Felvidéki Magyar Hirlap, 1939. május (2. évfolyam, 99-122. szám)
1939-05-04 / 101. szám
temjideKiJ^(j&ARHIRI>AI> 1939 MÁJUS 4, CSÜTÖRTÖK 1 RIBBENTROP Olaszországba utazik A francia-olasz feszültség enyhült, de nem folynak titkos tárgyalások — Nincs megegyezés sem London és Moszkva, sem London és Bukarest között Berlin, május 3. Hivatalosan jelentik: | visszatérnek állomáshelyükre. Dircksen Ribbentrop német birodalmi külügyminisz- I londoni nagykövet előreláthatóan csütörtö- ter szombatin est többnapos ir.agánláto- fkön utazik vissza az angol fővárosba, Welegek gróf párizsi nagykövet pénteken indul a francia fővárosba. Moltke varsói nagykövet pénteken már a lengyel fővárosban lesz, hogy első kézből értesülhessen Beck ezredes lengyel külügyminiszter küszöbönálló beszédének tartalmáról Ettől a beszédtől függ a német-lengyel viszony további alakulása. gatásra Észak-Olaszországbá utazik. A birodalmi külügyminiszter ez alkalommal a comoi-tó partján találkozni fo.g Ciano gróf olasz külügyminiszterrel. Németország londoni, párizsi és varsói nagykövetei, akik egyidö óta Berlinben tartózkodtak ezen a héten mindnyájan táján kerülhet sor, amikor Lord Halifax és Litvinoff Genfben személyesen találkozni fog egymással. Lehetséges,' hogy Litvinoff Géniből Párizsba és Londonba is ellátogat. A Matin londoni tudósítója angol politikai körökből úgy értesül, hogy Anglia felfogása és a szovjet ellenjavaslatok között még különbség van, Anglia azt óhajtja, hogy Szovjetoroszország csatlakozzék a Lengyelországnak, Romániának és Görögországnak nyújtott francia-angol szavatossághoz, másfelől pedig a maga részéről vállaljon szavatosságot Litvániáért, Észtországért, Lettországért és Finnországért, A szovjet részről azonban ragaszkodnak ahhoz, hogy mindenekelőtt a francia-an* gol-szovjet hármasszövetséget hozzák létre. Moszkva csak a hármasszövetség létrejötte után hajlandó szavatosságot vállalni a balti államok területi épségéért, ekkor azonban egyben szavatosságot vállalna Hollandia, Belgium és Svájc területi épségéért is. Úgy látszik, hogy szovjet részről a hármasszövetség megkötését a szovjet együttműködés sine qua nonjának tekintik. Holtpontra jutottak az angol-román tárgyalások A német sajtó a lengyel kérdésről Berlin, május 8. „Merre tart Lengyelországf” — kérdi a Berliner Börsenzeitung, tekintettel a lengyel sajtóban Danzig német várossal és németbirodalmi területtel szemben hangoztatott annexiós követelésekre. Az utóbbi évek folyamán — írja a lap — sokat összehazudtak Németország rovására, de akkora hazugságra még senki sem merészkedett, hogy azt állítsa, hogy „Kelet-POroszország lengyel föld”. Annak a javaslatnak a közzététele, amelyet a Német Birodalom a lengyel kormány elé terjesztett és amelyet az utóbbi, külső nyomásra, elutasított, rendes körülmények között arra indithatná a lengyel közvéleményt, hogy nyugodtan megokolja, miért nem fogadja el Lengyelország a birodalmi vezér nagyszabású ajánlatát. Ennek az ajánlatnak a visszautasítására azonban nincsen észszerű és tárgyilagos magyarázat. Minthogy az elutasítás okául nem akarják elismerni a nyugati demokráciákkal fennálló kapcsolatot, a lengyel sajtó most ellentámadásokba csap át, amelyekkel palástolni akarja zavarát és nevetségessé válik. Ebben a játékban Varsó és London dobják egymásnak a labdákat. A Völkischer Beobachter mindenekelőtt hangsúlyozza, hogy teljesen hamis a Ga- zeta Polska berlini képviselőjének az az állítása, amely szerint annak, aki Németországgal békés együttműködést óhajt, vita nélkül el kell fogadnia Berlin feltételeit. — Először is — folytatja a Völkischer Beobchter — Berlin nem szabott semmiféle feltételeket, hanem, amint azt Hitler beszéde és az április 28-i emlékirat egyaránt tanúsítja, barátságos és rendkívül nagylelkű ajánlatot tett Lengyelországnak. Olyan ajánlatot, amely Danzig tisztán német városának visszacsatolását és a folyosón át vezető területemkivüli útvonal létesítését Lengyelország nyugati határainak végleges elismerésével és 25 éves tá- madástkizáró egyezmény megkötésével kapcsolja össze, sőt ezen. tulmenőleg Lengyelország danzigi gazdasági érdekeinek ! Párizs, május S. A sajtó egy része ma is a francia—olasz közeledés lehetőségeit mérlegeli. A lapok figyelmet szentelnek a Giornale d’Italia tegnapi Tunisszal foglalkozó cikkének. A Matin megállapítja, hogy Olaszország hajlandó Franciaországgal együttműködni Tuniszban. A Jour részletesen ismerteti a Giornale d’Italia cikkét és egyben utal arra, hogy az utóbbi időben olasz részről többször jelét adták a francia—olasz viszony tisztázására irányuló óhajnak. Az Excelsior nézete szerint olasz részről a francia—olasz viszony szabályozását és mindkét fél szempontjából kielégítő modus Vivendi létrehozását óhajtják, amint ez az Olasz sajtó magatartásából is kitűnik. Hankielégítését is felajánlotta. Az említett laptudósító koholmánya, hogy ezeket a feltételeket — amelyekre „ajándékok” lett volna a helyes kifejezés — vita nélkül kellett volna elfogadni. Ezt a való tényállást annál inkább tudatába kell hozni Lengyelország párizsi és londoni ostorpattogtatóinak, mert a lengyel sajtó a legutóbbi két-három nap óta olyan (politikának: lett a szószólója, amelyet nem lehet más, mint őrültnek nevezni. Amit Varsóban és Krakóban a felelős lengyel kormány elnézése mellett írnak, az a leggonoszabb európai kútmérgezés. Azt is le kell szegezni, hogy Lengyelország új véd- urai, Chamberlain és Daladier, egyetlen szóval sem igyekeznek gátat vetni ez elé a tűzveszélyes játék elé, ellenkezőleg, az angol és a francia sajtó a maga részéről napról-napra még olajat önt a tűzre. A Berliner Lokalanzeiger rámutat arra, hogy a lengyel sajtó kedden különösen erősen hangsúlyozta a lengyel—angol kölcsönös biztosítékoknak az angol nagykövet és Beck külügyminiszter legutóbbi megbeszélései során történt újabb megerősítését. Ha ez nem felbátorítása angol részről a lengyel heveskedőknek, akkor nem tudjuk, — írja a Lokalanzeiger — hogy lehet az ilyesmit még nyíltabban csinálni. A döntő körülmény azonban az, hogy a német—lengyel kérdés, amely végeredményben csupán kettőnk dolga, most háborús uszítok piszkos ujjai közé kerül, mégpedig bizonyos lengyel körök segítségével. Ezek nem veszik észre, hogy Anglia közben Moszkvával tárgyalja le kisded szövetségi játékát, amelynél egyáltalán nem veszi figyelembe, milyen érzékeny pontja Lengyelországnak, hogy Keleteurópában döntő nagyhatalomnak tekintsék. Mélyen sajnálatos, hogy Lengyelország nem veszi észre, hogy irányváltoztatásának néhány hete után máris olyan célok eszközéül használják, amelyek egész biztosan nem szolgálják érdekeit. goztatja az Excelsior, hogy Franciaország csak Angliával szoros egyetértésben járhat el. Nem igen látjuk, írja a lap, hogy Párizs miként kezdhetne tárgyalásokat Rómával Anglia bevonása nélkül. Franciaország — Angliával teljes egyetértésben — sohasem zárkózott el a becsületes francia— olasz összébékülés «elöl. Olaszország nagykövetet tart fenn Párizsban, Francia- ország viszont nagykövetet küldött Rómába. Semmisem állja tehát útját az eszmecserék megindításának. De az óvatosság jegyében tartózkodnunk kell mindennemű elhamarkodott optimizmustól. London, május 3. A Reuter Iroda értesülése szerint Párizsban a francia—olasz feszültség határozott enyhülése észlelhető, de a két ország közti titkos tárgyalásokról szóló híreket cáfolják. London, május S. Az angol sajtó 'kezdi előkészíteni a közvéleményt arra, hogy a Bukarestben folyó angol-román kereskedelmi tárgyalások nem mennek simán. A Financial Times jelenti Bukarestből, hogy Sir Frederick Leith-Ross, az angol hivatalos küldöttség vezetője, a hét végen a küldöttséggel együtt Bukarestből Athénbe utazik, befejezetlenül hagyva a nagyon lassan folyó angol-román tárgyalásokat, amelyek állítólag technikai nehézségekbe ütköznek. A küldöttség esetleg Athéniből visszatérőben veszi fel újból a bukaresti megbeszélések fonalát. A Dail Express bukaresti jelentése szerint a megbeszélések holtpontra jutottak. Románia nem Hajlandó hatszázalékos kamatot fizetni az Anglia által felajánlott ötmillió fontnyi fegyverkezési kölcsönért Sir Frederick Leith-Ross Athénbe utazik Stockholm, május 3. Szerdán reggel a svéd lapok azt a feltűnést keltő hírt közük, hogy a német birodalmi kormány valamennyi északi államnak kölcsönös megnemtámadási egyezmény megkötését akarja felajánlani. A Stockholm Tidningen általában jólértesült berlini tudósítója szerint az előkészítő megbeszélések már folyamatban vannak és a berlini kormány már puhatolódzott is az északi fővárosokban. A Svenska Dagbladed azt írja, hogy az északi államok kormányai a német birodalmi kormány javaslatait ' gondosan tanulmányozni fogják. Berlin, május 3. Berlini politikai körökben megerősítik azokat a skandináv lapjelentéseket, hogy a birodalmi kormány Hitler kancellár legutóbbi beszéde szellemében érintkezésbe lépett a skandináv kormányokkal. Ezekről a tárgyalásokról szerdán délben német részről hivatalos jelentést adtak ki, amely közli, hogy a német kormány elfogadta a finn és a svéd kormány javaslatát az Aaland-egyezmény megváltoztatása tárgyában. Finn és svéd részről azt kérték a Népszövetségtől, amely az Aaland-egyezmény létrejötténél annakidején nagy szerepet játszott, engedje meg, hogy Finnország és Svédország megerősíthessék a déli Aaland-szigeteket és megváltoztathassák az egyezményben előírt katonai védelmi intézkedéseket ezeken a szigeteken. Gafencu pénteken érkezik Belgrádba Béig rád, május 3. Gafencu román külügyminiszter pénteken érkezik Belgrádba. Gafencu látogatásáról meleg hangon ír a jugoszláv sajtó. Hangoztatják, hogy a látogatásnak tájékoztató jellege van. Gafencu beszámol a délszláv külügyminiszternek európai körútja során szerzett tapasztalatairól, Cincar-Markovics pedig velencei és berlini tárgyalásai során szerzett benyomásáról tájékoztatja Gafevicut. A belgrádi megbeszélésen szótoakerülnek mindazok a fontos kérdések, amelyek ma Közép-Európát érdeklik, valamint a Hitler s onnan Londonba tér vissza, hogy új utasításokat kérjen. A Daily Telegraph ezerint Anglia ötmillió fontnyi hatszázalékos kamatozású felfegyverkezési hitelt ajánlott fel a románoknak, akik, jól tudják, hogy Törökország huszonnégymillió fontnyi jóval olcsóbb kamatozású angol kölcsönt lcapott. A románok túl nagynak tartják a két kölcsön feltételei közötti különbséget. Károly román király londoni látogatása eorán tíz-tizenötmillió font kölcsönt kért Angliától. A románok állítólag azt állítják, hogy ötmillió fontot belső kölcsön útján is elő tudnának teremteni. A Times diplomáciai levelezője ezerint az angol küldöttség új utasításokat kapott Londoniból. Ezek szerint ötmilliónál nagyabb összegű kölcsönt ajánlhatnak fel. Az új kamatfeltételeket még nem lehet tudni. legutóbbi nagy beszéde után előállott helyzet. Tárgyalások Ankarában Ankara, május 3. Izmet Inonü köztársasági elnök, Massigli francia nagykövet jelenlétében kihallgatáson fogadta Wey- gand tábornokot. Potemkin szovjet helyettes külügyi népbiztos elutazását elhalasztották és a török—szovjetorosz tárgyalások a legnagyobb titokban továbbfolynak. Olaszország elfogadja az új angol követ megbízólevelét London, május 3. Chamberlain miniszterelnök az Alsóházban Mander képviselő kérdésére felelve kijelentette, hogy Sir Percy Lorraine, az új római angol nagykövet megbízólevelét VI. György király március 28-án írta alá és a megbízólevél „őfelsége Olaszország királyához és Etiópia császárához” van címezve. Az olasz hatóságok kijelentették, hogy hajlandók elfogadni a fenti körülmények között aláírt megbízólevelet. Angol jegyzék Berlinben London, május 3. Az angol kormány kedden jegyzéket küldött Berlinbe. A jegyzék értesíti a német kormányt a német—• angol tengerészeti egyezmény felmondása tárgyában Angliának küldött emlékirat átvételéről. Felelős szerkesztő: POGÁNY BÉLA Felelős kiadó: NEDECZKY LÁSZLÓ London és Moszkva közt nincs még megegyezés Párizs, május 3. A nyugati nagyhatal- lak és Szovjetoroszország védelmi együtt- íűködése tárgyában az eszmecserék te- ékenyen tovább folynak. Az angol-szovjet megbeszéléseken bizonyos előrehaladás történt ugyan, mindamellett, mint azt a Jour londoni tudósítója jelenti, végleges egyezmény megkötésére csak május 15Enyhült a francia-olasz feszültség Közeledés Németország és a skandináv államok között STÁDIUM SAJTÓVÁLLALAT RT., BUDAPEST, VIII, RÖKK SZILÁRD-UTCA 4. — FELELŐS» GYŐRY ALADÁR IGAZGATÓ
