Felvidéki Magyar Hirlap, 1939. június (2. évfolyam, 123-146. szám)

1939-06-22 / 140. szám

2 TülsVlDElÖ 1939 JUNIUS 22, CSÜTÖRTÖK haza, hanem az ezeréves integer Nagy- Magyarország, a boldog nagy magyar nép jövendője él. (Úgy van, úgy van!) A továbbiak során rámutatott arra, hogy a javaslat lényegében ugyanaz, mint az elmúlt évi volt, amely kimon­dotta azt, hogy szeretettel, bizalommal várjuk a fel­vidéki magyar testvéreinket ide a ma­gyar törvényhozás képviselőházába, mert tudjuk, hogy kipróbált férfiak- l fól van szó, akik sokszor veszedelmek- [ kel néztek szembe, sokszor életük koc­káztatásával is küzdöttek a magyar (, gondolat, a magyarság érdekei, az M integer Magyarország érdekében. '■ 1— Ebben az ünnepélyes órában, amely ünnepe az egész magyar nemzetnek, mert nemzeti álmaink egy része valósult meg. (Úgy van,! Úgy van! a jobboldalon.) mert kipróbált magyar testvéreket, a magyar gondolatnak, a magyar államiságnak ki­próbált harcosait várjuk magunk közé örömmel, hogy belekapcsolódjanak abba a munkába, amely munka útját járjuk és amelynek utján az elmúlt képviselőház­ban már munkatársaink is voltak. De nagy az örömünk azért is, mert felvidéki képvi­selőtársainkat a felvidéki magyarságnak nehéz és Üldöztetésekkel teli időszakában a magyarság választotta hivatott képviselő­kul (Úgy van! Úgy van! a jobboldalon.! és kilenccel többet üdvözölhetünk körünk­ben ezek közül a képviselőtársaink közül. (Úgy van!) Kilenccel többet az elszakított és a sok megpróbáltatáson keresztülesett magyarság hivatott vezérei közül, akik ad­dig is, amíg lehetséges lesz, hogy a Fel­vidéken megejtjük a választásokat, teljes odaadással, a tőlük megszokott lelkesedéssel és ha kell, lemondással fogják szolgálni a magyar ügyet, azt a magyar gondolatot a törvényhozás munkáján keresztül, amely ebben az or­szágban hivatva lesz megteremteni mind­azt, amit minden magyar érez a lelkében. Kérem a magyarok Istenét, hogy áldja meg az ő munkájukat és a mi munkánkat is azzal, hogy végre valahára tényleg fel­virrad reánk a boldogabb, a szebb magyar hajnal. Bárczay Jánost beszéde után lelkesen megéljenezték és számosán üdvözölték. Horváth Zoltán üdvözölte ezután a Kis­gazdapárt nevében a behívandó felvidéki képviselőket. A képviselők tekintélyének emelésére szükségesnek tartotta, hogy a választásokat 1940 július 30-ig megtart­sák. A javaslatot elfogadta. Csoór Lajos következett, aki szintén el­fogadta a javaslatot. Módosító indítványt nyújtott be, amely szerint hatalmazza fel a képviselőház a minisztériumot, hogy a mi választójogi törvényünket az új terüle­ten megfelelő formában alkalmazza, de úgy, hogy ne sértsük a már megszerzett jogokát. Rassay Károly a Polgári Szabadság Pért, Szeder Ferenc pedig a szociáldemo­kratapárt részéről szólaltak fel. Mindket­ten elfogadták a törvényjavaslatot. Mivel több szónok nem jelentkezett, Da­rányi Kálmán elnök bezárta a vitát. Egyhangúlag elfogadták a javaslatot Tasnádi Nagy András igazságügymi­niszter állott ezután szólásra. Örömmel ál­lapította meg, hogy a javaslatot, amelyet a kormány a visszacsatolt felvidéki terü­letekről behívandó képviselőkre vonatko­zóan előterjesztett. valamennyi felszólaló egyhangúlag el­fogadta. Az igazságügyminiszter ezután részlete­sen válaszolt a vita során elhangzott fel­szólalásokra. Vágó Pálnak válaszolva ki­jelentette, hogy a kormány 1940 július 30-ig feltétle­nül meg akarja tartani a választásokat és igazán csak elháríthatatlan viszmajor lehetne az, amely a kormányt ebben meg­akadályozza, de erre vonatkozólag sem tor vény, sem kormány rendelkezni nem tud. Végül kérte Csoór Lajos indítványának el­utasítását. A képviselőház ezután mind általánosságban, mind részletei­ben elfogadta a visszacsatolt területek képviselőinek be- hítíds'if61 szóló javaslatot. ' A kárpátaljai javaslat Napirend szerint következett a vissza­tért kárpátaljai területnek az országgal egyesítéséről szóló törvényjavaslat tárgya­lása, amelyet Gergelyffy András előadó ismertetett. Beszédében többek között a következőket mondotta: — Amidőn lelkem mélyéig meghatva itt állok a* előadói emelvényen, hogy elfoga­dásra ajánljam a magyar szent koronához visszatért kárpátaljai területek visszatéré­sét, az országgal egyesítéséről szóló törté­nelmi jelentőségű törvényjavaslatot, az alázatos hála imádságos szavaival fordulok a Mindenható Istenhez, aki megélni engedte ezt az ünnepélyes órát, amelyben a magyar országgyűlés az első lépést teszi hazánk egyik gyönyörű da­rabja visszacsatolásának törvénybeiktatá­sához. — A második szavam legyen a hódo­lat szava Magyarország Főméltóságú kor­mányzó urához, aki magas őrhelyéről a magyarság történeti küldetésének tudatá­tól áthatott lélekkel a kiválasztott és a legnemesebb magyar bölcseségével és ke­mény kezével vezette és vezeti a két forradalomban meggyalázott, ellensé­geinktől kirabolt és négy darabra szag­gatott nemzetünket a legsiralmasabb nyo­morúságból a feltámadás útján mindig előbbre. A képviselőház nagy lelkesedéssel ün­nepelte Horthy Miklós kormányzót ezek­nél a szavaknál. Gergelyffy András: Harmadik szavam legyen a legmelegebb köszönet szava ha­talmas szövetségeseink Németország és Olaszország (Hosszantartó lelkes taps.) világtörténelmi nagyságra emelkedett ve­zérei, Bénító Mussolini és Hitler Adolf, iránt, (A képviselők lelkes tapssal kö­szöntötték az előadó szavait), akiknek szívós, akadályokat nem ismerő, óriási munkája porbadöntötte a gyűlöletes tu­datlanságon és mohó kapzsiságon felépülő párizskörnyéki békeparancsok rendszerét, de egyúttal lengyel testvéreink iránt (lelkes éljenzés és taps a Ház minden ol­dalán), akik az ezeréves szomszédság ba­ráti emlékeitől megszentelt hűséggel ál­lottak most is mellettünk. A következő szó az elismerés és a csodálat szava le­gyen, magáé a nemzeté, amely á szenve­dések tüzében megerősödött és megedző­dött lélekkel állta a harcot a létért folyó küzdelemben itthon és az idegen járom alá kényszerített területeken egyaránt. Végül a hála szava illeti meg államférfiainkat, akik előkészítették és vitéz honvédeinket, akik hóban, fagyban orvultámadó bandákkal foly­tatott véres harcok után, keresztül­vitték Kárpátalja visszacsatolását, derék magyar és ruszin testvéreink és népünk felszabadítását. A képviselők viharos lelkesedéssel ün­nepelték a honvédséget ezeknél a szavak­nál. Az előadó ezután részletesen felsorolta azokat a küzdelmeket, amelyeket az ott- lakók folytattak húsz éven keresztül a cseh elnyomókkal szemben. Végül kérte a képviselőházat, hogy ezt a törvényjavaslatot ünnepélyes hangu­latban, mind általánosságban, mind pe­dig részleteiben fogadja el. Hűségért hűséget adunk Tors Tibor szólalt fel elsőnek a javas­lathoz a Magyar Élet Pártja nevében. Be­szédében rámutatott arra, hogy a szörnyű világháborús összeomlás után, húszeszten­dei keserves szenvedés után az elmúlt ősz­szel a feltámadás derengése áttörte a ma­gyar égbolton a sötét felhőket. Egy bölcs és előrelátó, megbízható és '• barátaihoz hű külpolitika — mon­dotta —*•. párosulva egy erélyes, ren­det és fegyelmet biztosító belpolitiká­val, de párosulva ezenfelül azzal a nagyszerű szellemmel, amelyről a ma­gyarság szemefénye, az újjáalakult nemzeti hadsereg tett világraszóló tanúbizonyságot, elhozta közénk felvidéki magyar testvé­reink után kárpátaljai magyar testvérein­ket és velük együtt a velünk együtt min­denkor együtt érző és együtt vérző rutén testvéreinket. A képviselőház minden oldalán hosszan­tartó éljenzéssel és nagy tapssal fogadták Tors Tibor szavait. Ezután részletesen felsorolta, hogy mi­képpen akarták a csehek Oroszország ke­zére játszani a Kárpátalját. Kijelentette, hogy végleg meg kell szabadítanunk az ottlakókat az évtizedek során Galiciából beözönlött zsidóság kizsákmányolásától. (Ügy van, úgy van.) Amely kizsákmányo­lás a legaljasabb eszközökkel folyt, amely kizsákmányolásnak a legaljasabb eszköze a zsidó italmérés pálinkája és ezen keresz­tül a legelképesztőbb hitelműveletek ezer­százalékos uzsorája. (Ügy vant úgy van a Ház jobboldalán.) Tors Tibor: Amikor ezzel a törvénnyel biztosítjuk a ruténség önkormányzatát, hűségért hűséget adunk, a nyomorban és elmaradottságban segitő- kezet nyújtunk feléjük és még a nyomát is eltöröljük annak, ami valamokor még bennünket a hajdani kazárföldre emlékez­tetne. A honvédség ünneplése Vargha Béla szólalt fel ezután, aki a Kisgazda Fárt megbízásából és a maga nevében is magyar lélekkel csatlakozott az előtte szólók megállapításaihoz. Kijelen­tette, hogy egyetlenegy disszonáns hang­nak sem szabad elhangzania, amely ezt az ünnepélyt megzavarná. (Éljenzés és taps a Ház minden oldalán.) A továbbiak során kijelentette, hogy a legkedvesebb magyar kötelességet teljesítjük akkor,, amikor kezet nyújtunk azok felé a képviselőtársak felé, akik bejönnek ide rutén testvéreinktől. Rámutatott arra, hogy a Dunamedencében és Európában sem lesz béke mindaddig, amíg ismét nem lesz egy az, amit az Ur Isten is egynek teremtett. Őszinte magyarsággal köszön­jük meg itt azoknak munkáját, akik dol­goztak ennek a földnek visszatéréséért. Köszöntünk minden magyar kormányt, amely a világháború után vezette ennek a nemzetnek ügyét és köszöntjük a magyar hadsereget (Nagy taps és éljenzés a Ház minden oldalán.) A Kárpátalja visszatérj sét meg kell köszönünk azoknak a magyar* testvéreinknek, akik ismeretlenül és név-1 telenül elmentek és feláldozták magúkat« hazáért. Erős a hitem, hogy ennek a tör­vényjavaslatnak az igazsággal, az Isten nevével kezdődő szelleme kötelezni fog minden elkövetkezendő magyar kormányt, hogy rutén testvéreinknek tényleg testvéri­séget vigyen, 0. azokat a jogokat adja meg, amelyek min­den embert megilletnek: a munka jogát, a jobb élet, a szebb élet, az igazi nemzettest­vériség jogát. Amikor meghajtom utolsó mondatomban, gondolatomban az elisme­rés zászlaját azok előtt, akik ezért a te­rületért meghaltak, pártom nevében és & magam nevében is elfogadom a törvényja­vaslatot. ' A nemzeti szocialista pártok részéről Pálffy Fidél szólalt fel, aki örömmel üd­vözölte a hazatérő újakat, azokat, akik bátran harcoltak az elmúlt húsz év alatt a cseh elnyomatás ellen. A törvényjavasla­tot elfogadta. \> Rupert Rezső beszélt ezután. Kijelen­tette, hogy ez a javaslat minden magyar vágyának és örömének kifejezője,^ egy-, úttal a magyar honvéd dicsőségének egyik emlékezetes szép történelmi aktája lesz. A törvényjavaslatot pártja megbízá­sából elfogadta. Több szónok nem iratkozott fel a ja­vaslathoz, ezért Darányi Kálmán elnök a vitát bezárta. „A mi akaratunkból és az ő akaratukból keletkezett“ Általános érdeklődés közben Teleki Pál gróf miniszterelnök állott ezután szólásra és a következőket mondotta: — Tisztelt Ház! Valahogy úgy érzem, hogy köszönetét kellene mondanom és hogy talán mégsem vagyok kompetens arra, hogy köszönetét mondjak a t. Háznak, illetve a pártoknak azért, hogy ezt a ja- vasl^tQt Ílyeu, méltóságteljes formában mél- tóz tatnak -letárgyalni, illetve ahhoz hozzá­szólni. Azért mondom, hogy bizonyos mér­tékig nem érzem magam kompetensnek, mert hiszen a kormány terjeszti elő a ja­vaslatot, ezúttal lényegében nem a kor­mány javaslatáról van szó, hanem egy nemzeti javaslatról, amely mindnyájunk­nak javaslata egyformán. (Úgy van! Úgy van! a Ház minden oldalán.) — A Kárpátalja visszatérése nem egy vitatni való kérdés. Valahogy a kérdést így is fogtuk fel mindnyájan, a törvényjavaslat tehát, amelyet ho­zunk, nem más, mint örömünk kifeje­zése afelett, hogy ez az országrész, ennek népe úgy a rutén, vagy magyar-orosz, mind a magyar, nemkülönben a köztük élő más nemzetiségek is mindig hűek voltak az ezeréves országhoz. Nem szükséges, hogy említést tegyek arról, emlékezetbe idézzem a natio fidelissima nevét, melyet a ma­gyar-oroszok Rákóczi ideje óta viselnek. — Amikor magam a visszacsatolás után két napig fenn voltam, de azt hi­szem, képviselőtársaim is, akik fennjártak azóta Kárpátalján megbizonyosodhattak ar­ról, hogy az a hűség, amely hagyományos volt ennek a földnek népénél, élőén élt az alatt a húsz esztendő alatt, amíg kényszer­határok tőjünk, az anyaországtól el­vágták. Én magam ennek sok megható pél­dáit láttam és hiszem, hogy képviselőtár­saim ezeket az impressziókat sok más ha­sonló példákkal ki tudnák egészíteni. (Úgy van! Úgy van! a jobboldalon ) Ezek­kel az érzésekkel, egészen egyforma érzé­sekkel azok részéről, akik ide visszatér­nek és azok részéről, akikhez visszatér­nek, öleljük át egymást ebben a solemnis pillanatban, amely nem valami nemzetközi megegyezés alapján, hanem a mi akaratunkból és az ő akaratukból keletkezett, (ügy van! Úgy van! a jobboldalon.) Teleki Pál gróf: A mi akaratunkból tör­tént ez, amelyet az adott pillanatban végre­hajtottunk és kötelességünket végre kel­lett hajtanunk. (Helyeslés a jobboldalon.) Hadseregünk, a magyarság fiatalsága, a kiváló tisztikar vezetése alatt megmutatta azt, hogy mind azokban a fegyvernemek­ben, amelyekben valaha kiválók voltunk és azokban, amelyek újak, a magyarság meg­állja helyét, (Úgy van! Úgy van! Nagy éljenzés a Ház minden oldalán.) úgy, amint a legkülönbözőbb századokban kü­lönböző fegyverekkel, amelyeket az illető kor a kezébe adott. Ez a pillanat annak a népnek akaratá­ból jött létre, amely ott él és amely hoz­zánk való hűségét nem vesztette el. Ez a pillanat solemnis azért, mert a magyar dunai szentistváni gondolatnak egy új fel­adata elé állíttatunk, újra olyan ^ terüle­tekkel gyarapodva, amelyek többségükbeü nem magyar Jakosságúak, de ezzel az országgal éreznek és ehhez az országhoz tartozónak vallják magu­kat. ' Amikor ez elé az új feladat elé állíttatunk, tudjuk, hogy ezt a régi magyar alkotmá­nyosság, a régi szentistváni patriarkális tradícióknak, de azok mindenkori modern alkalmazásának szellemében kell teljesítem nünk, kell, hogy őket visszafogadjuk. Ezért harcoltunk már az idegen uralom alatt töltött húsz esztendejüknek korsza­kában is ennek a területnek annak idején nemzetközi szerződésben is lefektetett ön- kormányzatáért és ezért mondottuk, hogy ennek megadását mi magunk is kötelessé­günknek tartjuk (Helyeslés.), természete­sen azokban a formákban, amelyek a mi alkotmányunknak felelnek meg és nem azokban, amelyek a csehszlovák alkot* mánynak feleltek volna meg. Általánosságban és részletekben . A miniszterelnök ezután részletesen vá­laszolt a vita során elhangzott felszólalá­sokra és beszédét a következőkkel fejezte be: —- Végezetül még egyszerr méltóztas- sék megengedni, hogy azzal a teljes me­legséggel és szeretettel üdvözöljem Kár­Kedvezményes AngOi POfft jegyek! Alpesi falu parkbelépővel ( , —.80 háyett —.60 Parkbelépő ■, • , , —.40 Ja —.24 Magasvasút •■•■») —.40 *#» —.24 Szellem vonat mt j—.30 «» —.18 Vízisikló , . • . . .] [—.30 —.18 Elvarázsolt kastély . |—-30 í» —.18 Dodgem (2 személy) U.50 * 99 —.86 Repülő . . * . . . , .50 t 9> —.86 Inga * < * • ü § ü 3 • *-.30 99 —.18 Keringő *-.20 99 —.12 Csodacsónak «... —*.20 1 ” —.12 Whip ......... —.12 Tobogán 99 —.12 Pilótaiskola , , . , . —.20 99 —.12 Kisvasút ■ i . 11 > —.20 9» —.12 Stádium Jegyirodában Budapest, Vili., József-körút 5.

Next

/
Thumbnails
Contents