Felvidéki Magyar Hirlap, 1939. június (2. évfolyam, 123-146. szám)

1939-06-21 / 139. szám

4 TEIsMMftl JSäßfesRÄnaae 1939 JÚNIUS 21, SZEIÍUA A felszabadult magyarság a hála és hódolat ünnepelte Magyarország kormányzóját Ebben az esztendőben először volt al­kalma a felszabadult terület magyarságá­nak megünnepelni Magyarország kor­mányzójának, a legelső magyar embernek, vitéz nagybányai Horthy Miklósnak szüle* tése napját. Húsz esztendőn keresztül az ő daliás alakja úgy élt népünk lelkében, mint ahogy a legendák hőse élni szokott. Ügy sóvárogta őt a népünk, mint ahogy a székelység évszázadok óta sóvárogja a hadak útján visszatérő Csaba királyfit. Álomképeinkben őt láttuk, amint fehér paripáján halad büszke hadseregének élén és visszahozza nekünk a szabadságot, a jövőt, az életet. Az álomból valóság lett. Horthy Miklós kétévtizedes kormány­zásának legszebb és legnagyobb ered­ményeképpen visszatértünk az édes magyar haza kebelébe. Természetes, hogy azon a napon, amelyen az egész magyarság a lelkesedés és a hála érzéseivel vette körül az ő személyét, különös bensőséggel, melegséggel és szeretettel gondolt reá minden magyar szív a felszabadult terület városaiban, falvain és majorjain. Az Egyesült Magyar Párt, a visszatért területek magyarságának ez a kipróbált politikai szervezete, állott élére annak a szervezőmunkának is, amely minél dísze­sebb és ünnepélyesebb keretek között akarta kifejezésre juttatni a felszabadult magyarság érzelmeit a 71-ik születésnap­ját ünneplő kormányzó iránt. Tegnapi lapunkban már megemlékeztünk néhány ünnepségről, amelyek mind a szívnek és a léleknek bensőséges megnyilatkozásai vol­tak. A mai posta is tömegével hozta azo­kat a beszámolókat, amelyek elmondják, hogy a felszabadult magyarság a Csalló­köztől el egészen a Tisza forrásáig a lel­kesedés mámorában hódolt a legelső ma­gyar ember személyének. CSALLÓKÖZ A Csallóköznek minden helységében lélek­emelő ünnepség keretében áldoztak a hála érzelmével az egybegyűltek Horthy Miklós személyének. Az Egyesült Magyar Párt hívei tömege­sen vonultak fel a gyűlések szín­helyére és nagy figyelemmel, odaadó lelkesedéssel hallgatták végig az ünnepi beszédeket, lélek­emelő előadásokat, hazafias szavalatokát és énekeket. SOMORJA A somorjal városháza tanácstermében az Egyesült Párt járási szervezet díszgyülést tartott, amelyen a Járás összes községeinek egyesültpárti szervezetei hatalmas küldött­ségekkel képviseltették magukat. Zeitiger Ernő dr., az Egyesült Párt járási elnöke ün­nepi beszédében megkapó szavakkal méltatta Magyarország kormányzójának szerepét az országépítés nagy munkájában. A gyűlés hó­doló táviratban fejezte ki bensőséges érzel­meit a kormányzó úrnak. DUNASZERDAHELY A Kázmér-vendéglö nagyterme zsúfolásig telt meg az Egyesült Magyar Párt járási választmányának tagjaival. Magyar lelkese­déstől átitatott férfiak és nők nagyszámú serege ünnepelte Magyarország első emberét. Oly zsúfolásig volt megtelve a helyiség, hogy amire a gyűlés megkezdődött, már több férőhelyet nem lehetett szorítani a nagy­teremben. Szeiff Géza dr. járási elnök nyi­totta meg lelkes szavakkal a díszgyülést majd Markwart Gábor dr. plébános és Szaucr János káplán mélyreható ünnepi beszédben méltatták Horthy Miklós érdemeit és ismer­tették példaadóan magyar életét. Az ünnepi beszédek után a dunaszerdahelyl Iskola tanu­lói szavaltak hazafias verseket, majd Méhes Rudolf járási titkár tolmácsolta a pártszer­vezetek hódolatát, bejelentve, hogy a helyi szervezetek már az előző este feladták hó­doló távirataikat. Az Egyesült Magyar Párt­ban tömörült magyarság egységes akarattal tart ki Magyarország kormányzójának zász­laja alatt. ZSELIZ Pártunk zselizi szervezete magasztos ün­nepséget rendezett a kormányzó születésnap­ján. Komzsik József helyi pártelnök méltatta az egybegyült hatalmas tömeg előtt a kor­mányzó úr nemzetalkotó munkáját, ismer­tette életrajzát és követésre méltó példának állította öt minden magyar lélek elé. A díszközgyűlés hódoló táviratot küldött a íőméltóságú kormányzó úrnak. ÉRSEKÚJVÁR A felszabadulás után első alkalommal ün­nepelhette Érsekújvár lakossága Magyar­ország kormányzóját születésének napján. Ezrekre menő lelkes tömegek gyűltek össze az érsekujvári Kossuth Lajos-téren, a húsz­éves kisebbségi küzdelem nemzeti hagyomá­nyokkal megszentelt díszterén. Reggel a templomokban ünnepélyes istentisztelet volt, amelyen a katonaság és a hatóságok képvi­selői vettek részt. Az istentisztelet után Ér­sekújvár teljes helyőrsége felvonult a Kos­suth Lajos-térre, ahol vitéz Országh József őrnagy vezetése alatt az összes fegyverne­miek díszmenetben vonultak el Fáy György ezredes, helyőrségi parancsnok előtt. Az ün­nepség után a Levente Otthonban diszebéd volt, amelyen sok lelkes köszöntő hangzott el a kormányzó úrra. FELED Az Egyesült Párt feledi választmánya va­sárnap díszülés keretében hódolt a kor­mányzó úrnak. Csák Géza dr. járási párt­elnök, Szakáll Zoltán vármegyei pártfőtitkár és Révay Pál rimaszécsi kisgazda méltatták mélyenszántó beszédükben a nagy nap Je­lentőségét. A választmány a feledi járás ne­vében hódoló távirattal köszöntötte az ál­lamfőt. SZEPSI A Bodva felső folyásának ez a népes kulcsvároskája azzal az izzó magyarsággal ünnepelte meg első ízben a kormányzó úr születésnapját, amellyel húsz éven át példa­adásul szolgált minden küzdő kisebbségi ma­gyarnak. Az ünnepséget itt az Egyesült Párt szervezte meg. Palóc Elek kisgazda, a párt járási elnöke tartotta a tartalmas ün­nepi beszédet, amelyben a felszabadult ma­gyar gazdák százezreinek hódoló köszönetét tolmácsolta a felszabadító vezér iránt. Ezen a napon a szepsi járás 39 községe küldte el az Egyesült Párt üdvözletét és hódolatát a budai Várba. KIRÁLYHELMEC A Bodrogköznek központjában 46 község egyesültpárti szervezetei gyűjtötték össze a Dietrich Ottó dr. németbirodalmi sajtófőnök látogatása Teleki Pál gróf miniszter­elnöknél, Balról: Erdmannsdorff budapesti német követ, Csáky István gróf külügy­miniszter, jobbról Hóman Bálint kultuszminiszter, Thuránszky László dr. miniszteri osztályfőnök, a miniszterelnökség sajtóosztályának vezetője fmiiuiuiiiiiinimimuiinniiniintniniiiiiniiniHiuiiimiHHiiiiininniiuiiiJJiiUiimniiniiiiiuiiyiiiiiiiiuiiiiiHiiiiiiiiiiuiiiiiiiHiinimiimffliinia lelkes ünneplő magyarságot. Virágh Béla képviselő, a kiváló szónok mélyenszántó be­szédben foglalkozott Horthy Miklós törté­nelmi egyéniségével, nemzetépítő munkájá­val, amelynek legnagyobb eredménye egy­millió magyarnak szabadulása volt. Az ég áldását kérte a kormányzó úrnak és hitve­sének fenkölt személyére, hogy áldásos munkájukat folytatva, a magyarságot a tel­jes boldoguláshoz vezethessék. MUNKÁCS Munkácson hatalmas ünnepség keretében ünnepelte a városnak és széles környékének népe a „felszabadító“ kormányzót. Az Egyesült Párt rendezte itt is az ünnepséget, amelyre nemcsak a pártban szervezett ma­gyar tömegek vonultak fel határtalan lel­kesedéssel, ünnepi hangulattal, hanem a ruszin testvérnemzet fiai Is. A húsz község küldöttei festői, színes népviseletben vonul­tak a gyűlés színhelyére. Főpróba a Siegfried-vonalon Megkezdődik az első harcszerű riagygyakorlat a német nyugati határvidéken Berlin, június 20. A legközelebbi napok­ban az illetékes hadsereg-csoportparancs- nokság hivatalos közlése szerint megkezdődnek az első nagygyakorla­tok az újonnan épült nyugati erődít­ményövben. A gyakorlatok hosszabb ideig tartanak s az egész nyugati határvidékre kiterjednek. A határvidéket több szakaszra osztják fel s a gyakorlatokat szakaszonként rende­zik. A nagyszabású manőveren a félévvel ezelőtt felállított határ- védelmi különítmények hadteste vesz részt, amely kívüláll az általános hadtestbeosztás keretein. Ez a gyakorlat lesz a nyugati Siegfried-vonal védelmi rendszerének első próbája. A manővert komoly ellenséges támadás feltételezésének jegyében, telje­sen harcszerűen rendezik az egész nyu­gati határ mentén. A „felvidéki lélek" kialakítása a magyar tanítóság érdeme volt A Gömör-Nógrádí Taníiómegye közgyűlése Rimaszombat­ban — Dinyés központi elnök nagyjelentőségű bejelentései Rimaszombat, június 20. (Tudósítónktól.) A Felvidéki Általános Magyar Tanítóegyesü­let Qömör-Nógrád Megyéje hétfőn Rima­szombatban tartotta meg a felszabadulás óta első közgyűlését. A Polgári Kör nagytermé­ben mintegy 300 gömör- és nógrádmegyei ta­nító és tanítónő gyűlt össze ez alkalommal. A közgyűlésen megjelent Kézdy Béla dr. rimaszombati és Réffy Ernő dr. balassa­gyarmati kir. tanfelügyelő, valamint Dinyés Károly udvardi Igazgató-tanító, a FAMTE elnöke is. Sóldos Béla dr. főispán táviratban mentette ki magát, Rimaszombat városát Badinyi György városbíró képviselte. A Magyar Hiszekegy után, amelyet a ta­nítómegye dalárdája énekelt el, Ocsovay Imre losonci igazgató-tanító, elnök mondott nagyhatású beszédet. Megállapította, hogy a 20 éves elnyomatás alatt a magyar ta­nító ismerte fel elsőnek az egységnek nemzetfenntartó erejét. A magyar tanító fanatikus hitének és a hit­ből táplálkozó erejének köszönhető elsősor­ban annak a léleknek kiformálása, amelyet ,.felvidéki lélek‘‘-nek neveznek, s amely lélek­nek meghatározói a faj-, nép- és nemzetsze­retet szolgálatába állított egység és mun' ~. Ez pedig méltó minden magyarok megérté­sére és megbecsülésére. Hódolattal emlékezett meg az elnök és vele együtt a közgyűlés vitéz Horthy Miklós kormányzó országépltő munkájáról. A köz­gyűlés üdvözlő táviratot küldött Hóman Bálint közoktatásügyi, Jaross Andor tárca- nélküli minisztereknek, valamint Kósa Kál­mán dr. és Hertelendy Jenő dr. kultuszmi­niszteri tanácsosoknak Is. Benyik Béla titkár a 18-Ik évébe lépett egyesület elmúlt küzdelmes, de eredményes munkásságáról adott tartalmas jelentést. Utána Réffy Ernő dr. tanfelügyelő a válto­zással kapcsolatos időszerű kérdésekről tar­tott nagy érdeklődéssel fogadott előadást. A tanfelügyelő egyben elismerését fejezte ki a gömöri és nógrádi tanítóságnak azért a ne­mes munkáért, amit 20 év alatt magyar szívvel és magyar lélekkel kifejtett. Dinyés Károly, a Felvidéki Általános Ma­gyar Tanító Egyesület elnöke, a szlovákiai magyar kisebbségnek kitűnő élharcosa a köz­pont és a nyugati tanítóság meleg üdvözle­tét tolmácsolta a FAMTE legnagyobb és legmunkásabb csoportjának. A központi elnök kemény szavakkal uta- [ sitotta vissza a „felvidéki szellem“ és ezzel . kapcsolatban a felvidéki tanítóság ellen j intézett támadásokat. Ez alkalommal a közgyűlés viharosan ünnepelte Jaross Andor felvidéki minisztert. Dinyés elnök elismerő szavakkal illette a ta­nítóság „csendes és néma hőseit", akik a 20 esztendős elnyomás alatt a magyar öntuda­tot oltották be tanítványaikba. Szólott a központi elnök a tanítóság napi kérdéseiről is és megemlítette, hogy a FAMTE mozgal­mat indított a javadalmi jegyzőkönyvek újra- felvétele és a kántori javadalmak benem- számításának sérelmes rendeletének orvoslása ügyében. Szeretettel emlékezett meg Dinyés elnök a Szlovákiában nemzeti hivatást telje­sítő Kovács Alajosról, a SzMATE kiváló el­nökéről, végül annak a meggyőződésének adott kifejezést, hogy a felvidéki magyar tanítók egy év múltán maradék nélkül hozzá­idomulnak az anyaország tanítói társadal­mához. Argay Rezső az általa feltalált és már fel­sőbb helyen Is elismert újrendszerü „nyom- tatva-írva olvasás“ módszerét ismertette. Ezután Machnyik Andor dr., a rimaszombati földművelési iskola igazgatója üdvözölte a tanítóságot. Végül Kézdy Béla dr. rima­szombati tanfelügyelő köszönte meg a nívós és értékes előadásokat és a jövőbeni lelkes munkára hívta fel a tanítóságot. Ocsovay élnök zárőszaval után a Himnuszt eléneklé- sével ért véget a több mint három órát tartó közgyűlés, amely után a résztvevők a Polgári Kör kertjében közebédre gyűltek össze. Jillamfellorgatási bűnügy az itistaiács elüt A budapesti büntetőtörvényszék ötös­tanácsa, mint külön bíróság, kedden dél­előtt államfelforgatási bűnügy tárgyalá­sát kezdte meg. A per fővádlottja Mester Iván gázgyári tisztviselő, akit hat társá­val együtt az állami és társadalmi rend erőszakos felforgatására és megsemmi ütésére irányuló bűntettel vádol az ügyészség. A pernek még egy serég vádlottja van, akik ellen részben az állami és társadalmi rend erőszakos fel­forgatására irányuló vétség a vád, rész­ben pedig az, hogy tudtak a tiltott szer­vezkedésről, de azt nem jelentették fel. A vádirat szerint Mester Iván, aki az azóta megszüntetett Hungarista-mozgalom tagja Volt, megbízást kapott az azóta elhalt Mester Károlytól, hogy a mozgalmon belül szervezzen meg egy titkos szövetséget, az úgynevezett „Kiválasztottak táborát“. A főtárgyaláson az egyik vádlott, Kere­kes Béla dr. ügyét a törvényszék elkülö­nítette, mert Kerekes dr.-t legutóbb nyi­laskeresztes programmal képviselővé vá­lasztották és ezért a törvényszéknek a mentelmi jog felfüggesztése iránt intézkednie kell. Mester Iván tagadta bűnösségét és han­goztatta, hogy a pártból már a feloszla­tás előtt kilépett. Tagadta bűnösségét a többi vádlott is. A tárgyalást szerdán reg­gel kilenc órakor folytatják.

Next

/
Thumbnails
Contents