Felvidéki Magyar Hirlap, 1939. május (2. évfolyam, 99-122. szám)

1939-05-07 / 104. szám

8 ■mPTOTO JÍAlÖfe® HlMflfi 1939 MÁJUS 7, VASÁRNAP , lyegzik meg legjobbjaink becsületes kiállását a magyar nép elemi jogai mellé. Természetesnek találjuk, hogy a kisebb­ségi .élet munkásainak nemzethűségét csakis a kisebbségi életben tényleg részt- yett magyarok bírálhatják felül. „Kérésünk az Egyesült Párthoz #/ 9. A hazai kisebbségek jogait és köte­lességeit alkotmányos úton kell megállapí­tani. A kisebbségi ügyek rendezésébe von­ják be a felvidéki magyarság képviselőit és szakembereit. Szlovák ügyekben olya­nok, akik nem éltek a Felvidéken és nem­zetiségi érzékkel nem rendelkeznek, ne sze­repeljenek. . 10. Mindezeknek a kérdéseknek a rende­zésénél a legnagyobb feladat a felvidéki Egyesült Pártra vár. Kérésünk az Egye­sült Párthoz az, hogy a) fokozottabb mértékben vállalja a fel­vidéki és a népi érdekek védelmét, s erről a munkájáról rendszeresen tájékoztassa a magyar közvéleményt; b) egyes határozati pontjainkat, ameny- nyiben ez szükséges, parlamenti úton való­sítsa meg, illetve vigye a magyar köz­vélemény elé. A résztvevők kimondották, hogy az érte­kezleten kialakult egységes szellemiség mellett kitartanak és mindent megtesznek a határozati pontok megvalósításának ér­dekében. Egységesen, de személyileg is vállalják ezt a munkát és felelősséget s kérik hozzá a magyar közvélemény támo­gatását. «nemi Ingyen gázálarcot a szegényeknek A Légoltalmi Liga országos akciója A Légoltalmi Liga Oszágos Női Bizott­sága a belügyiminiszter engedélye alapján a szegénysorsú lakosságának ingyenes gázál­arccal való ellátása céljából a május 1-től számított egy évi időtartamon keresztül a fővárosban és az ország nagyobb városai- 'ben kétfiUiéres bélyeg forgalambaíhozata- lával pénzbeli adományokat fog gyűjteni. A bélyegeket nyiltárusítási üzletek, éttermek, kávéházak, szállodák, borbély és fodrászüz­letek útján fogják megvételre felajánlani. A Légoltalmi Liga Országos Női Bizott­sága ezúton is kéri a vásárló közönséget, hogy az általuk megindított gyűjtést meg­értéssel karolja fel és az üzletek által meg­vételre felajánlott bélyegeket ne utasítsa vissza. Gáztámadások elleni komoly védekezésről osak akkor lehet ezó, ha minden lakóé meg­bízható gázálarc birtokában van. Az állam­tól neon várható, hogy egyélb súlyos kötele­zettségeinek teljesítése mellett még gázál­arcéi is ellássa polgárait, így az anygiak- ban ezűkölködőket, akik maguk és család­juk gázálarc szükségletét biztosítani nem tudják, a társadlomnak kell ehhez hozzáse- gtíenie. Ezzel a céllal fordul a Női Bizott­ság az ország közönségéhez. A mozgalom csak kétfillér adományozá­sát kéri minden vásárlás, vagy fogyasztás után; az már kinek-kinek az egyéni áldo­zatkészségétől gügg, hogy nagyobb összegű vásárlásoknál többet ólhajt-e áldozni az ak­ció céljaira­Reméli a bizottság, hogy felhívása a társadalom legszélesebb rétegeiben és kivált­képp a mgyr nőknél, asszonyoknál, anyáknál a legnagyobb megértésre talál. De megér­tést kér a bizottság a kereskedő társadalom részéről is, remélve, hogy lelkesen fogja viselni azt a munkatöbbletet, amely a bélye­gek eláruűításával reá hárul. K»a A Bükk-hegység legszebb helyein fut át a legújabb magyar autóút tovább dolgozhassák és újabb feladataihoz mérten kiépüljön. A SzMKE legyen kultúréletünk átfogó és .irányító szerve. Munkája végvári helyzetünket tartsa szem előtt, vagyis' a) erősítse a nemzeti öntudatot a falvak népében; b) emelje annak műveltségét és életszín­vonalát; c) i építő és védekező munkát fejtsen ki nemzeti érdekeink körben; d) a városokban terjessze és erősítse a népi gondolkodást; e) a népből táplálkozó mozgalmi szerve legyen a népi gondolatinak és törekvések­nek. A SzMKE gondoskodjék hazai szór­ványmagyarságunk ©eraaeti életéről is. Nemzett létünk biztosításé ra minden szór­ványon SzMKE-fiókot kell létesíteni. Fel­tétlenül szükséges a SstM'KE működésénél& gazdasági biztosítása. Kékjük a hivatalos köröket, hogy bizonyos engedélyek (mozi stb. koncessziók) és kedvezmények nyúj­tásával tegye lehetővé ennek _ a nemzet­építő munkának a megvalósítását. 4. Tiltakozunk az ellen, hogy a felvidéki vármegyék népművelő titkán állásait nem felvidéki emberekkel töltötték> be. Követel­jük ennek a kormányrendelet-ellenes in­tézkedésnek a visszavonását. Általában tiltakozunk az ellien, hogy a felvidéki ügyek intézését reaktivált és nemfelvidéki személyekre bízzák. Kérjük annak a kormányrendeletnek maradékta­lan betartását, amely szerint a felvidéki állások betöltésénél első sorban a felvidé­kiek jönnek tekintetbe. A magas tandíj ellen 5. A vezetőréteg népi felfrissítésének egyik legfontosabb eszköze az iskola. Fi­gyelemmel kísérjük a tanügyeink átszer­vezésére fordított munkát és iskolapoliti­kánk fejlődését. Kérjük az illetékes ténye­zőket, hogy vegyék figyelembe következő szempontjainkat: a) a közép- és felsőiskolákon a tandíj <magas) ami elzárja népünk tehetséges gyermekei elől az érvényesülés útját. Meggyőződésünk szerint a kiválasztás alapja nem lehet a szü­lők vagyoni helyzete, hanem csupán a gyermek tehetsége és _ . iskolai teljesítménye; SR ' b) a polgári iskolai oktatást általá- ,íto2nossá, ingyenessé és kötelezővé kell tenni, mert ez az egyik legjobb eszköz a nép szellemi színvonalának az emelésére. A polgári iskolák tantervét gyakorlativá kell módosítani. Átmenetileg maradjanak meg a nyolcosztályú elemi iskolák; c) szükségesnek látjuk a szakiskolák hálózatának a kiépítését, első sorban a mezőgazdasági szakiskolákét. 6. A kisebbségi tapasztalatok megtanítot­tak bennünket arra, hogy a vidéki kultúr­gócoknak milyen fontos szeijepük van a nemzeti öntudat erősítésében. A meglevő vidéki kultúrgócoknak tervszerű ás céltuda­tos kiépítése előfeltétele a magyár kultúr­áiét szükséges decentralizálásának. Ezt az egészséges folyamatot önálló intézmények alapítása segítené elő (könyvkiadás, sajtó stb. támogatása). Példának emMtjük, mint a decentralizálás első lépését a kassai rádió mielőbbi önállósítását. A kassai rádió mindhárom nyelvű osztályá­nak a vezetését olyan felvidéki kultúrmun­kásokra bízzák, akik résztvettek a kisebb­ségi élet mozgalmaiban és így ismerik a felvidéki társadalmat. A felvidéki magyar sajtóért 7. Mivel sajtónk fenntartása egyetemes magyar szempontból is fontos, kívánjuk, hogy a) a Felvidéki Magyar Hírlap megmarad­jon; mai szellemi és szerkesztőség technilcai viszonyai megváltozzanak; b) a lap épúgy, mint a vidéki sajtónk, szellemünk kifejezője legyen. Vidéki saj­tónk vezetését felvidéki emberekre bíz­zák; c) fokozottabb mértékben foglalkozzék felvidéki érdekeinkkel és azok védelmével. Közvélemény-alakító szerepe miatt szük­ség van az Uj Szettemre, vagy ehhez ha­sonló lapra. Örömmel fogadtuk azt a beje­lentést, hogy néhány kultúrember áldozat- készségével és támogatásával folyóirat in­dul meg a felvidéki kérdések időszerű tisz­tázására. A népi sajtónak nagy jelentősége ^ van nemzeti életünkben, ezért a mostani három néplapunk (Barázda, Magyar Vasárnap, Hanza-Szövetkezeti Újság) tovább is jelen­jék meg. 8. Emberi és nemzeti önérzetünk tiltako­zik az ellen, hogy a kisebbségi életben és munkában résztvett magyarokat másodren- düeknek és megbízhatatlanoknak minősítsék. Visszautasítjuk az olyan gyanúsításo­kat amelyek idegen szelleműnek bé­A Lillafüredről Őmassán és Szenüéleken át Mályinkára vezető s a Bükk-hc* ség északi részét átszelő autósztráda éplUsé- ről már írtunk. Most egy másik nagysza­bású hegyi autóút építéséről számolunk be. Az új autóút Miskolcról, illetőleg a diósgyőri vasgyártól indul ki és Ujhután keresztül a Tebe elnevezésű vadásziakhoz vqzet, egy mellékága pedig az úgyneve­zett Lófötisztás közepetáján csatlakozik a Hollóstető felől jövő köves szekérúttal és ezen át a lillafüred—egri autóúttal van összeköttetése. \ A vasgyártól Ujhutáig vezető útrész a vadregényes szépségű, komor és zord Mexjkó-völgyben vezet, éles és nagy ka­nyarulatokkal, a meredeken magasba- szökő vörös sziklafalak tövében, harsogó lármával tovarohanó hegyipatak sziklás partján. Ebben a völgyben mindvégig tirolias, svájcias a tájkép, zordsága pe­dig néha a norvég fjordokra emlékeztet. A Mexikó-völgy végén, az erdei vasút egykori végállomásánál, a Vásárhelyi ra­kodónál kezdődik tulajdonképpen az út új szakasza, amely Ujhutára vezet. Remek szerpentinekkel, meredek útpályával fel­kapaszkodunk a Sűrűbérc (509 m.) olda­lára, majd a Somhegy (711 m.) érintésé­vel megkerüljük az Alsó-Bagolyhegyet (694 m.) és így érjük el Ujhuta község keleti végét. Mindeddig az új autóút a hegység legszebb, szinte őserdei érintet­lenségében élő vén bükköseiben haladt fel­felé, olyan gyönyörű szálerdőkben, ahol nem ritkák a húszniéteres, gyufaszálegye- nes törzsek sem. A városi szemnek csodá­latos látvány az ilyen fenséges szépségű, dómi cendben hallgató erdő. A község főutcáján, hegynek fel vezető új autóút most felvezet Ujhuta nyugati végére, az új villák és penziók csoport­jáig. Innen azután beletorkollik a Lilla­füredről Bekénypusztára, illetőleg Mocso- lyásna és Kisgyőrbe vezető kövesútba. amelynek ná’yatestét néhány kilométeren át fel is használja. Mivel ez a hegyi út gépkocsiforgalomra nem volt alkalmas, megfelelő módon át kellett alakítani, ille­tőleg át kellett építeni, hogy a jövőben autók is használhassák. Ez a munka éppen most folyik. Az utat szélesítik, útbaeső sziklákat átrobbantják, az út alapját ha­talmas kőlapokkal kikövezik. A műút itt színes és változatos tölgy- erdőben halad. A Mészárszék nevű alhavasi jellegű, hosszan elnyúló füves, pázsitos tisztásnál — ahol remek fenyvesek sötét­zöldje szolgál újabb szépségekkel — az új út egyelőre csak fákkal megjelölt nyom­vonal formájában van meg, egészen a Lófötisztás közepéig, ahol már megint meg­van az úttest, bár egyelőre kocsizásra még nem használható. Ahová maid szanatóriumok jönnek A Lófötisztás elején széles, vastag selyemfűvű legelőre vezet az út nyom­vonala. Gyönyörű, sok holdnyi kiterje­désű hegyi legelő ez a tisztás, amelyet a vadvirágok légiója borít. Itt-ott egy vén tölgy, vagy kőrisfa álldogál. A hepehupás illatos rétségen, amelyet minden oldalról magas, erdőborította hegyek fognak közre, itt-ott tarka tehenek legelésznek az ünnepi csöndben. A műút vonala innen kezdve a keleti Bükk léghangulatosabb, szelíd szépségű részén halad át, sok érdekes kanyarulat­lat, néhol a piros turistajelzéses ösvény felhasználásával. Hangulatos rétek válta­koznak susogó tölgyesekkel, sziklás részle* tek sűrű csalitosokkal. Itt látható csak, hogy a Bükknek ez az istenáldotta darabja mennyire az elkín- zott emberi idegek gyógyítására való s hogy a gyenge tüdőknek mennyire ize3 és éltető táplálék az itteni levegő, amit a susogó vén erdők lehelnek. Ezen a helyen nemsokára az emeletes üdülök, a modern szanatóriumok és a keresett gyógyhelyek sorai fognak állani. Ha van valahol vidék Ribbentrop német birodalmi külügyminisz­ter elutazása Olaszországba és táj, amely összes adottságainál fogva tökéletesen alkalmas erre, úgy a Lófő- tisztás az. A Bükk legszebb tájképei Az új autóút később találkozik a Lilla­füred felől a Hollóstetőn át jövő köves- úttal, amely szeszélyes kanyarulatok, vén fenyvesek, őstölgyesek ési bársonyos kis rétek között vezet hangulatos, mély völ­gyekben, csacsogó források mellett. Ezt a régi kövesutat szintén autóuttá építik át és a gépkocsiforgalom ebben az irány­ban is megindulhat Ujhuta és Miskolc felé. Most már egyenesen déli irányban ha­lad tovább az új autósztráda, szebbnél-> szebb fenyveseken, sziklás erdőrészeken át az egykori gyeríyánvölgyi üveghuta romjáig. Itt megint üdülőhelyek létesíté­sére alkalmas helyek vannak: mélyen a szálerdői hegyek közé benyúló nagy tisz­tások, tarkavirágos rétek és vén ősfeny- vesek. Ezeknek alján halad majd el az új autóút és a legidillikusabb erdőrészeta között ér el a tebei vadászlak óriási tisz­tásáig. Innen délfelé a Hór völgyébe, nyugatnak pedig Répáshutára vezet ré­gebbi szekérút. Hogy ezek közül melyiket vezetik tovább az új autósztráda folyta­tásaképpen, még nincsen eldöntve. Az új műút elkészítéséhez természete­sen jó néhány esztendő szükséges. Addig sok-sok munkáskéz talál itt állandó fog­lalkozást és keresetet. Amikor pedig majd elkészül az új út, a bükki vendégforga­lom új korszaka nyílik meg és a vidék gyönyörű tisztásain és fenyveseiben üdülő­helyek keletkeznek majd a fáradt városi ezrek egészségére és örömére. Újabb testvérközségek a Kárpátalján Az egész országban nagy lendülettel ki­bontakozó „Testvérközség” Mozgalom köz­pontjához — mint márr jelentettük —- tö­megesen érkeznek a kárpátaljai vidékek felsegítését vállaló bejelentések. Budapest­tel és a többi egyetemi várossal úgyszól­ván egyidőben megmozdult az egész ma­gyar vidék. Mindenhonnan felkeresik a mozgalom központját, hogy közöljék a szívükhöz legközelebb álló kárpátaljai helységek felkarolására irányuló szándé­kukat. Az igénybejelentések feldolgozási munkálatai erősen haladnak. Vannak ugyan ezen a téren nehézségek, mint pél­dául a különböző kívánságok gyors össze­egyeztetése, mert a közületek túlnyomó része régi kapcsolatokon alapuló testvér­község-párt kérnek, de ahol a jószándék vezet, ott létrejön a megegyezés is. Az újabb testvérközség-fogadások között kiemelkedik Békéscsaba és Rákospalota városok választása. Ezek bejelentették, hogy elsősorban azokat a vidékeket kíván­ják támogatni, amelyeknek védelmében a világháború alatt hős fiaik vérüket ontot­ták. Ezért Békéscsaba a munkács—verec- kei vasútvonal körül elterülő Felsőhatár- szeg. Zugó, Alsóhidegpatak, Felsőhideg- patak, Iska, Kerecsény, Rspenye és Re­kettye községekben lakó népesség támoga­tását határozta el. Ezen a vidéken küz­dött a békéscsabai 101-es háziezred az orosz gőzhenger ellen. Rákospalota férfiai 1914 telén Volóc és környékén vivták dicsőséges csatáikat, ennélfogva a város úgy döntött, hoöy a zezen területen lévő községeket fogadja testvérévé.

Next

/
Thumbnails
Contents