Felvidéki Magyar Hirlap, 1939. június (2. évfolyam, 123-146. szám)
1939-06-23 / 141. szám
1939 JÚNIUS 23, PÉNTEK rtmrni íMífeRÁnfffi 3 KAPRÓL-NAPRA Folytatás a 2-ik oldalról Június 22. i Stitáflfi ta felsőházi tag, cs. és kir. kamarás csütörtök délután a magyar felső- házban különvéleményt jelentett be a felvidéki képviselők behívásával kapcsolatban. De ugyanakkor vehemens és ellentmondást nem tűrő hangon kifejtette, hogy a magyar kormány teljesen helytelenül fogta fel még az elmúlt év novemberében a fevidéki kérdés politikai rendezését. Nyomatékosan hangsúlyozta, hogy nincs szükség felvidéki minisztériumra, nincs szükség felvidéki pártra, mert mindez csak azt bizonyítja, hogy még mindig elválasztó sorompók léteznek a csonkaországi és a felvidéki magyarság között. Megdöbbenve hallgattuk Szilágyi Lajos úr felsőházi tag lendületes okfejtését, melynek során pompás és csalhatatlan tájékozottsággal mondott véleményt a felvidéki kérdésekről és valóban kezdtük nem érteni a dolgot. Dörzsöljük a szemünket és kétkedve kérdezzük: vájjon ez 4s leheti Vájjon lehetséges az, hogy Felső- házunk egyik tagja a magyar Felvidék visszacsatolása után hét hónappal azzal a kijelentéssel áll elő, hogy nincs szükség felvidéki minisztériumra, egyszóval azokra a keretekre, amelyek a felvidéki magyarság érdekeit és életét húsz esztendőn keresztül védelmezték, másrészt amelyek a visszacsatolásnak, az anyaországi vérkeringésbe váló beállításnak nem könnyű munkáját immár hét hónap óta munkálják? — A felvidéki miniszter számtalan alkalommal leszögezte visszacsatolásunk óta, a felvidéki magyar párt ezer és egy tanujelét adta annak, hogy munkás és produktiv részese akar lenni az egyetemes építő magyar politikának. És, hogy ezt válóban eredménnyel tehesse: minden alkalommal rámutatott arra, hogy pártunk kereteit, amelyek húszesztendős munkának, szenvedésnek és súlyos tapasztalatnak eredménye, ne áldozza fel. Nem áldozhatja fel és nem szüntetheti meg, mert csak így, szervezett és fegyelmezett táborban tudja hivatását szolgálni: terjeszteni azt a népi és szociális közgondolkodást, amely az Egyesült Párinak mindig programja és célja volt. Úgy véljük, hogy azok a kevesek, akik oly sokszor, színié minden logika nélkül sürgetik az Egyesült Párt likvidálását, tulajdonképpen annak a szellemnek a felszámolását szeretnék, amelyet a felvidéki magyarság politikai szervezete hirdet és képvisel. Annak a népi és szociális szellemnek a felszámolását, amelyiknek hangoztatása úgy látszik túlságosan kellemetlen bizonyos magyarországi fülek számára. Akinek csak kecskéi annak nem kell földet adni. Egy felvidéki községi bíró, egy gazdagabb paraszt mondta ezt a gőgösen szel- lemeskedő, de végeredményben szörnyen gonosz mondatot, mikor a földreform mostani végrehajtása, illetve korrigálása során arról volt szó, hogy az egészen szegény parasztok is kapjanak földet. Az ilyen gőg, sajnos, sok kisgazdánál, gazdag parasztnál föllelhető. Hallottunk olyan kijelentést is, hogy „a község vezetésében pedig kuss a rongyosoknak”. Sajnos, ugyanolyan távol vannak egymástól azok, akik a nép között csak pár hold különbséggel rendelkeznek, mint az egyholdasoktól a tízezer holdasok. Okos felnőtt emberek nem értik meg azt az egyszerű igazságot, hogy két ember nem ér el annyit egymás ellen, mint egymás mellett. A falun is vannak kiskirályok, akik nem tudnak megszabadulni attól a babonától, hogy az önzés töviskerílése mögött építsenek maguknak független, lebegő országot. Pedig ez lehetetlen. Ez olyan törekvés, mintha a kiégett Szahara közepén a homokon lukszuspálotát építene valaki, nem törődve, hogy mi van körülötte. Koldusok között senki sem lehet igazán gazdag, legfeljebb pénzt halmozhat fel. Emberi életet nem élhet, mert nincs akivel forgalmat, cserét bonyolíthatna le. Ezektől az általános emberi élvektől eltekintve, a földreform szempontjából is végtelen veszélyes az ilyen hang és ilyen szellem, mert a legnagyobb zavart kelti a reform során. Ha így állnak szemben a dolgozó rétegek, lehet-e számítani arra, hogy társadalmi megnyugvást hozzon a reform? Nem kéll-e azt hinnünk, hogy akkor hiába csináltak földreformot a nagy urak rovására, ha ugyanolyan gőgös, antiszociális kis urakat termelnek ki vele. A jelen sorok írója néplapot szerkeszt és nap-nap mellett kell éreznie azt, hogy szinte tojástáncot járjon az, aki még csak szólni is akar ehhez a réteghez. Mind azt kívánja, hogy az ő szája ize szerint beszéljen, még csak meg se kíséreljen olyan hangot, amiből tárgyilagosságra való törekvés olvasható ki. óriási feladatok várnak itt a nemzet jobbjaira. Ezt a népet, mélyet egyes körök urambátyámosan, mások demagóg alapon kezeltek, rá kell szoktatni és ha kell, rá kell kényszeríteni a társadalmi összefogás gondolatára. Épp a falusi bíró, a vezetők, a helyi pártszervezetek elnökei, a Szemkékben, kultúr egyletekben kinevelődött fiatalabb parasztgazdáktól, fiatal munkásoktól várjuk, hogy megindítsák, tovább folytassák azt a nevelést, melyre a régi intellektüelek a népnek velük szemben tanúsított, de alaposan megindokolt bizalmatlansága miatt nem képesek megcsinálni. A falun félre kell tolni az urambátyámokat és a kiskirályokat és erős friss agyvelejű emberek kezébe kell adni a községek vezetését és a közigazgatás helyi befolyásolását és vitelét. Ne féljünk kimondani ezt a szót, mert itt van a fordulópontja mindennek. Ha becsületes földmíves és munkásvezetők lesznek lent, ez a gárda ki tudja kényszeríteni azt is, hogy mindenütt tisztakezű emberek kerüljenek a megfelelő polcokra, funkciókra, ezek meg tudják akadályozni, hogy karriert csiitaljon az önzés, a politikai haszonlesés jés nagyravágyóm. / beruházási program nincsen beleágyazva a magyar gazdasági életbe. Ez a program nagy ipari fellendülést hozott, de nem hozta a nagy strukturális problémák megoldását. Bizalmatlan a kormány iránt, mert a földkérdést még mindig nem intézte el és mert a gazdaságpolitikáját el- hibázottnak tartja, az adórendszert és a közteherviselés szintén átalakításra szorul. A földreform Tildy Zoltán kisgazdapárti megállapította, hogy a honvédelmi kérdés megoldásához nem csupán a hadsereg felszerelése szükséges, hanem biológiailag alátámasztott hadseregre van szükség, vagyis az emberanyagnak népegészségügyi megerősítésére. A másik legfontosabb kérdés a földprobléma. A legnagyobb hálával emlékezik meg a kormányzó szózatáról, ami a földkérdést szintén előtérbe állíA képviselőház ezután több felszólaló hiányában befejezte tanácskozásait és mind általánosságban, mind részleteiben megszavazta a törvényjavaslatot. Szinyei-Merse Jenő ezután bejelentette, hogy Kerekes Béla megválasztása ellen egy nógrádmegyei lakós kifogást emelt. Mivel az megfelel a házszabályoknak, azért áttette a közigazgatási bírósághoz és Kerekes Béla mandátuma a döntésig függőben marad. Az elnök ezután napirendi javaslat tett, A felsőház közjogi bizottsága csütörtök délelőtt Juhász Andor kúriai nyugalmazott elnök elnökletével tárgyalta a Magyar Szent Koronához visszacsatolt felvidéki területek képviselőinek az 1939. évi június I havának 10. napjára egybehívott ország- gyűlés képviselőházába meghívásáról szóló Perényi Zsigmond báró csütörtökön délután öt órakor nyitotta meg a felsőház ülését. Megnyitó szavaiban mélységes hódolattal emlékezett meg a kormányzó születésnapjáról, az egész felsőház nevében mondva hálatelt szívvel köszönetét az Istennek, hogy a kormányzót egészségben megtartotta. Azt a hő kívánalmát fejezte ki, hogy tovább dolgozhasson nagy erényeivel és bölcs országlásával az ország jövőjéért. Kisérje minden lépését áldás, hogy nemzetét a jobb jövő felé vihesse. A felsőház tagjai állva hallgatták meg Perényi Zsigmond báró szavait, melyek végén hosszasan és lelkesen ünnepelték a kormányzót. Ezután az elnök bejelentette, hogy napirenden két törvényjavaslat szerepel. Az egyik törvényjavaslat a Magyar Szent Koronához visszacsatolt felvidéki területek képviselőinek a képviselőházba történő behívásáról, a másik pedig a Magyar Szent Koronához visszatért Kárpátaljai területeknek az országgal egyesítéséről szóló törvényjavaslat. Kéri a felsőházat, hogy | mindkét javaslatra mondja ki a sürgősséget és a kárpátaljai területre vonatkozó törvényjavaslattal kapcsolatban mondják ki, hogy a bizottsági tárgyalástól éppen a sürgősség miatt tekintsenek el. A felsőház ilyen értelemben határozott. A kormány részéről a felsőház ülésén Teleki Pál gróf miniszterelnök és Jaross Andor felvidéki miniszter volt jelen. Szilágyi Lajos, az első felszólaló a kormányzó országgyűlést megnyitó beszédéről szólott. A beszédnek célkitűzéseit a felsőház követni kívánja, őrködni fog tóttá. A most benyújtott reformnál többet kíván. Bajcsy-Zsilinszky Endre: Hárommillió holdat. Egy hang jobbról: A csillagokból? Tildy Zoltán: Itt Magyarországon is meg van ez a föld. Szólott ezután a gazdaadósság rendezéséről és az OFB-íöl- dek árának végleges rendezését kívánta. A talajjavítási munkálatokat nem a munkatáborokkal, hanem a helybel' munka- nélküliekkel kell megoldani. Adókedveemé- nyekkel bíztassa a kormány a munkásságot a talaj javítására. Reményi-Schneller Lajos pénzügyminiszter: Már megtörtént. Tildy Zoltán az indemnitást nem fogadta el. Szeder Ferenc felszólalásában az ipari munkásság és a földmunkásság problémáit fejtegette. Beszéde közben többször nagy vihar keletkezett, amelynek során az elnöklő Szinyei-Merse Jenő, Meizler Károlyt kétszeri figyelmeztetés után a mentelmi bizottság elé utalta. amely szerint legközelebbi ülését pénteken délelőtt tíz órakor tartja a Ház. Napirenden a felhatalmazási törvényjavaslat harmadszori felolvasása, továbbá a gazdasági és hitelélet rendjének, az állam- háztartás egyensúlyának biztosításáról alkotott, a minisztériumnak adott felhatalmazás meghosszabbításáról szóló miniszterelnöki törvényjavaslat, valamint a házadómentességről szóló törvényjavaslat szerepel. Ezzel a képviselőház ülése negyedhat után néhány perccel véget ért. törvényjavaslatot. Az általános vita során Prónay György báró és Puky Endre szólaltak fel. Az igazságügyminiszter felszólalása után a bizottság a törvényjavaslatot a képviselőház által végrehajtott stiláris módosítással elfogadta. M. N. B. 'eng. sz. 22021 , Indulások: I. július 10—22. 91. július 24. augusztus 5. Útirány: Budapest — Varsó — Tallin — Helsinki — Imatra — Savonlinna — Punkaharju — Sortavala — VaSamo — Vilipuri — Helsinki — Tallin — Riga — Bpest, RÉSZVÉTELI Ml 385 P Jelentkezési határidő: I. csoportnál július 1-3g. II. cs.-ná! július 15-ig. IELENTKEZHI LESET: UTAZÁSI IROOiNM (III.. lÚZSEf-MREÍT S. TELETIK: I4 44-00. A telsőházülése azon, hogy azt a szellemet, amely a felsőház tagjait se világnézet, se faj szempontjából el nem választja, senki sem bonthassa meg. Az úgynevezett felvidéki képviselők meghívásáról szóló törvényjavaslatot szívesen szavazza meg, bár ezt kényszermegoldásnak tartja, mivel hogy a gyors beolvasztás elvén áll. A szónok a továbbiakban helytelennek minősíti a Felvidéken követett beolvasztási politikát, amely szerinte különösen az irredentizmus további céljai szempontjából hibás. Hogy a felsőház egyhangúlag szavazza meg a felvidéki javaslatot, ez nem jelenti azt, hogy egyhangúlag helyeselné a Felvidékkel szemben követett kormány- politikát. A Magyar Élet Pártjának mérsékelt politikája összeegyeztethetetlen a felvidéki Magyar Párt radikális politikájával. A miniszterelnök is azt mondta, — folytatja a szónok — hogy elvi ellensége a koalíciós politikának. Reméli, hogy a miniszterelnök a felvidéki kérdésben is levonja e tételének konzekvenciáit. A szónok nem hiszi, hogy a felvidéki választást nem lehetett volna most lebonyolítani. A helyzet ferde, mert amikor a nemzetet megkérdezték, akkor a nemzet egy része a feltett kérdésre nem tudott válaszolni. Nem tudom, hogy a felvidéki miniszter hogy tudott ebbe beleegyezni, de remélem, hogy tiltakozott ellene. A behívandó felvidéki képviselőket felhívja, hogy a parlamentben ne küín felvidéki pártként szerepeljenek, hanenf oszoljanak meg az anyaországi párlpk lözött. Helyteleníti a^, Fölömé nérn keresünk kellően jelige sl mnikálafckhoz, .jánlat _,,$zöve#íezet” hivatal bfe, küflendő. Megszavazták az indemnitást A telsőház egyhangúlag megszavazta a tel vidéki és kárpátaljai javaslatot Héttőn kerül a telsőház été a felvidéki és kárpátaljai képviselők behívására vonatkozó indítvány
