegyed részén csak kétszer kapálják a tengerit. Ha rendszeresítenék a háromszoros kapálást, ez több mint nyolcmillió métermázsával nagyobb csöves- kukoricatermést jelentene évente és 5—3 millió métermázsával több kukoricaszárat, ami értékben 45 millió pengő többletet jelent. Ha ebből ötmillió pengőt lavonunk a többletkapálással járó költségekre, még akkor is tisztán 40 millió pengő évi több bevétel érhető el ezzel az egyszerű eljárással. A kamara most a földmivelésügyi kormánynál is lépéseket tett ebben az ügyben. (—) Nyersanyagkészleteket akar tartalékolni Románia. Bukarestből jelentik: A román kormány a legutóbbi hónapokban módosításokat eszközölt a külkereskedelmi rendszerben azzal az indokolással, hogy egyrészt biztosítani akarja az ipari nyersanyagellátást, másrészt a hadfelszerelési Iparágak részére bizonyos mennyiségű nyersanyagot is akar felhasználni. A nyersanyag-tartalékolásra szükséges devizamennyiséget az őszi szezón előtt meginduló nagyarányú petrö- reumexportból kívánja fedezni. A nyersanyagtartalékok felhalmozódása, jelentős töjy^ kéket köt; le, ami. nemcsak kamatveszteségévé két, hanem a nyersanyagárak esetleges esé^t, sével jelentősebb értékveszteséget is eredm^ju nyezhet. Ezt a kérdést most szakértőkkel ta- nulmányoztatja a román kormány. (—) Románia leszállított vám mellett szállít élőállatot és friss húst a protektorátusnak. A cseh-morva protektorátus területére Irányuló, román élőállat és friss hús-szállítmányok vámtarifáját leszállították. Az új rendelkezés június 10-iki hatállyal lépett életbe. (—) Nagymértékben terjed a száj- és körömfájás Szlovákiában. Pozsonyi jelentés szerint a száj- és körömfájás Szlovákiában erősen terjed s jelenleg hat Járás 31 községének 1513 telepén vannak beteg állatok. A fertőzött járások a következők: Pozsony, Korompa, Varannó, Töketerebes, Nagymi- hály, Zólyom. A száj- és körömfájáson kívül Szlovákiában 82 járásban van sertésvész. (—) Változatlan marad a mezőgazdasági célokra szolgáló zsákok ára. Az árellenörzés országos kormánybiztosa a mezőgazdasági célokra szolgáló gabonás zsákok árait múlt év június 1-én 5%-al leszállította s ezek az árak azóta változatlanul fennállanak. A jutagyárak a mezőgazdasági zsákok árának felemelését kérték. Az árellenörzés országos kormánybiztosa úgy döntött, hogy a mező- gazdasági célokra szolgáló gabonás-, hagymás- és burgonyás-zsákok árai a további intézkedésig változatlanok maradjanak és intézkedett aziránt, hogy az eddig vontatottan haladó eladások azonnal meginduljanak. (—) A Külkereskedelmi Zsebkönyv ötödik évfolyama. A Külkereskedelmi Hivatal az idén már ötödik évfolyamában adja ki a Külkereskedelmi Zsebkönyvet, a magyar gazdasági életnek ezt az részletekbe menő, világos és áttekinthető útmutatóját. A külkereskedelem az árutermelésnek és az árufogyasztásnak olyan nagy mértékben feltétele, hogy a külkereskedelmi adatgyűjtések jelentősége valóban az egész gazdasági életre kihat. A M. kir. Központi Statisztikai Hivatal ennek az anyagnak a gyűjtője és feldolgozója, s a Hivatal vaskos kötetei, melyek ezt az anyagot a vámtarifa tételeinek megfelelő sorrendben, több esztendő anyagának összefoglalásával évente nyilvánosságra hozzák, a szakemberek számára nélkülözhetetlenek. Ugyanakkor a Külkereskedelmi Hivatal, a magyar külforgalomnak ez a legfőbb irányító szerve azt a célt tűzte maga elé, hogy népszerűbb formában, nem tisztán csak a szakemberek számára, hanem a szélesebbkörü érdeklődő közönség tájékoztatása céljából, zsebben hordható formájú összefoglalást készít a külforgalom legfontosabb és legjellemzőbb adatáról és irányáról. Ebből az elgondolásból született meg a Külkereskedelmi Évkönyv, amelynek az az előnye is megvan, hogy a Központi Statisztikai Hivatal végleges kötetének megjelente előtt olyan részletesen közli az adatokat, amint arra csak a gazdasági közvéleménynek szüksége lehet.
