Felvidéki Magyar Hirlap, 1939. június (2. évfolyam, 123-146. szám)

1939-06-22 / 140. szám

ö Ára: 10 fillér am 140. szám. Budapest, 1939 június 22. Csütörtök Előfizetés, ár évente 36,— P, félévre 18— P, negyedévre 9.— pengő, havonta 3.— pengő, •gyes szám ára 10 fillér, vasárnap 20 fillér. Szerkesztőség és kiadóhivatal: POLITIKAI NAPILAP ) Budapest,Vili. kerület,Jőzsef-körút5, szám V'Telefon: 144*400 o Telefon: 144-400 Egyhangú lelkesedéssel szavazta meg a képviselőhöz a felvidéki képviselők be­hívását és Kárpátalja vissza­csatolását A kormányzót, a honvédséget, a Felvidék és Kárpátalja hű népét ünnepelte a Ház Elfogadták a Horthy Miklós nemzeti repülőalapról szóló javaslatot — Csütörtökön nyolcórás ülésben tárgyalják az indemnitást Élénk interpellációs vitában válaszolt a miniszterelnök és a belügyminiszter a nyilasok interpellációira A képviselőház szerdán régen látott ér­deklődés közepette tárgyalta a felvidéki és kárpátaljai törvényjavaslatot." Ez az érdeklődés hű kifejezője volt annak az ünnepi hangulatnak, amellyel a képviselő­ház a hazatérő Kárpátalját, a felvidéki képviselők behívását fogadta és amelyben ezeket a javaslatokat letárgyalta. Zsú­folt karzatok, tömött padsorok és emel­kedett szellemű beszédek jellemezték a két javaslat vitájának külső és tartalmi kereteit. De az érdeklődés annak is szólott, hogy a mai ülés volt az első az új ciklusban, amelyen az interpellációk elhangzanak, A mai ülésen 22 interpellációt jegyeztek be és nagyrészét el is mondták. Különös nagy figyelem kísérte a miniszterelnöknek és a belügyminiszternek a nyilasok politikai tárgyú interpellációjára adott válaszait, nemkülönben a Kárpátalja gazdasági helyzetéről tett miniszterelnöki nyilatko­zatot. Ezeken felül a gazdasági és agrár- problémák tárgykörében elhangzott föld­művelésügyi miniszteri nyilatkozatok kö­tötték le a Ház érdeklődését. Ezután napirend szerint következett a magyar szent koronához visszacsatolt felvidéki területek képviselőinek az 1939. évi június hó 10-ik napjára egybehívott országgyűlés képviselőházába való meg- 'hivásáról szóló törvényjavaslat tárgya­lása. Benkő Géza előadó ismertette a javaslat előzményeit. Mivel a visszacsatolt Felvi­déken — mondotta — a választói névjegy­zékek összeállítása, a választókerületek megállapítása és esetleg a választójogra vonatkozó más különleges rendelkezések foganatosítása a lefolyt közismert viszo­nyok között idáig nem volt végrehajt­ható, addig is, amíg az e tárgyban szük­séges törvényhozási, illetőleg kormány­zati intézkedések megvalósulhatnak, ideiglenesen gondoskodni kell arról, A mai ülésről, amely az esti órákig el­tartott, alábbiakban számolunk be. Az ülés Szerdán délelőtt tíz óra után néhány perccel nagy érdeklődés közben, zsúfolt karzatok előtt nyitottá-meg Darányi Kál­mán elnök a képviselőház mai ülését. Bejelentette, hogy Horváth Zoltán, Sza- lay László és Orosz Mihály képviselők megválasztása ellen kifogást emeltek, amelyeket azonban, mint a házszabályok­nak meg nem felelőket, elutasított. Krúdy Ferenc terjesztette be ezután a képviselőház pénzügyi és közjogi bizott­ságának jelentését a gazdasági és hitel­élet rendjének, továbbá az államháztartás egyensúlyának biztosításáról alkotott fel­hatalmazás további meghosszabbításáról szóló törvényjavaslatot, továbbá a képvi­selőház pénzügyi bizottságának a Buda­pest székesfőváros területén létesítendő tisztviselő- és munkásházak, olcsóbb bérű kislakásos bérházak, valamint a szegé­nyek, Ínségesek és hajléktalanok elhelye­zésére szolgáló házak adómentességéről szóló törvényjavaslatot. A Ház mindkét javaslat tárgyalására nézve kimondotta a sürgősséget. hogy képviselőházunk vitatható cson- kasága megszűnjék és hogy a most megnyílt országgyűlés munkájában a visszacsatolt területek kép­viselői mielőbb részt vehessenek. A továbbiak során kifejtette, hogy a törvényjavaslat 26-ban határozza- meg a meghívható képviselők számát, amely eddig 17 volt. A meghívható képvi­selők számának ez a felemelése figyelem­mel van arra a számarányra, amely egy­felől Magyarországnak a trianoni béke- szerződéssel meghatározott területen élő népesség, másfelől a visszacsatolt Felvidék területén élő népesség száma között fenn­áll. Végül kérte a törvényjavaslat elfogadá­sát, Vágó Pál volt az első felszólaló, aki ki­jelentette, hogy a törvényjavaslatot mind a nyilaskeresztes párt nevében, mind a maga nevében a magj’ar jövőbe ve­tett bizalommal és a legfelsőbb kor­mányzattal szemben tanúsított hódo­lattal elfogadja. Vágó Pál ezután hosszasan fejtegette Bárczay János állott fel ezután szólásra, aki a Magyar Elet Pártja nevében szólalt fel és többek között a következőket mon­dotta : — A magam részéről és pártom részéről a legnagyobb szeretettel üdvözlöm az előttem fekvő törvényjavaslatot azért, mert abban felvidéki testvéreink meg­hívásáról és a magyar törvényhozás­ban való részvételéről van szó, akikkel lelki kapcsolataim az elmúlt húsz esztendőn keresztül egy pillanatra sem szakadtak meg. — Azt hiszem, nincsen olyan magyar ember közöttünk, aki az összeomlás és az azt követő trianoni békediktátum után egy pillanatig is beletörődött volna abba, hogy ezeréves magyar hazánkat megcson­kították és azt hiszem, nincs egyetlenegy olyan becsületes és tisztességesen gondol­kozó magyar ember sem közöttünk, aki a trianoni békediktátumot és hazánknak ezt követő megcsonkítását egy pillana­tig is véglegesnek hitte és elismerte volna. (ügy van, úgy van! — felkiáltá­sok a Ház minden oldalán.) Ebből kifo­lyóan nem hiszem, hogy akadna egyetlen olyan magyar ember is, aki azt a lelki­kapcsolatot, azt a közösséget, amely egy évezrednek vérzivatarain, megpróbáltatá­sain keresztül összekapcsolt a magyar ha­zában élő minden egyes polgárt, nemzeti­ségre yaló tekintet nélkül, nem hiszem, pártja célkitűzéseit és ezért Darányi Kál­mán figyelmeztette, hogy a házszabályok értelmében a tárgyalás alatt lévő törvény• javaslathoz szóljon. Vágó Pál kérte a kormányt, hogy a Fel­vidéken kiírandó választásokkal kapcsolat­ban vegye be a törvényjavaslatba, hogy a választások megtartására adott 1940 július 30-ig szóló határidőt ne lehessen kitolni, , hogy akadt volna itt és a határokon túl egyetlen egy olyan magyar, aki ezekben a megpróbáltatásokban és súlyos időkben ne érezte volna, hogy az egész nemzet visszafojtott léleg­zete, az egész nemzet szíve dobogása és az egész nemzet akarása kíséri őket azon az úton, amely úton az új magyar élet felépítését tűzték ki célul. Úgy érzem, hogy mi mindig egyek vol­tunk, úgy érzem, hogy a trianoni határ egy pillanatra sem választott el bennün­ket egymástól, (ügy van! úgy van!) Úgy érzem, hogy munkánkban is a csonka hazában annak kellett vezérelnie bennün­ket, hogy előkészítsünk egy olyan új magyar életet, amelyben a hazához tar­tozó minden magyar és azok a területek is, amelyek pillanatnyilag elszakadtak, helyesebben, amelyeket elszakítottak tő­lünk az ő megkérdezésük nélkül, egyek legyenek és egyek maradjanak. Mindnyájan azon dolgoztunk és dolgo­zunk a jövőben is, hogy ebben a hazában olyan életet építsünk ki politikailag és gazdasági téren egyaránt, amely magyar életben a mi visszatérő testvére’"!* megtalál­ják azt, amiért két évtizeden át a leg­nagyobb megpróbáltatásokkal, veszé­lyekkel és elnyomatással szembenézve küzdöttek.-Mindnyájunk lelkében nem a csonka A felvidéki javaslat tárgyalása Szeretettel, bizalommal várjuk felvidéki magyar testvéreinket, mert -tudjuk, hogy kipróbált férfiakról van szó

Next

/
Thumbnails
Contents