Felvidéki Magyar Hirlap, 1939. május (2. évfolyam, 99-122. szám)
1939-05-09 / 105. szám
1939 MÁJUS 9, KEDD teiotdeKi ÄO&MHIRME Az első titkos választás nem az ígéretek választása, hanem a munkakészség egyik megnyilvánulása Teleki Pál gróf miniszterelnök szegedi programbeszédében ismertette a megnagyobbodott Magyarország új feladatait — A honvédség tokozott felszerelése, közigazgatási és szociális reform, a földkérdés megoldása Az új nemzetiségi politika, Kárpátalja autonómiája és gazdasági bekapcsolása az Alföld öntözésébe Szeged, május 8. Teleki Pál gróf miniszterelnök vasárnap reggel Zsindely Ferenc miniszterelnöksgi államtitkárral és vitéz Thuránszky László miniszteri osztályfőnökkel, a miniszterelnökség sajtó- osztályának. vezetőjével, Incze Péter miniszteri osztálytanácsos és Haeffler István miniszteri osztálytanácsos kíséretében Szegedre érkezett programbeszédének elmondására. Gépkocsin érkezett Szegedre Hóman Bálint vallás- és közoktatásügyi miniszter, Reményi-Schneller Lajos pénzügyminiszter, Tasnádi Nagy András igazságügyminiszter és Kunder Antal kereskedelem- és iparügyi miniszter. A városi színház hatalmas színpadát gazdagon díszítették a nemzeti zászlók, a város szí- i csattant fel, amelynek csillapultával nei. virágok és délszaki növények. A szín- miniszterelnök megkezdte országszerte pádhoz közel eső páholyokban foglaltak | nagy érdeklődéssel várt beszédét. A miniszterelnök program. beszéde helyet a programbeszéd meghallgatására Szegedre érkezett elökelsőségek, köztük Holota János felvidéki képviselő. A Hiszekegy elmondása után Széchenyi István dr. királyi közjegyző nyitotta meg rövid beszéddel az ülést, amelyben rámutatott arra. hogy a képviselőház feloszlatása után a város minden társadalmi rétegéből nyilvánult meg az a kívánság, hogy az összeülő új képviselőházban Szeged városát Teleki Pál gróf képviselje. A párt szegedi szervezete nevében mélységes szeretettel köszöntötte a miniszter- elnököt s felkérte programbeszédének elmondására. Ismét hosszú, percekig tartó lelkes taps a Teleki Pál gróf miniszterelnök bevezető szavaiban megköszönte, hogy Szeged váró- sának egyik mandátumát a város neki felajánlotta. (Éljenzés és taps.) Azután így folytatta: — A keresztény, nemzeti és egyben szociális politika Szegedről indult ki. A keresztény és nemzeti politikáról már akkor megmondottam, hogy mind a kettőt együtt és egyszerre akarni és gyakorolni nehéz és nagy vállalkozás. Csak a feladatok azok. amelyek azóta megváltoztak és meg is nőttek. — A ma feladatai sok tekintetben köny- nyebbek. Mert sokkal erősebbek vagyunk, viszont jóval sokoldalúbbak, jóval sokfélébbek és erre gondolok, amikor azt mondóim, hogy ugyanazzal a meggyőződéssel, ugyanazokkal a célkitűzésekkel és ugyanazzal az akarattal új feladatokkal állunk ßzembeu. Saját lakunkon állunk — Nemzeti keresztény és szociális politikát hirdettünk már akkor. Fokozatosan emelkedtünk fel ezalatt a húsz esztendő alatt, sohasem tévesztve szem elől politiÁ Kormányzó Űr Ófőméltósága mélynyomásu arcképe 63*95 cm. méretben P 1.40 + porté költségért, valamint a legújabban megjelent Csak ez a keresztünk Ú a ml vezérünk Ez a ml hazánk feliratú fenti nagyságú, de háromszfn nyomású képek P 1.50 + portóköltségért megrendelhetők: STUDIUM SAiTÖUÄLLflLilT Rínál Budapest, Vin Rózsa-utca 111. sz. kánk nemzeti mivoltát, az országnak azt az érdekét, amelyet csak olyasvalaki érthet meg, aki mélyen gyökerezik ennek az országnak a történelmében. Ma már büszkén mondhatja a magyar miniszterelnök itthon és kifelé, hogy a saját lábunkon állunk, senkinek, önszántunkon kívül, nem vagyunk elkötelezve semmire (Viharos taps) és büszkén járhat külföldön egy békés, de kemény nemzet képviseletében, amelynek barátságra nyújtott jobbja értéket, karja erőt, szava pedig az őszinteség egész súlyát jelenti. (Viharos taps és éljenzés.) Ez az, amit legutóbbi utaimon is éreztem: megbecsülést a magyar egyenesség, a magyar őszinte?ég, a világos magyar beszéd iránt külföldön. (Megismétlődő lelkes ißps és éljenzés.) A nemzetek sorsa nem napi eseményektől, hanem a nemzet saját erejétől és akaratától függ s attól függ megbecsülésünk. (Dörgő taps és éljenzés.) Mi még legnagyobb megpróbáltatásunk és elesettségünk idején sem mondtunk mást, mint igazat, nem beszéltünk másként csak önérzetesen. Amikor a magyar békedelegáció annakidején kintjárt Párizsban s a diktált bókét kellett elfogadnia, ^akikor is írásba foglaltuk, előterjesztettük és ameny- nyire időt adtak rá, megmondtuk a magunk igazát. S amikor azt kérdezték tőlem akkor, mint a békedelegáció tudományos munkálatainak előkészítőjétől, hogy miért írunk össze olyan eok mindent, hiszen senki sem fogja elolvasni, azt válaszoltam: Tudom, ma nem fogják elolvasni, de tizenöt év múlva majd elolvassák. S ez be is teljesedett. (Lelkes taps és éljenzés.) A zsidótörvény végrehajtása A miniszterelnök utalt ezután 18 év előtti beszédére, mely már ugyanazokat a gondolatokat tartalmazta, mint a most letárgyalt és tegnapelőtt kihirdetett zsidó- törvénynek megokolása. (Hosszantartó lelkes taps és éljenzés.) — Most már csak egy kérésem van — mondotta a miniszterelnök — ezzel kapcsolatosan. Bár nem titkoltam, hogy bizonyos vonatkozásokban szigorúbb felfogást vallottam (Viharos éljenzés és taps.), mégis most már azt kérem: ezt a fejezetet egyelőre zárjuk le. Most már ne legyen ez téma többé, mert vannak más feladataink is ebben az országban. — Végrehajtani! — kiáltotta ekkor közbe valaki. — A végrehajtás a mi dolgunk — folytatta beszédét a miniszterelnök —, az már nem a választóközönség feladata. Én bizalmat kérek, sőt húsz évi múltam alapján követelek az ilyen közbeszólóktól is. A végrehajtás az én dolgom, az övé az, hogy a maga dolgát végezze. Megújuló viharos taps tört fel a nézőtéren a miniszterelnök e kijelentésére, majd Teleki Pál gróf így folytatta beszédét: — Egyáltalán: több bizalmat kérek nemcsak magam iránt, — mert ez más kérdés — hanem a magyar miniszterelnök iránt, akárki ül is ezen a helyen és több bizalmat kérek minden magyar embertől minden magyar ember iránt, (óriási taps és éljenzés.) A bizalmatlan- Ságot nem fogom túrni Bizalmatlansággal egymásnak csak ártani s az országot megbontani lehet. Túl nehéz időket élünk és túl nehéz helyen állunk Európában, semhogy ezt ma bárki részéről eltűrni lehessen. Nem is fogom tűrni. S ha ez a bizalmatlansági légkör tovább tart, gondom lesz rá, hogy keményebb kézzel, vagy ha kell, ököllel is megszüntessem. (Viharos taps és éljenzés.) A miniszterelnök ezután azt fejtegette, hogy a keresztény nemzeti gondolathoz az is hozzátartozik, hogy ne foglalkozzék többé senki mással, .mint ami kötelessége azon a helyen, ahová az élet állította, mert nemcsak negatív, hanem pozitív munkát is kell végezni. Ehhez a gondolathoz a keresztény nemzeti nevelés is hozzátartozik. Első kötelességünk az, hogy a nemzet ifjúságát ilyen irányba visszavezessük. Elsősorban az iskolán keresztül. Különösen a leventeintézmény komoly kiépítése lesz legközelebbi gondoskodásunk tárgya. A bizalmatlanság mellett a másik hiba a fegyelem hiánya. Fegyelemhiány, kezdve a külsőségektől, egészen a legmélyebb tartalmakig. Ment akarom, hogy az ország pártokra bomol/on Én a jövőben meg akarom őrizni a nemzet jellemvonásából kifolyó individualizmust. Mi nem vagyunk egyformára szabályozható, egyformára nivellálható nép. Én örülök, ha pártokat és véleményeket látok, csak azt • nem akarom, hogy az ország pártokra bomoljon, hogy az országot elfeledjük, hogy az individualizmus annyira elaprózzon bennünket, hogy az összességet elfelejtsük.) (Úgy van! Úgy van!) Mi sokfélék vagyunk, talán azért, mert a magyar nagyon tehetséges nemzet. Ezt a tehetséget ne pazaroljuk egymás ellen, ne pazaroljuk hiábavaló dolgokra. Tehát meg akarom őrizni a nemzeti jellemvonásunkból kifolyó individualizmust emberekben és embercsoportokban, másrészt összefogni azokat és jobban fegyelmezni a nemzetet, mert arra szükség van. Ezután az új feladatokról beszélt a miniszterelnök. Visszapillantott az elmúlt húsz esztendőre s megállapította, hogy Olaszország, Németország és Lengyel- ország segítségével új korszakba jutottunk, a magunk erejéből pedig sikerült államháztartásunkat úgy rendbehpzni, hogy meg tudtunk felelni államháztartásunk megrendülése nélkül olyan feladatoknak is, amelyek váratlanul értek, mint például a Felvidék és Kárpátalja visszatérése. (Nagy éljenzés és taps.) A Felvidék és Kárpátalja vissza térése — így következett el azután az a két örvendetes esemény, amely az utóbbi hónapokban zajlott le: Az egyik a Felvidék magyarlakta területének visszatérése az országhoz, a másik pedig Kárpátalja visz- szatérése a Szent István birodalomhoz. — Ez két új feladatot jelent. Azt mondhatnám, a kis magyarországi feladatok után újra két nagymagyarországi feladatot. Az országfenntartás munkájából, amelyben eddig politikai életünk és belpolitikai, de különösen külpolitikai munkásságunk lefolyt, az úgynevezett orezágfenntartás korából átmegyünk az építés, az új, nagyobb Magyarország megépítésének kába. korszaEzekkel a feladatokkal kell majd most szembenéznünk. Ezután arról beszél a miniszterelnök, hogy ma keresztény emberek foglalják el fokozatosan a gazdasági pozíciókat és ami talán még fontosabb, a nemzet erkölcsi irányításának a pozícióit is. A színházban, moziban, sajtóban... (Hosszantartó ét- jenzée) éljenek, de úgy éljenek azok, akik ezeket a pozíciókat betöltik, ahogyan azt tőlük a nemzet elvárja. Eizen a téren sem elég egyedül az, hogy keresztény az, aki itt a pozíciókat elfoglalja, hanem vele együtt be kell vonulnia a keresztény gondolatvilágnak és keresztény életformának is. 4 szeretetett teiópülő, egységes, szociális Magyarország — Ami a szociális Magyarországot illeti, abban a mi feladatunk lényege és alapgondolata olyan szempont, amelyet a politikában nagyon ritkán szoktak hangoztatni. És talán különösnek fogják tartani, hogy én politikai beszédben és politikai irányelvből tűzöm ki ezt a szempontot, amely nem más, mint a: szeretet. (Lelkes éljenzés és taps.) A valódi szociális munka, a valódi szociális kapcsolat összetartást, sze- retetet és egyformaságot jelent. A mi szociális feladatunk csak az lehet, hogy a magyar társadalmat a széthulló és egyéni érdekeket kereső embereket összefogjuk. Ez az, amit egy kormány mint olyan nem tud megteremteni, hanem végeznie kell ezt a munkát mindazoknak az embereknek, akik a nemzet élén járnak. Ilyen rohanó időkben mások a parlament feladatai A miniszterelnök ezután a parlamentről a többi között ezeket mondta: — Nem a parlamenti formában van nálunk a hiba, mert a parlamentáris kormányzás a mi életünkhöz, a mi politikánkhoz, jellegünkhöz és jellemünkhöz tartozik Csak egy dolog van ebben a vonatkozásban, amit meg kell a mai időkben gondolnunk s ez az, hogy vájjon ki hibázta el és ki az oka annak, hogy parlamentünkben ma hibákat is látunk? Vaj jen a páriámén t-e az oka, vagy az ember? Persze, ilyen nehéz, ilyen rohanó időkben mások s
