Felvidéki Magyar Hirlap, 1939. június (2. évfolyam, 123-146. szám)
1939-06-23 / 141. szám
2 1939 JÚNIUS 23, PÉNTEK TETsBTDEKI / már négyórás ülésen tárgyalják a napirendre tűzött kisebb javaslatokat. , A mai ülésről itt számolunk be: Az ülés r Tíz óra után öt perccel Darányi Kálmán nyitotta meg a képviselőház csütörtöki ülését. Az ülés megnyitása után egymásután érkeztek a kormány tagjai. Teleki Pál gróf miniszterelnök Csáky István gróf külügyminiszterrel jött, később érkeztek a Házba Hóman Bálint, Teleki Mihály, Kunder Antal, Jaross Andor és Tasnádi- Nagy András miniszterek. Darányi Kálmán bejelentette, hogy Drózdy Győző, Ilovszky János megválasztása ellen írásban kifogást emelt, amelyet azonban elutasított. Ezután elfogadták Bárczay János indítványát, amelyben javasolta, hogy nyolcórás üléseken tárgyalják az indemnitást. Harmadszori felolvasásban is elfogadták a felvidék képviselők behívásáról, a Magyar Szent Koronához visszatért kárpátaljai területeknek az országgal egyesítéséről és a Horthy Miklós nemzeti repülőálap • létesítéséről szóló törvényjavaslatokat, amelyeket továbbítottak a felsőházhoz. Krúdy Ferenc előadó ismertette ezután az állami költségvetési év kezdetének megváltoztatásáról, valamint a július 1-től december 31-ig szóló felhatalmazási törvényjavaslatot. Rámutatott arra, hogy a törvényjavaslat két generális rendelkezést tartalmaz. Az egyik az, hogy az 1940. év, január 1. napjától kezdve a költségvetési év azonos a naptári ' évvel, a másik az, hogy a kormány felhatalmazást kér arra, hogy ez év december 31-ig továbbvihesse az államháztartás ügyeit. Vagyis a hátralévő naptári költségvetési évre az adókat és egyéb jövedelmeket a fennálló, vagy esetleg időközben meghozandó törvényes jogszabályoknak megfelelően kivethesse, behajthassa, illetőleg felhasználhassa, a befolyó adókat az 1938 —39. évi költségvetésről szóló törvényben foglalt rendelkezések, illetve a visszacsatolt területeknek és az ország egyesítéséről szóló törvény rendelkezései értelmében felhasználhassa. Kérte a javaslat elfogadását. visszaszerzésével kapcsolatos katonai kiadásokra 177 milliót költöttünk. Az állami alkalmazottak családi pótlékának felemelése folytán a költségvetési év második felében 8 milliót, inségakciókra 7 milliót. Ezek költségvetésen kívüli kiadáReményi-Schneller Lajos pénzügyminiszter ezután a milliárdos beruházás alap- helyzetét ismertette. Terv szerint 600 milliót az adófizetők egyszeri beruházási hozzájárulásából, 400 milliót pedig kölcsön útján fognak fedezni. A felhasználás tekintetében az a határozat, hogy 600 milliót fordítunk nemzeti hadseregünk fejlesztésére, 400 milliót pedig egyéb beruházásokra. Az alap első napjától kezdve, tehát a megindulástól folyó évi május hó 31-ig kiadásaink a következők voltak: 296 millió pengőt adtunk ki a hadsereg szüksok. Ez a három tétel 192 milliót tett ki. Az előbb említett 182 millióval szemben mutatkozó 10 millió különbözet abból nyert fedezetet, hogy egyéb költségvetési tetei leknél viszont 10 millió pengő erejéig megtakarítást tudtunk elérni. ségleteire. Eredetileg úgy terveztük, hogy1 az első esztendőben, amelynek most V'.ár körülbelül vége van, 200 milliót költünk a hadseregre, ezzel szemben már mostam náig kereken 300 milliót költöttünk, tehát a programot meggyorsítottuk. (Nagy helyeslés és taps a Ház minden oldalán.) Most már a taps után restellem megmondani, hogy ezt a politikát folytatni kívánjuk. A pénzügyminiszter szavait a Ház minden oldalán egyhangú helyesléssel fogadták. ■„ F 600 millió a hadsereg fejlesztésére „Kieg kell őrizni a homely hangot“ Családvédelmi szempontok, egyszerűsített adórendszer, hadmentességi adó Meskó Zoltán iratkozott fel elsőnek a javaslathoz, aki azonban nem volt jelen, így feliratkozását törölték. Bencs Zoltán állott fel ezután. Érezzük magunkban a szent és komoly felelősség- érzetet, — mondotta — amellyel idejöttünk, mert mindenikünkben meg van az áldozatos élet hosszú előkészülete, mielőtt az ország asztalához leültünk. (Nagy éljenzés és taps.) Érezzük ezt a felelősséget, mert ebben a teremben millió fül van, köztük az ellenségnek füle is. A továbbiak során kijelentette, hogy necsak a négyezrek és tízezrek, hanem a százezrek és milliók érezzék magukat jól ebben az országban. (Nagy éljenzés és taps.) Helyesnek tartja, hogy ismét visz- szatérünk a régi rendszerhez, vagyis, hogy a naptári év és a költségvetési év egybeesik. Ez észszerűségi és gazdasági kérdés. Az indemnitás kérésével a kormány egy alkotmányos kötelességet teljesít, hogy az országgyűlés felhatalmazza, hogy az ország és a köz- igazgatás költségeit tovább vihesse. Nemcsak pártállásánál, de képviselői ; felelősségénél fogva is megadja a bizalmat a kormánynak. Két nagy igénnyel fordul a kormányzat felé a nemzet, amelyek közül az egyik az, hogy olyan korszerű reformok következzenek, amelyeket ez a történelmi idő a nemzet érdekében megkövetel, a másik pedig az, hogy e nemzet alkotmányos szabadsága és függetlensége régi jó és helybenhagyott szokásai szerint minden körülmények között megóvassanak és hogy j ez az ország magyar legyen mind Reményi-Schneller Lajos pénzügyminiszter emelkedett szólásra ezután általános érdeklődés között. Ismertette a kormány nagyszabású reformprogramját. Beszédének bevezetőrészében kijelentette, hogy a költségvetés előkészítő munkálatai a szokásos időben megindultak, a szeptemberi válság miatt azonban a munkálatok néhány hétre félbeszakadtak. Amikor a nemzetközi feszültség elmúlt, hála Istennek azt kellett megállapítanunk, hogy újra kell kezdeni a munkát, mert új költségvetést kell csinálnom a visszatért Felvidék miatt. (Nagy taps a Ház minden oldalán.) A minisztérium tisztviselői kara megfeszített erővel dolgozott, hogy a technikai okokból eredő késedelmet behozza, ekkor azonban, újra azt kell mondanom, hogy hála Istennek, újabb nemzetközi feszültség támadt, ami azzal végződött, hogy Kárpátalja is yisszakeA pénzügyminiszter ezután tájékoztatta a Házat, hogy ezt a 219 milliót tulajdonképpen mire is fordították. Az őszi időben, amikor nagy aprópénzhiány volt, fokozott mértékben kellett aprópénzt verni és ez természetesen költségekbe került. A szeszmonopóliumot, mint állami monopóliumot a költségvetésbe még nem tudtuk felvenni, hanem csak a szeszadót tudtuk bevételként szerepeltetni, a kiadások költött tehát a szeszmonopóliummal kapcsointézményeiben, mind lelkében, mind szívében, öltözködésében és gesztusaiban. A szélsőjobboldal Bencs Zoltánnak ezt a kijelentését nagy ellentmondással fogadta. Felkiáltások: Úgy öltözködünk, ahogy akarunk! Bencs Zoltán a továbbiak során kijelentette, hogy a magyar ízlésnek, hagyománynak és az ezer év ősi szokásainak nem felel meg az idegen forma. Darányi Kálmán elnök a megújuló viharok közepette csak nagy eréllyel tudott rendet teremteni és egymásután utasította rendre a folyton közbeszólókat. Bencs Zoltán beszéde további során rámutatott arra, hogy az ellenzéknek meg kell őrizni a komoly hangot, amelyet a bizottsági tárgyalások során örömmel tapasztaltak. A magyar igazság ereje mindennél. nagyobb és a népigázságoknak ereje legyőz minden ellenállást, aggodalmat, de minden erőszakos törekvést is abban az irányban, hogy a reformok tempóját a józanészen és lehetőségeken túl forszírozzuk. Ezután éles szóváltás keletkezett a kormánypárt és a szélsőjobboldal között. Bencs Zoltán: A kormánypárt másfél- millióval több szavazatot kapott és ez mutatja, hogy az ország józan közvéleménye a mi politikánk követését kívánja. Miután a kormány a népmilliók érdekében az államháztartás ügyeinek továbbvitelét kéri, a múltak tanulságai alapján és a választáson tapasztalt bizalom alapján a felhatalmazást megadni kívánom. rült. Az egész országra kedvező költség- vetést akarunk kiépíteni, ezért van szükség az indemnitásra. — Megtehettük volna, hogy csak a csonkaországra kiterjedő költségvetést állítsuk össze és a Felvidék és Kárpátalja költség- vetését csak ideiglenes előirányzatokkal állítsuk be. Ezért helyesebbnek találtuk in- d’emnitást kérni, amelynek tartama alatt elkészül az egész országra kiterjedő költségvetés. Ezt szeptemberben leteszem a Ház asztalára. (Taps a Ház minden oldalán.) Az 1938—39-es évi költségvetés előirányzatában a közigazgatási kiadás 777 millió. Ezzel szemben az elmúlt tizenegy hónapban tényleg kiadtunk 988 milliót, tehát 211 milliós hiteltúllépést vettünk igénybe. Az üzemeknél a hiteltúllépós 8 millió volt. latban semmi sem szerepelt, úgyhogy a szeszmonopólium összes kiadások mint bevételszerző kiadások hiteltúllépésként szerepeltek. A szeszmonopólium ldadása 26 millió, a pénzverési 11, összesen 37 millió. Az említett 219 millió kiadásból tehát 37 millió volt olyan, amely egyúttal bévé telt is szerzett. Maradt tehát 182 .millió, nrnt olyan kiadás, amelyről még be kei ..'molnom. Ebből az összegből a felvidéki területek és Kárpátalja Reményi-Schneller Lajos pénzügyminiszter ezután részletesen foglalkozott azokkal a kérdésekkel, amelyekkel a közeljövőben fog a parlament plénuma foglalkozni. Mindenekelőtt megemlítette a negyvenéves házadómentességről szóló törvényjavaslatot. Ezzel kapcsolatban megemlítette, felhatalmazása van arra, hogy harminc évig terjedhető időre házadómentességet engedélyezhessen. Ilyen házadómentességek jelenleg is érvényben vannak egészen a folyó esztendő végéig. Tárgyalások vannak folyamatban abban az irányban, hogy még július folyamán rendeletet kívánunk kibocsátani, hogy akik építkezni akarnak, már ősszel tisztában legyenek azzal, milyen kedvezmények állanak rendelkezésre. (Helyeslés a Ház minden:: oldalán.) A társulati, adó, Reformjának legfőbb célja, lehetetlenné tenni azt, hogy , bizonyos nyereségek az adó alól kibújjanak. Ugyancsak előkészítés alatt van az egyenes adó reformjáról szóló törvényjavaslat, amelyben elsősorban családvédelmi szempontokat kívánok kidomborítani. (Taps a Ház minden oldalán.) Ki akarom küszöbölni és egyszerűbbé akarom tenni azokat az adókat, amelyek a kisembereket terhelik és amelyekben maga az adómegállapítás rendszere is rendkívül rossz. Általában egyszerűsíteni szeretném adórendszerünket, már amennyire a fennálló viszonyok között egyáltalában lehetséges és szeretném behozni azt a reformot is, hogy az adórendszer egyúttal a termelési politikát mozdítsa elő. Az illetékkódex bejelentése után kijelentette a pénzügyminiszter, hogy törvényjavaslatot kíván benyújtani, amely a hadmentességi díjról szól. Ezek szerint, akik katonai szolgálatra alkalmatlanok, a jövőben adót kötelesek fizetni. Végül kérte az indemnitási törvényjavaslat elfogadását. A kormánypárt nagy tapssal és éljenzéssel üdvözölte. Egyke fórrá® a magyar néppel Meg-megújuló viharban és közbeszólás- áradatban Budinszky László nyilaspárti állott ezután szólásra. Kijelentette, hogy most ugyanazok a jelenségek mutatkoznak, mint a liberálkapitalizmus idején, amikor kivándorlásra kényszerültek az emberek. Hangsúlyozta ezután, hogy a lelkek megbékülésére van szükség és ő hajlandó ezt megkezdeni. A javaslatot sem maga, sem pártja nevében nem fogadja el. Közi-Horváth József kereszténypárti kijelentette, hogy a képviselőházba a munka reményében jött és a javaslatot, mind maga, mind a keresztény párt nevében elfogadja, mert bíznak abban, hogy Teleki Pál és kormánya nemcsak győzni tudott a választáson, hanem reméli, hogy a győzelmet okosan felhasználja az ország érdekében. A pénzügyminiszter beszéde megerősítette ebben a meggyőződésében. A kereSztény- | párt múltjával kapcsolatban megemléke- : sett arról, hogy a liberális világban meg- | bélyegezték azokat, akik a zsidósággal j szembe mertek szállni. (Ügy van, úc/y van, 1 a Ház minden oldalán.) A továbbiak során élesen támadta a szociáldemokratákat éss a demokrata pártot, amelyeknek ma már múzeumban lenne a helyük. Kúpért Rezső és Szeder Ferenc állandóan zavarták közbeszólásaikkal Közi- Horváth Józsefet és csak Darányi Kálmán elnök tudott rendet teremteni azzal, hogy Szeder Ferencet rendreutasította. Közi-Horváth József: A keresztény nemzeti és szociális politika nem ,,új huncutság”, hanem egybeforrás a magyar néppel. Mivel a kormány ugyanezért akar dolgozni, ezért a törvényjavaslatot elfogadta. Meskó Zoltán felszólalásában éles támadást intézett Borbély György volt szolnoki megyei főispán ellen. Beszéde alatt többször heves összecsapásra került a sor a kormánypárt és a szélsőjobboldal között. A törvényjavaslatot nem fogadta el. A magyar tanítóság apostoli gárda Vitéz Faragó Ede összefogásra és magyar testvériségre kérte a képviselőket. Nem fogadta el Budinszky Lászlónak a tanítósággal kapcsolatos kijelentéseit. A magyar tanítóság igazi arculata az a jelen, hogy hősiesen állja a vártát, kemény magyar elszántsággal a nehéz viszonyok között. A magyar tanítóság a magyar népnek egy apostoli gárdája, ezért a szeretet megértő gesztusával kell feléjük közelednünk. Budinszky László azt a kijelentést tette, hogy a tanítók sok helyen arra tanítják a gyermekeket, hogy kórusban kiabálják: Nem leszünk nyilasok! Kérem a képviselő urat, közölje velem adatait, hogy együttesen küzdhessünk az ilyen jelenségek ellen, mert amilyen végzetes baj a gyermekekkel jelszavakat kiabáltatni, éppen olyan visszataszító, amikor egy 14 éves gyermek nekem, rokkant tűzharcosnak, bátorsággal köszönt. (Úgy van, úgy van a jobboldalon.) A javaslatot elfogadom. (! Személyes ügyek Klein Antal, az indemnitási vita következő szónoka egész beszéde során éles támadást intézett Muhi Henrik Bonyhá- don megválasztott magyar élet párti képviselő ellen. A választással kapcsolatban különböző vádakat emelt Mühl Henrik ellen s beszédét sokszor szakította félbe a szélsőjobboldal közbeszólása. A közbeszó-1 lók azt sürgették, hogy ezeket a vádakat tisztázni kell, esetleg parlamenti bizottságot küldjenek ki. Mühl Henrik, a vita megszakításával, személyes kérdésben szólalt fel és az ellene emelt vádakat visszautasította. Közben Ferenczy Tibor ezt kiáltotta a beszélő felé: — Hagyja abba! Ezután Ferenczy Tibor felkelt és elhagyta a termet, a nyilasok pedig viharosan tapsoltak neki. Mühl Henriket az elnök többször figyelmeztette, majd pedig rátértek az indemnitási vita folytatására. Pröhle Sándor nyilas kijelentette, hogy minden expanzív külföldi törekvéssel szembeállanak, mert ez a föld a magyaroké. A szeniistváni gondolat alapján áll a párt. Ezután a párt programja alapján szólott hozzá az indemnitáshoz és sürgette a szociális reformokat. Matolcsy Mátyás azt állította, hogy a A pénzügyminiszter megindokolja az indemnitást A Felvidék és Kárpátalja visszaszerzésével kapcsolatos kiadások
