Felvidéki Magyar Hirlap, 1939. június (2. évfolyam, 123-146. szám)
1939-06-17 / 136. szám
1939 JÚNIUS 17, SZOMBAT ‘tuviMüu J'fooVjjiHTRKU» 3 A kormányzó születésnapját vasárnap ünnepélyes keretek kozott tartja meg a honvédség NAPRÓL-NAPRA Június 16. hiébüi. »•nw vvvrr| > az erdélyi magyarság húszesztendős nemzeti küzdelmeiről, a mai román politikai helyzetről jelent meg egy pompásan megirt könyv a napokban. Az irója, fiatal erdélyi származású író, a háborúutáni fiatal erdélyi nemzedéknek. az erdélyi falu és nép problémái felé hajló fiatal írónemzedéknek egyik tagja. Mint mondom, erdélyi ember, — az erdélyi föld és a kisebbségi élet küzdelmes esztendei voltak számára az első élmény, amelyet mint tanulságot és örökséget hozott át magával a trianoni Csonkahazába. Zathureczky Gyula jelenleg magyarországi író, de írásából, mostani könyvéből, minden sorából: az erdélyi, a kisebbségi ember látása, magyar realizmusa és a nagy magyar sorskérdéseket átöleni tudó szemlélete bontakozik ki. ,J£rdély, amióta máskép hívják”, ez a könyv címe és a könyv lapjairól nemcsak a mai Románia belső politikai struktúrája, forrongó kérdései tárulnak elénk, nemcsak az erdélyi magyarság 'húszesztendős politikai, társadalmi és gazdasági nagy vívódásai, belső küzdelmei, de egy széles távlatokat mutató történeti kép is, amely a reális magyar önmegismerésen keresztül egy becsületes dunavölgyi megbékéléshez vezethet. Sokat beszéltünk az elmúlt húsz esztendő alatt az úgynevezett „elferdített" magyar nemzetszemléletről, a milleniumi idők nemzeti optimizmussal, kevés józansággal, rengeteg líraisággal átitatott magyarságlátásáról. Arról a téves és sok hibával, sok bűnnel terhes nemzetszemléletről, amelyik a milleniumi évek frázisoktól felduzzadt nemzeti hevületében alig vett tudomást a magyar népet oly közelről fenyegető társadalmi, gazdasági és nemzetiségi kérdésekről. Amelyik a „harmincmilliós magyarság” naiv hiedelmébe burkolózott a látható gazdasági és társadalmi bajok elől, amelyik érthetetlen könnyelműséggel siklott át a nemzetiségi kérdés országotmegmozgató jelenségein, egyszóval: amelyik nyegle módon sutba dobta nemzetünk nagyjainak, a magyar sorskérdéseket oly tisztán látó Széchenyinek, Kemény Zsig- mondnak, Bartha Miklósnak, Ady Endrének tanításait és megszívlelésre méltó jóslatait. Ez a magyar szemlélet csak a liberális, a pompás kapitalista fejlődés küszöbén álló magyar államot látta és idegesen bedugta füleit a magyar nép, az elesett magyar parasztság és a városokban felgyülemlett ipari proletariátus szociális nyomora és emberi életet követelő kiáltása elöl. A trianoni katasztrófa nemcsak politikai összeomlást jelent, de jelenti annak a tartalmatlan nemzetszemléletnek a bukását is, amely Trianont megelőzte. Valóban, a háború után megindul a szellemi újjáépítés, megindul a magyarság fogalmának átértékelése. Gondoljunk csak Szekfü Gyula hazai munkásságára, az erdélyi magyarság „önmagunk revízióját” hangoztató és követelő hangjára, vagy a felvidéki fiatal magyar szellem népi társadalmat és népi kultúrát építeni akaró szent nagy akarására. Gyökeresen téved az, aki azt hiszi, hogy ötletszerű, partikuláris kezdeményezésekről volt itt szó. Ennél sokkal többről. A magyarság, az igazi magyarság fogalmának újraértelmezéséről, életté és valósággá testesítéséröl. Ennek a háborúutáni, újraéledő magyar nemzetszemléletnek a hangja csendül ki Zathureczky Gyula könyvéből. Pompás keresztmetszet ez a könyv, az erdélyi magyar lélek, a húszesztendős erdélyi magyar fejlődés keresztmetszete. És rajta keresztül az új utakat kereső, egyetemes magyarság és magyar lélek keresztmetszete. Azt ÍTja, könyve bevezetésében Zathureczky Gyula: „.,. a rózsaszínű és fekete messianizmus kisért ma is Magyar- országon és a tömegek, a nagyközönség eltávolodott a valóságoktól és az azokból fakadó örök törvények megértésétől”. — Valóban, eltávolodtunk és sokszor eltávolodunk a magyar valóságoktól, a középeurópai magyar élet szörnyű nagy reális kérdéseitől. De talán éppen ez a könyv is dokumentuma annak, hogy élnek szerte a nagy magyar nyelvterületen magyar írók, politikusok, művészek. látó emberek, akik lelkűk mélye i már a magyar holnapok reális látását hordják. (ö.)_ Június 18-án, vasárnap, a kormányzó úr öfőméltósága születésnapját a honvédség ünnepélyes keretek közt tartja meg. Heggel 6 órakor zenés ébresztő lesz. A délelőtt folyamán a csapatok tisztjei és legénysége felekezetenkint istentiszteleteken vesz részt. Utána a csapatparancsnokok csapataik felett díszszemlét tartanak. Kilenc órakor a tábornoki kar és a tiszti küldöttségek a Kapisztrán János helyőrségi templomban római katolikus, az Abonyi-utcai református zsinati székA kereskedelem- és közlekedésügyi miniszter a közelmúltban az államvasutak személy-díjszabása terén több rendkívüli, eddig szokatlan arányú menetdíjmérséklést rendelt el. A Felvidék egyes részeinek és a kárpátaljai területeknek visszacsatolásával az ország területén az utazási távolságok nagyon megnövekedtek. A kormány gondoskodni kívánt arról, hogy ezeknek az országrészeknek látogatottsága, üzleti és turistaforgalma állandóan I emelkedjék, ezért a kereskedelem- és közlekedésügyi miniszter olyan rendelkezést adott ki, amely alkalmas arra, hogy ezeket a területeket az ország távolabb eső vidékeiről is az eddiginél kedvezőbb vasúti menetdíjakkal lehessen felkeresni. Ezek az intézkedések másrészt azt a célt is szolgálják, hogy a visszacsatolt részek lakosai a fővároson kívül az ország egyéb területeivel is megismerkedhessenek. A kereskedelem- és közlekedésügyi miniszter rendelete ugyanis a 251 kilométeren felüli távolságokra való utazásoknál a menetdijakat csökkentette. Elrendelte ezenkívül azt is, hogy a 451 kilométéren felüli távolságokra Budapesten át történő utazásoknál a menetdíjakat a budapesti metszőpont elhagyásával, tehát a tényleges kilométertávolság alapján kell kiszámítani. Ezeknél a hosszabb — 451 kilométeren felüli — utazásoknál tehát kettős díjtételmérséklés érvényesül, amely egyes távolságokon maximálisan mintegy 38 százalékos csökkentést is jelent. A kereskedelem- és közlekedésügyi miniszter másik rendelkezése különösen szociális és családvédelmi szempontból nagyjelentőségű, egyszersmind pedig azt a célt is szolgálja, hogy a május 15-étől szeptember 15-éig tartó időszakban a vasúti utazás lehetősége minél szélesebb néprétegeknek és elsősorban a családos egzisztenciáknak biztosíttassák. Elrendelte ugyanis a miniszter, hogy az említett nyaralási időszakban a balatoni üdülőhelyekre, továbbá az államvasutak által kijelölt fürdő-, gyógy- és nyaralóhelyekre szülőjével, nagyszülőjével, vagy gyámjával együtt utazó egy-egy család egy- egy gyermeke — 19 éves korig — a visszautazásnál 66 százalékos menet- díjkedvezményt élvezzen, többgyermekes családok valamennyi gyermeke pedig a visszautazásnál díjmentesen utazhassák. Az odautazás alkalmával a tíz éven aluli gyermekek részére az eddig is fennállott díjszabásszerű 50 százalékos kedvezmény természetesen továbbra is érvényben marad. A harmadik menetdíjcsökkentő rendelkezés azt teszi lehetővé, hogy a fővárosi közönség a Balatont minél olcsóbb menetdíjakkal kereshesse fel. Ezért a Budapest és bármely balatoni állomás közti viszonylatban 30, 40 és 60 szelvényes menetjegyházban protestáns hivatalos istentiszteleten vesznek részt. Délben a tábornoki kar a Tiszti Kaszinóban díszebád keretén belül ünnepli a kormányzó úr születésnapját. Reggel hat órakor, a hivatalos isten- tisztelet, valamint a tábornoki kar díszebédje alatt a Gellérthegyen elhelyezett tüzérség huszonnégy díszlövést ad le. Hasonlóan ünnepük a kormányzó úr Öfőméltósága születésnapját a honvédség vidéki helyőrségei is. füzetek kerülnek kiadásra. A fenti jegyfüzetek által nyújtott díjkedvezmény 60 —65-—70 százalékos menetdíjcsökkenést jelent. E szelvényeket az igazolt tulajdonos családtagjai (feleség, gyermekek, nagyszülők) is felhasználhatják. Budapest fürdőváros forgalmát fogja emelni az a rendelkezés, amely a budapesti fürdőket látogató külföldiek részére, Berlin, június 16. A Hamburger Fremdenblatt budapesti tudósítója tollából ,Magyar : eheztelések Románia ellen“ címmel a Magyarország és Románia közötti viszonnyal foglalkozik. — Néhány hét óta — írja a cikk — a magyar-román viszonyban bizonyos rosz- szabbodás ész' lhető, amelyért Budapesten kizárólag Romániát teszik felelőssé. Rámutatnak a romániai magyar népcsoporttal való rossz bánásmódra, amennyiben a magyar népcsoport csak kilenc mandátumot kapott, holott számszerű erejénél fogva húsz mandátumra volna joga. Magyar részről rosszalják továbbá a román sajtó magatartását az utóbbi időben. Tegnap óta — írja a tudósító — Budapesten nagy megbotránkozás észlelhető Jorgának az új román szenátus első programadó megnyilatkozásában kifejtett súlyos kisiklása miatt. Jorga ugyanis sajnálkozását fejezte ki amiatt, hogy a román nép a márciusi válság alatt nem indított háborút Magyarország ellen. Mindenesetre a sajtó hangja és kritikája mindkét oldalról az utóbbi időben állandóan rosszabbodott, amelyhez Magyarországon hozzájárul az a megállapítás, hogy Gafencu külügyminiszter legutóbbi külpolitikai megnyilatkozása a román kamarában visszautasította a magyar kormánynak a kisebbségi szerződés ügyében tett javaslatát. Mindezek a Budapest és Bukarest közötti A besenyszögi hősi emlékmű, amelyet vasárnap avatnak fel (Borbereki K. Zoltán alkotása) hét napi tartózkodás után, díjmentes viSz- szautazást biztosít. Az említett kedvezmények részben már életbe is léptek (családi utazási kedvezmény), részben pedig legkésőbb július 1-jével lépnek életbe. viszony súlyos rosszabbodásához vezettek, amelyre különben -világosan rámutat Csáky István gróf külügyminiszternek a kormánypárt értekezletén elmondott beszéde is. A lap bő kivonatban ismerteti Csáky gróf külügyminiszternek a kormánypárt értekezletén a román-magyar viszonyról mondott beszédét. A lap kiemeli Csáky grófnak azokat a szavait, amelyek szerint a magyar kormány, amennyiben közvetlen tárgyalások útján nem képes a romániai magyar kisebbség helyzetén segíteni, nem fogja feladni fáradozásait, hanem más utakat fog a cél érdekében igénybe venni. A lap ezután röviden ismerteti a Pester Lloydnak ezzel kapcsolatos állásfoglalását, amely szerint Magyarország, ha az eddigi úton nem tud célt elérni, más eszközöket fog ig’.nybe venni. Magyarország politikája elhatározott, de nem háborús. Fényárban úszó Ele ^romos-pólyán Vi. 17-én, szombaton este jlO órakor Jegyek kedvezményes érőn 60 f.-tő9 2 p.-Jg Jegyirodánkban Vili, Józ$ei-körút 5 kaphatók Nagyarányú vasúti díjmérséklést rendelt el a kereskedelmi miniszter Olcsóbb tarifa teszi lehetővé a Felvidék és Kárpátalja látogatását, üzleti és turistaforgalma emelkedését — Nyaralási időben a többgyermekes családok valamennyi gyermeke ingyen utazhat visszafelé „Magyarország politikája elhatározott, de nem háborús“ A Hamburger Fremdenblatt cikke a magyar-román viszonyról