Felvidéki Magyar Hirlap, 1939. június (2. évfolyam, 123-146. szám)
1939-06-22 / 140. szám
2 TülsVlDElÖ 1939 JUNIUS 22, CSÜTÖRTÖK haza, hanem az ezeréves integer Nagy- Magyarország, a boldog nagy magyar nép jövendője él. (Úgy van, úgy van!) A továbbiak során rámutatott arra, hogy a javaslat lényegében ugyanaz, mint az elmúlt évi volt, amely kimondotta azt, hogy szeretettel, bizalommal várjuk a felvidéki magyar testvéreinket ide a magyar törvényhozás képviselőházába, mert tudjuk, hogy kipróbált férfiak- l fól van szó, akik sokszor veszedelmek- [ kel néztek szembe, sokszor életük kockáztatásával is küzdöttek a magyar (, gondolat, a magyarság érdekei, az M integer Magyarország érdekében. '■ 1— Ebben az ünnepélyes órában, amely ünnepe az egész magyar nemzetnek, mert nemzeti álmaink egy része valósult meg. (Úgy van,! Úgy van! a jobboldalon.) mert kipróbált magyar testvéreket, a magyar gondolatnak, a magyar államiságnak kipróbált harcosait várjuk magunk közé örömmel, hogy belekapcsolódjanak abba a munkába, amely munka útját járjuk és amelynek utján az elmúlt képviselőházban már munkatársaink is voltak. De nagy az örömünk azért is, mert felvidéki képviselőtársainkat a felvidéki magyarságnak nehéz és Üldöztetésekkel teli időszakában a magyarság választotta hivatott képviselőkul (Úgy van! Úgy van! a jobboldalon.! és kilenccel többet üdvözölhetünk körünkben ezek közül a képviselőtársaink közül. (Úgy van!) Kilenccel többet az elszakított és a sok megpróbáltatáson keresztülesett magyarság hivatott vezérei közül, akik addig is, amíg lehetséges lesz, hogy a Felvidéken megejtjük a választásokat, teljes odaadással, a tőlük megszokott lelkesedéssel és ha kell, lemondással fogják szolgálni a magyar ügyet, azt a magyar gondolatot a törvényhozás munkáján keresztül, amely ebben az országban hivatva lesz megteremteni mindazt, amit minden magyar érez a lelkében. Kérem a magyarok Istenét, hogy áldja meg az ő munkájukat és a mi munkánkat is azzal, hogy végre valahára tényleg felvirrad reánk a boldogabb, a szebb magyar hajnal. Bárczay Jánost beszéde után lelkesen megéljenezték és számosán üdvözölték. Horváth Zoltán üdvözölte ezután a Kisgazdapárt nevében a behívandó felvidéki képviselőket. A képviselők tekintélyének emelésére szükségesnek tartotta, hogy a választásokat 1940 július 30-ig megtartsák. A javaslatot elfogadta. Csoór Lajos következett, aki szintén elfogadta a javaslatot. Módosító indítványt nyújtott be, amely szerint hatalmazza fel a képviselőház a minisztériumot, hogy a mi választójogi törvényünket az új területen megfelelő formában alkalmazza, de úgy, hogy ne sértsük a már megszerzett jogokát. Rassay Károly a Polgári Szabadság Pért, Szeder Ferenc pedig a szociáldemokratapárt részéről szólaltak fel. Mindketten elfogadták a törvényjavaslatot. Mivel több szónok nem jelentkezett, Darányi Kálmán elnök bezárta a vitát. Egyhangúlag elfogadták a javaslatot Tasnádi Nagy András igazságügyminiszter állott ezután szólásra. Örömmel állapította meg, hogy a javaslatot, amelyet a kormány a visszacsatolt felvidéki területekről behívandó képviselőkre vonatkozóan előterjesztett. valamennyi felszólaló egyhangúlag elfogadta. Az igazságügyminiszter ezután részletesen válaszolt a vita során elhangzott felszólalásokra. Vágó Pálnak válaszolva kijelentette, hogy a kormány 1940 július 30-ig feltétlenül meg akarja tartani a választásokat és igazán csak elháríthatatlan viszmajor lehetne az, amely a kormányt ebben megakadályozza, de erre vonatkozólag sem tor vény, sem kormány rendelkezni nem tud. Végül kérte Csoór Lajos indítványának elutasítását. A képviselőház ezután mind általánosságban, mind részleteiben elfogadta a visszacsatolt területek képviselőinek be- hítíds'if61 szóló javaslatot. ' A kárpátaljai javaslat Napirend szerint következett a visszatért kárpátaljai területnek az országgal egyesítéséről szóló törvényjavaslat tárgyalása, amelyet Gergelyffy András előadó ismertetett. Beszédében többek között a következőket mondotta: — Amidőn lelkem mélyéig meghatva itt állok a* előadói emelvényen, hogy elfogadásra ajánljam a magyar szent koronához visszatért kárpátaljai területek visszatérését, az országgal egyesítéséről szóló történelmi jelentőségű törvényjavaslatot, az alázatos hála imádságos szavaival fordulok a Mindenható Istenhez, aki megélni engedte ezt az ünnepélyes órát, amelyben a magyar országgyűlés az első lépést teszi hazánk egyik gyönyörű darabja visszacsatolásának törvénybeiktatásához. — A második szavam legyen a hódolat szava Magyarország Főméltóságú kormányzó urához, aki magas őrhelyéről a magyarság történeti küldetésének tudatától áthatott lélekkel a kiválasztott és a legnemesebb magyar bölcseségével és kemény kezével vezette és vezeti a két forradalomban meggyalázott, ellenségeinktől kirabolt és négy darabra szaggatott nemzetünket a legsiralmasabb nyomorúságból a feltámadás útján mindig előbbre. A képviselőház nagy lelkesedéssel ünnepelte Horthy Miklós kormányzót ezeknél a szavaknál. Gergelyffy András: Harmadik szavam legyen a legmelegebb köszönet szava hatalmas szövetségeseink Németország és Olaszország (Hosszantartó lelkes taps.) világtörténelmi nagyságra emelkedett vezérei, Bénító Mussolini és Hitler Adolf, iránt, (A képviselők lelkes tapssal köszöntötték az előadó szavait), akiknek szívós, akadályokat nem ismerő, óriási munkája porbadöntötte a gyűlöletes tudatlanságon és mohó kapzsiságon felépülő párizskörnyéki békeparancsok rendszerét, de egyúttal lengyel testvéreink iránt (lelkes éljenzés és taps a Ház minden oldalán), akik az ezeréves szomszédság baráti emlékeitől megszentelt hűséggel állottak most is mellettünk. A következő szó az elismerés és a csodálat szava legyen, magáé a nemzeté, amely á szenvedések tüzében megerősödött és megedződött lélekkel állta a harcot a létért folyó küzdelemben itthon és az idegen járom alá kényszerített területeken egyaránt. Végül a hála szava illeti meg államférfiainkat, akik előkészítették és vitéz honvédeinket, akik hóban, fagyban orvultámadó bandákkal folytatott véres harcok után, keresztülvitték Kárpátalja visszacsatolását, derék magyar és ruszin testvéreink és népünk felszabadítását. A képviselők viharos lelkesedéssel ünnepelték a honvédséget ezeknél a szavaknál. Az előadó ezután részletesen felsorolta azokat a küzdelmeket, amelyeket az ott- lakók folytattak húsz éven keresztül a cseh elnyomókkal szemben. Végül kérte a képviselőházat, hogy ezt a törvényjavaslatot ünnepélyes hangulatban, mind általánosságban, mind pedig részleteiben fogadja el. Hűségért hűséget adunk Tors Tibor szólalt fel elsőnek a javaslathoz a Magyar Élet Pártja nevében. Beszédében rámutatott arra, hogy a szörnyű világháborús összeomlás után, húszesztendei keserves szenvedés után az elmúlt őszszel a feltámadás derengése áttörte a magyar égbolton a sötét felhőket. Egy bölcs és előrelátó, megbízható és '• barátaihoz hű külpolitika — mondotta —*•. párosulva egy erélyes, rendet és fegyelmet biztosító belpolitikával, de párosulva ezenfelül azzal a nagyszerű szellemmel, amelyről a magyarság szemefénye, az újjáalakult nemzeti hadsereg tett világraszóló tanúbizonyságot, elhozta közénk felvidéki magyar testvéreink után kárpátaljai magyar testvéreinket és velük együtt a velünk együtt mindenkor együtt érző és együtt vérző rutén testvéreinket. A képviselőház minden oldalán hosszantartó éljenzéssel és nagy tapssal fogadták Tors Tibor szavait. Ezután részletesen felsorolta, hogy miképpen akarták a csehek Oroszország kezére játszani a Kárpátalját. Kijelentette, hogy végleg meg kell szabadítanunk az ottlakókat az évtizedek során Galiciából beözönlött zsidóság kizsákmányolásától. (Ügy van, úgy van.) Amely kizsákmányolás a legaljasabb eszközökkel folyt, amely kizsákmányolásnak a legaljasabb eszköze a zsidó italmérés pálinkája és ezen keresztül a legelképesztőbb hitelműveletek ezerszázalékos uzsorája. (Ügy vant úgy van a Ház jobboldalán.) Tors Tibor: Amikor ezzel a törvénnyel biztosítjuk a ruténség önkormányzatát, hűségért hűséget adunk, a nyomorban és elmaradottságban segitő- kezet nyújtunk feléjük és még a nyomát is eltöröljük annak, ami valamokor még bennünket a hajdani kazárföldre emlékeztetne. A honvédség ünneplése Vargha Béla szólalt fel ezután, aki a Kisgazda Fárt megbízásából és a maga nevében is magyar lélekkel csatlakozott az előtte szólók megállapításaihoz. Kijelentette, hogy egyetlenegy disszonáns hangnak sem szabad elhangzania, amely ezt az ünnepélyt megzavarná. (Éljenzés és taps a Ház minden oldalán.) A továbbiak során kijelentette, hogy a legkedvesebb magyar kötelességet teljesítjük akkor,, amikor kezet nyújtunk azok felé a képviselőtársak felé, akik bejönnek ide rutén testvéreinktől. Rámutatott arra, hogy a Dunamedencében és Európában sem lesz béke mindaddig, amíg ismét nem lesz egy az, amit az Ur Isten is egynek teremtett. Őszinte magyarsággal köszönjük meg itt azoknak munkáját, akik dolgoztak ennek a földnek visszatéréséért. Köszöntünk minden magyar kormányt, amely a világháború után vezette ennek a nemzetnek ügyét és köszöntjük a magyar hadsereget (Nagy taps és éljenzés a Ház minden oldalán.) A Kárpátalja visszatérj sét meg kell köszönünk azoknak a magyar* testvéreinknek, akik ismeretlenül és név-1 telenül elmentek és feláldozták magúkat« hazáért. Erős a hitem, hogy ennek a törvényjavaslatnak az igazsággal, az Isten nevével kezdődő szelleme kötelezni fog minden elkövetkezendő magyar kormányt, hogy rutén testvéreinknek tényleg testvériséget vigyen, 0. azokat a jogokat adja meg, amelyek minden embert megilletnek: a munka jogát, a jobb élet, a szebb élet, az igazi nemzettestvériség jogát. Amikor meghajtom utolsó mondatomban, gondolatomban az elismerés zászlaját azok előtt, akik ezért a területért meghaltak, pártom nevében és & magam nevében is elfogadom a törvényjavaslatot. ' A nemzeti szocialista pártok részéről Pálffy Fidél szólalt fel, aki örömmel üdvözölte a hazatérő újakat, azokat, akik bátran harcoltak az elmúlt húsz év alatt a cseh elnyomatás ellen. A törvényjavaslatot elfogadta. \> Rupert Rezső beszélt ezután. Kijelentette, hogy ez a javaslat minden magyar vágyának és örömének kifejezője,^ egy-, úttal a magyar honvéd dicsőségének egyik emlékezetes szép történelmi aktája lesz. A törvényjavaslatot pártja megbízásából elfogadta. Több szónok nem iratkozott fel a javaslathoz, ezért Darányi Kálmán elnök a vitát bezárta. „A mi akaratunkból és az ő akaratukból keletkezett“ Általános érdeklődés közben Teleki Pál gróf miniszterelnök állott ezután szólásra és a következőket mondotta: — Tisztelt Ház! Valahogy úgy érzem, hogy köszönetét kellene mondanom és hogy talán mégsem vagyok kompetens arra, hogy köszönetét mondjak a t. Háznak, illetve a pártoknak azért, hogy ezt a ja- vasl^tQt Ílyeu, méltóságteljes formában mél- tóz tatnak -letárgyalni, illetve ahhoz hozzászólni. Azért mondom, hogy bizonyos mértékig nem érzem magam kompetensnek, mert hiszen a kormány terjeszti elő a javaslatot, ezúttal lényegében nem a kormány javaslatáról van szó, hanem egy nemzeti javaslatról, amely mindnyájunknak javaslata egyformán. (Úgy van! Úgy van! a Ház minden oldalán.) — A Kárpátalja visszatérése nem egy vitatni való kérdés. Valahogy a kérdést így is fogtuk fel mindnyájan, a törvényjavaslat tehát, amelyet hozunk, nem más, mint örömünk kifejezése afelett, hogy ez az országrész, ennek népe úgy a rutén, vagy magyar-orosz, mind a magyar, nemkülönben a köztük élő más nemzetiségek is mindig hűek voltak az ezeréves országhoz. Nem szükséges, hogy említést tegyek arról, emlékezetbe idézzem a natio fidelissima nevét, melyet a magyar-oroszok Rákóczi ideje óta viselnek. — Amikor magam a visszacsatolás után két napig fenn voltam, de azt hiszem, képviselőtársaim is, akik fennjártak azóta Kárpátalján megbizonyosodhattak arról, hogy az a hűség, amely hagyományos volt ennek a földnek népénél, élőén élt az alatt a húsz esztendő alatt, amíg kényszerhatárok tőjünk, az anyaországtól elvágták. Én magam ennek sok megható példáit láttam és hiszem, hogy képviselőtársaim ezeket az impressziókat sok más hasonló példákkal ki tudnák egészíteni. (Úgy van! Úgy van! a jobboldalon ) Ezekkel az érzésekkel, egészen egyforma érzésekkel azok részéről, akik ide visszatérnek és azok részéről, akikhez visszatérnek, öleljük át egymást ebben a solemnis pillanatban, amely nem valami nemzetközi megegyezés alapján, hanem a mi akaratunkból és az ő akaratukból keletkezett, (ügy van! Úgy van! a jobboldalon.) Teleki Pál gróf: A mi akaratunkból történt ez, amelyet az adott pillanatban végrehajtottunk és kötelességünket végre kellett hajtanunk. (Helyeslés a jobboldalon.) Hadseregünk, a magyarság fiatalsága, a kiváló tisztikar vezetése alatt megmutatta azt, hogy mind azokban a fegyvernemekben, amelyekben valaha kiválók voltunk és azokban, amelyek újak, a magyarság megállja helyét, (Úgy van! Úgy van! Nagy éljenzés a Ház minden oldalán.) úgy, amint a legkülönbözőbb századokban különböző fegyverekkel, amelyeket az illető kor a kezébe adott. Ez a pillanat annak a népnek akaratából jött létre, amely ott él és amely hozzánk való hűségét nem vesztette el. Ez a pillanat solemnis azért, mert a magyar dunai szentistváni gondolatnak egy új feladata elé állíttatunk, újra olyan ^ területekkel gyarapodva, amelyek többségükbeü nem magyar Jakosságúak, de ezzel az országgal éreznek és ehhez az országhoz tartozónak vallják magukat. ' Amikor ez elé az új feladat elé állíttatunk, tudjuk, hogy ezt a régi magyar alkotmányosság, a régi szentistváni patriarkális tradícióknak, de azok mindenkori modern alkalmazásának szellemében kell teljesítem nünk, kell, hogy őket visszafogadjuk. Ezért harcoltunk már az idegen uralom alatt töltött húsz esztendejüknek korszakában is ennek a területnek annak idején nemzetközi szerződésben is lefektetett ön- kormányzatáért és ezért mondottuk, hogy ennek megadását mi magunk is kötelességünknek tartjuk (Helyeslés.), természetesen azokban a formákban, amelyek a mi alkotmányunknak felelnek meg és nem azokban, amelyek a csehszlovák alkot* mánynak feleltek volna meg. Általánosságban és részletekben . A miniszterelnök ezután részletesen válaszolt a vita során elhangzott felszólalásokra és beszédét a következőkkel fejezte be: —- Végezetül még egyszerr méltóztas- sék megengedni, hogy azzal a teljes melegséggel és szeretettel üdvözöljem KárKedvezményes AngOi POfft jegyek! Alpesi falu parkbelépővel ( , —.80 háyett —.60 Parkbelépő ■, • , , —.40 Ja —.24 Magasvasút •■•■») —.40 *#» —.24 Szellem vonat mt j—.30 «» —.18 Vízisikló , . • . . .] [—.30 —.18 Elvarázsolt kastély . |—-30 í» —.18 Dodgem (2 személy) U.50 * 99 —.86 Repülő . . * . . . , .50 t 9> —.86 Inga * < * • ü § ü 3 • *-.30 99 —.18 Keringő *-.20 99 —.12 Csodacsónak «... —*.20 1 ” —.12 Whip ......... —.12 Tobogán 99 —.12 Pilótaiskola , , . , . —.20 99 —.12 Kisvasút ■ i . 11 > —.20 9» —.12 Stádium Jegyirodában Budapest, Vili., József-körút 5.
