Felvidéki Magyar Hirlap, 1939. május (2. évfolyam, 99-122. szám)
1939-05-09 / 105. szám
TEEÖIDEto •i'fcwftÄRHIWAB 1939 MÁJUS 9, KEDD jén a tengely-szerződés megkötésénél, / Németországba megy éí Hitler Adolf vendége lesz. A szövetségi szerződés aláírása természetesen óriási ünnepség keretében megy majd végbe. „Németország és Olaszország egyetlen gránittömböt alkot“ 1 Róma,, május 8. Több olasz lap a háború Utáni idők legnagyobb diplomáciai eseményének minősíti az olasz és a német kormánynak azt az elhatározását, hogy a két tengelyhatalom kapcsolatait f politikai és katonai egyezményben fektetik le. A hétfőn délben megjelent lapok jóformán teljes terjedelmüket a vasárnapi nagy eseménynek szentelik. Kommentárjaik különösen azt emelik ki, hogy a német—olasz politikai és katonai egyezmény folytán Európa szívében 150 milliós áttörhetetlen gát jött létre, amelyhez csatlakoznak a baráti államok is. Bár a hivatalos közlemény nem tartalmaz felvilágosítást a német—olasz egyezmény mibenlétéről, a hétfő déli lapok már határozottan német—olasz szövetségről Írnak, ami nem hagy kétséget az eseménv jelentősége tekintetében. , A Messaggero szerint korlátozás nélküli német—olasz szövetségről van szó, nem valami negativ esetleges szerződésről, hanem mélyreható, tartós és termékeny szövetkezésről. A vasárnapi döntés egyszersmindenkorra véget vet azoknak a találgatásoknak, amelyek a tengely meggyengüléséről időről-időre felröppentek. Ebben a tekintetben a német- olasz szövetség határozott tisztulást jelent. Az olasz lap szerint nincs még egy szövetség a világtörténelemben, amelyet annyira a szövetkezett államok békevágya diktált volna, mint ezt. Az olaszok és németek azért szövetkeztek egymással, hogy hathatósan biztosítsák az emberiség békés munkáját. Az európai zavarok keltőinek I meg kell győződniök arról, hogy Németország és Olaszország egyetlen gránittömböt alkot, amelyen minden külső ostrom megtörik. A német—olasz szövetség hosszú időre megmenti Európa és a világ békéjét. A Popolo di Roma vezércikkében a következőket írja: Európának feltétlenül szüksége 'van arra, hogy ismét megkezdhesse békés munkáját, amelyet az utóbbi évek viszályai és az állandó háborús veszély annyira megzavart. Nélkülözhetetlen szüksége van az emberiségnek arra, hogy megszűnjék a mostani nemzetközi feszültség. Tagadhatatlan, hogy ma az embereket 3Úlyos kérdések választják el egymástól, de nincs olyan kérdés, amelyet ne lehetne békés úton megoldani. Olaszország és Németország hathatósan hozzá akar járulni az európai ellentétek kiküszöböléséhez. Ehhez azonban szükséges az is, hogy hasonló jóakarattal találkozzék Anglia és Franciaország részéről is. Németország és Olaszország szerződésével a két tengelyhatalom törhetetlen békeakaratáról akar tanúságot tenni. A lap vezércikke végül hangoztatja, hogy minden kérdés békés megoldást fog nyerni, feltéve, ha a demokratikus nagyhatalmak észszerű és igazságérzettől áthatott magatartást tanúsítanak. A Messaggero értesülése szerint az olasznémet szerződés szövegét a legrövidebb időn belül kidolgozzák. Ciano gróf és Rib- bentrop valószínűleg június első napjaiban ismét találkozik, hogy aláírja a német- olasz szerződést. „Megsemmisítő csapas a támadó bekerf tési politikára“ Berlin, május 8. Az egész német sajtó terjedelmesen foglalkozik a német-olasz egyezménnyel. A Völkischer Beobachter ezeket írja: Az egész világnak — beleértve a Douming- Street és a Quai d’Orsay urait is — a jövőben bele kell nyugodnia abba, hogy törvényes nyugati életterületük és a keleten maguknak tulajdonított politikai érdekkörök között a tengely át nem hágható gátja emelkedik, amelyet a Harmadik Birodalom és a Fasiszta Birodalom harcedzett katonái őriznek. A demokráciák mai szószólói egyet sohasem fognak megérteni: azt, hogy a tengely politikai realitása nem im- perialisztikus hadüzenet Európa felé. Nem fogják sohasem megérteni, hogy az európai rendnek ez az új gerince lényegesen különbözik a múlt szövetségi rendszereitől, amelyeknél a hatalom és a birtoklás öncél volt és amelyeknek legújabb és remélhetőleg utolsó példája az a bekerítési gyűrű, amelyen jelenleg az angolok -dolgoznak. A német—olasz politikai és katonai egyezményről szólva a „Deutscher Dienst” egyebek között azt írja, hogy ennek az egyezménynek történelmi fontossága van. Ez az egyezmény következetes folytatása a Führer és a Duce politikájának és megfelel mindkét nép akaratának és érzelmeinek. Az egyezmény rácáfol mindazokra a rosszindulatú kitalálásokra, amelyekben a külföldi úszító sajtó nemcsak kételkedni merészelt a két kormány politikai irányvezetésének a közösségében, hanem ezenkívül sohasem szűnt meg kétségbevonni a tengely két népének az összetartását. A német—olasz politikai és katonai egyezmény mindenekelőtt újabb építő hozzájárulás az európai rend fenntartáséhoz és a béke biztosításához a háborús fiszítóknak minden kísérletével szemben, hogy a békét a félelem pszichózisának, a fenyegetéseknek és a zsarolásnak az eszközeivel megzavarják s így megingassák a tengelyhatalmaknak az új európai rend felépítésére irányuló akaratát. A milánói történelmi együttműködés eredménye megsemmisítő csapás a támadó bekerítési politikára, amelyet Anglia és Franciaország bizonyos más államok bevonásával régóta folytat a tengelyhatalmak ellen. Beck külügyminiszter beszéde Németország és Olaszország számára semmi indokot nem izolg<atott arra, hogy felülvizsgálat alá vegye felfogását a bekerítési politika természetéről. A milánói cselekedet a leg- hathatósabb lépés arra, hogy erőteljesen ■szembenézzenek mindezekkel a diplomáciai, gazdasági és katonai bekerítési törekvésekkel. A milánói egyezmény bevehetetlen bástya a háborús úszítók minden veszélyes kísérletével szemben, hogy Európát és a világot szerencsétlenségbe döntsék. Párizs a tengely egységéről Párizs, május 8. A francia közvéleményre nagy hatást gyakorolt a milánói olasz—német megbeszélésekről kiadott hivatalos jelentés. Az olasz—német katonai szövetség megkötésének kilátása, határozott formában rácáfolt azokra a néhány nap óta szárnyrakelt sajtóhírekre, amelyek szerint Berlin és Róma között súlyos ellentétek merültek fel és a tengely a lengyel kédéssel kapcsolatban válságon megy át. A sajtó nagy része ma reggel megállapítja, hogy a német—olasz megbeszéléseken a tengely egysége határozottan megszilárdult. Jóllehet a katonai egyezmény megkötésének Párizsban nem tulajdonítanak nagy gyakorlati jelentőséget, úgy vélik azonban, hogy diplomáciai téren a tengely- hatalmak együttműködésének újabb megszilárdulása következményeket vonhat maga után. A Petit Párisién nézete szerint a milánói német—olasz katonai megegyezés csak kikristályosított egy már régóta fennálló tényleges helyzetet. A Jour római tudósítója szerint a tervbevett német— olasz katonai egyezmény senki ellen sem irányul. Olaszország másfelől felkérte Németországot, hogy a lengyel—német ellentét békés megoldása érdekében mindent kövessen el. A lap szerint lehetséges, hogy a német—olasz katonai szövetkezés a tengelyhatalmak későbbi nagy _ diplomáciai offenzivájánák talaját készíti elő. A Oeuvre értesülése szerint Olaszország azon fáradozik, hogy a német—lengyel ellentét ügyében közvetítő megoldás jöjjön létre. Róma úgy véli, hogy Lengyelország az európai politikának igen fontos tényezője és nem szabad megengedni, hogy Varsó az ellentáborhoz csatlakozzék. Olasz nézet szerint az 1934-es német—lengyel egyezményt új keretek közé kell illeszteni. Valószínű, hogy Róma felkérte Beck külügyminisztert a Berünnel való tárgyalások megindítására. London a katonai szövetségről London, május 8. A Press Association jelenti: A Ribbentrop és Ciano közötti megbeszélések után kiadott hivatalos közlemény a tengelypolitika megerősödését jelenti és úgy látszik, válasz Anglia és Franciaország amaz erőfeszitéseire, hogy támadásellenes csoportot alakítson Európában. Olaszország és Németország társulását most teljes katonai szövetség fogja alátámasztani. A külügyminiszterek politikai megbeszéléseivel egyidejűleg vezérkari megbeszélések folytak katonai szakértők között. Mindeddig a két totális államot világnézeti felfogásuk azonossága és a koir.munistaelilenes egyezmény kötötte össze, amely utóbbinak nincsenek katonai szakaszai és amelyet Magyarország és Japán is aláírt. Úgy látszik, erőfeszítéseket tettek, hogy; Japánt is katonai szövetség kötésére bírják, de Japán vonakodik a távolkeleti ügyeken túlmenő katonai kötelezettségeket vállalni. Nagyobb érdeklődést fog keltenűa, közleménynek az a kitétele, amely a biztosított békére vonatkozik. .Meglehet, hogy Németország; és Olaszország megnemtámadási biztosíték kot szándékozik ajánlani bizonyos keleteu- írópai hatalmaknak, hogy tengelycsoportot lehessen átalakítani az angol—francia védnökség alatt álló csoport ellensúlyozására. A hozzzájárulást, amellyel Németország és Olaszország békés korszak létesülé- sét mozdíthatná elő, örömmel üdvözölnék egész Európában. Chamberlain csak néhány .nappal ezelőtt jelentette ki az alsóházbaro, bogy Anglia, kész volna megnemtámadási egyezményről tanácskozni Németországgal. A pápa a lengyel-német vita békés elintézéséért London, május 8. A Reuter Iroda és az Evening Standard úgy értesül a Vatikán- városból, hogy XII. Plus pápa diplomáciai úton a lengyel—német vita békés elintézésének előmozdításán fáradozik. A Reuter Iroda szerint a Szentszék mindent el akar követni a békés megoldás érdekében és minden befolyását a tárgyalások útjának egyengetésére és a felek közötti érintkezés megszakításának elhárítására használja. Bár a kezdeményezés mindeddig még nem hozott kézzelfogható eredményeket, a Vatikán továbbra is megfeszített diplomáciai tevékenységet folytat a béke érdekében minden európai központban. A német sajtó a lengyel kérdésről Berlin, május 8. A Völkischer Beobachter a lengyel válaszjegyzékkel kapcsolatban azt írja, hogy az lényegében megismétli azt, amit Beck a német—lengyel viszonyra vonatkozó beszédében már kifejtett. A lap a válaszjegyzék különböző megállapításaival kapcsolatban a következőket írja: A lengyel kormány azt állítja, hogy Németország a március 26-i lengyel ellen- javaslafokra semmi választ nem adott és a lengyel kormány csak Hitler beszédéből értesült arról, hogy Németország ezeket elutasítja. Ezzel szemben megállapítható, hogy a lengyel nagykövetségek már március 27-én tudomására hozták, hogy Németország a lengyel javaslatokat nem tekintheti kielégítő megoldásnak. Ezt az álláspontot a lengyelek előtt többször is kifejtették azzal az ajánlattal, hogy a kérdést még egyszer vizsgálják felül. A lengyel lap továbbá azt kérdezi, hogy a Szlovákia és Németország, közötti védőviszonnyal összeegyeztethető-e, hogy Lengyelország is Szlovákia szavatolójaként szerepeljen. A jelenlegi helyzet — írja a lap — nem zár ki újabb szavatosságot, amelyet a német javaslat szerint Németország és Magyarország vállalna magára. Amikor Németország Szlovákiával a védőszövetséget megkötötte, Varsóban ebből arra következtettek, hogy e szerződésnek Lengyelország elleni éle van. Ha most Lengyelországnak a szavatosságban való részvételt felajánlották, Varsónak minden oka meg lett volna, hogy ezt a kezdeményezést üdvözölje. Az esseni „National Zeitung” szembefordul azzal a diplomáciai megtévesztéssel, amelyet Franciaország és Anglia egyes varsói hivatalos körökkel együtt az utóbbi/ napokiban folytatott. Ezek a „jói barátok” — írja a „National Zeitung” —■ azzal foglalkoznak jelenleg, hogy Lengyel- országhoz intézett állítólagos régebbi német javaslatokat lepleznek le. Azt állítják, hogy a német—lengyel válság előtti Beck ezredessel a független ukrán állam felélesztéséről beszéltek és hogy Lengyel- országot a támadó német politika eszközéül szemelték ki. Varsónak, ha már érdekessé akarja magát tenni, jobb leleplezéshez kellett volna folyamodnia, mint ahhoz az esztelen és már unalmas eszméhez, hogy Németország Ukránia függetlenségéről éppen Lengyelországgal tárgyalt volna, amely maga is nagy ukrán kisebbséggel rendelkezik. Valójában Németország sem független ukrán állam felállításáról nem tárgyalt, •sem azokba a Varsó által ajánlott tervekbe sem ment bele, hogy Lengyel- országgal üzletet kössön Litvánia és a balti államok rovására. Varsóban inkább azt leplezhették volna le, hogy Lengyel- ország nem régen a „ma oly életbevágóan fontos” területekről, mint a korridor, hajlandónak mutatkozott lemondani, ha Litvánián kárpótolhatta volna magát. Lengyelországnak és nem Németországnak volt szándékában az ilyen területi egyesítés. Ezért nem lett semmi ebből a rossz üzletből. Újabb incidens Kattowitz, május 8. (Német Távirati Iroda.) Kelet-Sziléziában tovább folytatódnak a lengyelek támadásai a „német otthonok” ellen. így szombaton Altdorf- ban, a plessi körzetben bezúzták a német egyesület házának az ablakait és a berendezést szétrombolták. —— ELLENFORRADALMI ünnepségek országszerte Az ország társadalma kegyeletes ünnepséggel áldozott országszerte mindazokon a helyeken, ahol a kommunizmus idején az első ellenforradalmi megmozduláskor a bátor és lelkes hősök vértanúhalált haltak. A vértanukról meleg szavakkal emlékezett meg a főváros törvényhatóságának közigazgatási bizottsági ülésén Karafiáth Jenő titkos tanácsos, főpolgármester. Gyöngyösön Csipkay Albert és Welt Ignác kereskedő, Vecsésen Teichtern József gazdálkodó, Tiszavárkonyban Megyeri Antal csendőrörsparancsnok, Poroszlón Komáromy István, Csupor Lajos, Múlik Ferenc, Fenyő Sándor, Schück Emil, Tóth Lajos, Vargha Károly és egy ismeretlen rendőr, Tápióbicskén Domonkos Imre, Hosszú István és Pozsgai Sándor emlékének áldoztak nagyszabású ünnepségekkel. Az ünneplő községfek üdvözlő táviratot küldtek Horthy Miklós kormányzónak és Teleki Pál gróf miniszterelnöknek. HOST JELENT HEG! Kerecsényi Antal •>v,d«k> A SARAT, MEG A KOMÉDIÁS c könyv* Rendelj* meg azonnal kiadóhivatalunknál. Ara disskötésben 6.— pangd.
