Felvidéki Magyar Hirlap, 1939. május (2. évfolyam, 99-122. szám)

1939-05-28 / 121. szám

2 TEisViDEla i^G^ÄRHIRMS 1939 MÁJUS 28, VASÁRNAP ama sikereit is, amelyek mindenütt tom­boló tetszésben jutottak kifejezésre. A felvidékiek voltak minden válasz­tási gyűlésnek a slágerei. Minden anyaországi kerületre jutott fel­vidéki szónok, úgyszólván kézről-kézre adták a húszévi népi politikában meged- zett, kristálytisztára csiszolódott magyar harcosokat. Ez u siker természetes is, hi­szen húsz esztendőn át harcoltak ezek a népből jött férfiak a néppel a népért. Harcoltak annak a népi politikának a sík­ján, amelyért az anyaországban a döntő­küzdelem most folyik. A siker titka to­vábbá az, hogy a Magyar Élet Pártjának támogatásával nem személyekért és szűk pártszem­pontokért szálltak síkra, hanem a nagy magyar történelmi gondolatért: a keresztény, nemzeti, népi jobboldali Magyarországért. Ezt a jobboldali új Magyarországot to­vábbi fejlődésében, politikai sikereiben feltartóztatni nem lehet. Litvinov után Molotov is Az angol nagykövei és a Iranern ügyvivő átnyújtották Moszkvában a négyszázszavas angol szövetség- tervezetet Párizs május 27. A Figaro moszkvai tudósítója szerint a szovjet fővárosban úgy tudják, hogy Sztálin rövidesen átala­kítja kormányát, Molotov külügyi népbiztos távozik helyéről. A népbiztosok tanácsának elnökévé vagy Mihoyqnt, Sztálin közvetlen munkatársát, vagy Zdanoff-1 Északnyugat-Oroszország jelenlegi kormányzóját fogják kinevezni Átadlak Moszkvában az angol szövetség-tervezetet Jjondon, május 27. A pénteken Mosz­kvába küldött körülbelül négyszázszavas angol tervezet, amelyet Sir William Seeds angol nagykövet és Payart francia ügy­vivő ma nyújtott át közösen Molotovnak, messzemenő háromoldalú egyezményt javasol, amelyet egyes angol' lapok már kezdenek hármasszövetségnek nevezni. A terv fő­pontjai a következők: 1. Anglia, Franciaország és Szovjet- oroszország haladéktalan együttműködés­ben egyezik meg, hogy ha bármelyiküket támadás érné Európában. 2. Az együttműködés önműködő, ha a szerződők bármelyike másik európai állam­nak adott szavatossága következtében há­borúba keverednék. 3. Minden egyéb európai támadási cse­lekmény esetén vagy ha a támadás veszé­lye közvetlenül fenyegetni látszik, a szer­ződő felek tanácskoznak egymással a teendő intézkedésekről. 4. Az egyezmény kizárólag védelmi jellegű. Az egyezményben használt kifejezések az együttes biztonsági rendszerhez való visz- szatérésre emlékeztetnek, de abban tér­nek el a népszövetségi elvektől, hogy a kölcsönös segélynyújtás nem függ a nép- szövetség határozatától. . 5. A szerződő felek haladéktalanul lépé­seket tesznek, hogy az egyezményt gya­korlati alapokra fektessék. Külpolitikai kérdések a francia államtanács előtt Párizs, május 27. Az Élysée-palotában szombaton délelőtt Lebrun elnök jelenlété­ben államtanács volt, amelyen Bonnet kül­ügyminiszter részletes jelentést tett a Szov- jetoroezországgal folyó szövetségi tárgyalá­sok-állásáról. A külügyminiszter megelége­déssel állapította meg, hogy az angol-fran- cia-orosz hármasszövetség megkötése ügyé­ben már elvi megegyezés jött létre. Reméli, — mondotta Bonnet, — hogy a tárgyalásokat legkésőbb a jövő hét végén formailag is befejezik. Az államtanács ma délelőtt tíz órakor összeült. Az ülés befejeztével Samut a sajtó előtt a következő nyilatkozatot olvasta fel: —• Az államtanács csak a külpolitikai helyzet áttekintésével foglalkozott Georges Bonnet előadásában. Bonnet külügyminiszter külpolitikai be­számolója az orosz kérdésen kívül kiter­jedt a spanyol-francia kapcsolatok alakulására is. A külügyminiszter bejelen­tette, hogy a spanyolországi német és olasz önkéntesek hazaszállítása már megkezdő­dött és hogy a Jordana-Bérard-fé\e spanyol- francia megállapodások végrehajtása is folyamatban van. Reméli, —• mondotta Bonnet, — hogy Európának ebben a részé­ben most már megszűnik a feszültség. Pétain tábornagy a francia-spanyol viszonyról Bayonne, május 27. Pétain tábornagy a frontharcos szövetség fogadásán ismer­tette a reá, mint spanyolországi francia nagykövetre bízott küldetését.. — Ezt a küldetést Ezután célozva a Franciaországba való közeli és végleges visszatéréséről a fran­cia lapokban elterjedt hírekre, a követ­kező kijelentést tette: — Önök előtt határozottan megcáfol­tam már ezeket a híreket. Utódaimnak még várniok kell. Csak akkor hagyom el véglegesen Spanyolországot, ha a helyzet végleg kitisztult s ezáltal országom nél­külözni tudja további szolgálataimat. Pétain tábornagy szavait lelkesen meg­éljenezték. . Lengyelországnak nincs szüksége arra, hogy csatlakozzék az egyezményhez Varsó, május 27. A lengyel külügymi­nisztériumhoz közelálló Kurier Poranny az Anglia, Franciaország és Szovjet- oroszország között jelenleg folyamatban levő tárgyalásokhoz fűzött megjegyzései­ben kijelenti, hogy Lengyelországot értesítették ezekről a tárgyalásokról. Lengyelországnak — hangsúlyozza a lap — sem szándékában nem áll, sem szüksége nincsen arra, hogy a tervezett egyezmény­hez csatlakozzék, minthogy mind a három szóbanforgó állammal már rendezte viszo­nyát. Az is természetes, hogy Lengyelor­szág semmiképpen sem befolyásolta a há rom állam tárgyalásait. felvidéki magyar hírlap Szerkesztőség és Iiladúhlrntal, Bp. VIII, Jézsef-krt .1 elvállaltam és teljesíteni fogom a mindkét részről felmerülő nehézségek ellenére. Minden kérdést a két ország ér­dekében szemszögből kell felfogni és meg­oldani. Telefonsz lm: 144-400 Magyarország a tengellyel tart, Jugoszlávia és Bulgária a tengelyhez orientálódik Zinsarelli érdekes budapesti tudósítása Róma, május 27. A Stampa „Hogyan so­rakoznak fel a keleteurópai államok” címmel hosszú budapesti tudósítást közöl Zingarelu tollából. A cikkíró előbb Len­gyelországjai szól és megállapítja, hogy a lengyelek a francia-angol blokkhoz csat­lakoztak. Románia ezzel szemben igyekszik semleges maradni. Gafencunak sikerült kivonnia magát a rá­nehezedő nyomás alól. Romániának azon­ban nem sikerült rendeznie kapcsolatait sem Magyarországgal, sem Bulgáriával. Ha Románia a kisebbségi kérdésben — amint azt Csáky István gróf javasolta — hajlandó lett volna megegyezni Magyar- országgal, akkor ma a magyar-román kapcsolatok egészsé­gesek volnának. A magyar-jugoszláv közeledés lassú üte­mét a román-jugoszláv szövetség magya­rázza meg. Jugoszlávia a maga részéről nem enged London és Párizs felhívásának és jóviszonyt igyekszik fenntartani Ber­linnel és Rómával. Bulgária változatlanul a keleteurópal politika ismeretlené marad. Bulgária ba­rátsági szerződést kötött Jugoszláviával, de Romániával való kapcsolatai rendezet­lenek. Törökország szolidaritásra lépett Ang­liával az olasz terjeszkedési törekvésekkel szemben. Görögországot Anglia igyekszik meg­dolgozni, de a görög miniszterelnök öröm-! mel vette tudomásul ' i az olasz kormány megnyugtató ki- ! jelentéseit. A cikkíró végül megállapítja, hogy a keleteurópai államok közül csak a lengye- lek kötötték le rmgukat végleg a francia- angol csoport mellett. Törökország Ang­liával szövetkezve akarja kijátszani Fran­ciaországot. Románia és Görögország tisz­tában van az angol-francia politika veszé­lyeivel ; Magyarország a tengellyel tart; Jugoszlávia és Bulgária változatlanul a tengely felé orientálódik. Rendelet a tanerők képesítéséről és szolgálati idejéről A hivatalos lap vasárnapi száma közli a vallás- és közoktatásügyi miniszter ren­deletét a Magyar Szent Koronához vissza­csatolt felvidéki területeken tanári és ta­nítói állásokhoz megkívánt képesítés és az ilyen állásokra kinevezettek (alkalma­zottak) szolgálati idejének megállapítása tárgyában. A rendelkezések, amelyeket a vallás- és közoktatásügyi miniszter a pénzügymi­niszterrel egyetértve írt elő, a 9. §. sze­rint a nem állami tanszemélyzetre is meg­felelően alkalmazandók. TO® Á kormányzó módosította a Magyar Érdemrend nagy­keresztjének adományozását Az Érdemrend nagykeresztjét a Szent Koronával ékesítik Kitüntetések hadisza!agon és kardokkal A Budapesti Közlöny mai száma a kö­vetkező legfelsőbb elhatározást közli: A magyar királyi miniszterelnöknek a magyar királyi kormány nevében tett elő­terjesztésére elrendelem, hogy a Magyar Érdemrend nagykeresztje a Szent Koroná­val ékesíttessék és eddigi „a Magyar Ér­demrend nagykeresztje” elnevezés helyett „a Magyar Érdemrendnek a Szent Koronával ékesített nagykeresztje” nevet viselje; az I. osztályú Magyar Ér­demrend pedig eddigi elnevezése helyett „a Magyar Érdemrend nagykeresztje” ei_ nevezést kapja. Elrendelem továbbá, hogy a Magyar Érdemrendnek a Szent Koroná­val ékesített nagykeresztjéhez az adomá­nyozáskor történő rendelkezésem esetében a Magyar Érdemrendnek általam, átnyúj­tandó lánca is hozzátartozzék. Ugyancsak a magyar királyi miniszterel­nöknek a magyar királyi honvédelmi mi­niszterrel egyetértőleg a magyar királyi kormány nevében tett előterjesztésére • el­rendelem, hogy a Magyar Érdemrend, a Magyar Koronás Nagy Arany Érem, a Magyar Koronás Ezüst- és Bronz Érem, a Magyar Érdemkereszt és a Magyar Ér­demérem háború idején szerzett érdemek jutalmazásául a jövőben a magyar királyi honvédelmi miniszter előtérjesztéaére hadi­szalagon, illetve hadidiszítménnyel hadiki- tüntetésként legyen adományozható, azon­kívül az ellenség előtt tanúsított vitéz ma- I gatartással véghezvitt harc-cselekményekkel 1 vagy eredményes vezetéssel kiérdemelt ki- ! tüntetésekhez „a kardok” adományoztaesa­I nak. Ezenkívül a magyar királyi miniszterel­nöknek a magyar királyi honvédelmi mi­niszterrel egyetértőleg tett előterjesztésére elrendelem, hogy a magyar királyi honvé­delmi miniszter előterjesztésére rendszere­sített „Magyar Vitézségi Érem” alapsza­bályai, a „Magyar Érdemrend, a Magyar Arany, Ezüst és Bronz Érdemkereszt és a Magyar Érdemérem alapszabályaidba felvé­tessenek. Kelt Budapesten, 1939. évi május hó 13. napján. Horthy s. k. Gróf Teleki Pá 1 s. te. Emléktáblát helyeztet Pest vármegye Fülek várának falába Pest vármegye törvényhatósági bizott­sága elhatározta, hogy a Felvidékkel haza­tért Fülek várának falába emléktáblát he­lyez el. Fülek vára ugyanis 300 évvel ez­előtt, amikor hazánk nagyrésze és vele- együtt vármegyénk egész területe török rabságban sínylődött, menedéket adott Pest vármegyének. Budának és Pestnek elfoglalása után ugyanis a területétől megfosztott vármegye Fülek várába menekült és ott több-kevesebb megszakítással 1686-ig, Budavár visszafog­lalásáig tartotta közgyűléseit, ítélőszékeit. Pest vármegye alispánjai hosszú évtizede­ken át Fülek várából igazgatták a török hódoltsági területeken élő nemesség és jobbágyság ügyeit. Ezeknek a történelmi emlékeknek a megörökítésére állíttat most emléktáblát Pest vármegye a füleki vár fa« lába.

Next

/
Thumbnails
Contents