Felvidéki Magyar Hirlap, 1939. június (2. évfolyam, 123-146. szám)
1939-06-21 / 139. szám
1939 JÚNIUS 21, SZERDA 3 NAPRÓL-NAPRA Június 20. Aiéfiiia umzeti munka, a komoly és higgadt ország- építés parlamentje lesz az új ország- gyűlés — ezt mondotta Teleki Pál gróf hétfői nagy beszédében — és valljuk, meg őszintén, a miniszterelnök szavai mindnyájunk kívánságát, őszinte szándékát és akaratát fejezték ki. Valóban: a munka, az alkotó magyar munka parlamentje kell, hogy legyen a mostani országgyűlés, a még függő és megoldásra váró magyar kérdések becsületes és igazságos megoldója. Annák a nagy nemzeti átalakulásnak a bátor és hivatalos továbbvivője, amelyik Gömbös Gyula óta mindinkább határozott irányt és utat szabott a magyar politika számára. Mert valljuk be egész őszintén: magyar életünkben még ma is rengeteg a tennivaló. Rengeteg megoldatlan kérdés kóvályog szemünk előtt, olyan kérdések, melyeknek becsületes és igazságos rendezésétől függ nemzetünk és államunk jövő fejlődése, belső békéje, szociális és gazdasági megerősödése. A szociális és gazdasági kérdéseknek egész regimentje sorakozik fel előttünk és azonnali beavatkozást, azonnali orvoslást, a bajoknak, az elintézetlen kérdéseknek gyors és gyökeres reformját sürgeti. Mi felvidékiek tálán sokkal élesebben látjuk azokat a pontokat, ahol mielőbbi orvoslás lesz szükséges és az sem vitás, hogy elsősorban mi vagyunk és mi leszünk azok, akik minden alkalommal sürgetni fogjuk a tempót, az alkotó és építő nemzeti politika tempóját. Ez azonban részünkről egészen természetes, erre minket húszesztendős múltúnk és húsz- esztendős tapasztalataink köteleznek. A mi húszesztendős múltúnk, amelyik a szociális igazság gondolatából táplálkozott, abban nőtt fel és abban izmosodott politikai tényezővé. És éppen ezért élesen látja és tiszta dialektikával hirdeti és mindig sürgeti azt a népi és szociális átalakulást, amelyet a magyar miniszter- elnök országgyűlést megnyitó beszédében az új magyar parlament munkarendjének megjelölt. Kétszeres öröm számunkra a magyar miniszterelnök hétfői nagy beszéde, mórt Teleki Pál gróf szavaiból azt a politikai irányt, azokat a célokat és azokat a tennivalókat olvastuk ki, amelyeket mi is mindenkor hirdettünk. A magyar miniszterelnök beszéde pompás bizonyíték amellett, hogy nincs és nem lehet különbség ebben a hazában politikai irányok, táborok, vagy frakciók között, amelyek válóban a nemzeti átalakulást, a komoly építő nemzeti munkát akarják szolgálni. Mert az az irány, amelyet Teleki Pál gróf hétfőn megjelölt; a magyar nemzet egyetemének akarata, minden magyarnak igaz óhaja, az építő nemzeti munka. is ha t*m itt tettunk, szögezzük le egészen nyíltan, hogy a magyar parlament jövő munkájából a legfontosabbnak, egész nemzetünkre nézve a leg jelentőségtől jesebb- nek: az új földbirtokpolitikai javaslatot tartjuk. Szent meggyőződésünk, hogy a magyar jövő és fejlődés elsősorban a magyar földkérdés becsületes és igazságos megoldásától függ. Egyszerűen attól, hogy meg tudjuk-e menteni a magyar földet a magyar nép milliói, a magyar parasztság számára. A földkérdést mi felvidékiek mindig élesebben tudtuk látni, aminek nagyon egyszerű magyarázata van. A magunk kárán, a magunk bőrén tapasztaltuk, hogy mit eredményezhet az egészségtelen földbirtokmegoszlás egy olyan történeti és nemzeti katasztrófa idején, aminőt mi a cseh uralom alatt átéltünk. Nem vitás, hogy kisebbségi gazdasági és politikai életünket egészen másképpen tudtuk volna irányítani, ha annakidején a tendenciózus cseh agrárreform nem csavarhatta volna ki kezünkből a legkomolyabb gazdasági önvédelmi fegyvert: a földet. S vitán felül áU, hogy mindez nem történhetett volna meg, ha annakidején mi magunk, a magyar nemzeti célokat szem előtt tartva valósítjuk meg azt a gondolatot, amelyet a cseh megszállók ellenünk és velünk szemben alkalmaztak. A földkérdés megoldása, a magyar agrárproletariátus kenyérhez és földhöz- juttatása, szakszerű telepítéspolitika: egytől-egyig olyan feladatok, amelyektől a magyar nemzet népi megmaradása, szociális és kulturális fejlődése, sőt joggal mondhatjuk: államunk felemelkedése függ. Olyan kérdés ez, amely nem tűrhet halasztást és elodázást. A „hárommillió magyar koldus” kétségbeejtő helyzetének megváltása olyan nemzeti feladat, amely előtt mindenkinek meg kell ha jolnia. Olyan kérdés ez, amelynek megoldására mindenkinek áldozatot kell hoznia. Az új népi és szociális gondolat nemcsak hirdeti, de meg is akarja valósítani a kollektív magyar életet és ebben csak egy szempont lehet irányadó: a nemzet egyetemének boldogulása. Olyan elv ez, amelyet mindenkinek respektálnia kell. (ö.) Felrobbant és teljesen elégett a legnagyobb angolvizirep Elpusztult a „Connemara“, amellyel Európa és Amerika között akartak menetrendszerű légi forgalmat lebonyolítani London, június 20. Az angol kereskedelmi légi szolgálatot újabb súlyos veszteség érte. Hétfőn elpusztult az egyik legnagyobb angol vízirepülőgép, amely csak legutóbb készült és pedig abfelvidéki MAGYAR HÍRLAP Szerkesztőség és kiadóhivatal, Bp, VIII, Józftof-krt 5. 144-400 Telefonsz ám: ból a célból, hogy az Európa és Amerika közötti menetrendszerű légi forgalomban teljesítsen szolgálatot. A Connemara óriáshidroplán, az Imperial Airways most elkészült gépe, hétfőn délután Southampton légi kikötőjében felrobbant és teljesen elégett. A vízirepülőgép három főnyi legénységének két tagja élve megkerült, a harmadik eltűnt. A szerencsétlenség üzemanyagfelvétel közben történt. Tankolás közben robbant fel a gép, amelynek csupán a váza maradt meg és rövid idő múlva az is elsüllyedt. A felvidéki és kárpátaljai javaslatot szerdán délelőtt letárgyalja a képviselőiláz Csütörtökön a felsőház is végez a két javaslattal Szerdán 22 interpellációi mondanak el Formális ülés voll ma a Házban A képviselőház ma rövid, néhány perces ülés keretében tárgyalta le a kitűzött napirendet, amely mindössze a további teendőkről való intézkedés volt. Tíz órakor nyitotta meg Darányi Kálmán házelnök az ülést, majd Benkő Géza előadó a felvidéki képviselők behívásáról, Gergelyffy András előadó Kárpátalja visszacsatolásáról, Csicsery-Rónay István előadó a Horthy Miklós nemzeti repülőalap létesítéséről, Krúdy Ferenc előadó pedig az indemnitás- ról szóló törvényjavaslatok bizottsági tárgyalásáról terjesztették be az előadói jelentést. A jelentések tárgyalására a Ház kimondta a sürgősséget. Az elnök ezután napirendi indítványt tett s e szerint a Ház legközelebbi ülését holnap, szerdán délelőtt tíz órakor tartja és annak napirendjére kitűzik a felvidéki és kárpátaljai törvényjavaslatokat, továbbá a repülőalapról és az indemnitás- ról szóló javaslatot. Végül felolvasták az interpellációs könyvet, melyben a képviselők 22 interpellációt jegyeztek, be és ezeket a holnapi, szerdai ülésen mondják el. A szerdai üléssel tehát megkezdődik a képviselőház érdemi munkája. Már holnap letárgyalják a felvidéki és kárpátaljai javaslatot, és ez a két javaslat csütörtökön délelőtt a felsőház bizottsága elé kerül, délután öt órakor pedig a felsőház plénuma elé. Pénteken tető alá kerül mind a két javaslat és nincs akadálya a felvidéki képviselők behívásának. Csütörtökön egyébként a képviselöház már nyolcórás ülésben tárgyalja az indemnitást, melynek vitáját Reményi-Schneller Lajos pénzügyminiszter expozéja vezeti be és ebben az elmúlt esztendő pénzügyi gazdálkodásáról számol be. Pénzügyi javaslatok a Ház bizottságaiban A képviselőház pénzügyi és közjogi bizottsága kedden délelőtt Ivády Béla elnökletével együttes ülésen tárgyalta a 36-os országos bizottság működésének további egy évvel való meghosszabbításáról szóló törvényjavaslatot. Krúdy Ferenc előadó ismertette a javaslatot. Az általános vita során felszólalt Rassay Károly, Budinszlcy László, Malasits Géza, Hunyady Ferenc gróf, Halmay János és Keck Antal. Reményi-Schneller Lajos pénzügyminiszter felvilágosításai után a bizottság a javaslatot mind általánosságban, mind részleteiben elfogadta. Ezt követőleg a pénzügyi bizottság Te- mesváry Imre elnökletével tárgyalta a Budapest területén a székesfőváros és az OTI által létesítendő tisztviselői és munkásházak, olcsó lakbérü kislakások, valamint az inséglakások házadómentességéről szóló törvényjavaslatot. Krúdy Ferenc előadó ismertetése után az általános vitában felszólalt Csilléry András, Vásáry István, Laky Dezső, Bencs Zoltán, Malasits Géza, Balás Károly és Kórody Tibor. A felszólalók főként a szociális és ipari szempontokat hangsúlyozták. Reményi-Schneller Lajos pénzügyminiszter felvilágosításai során kijelentette, hogy más városok építkezéseire is hajlandó megfelelő adómentesség engedélyezése iránt javaslatot terjeszteni az országgyűlés elé és bejelentette, hogy az 1929:XXIX. t.-c. alapján az engedélyezhető házadómentességek további engedélyezése iránt a tárgyalásokat már megindította. A bizottság a javaslatot általánosságban és részleteiben is egyhangúlag elfogadta. Heftélyes gyilkosság Budapestéit Hat napja holtan feküdt lakásában egy autóbusz- kalauz — Eltűnt a meggyilkolt ember felesége és unokaöccse —A rendőrség rádiókörözést adott ki az asszony felkutatására Kedden délben rejtélyes és titokzatos gyilkosság ügyében indult nyomozás a budapesti főkapitányságon. A Visegrádi-utca 18/b. számú ház második emelet 32. ajtó alatt levő lakásban lakott Molnár Miklós 42 éves autóbusz- kalauz a feleségével. A házmesternek feltűnt, hogy a lakás már hat napja állandóan zárva van és a házaspár egyáltalán nem mutatkozik. Feltűnővé tette az esetet az is, hogy Molnár Miklós elvitte magával egy héttel ezelőtt egyik rokonának Ujmezey Attila nevű hatéves kisfiát és a kisfiú sem tért azóta vissza a szüleihez. A házmester kedden a rendőrség közegeivel behatolt a lakásba, ahol borzalmas látványban volt részük: Molnár Miklós a szobában levő pam- lagon holtan feküdt. Nyakán borzalmas sebek, karján és lábszárán is súlyos sérülések nyomai látszottak. A rendőr azonnal értesítette a főkapitányságot, ahonnan rendőri bizottság szállt ki a helyszínre. Megállapították, hogy a holttest már körülbelül egy hete van a lakásban. Rejtélyessé tette az ügyet, hogy Molnár felesége és a kisfiú sehol sem volt található. A rokonságnál sem. A délutáni órákban a rendőri bizottság és az orvosok megállapították, hogy bűntényről van szó. s országos nyomozást indítottak az asszony és a gyermek kézrekerítésére. Késő este a rendőrség körözést adott ki Molnár Miklósné ellen. (Született Róz Rozsé, 42 éves. 165 cm. magas, kövértermetű. szürkeszemű, kerekarcú, haja fekete.) A rendőrség feltevése szerint alaposan gyanúsítható, hogy a bűntényhez valami köze van. Molnárné ugyanis idegbajos, egzaltált, családja is terhelt, édesanyja néhány esztendővel e—’ott e~- ház harmadik emeletéről leugrott. A rendőri nyomozás szoros ö —■'függést lát az asszony eltűnése és a gyilkosság között. Ugyancsak körözést adtak ki Ujmezei Attila hatéves fiú kézrekerítésére is.1
