Felvidéki Magyar Hirlap, 1939. május (2. évfolyam, 99-122. szám)
1939-05-04 / 101. szám
2 teotideKi •J^Äßfe^RHIRMß 1939 MÁJUS 4, CSÜTÖRTÖK % István, Sátoraljaújhelyen Kossuth Pál, Szerencsen Tors Tibor, Kunszentmiklóson Mezey Lajos, Dombovárott pedig Rajniss Ferenc indulnak hivatalos jelöléssel. Itt említjük még meg, hogy A képviselőház ütése Darányi Kálmán házelnök tíz órakor nyitotta meg az ülést és bemutatta a függőben levő indítványok és interpellációk jegyzékét Hóman Bálint a külföldi magyar intézetek működéséről és a magas műveltség célját szolgáló ösztöndíjakról szóló jelentést terjesztette elő. Teleki Mihály gróf földmívelésügyi miniszter a mezőgazdasági kamarák számának, székhelyének és működési területének újabb szabályozásáról szóló rendelet alapján terjesztette elő jelentését. Ekkor lépett az ülésterembe Teleki Pál gróf miniszterelnök, akit a jobboldal éljenzéssel és tapaeal fogadott. Keresztes-Fischer Ferenc belügyminiszter a képviselői választói kerületekről szóló rendeletet mutatta be. Ezután rátért a Ház az együttes bizottság jelentésének tárgyalására, amely a zsidójavaslat legutóbb elfogadott módosításairól szólott. Makkai János előadó kérte a Házat, hogy szavazza meg a módosításokat. Rupert Rezső a javaslat anyagiasságáról szólott. Nem a javaslat módosításai ellen küzd a baloldal, hanem az ellen, hogy a javaslat diszkreditálja a keresztény vallást és százezreket szenvedésbe dönt. A módosítást nem fogadja el. Malasits Géza szociáldemokrata arra kéri a kormányt, hogy ha törvénnyé válik a zsidój avas lat, orvosolja a munkásosztály és a parasztság bajait. A javaslatot nem fogadja el. A Ház ezután az együttes bizottság javaslatát elfogadta az első szakaszra vonatkozóan. A 26-ik és 27-ik szakasznál végrehajtott módosításhoz senki sem szólott hozzá és azt vita nélkül elfogadták. Ezzel a Ház véglegesen letárgyalta a ] zsidójavaslatot. Tasnádi Nagy András igazságügymi- * kor véget ért. Teleki Pál gróf és Csáky István gr ót ItnrmánvTríi Beszámoló a berlini útról a minisztertanácsban Bethlen István gróf visszavonul a képviselőházi politikától, nem vállal jelöltséget sem vidéken, sem pedig Budapesten. nisztert, aki a teremből ekkor távozott, zajosan megéljenezték. Ezután elhatározták, hogy a Ház legközelebbi ülését csütörtökön, délelőtt tíz órakor tartja és annak napirendjére kitűzik a számvizsgálóbizöttság jelentését, a 36-os országos bizottság jelent lsét és a mentelmi ügyeket. Utána áttértek az interpellációkra. Az interpellációk A szóbeli interpellációk előtt felolvasták a korábban elhangzott interpellációkra adott írásbeli miniszteri válaszokat. A legtöbb képviselő elállott az interpelláció elmondásától. Rupert Rezső a miniszterelnökhöz interpellált' a visszacsatolt területek önkormányzatának és választójogának helyre- állításáról. Az interpellációt kiadták a miniszterelnöknek. Ezenkívül Rupert Rezső a felvidéki ügyvédi kamarai tagfelvételek revízióját sürgette. Sulyok Dezső interpellált még a Felvidékkel összefüggő közjogi kérdésben. Azt fejtegette, hogy a Ház feloszlatása esetén a felvidéki képviselők mandátuma megszűnik, mert a Házat nem lehet részletesen feloszlatni. Igaz ugyan, hogy az új képviselőház hozhat új törvényt és adhat új felhatalmazást, melynek alapján meg lehet ismételni a meghívást, ez azonban a közjogi felfogással ellentétben áll. Szerinte a visszacsatolt Felvidéken nem lehet még választást tartani. Azt javasolta, hogy a jelenlegi országgyűlés hozzon törvényt, amely meghosszabbítja a felvidéki képviselők mandátumát és megbízatásukat kiterjeszti az egybehívandó országgyűlés idejére, vagy annak , egy részére. Az interpellációt kiadták a belügyminiszternek és ezzel az ülés féltizenkét óraiPi • amikor végleg letárgyaltak a zsidójavaslat módosítását. Teleki Pál gróf miniszterelnök nem so* káig tartózkodott az .ülésteremben, mert délelőtt tizenegy órakor Gsáky István gróf külügyminiszterrel együtt " . < kihallgatáson jelentek meg a főméltóságú kormányzó úrnál. A kihallgatás közel két óra hosszat tártott. .A két államférfi részletesen beszámolt a berlini útról, és az ott folytatott tárgyalásokról. A kormányzói kihallgatás után a miniszterelnök és a külügyminiszter visszatért a képviselőházba. zal a csonka parlamenttel együtt a saját behívásukat, ez jogilag talán teljesebb megoldás, mint a decemberi volt, de erkölcsileg igen fura, mert most a csonka parlament volt szavazatain kívül még tizenhat önbehívó is szerepelne a behívási aktusban. De ha ettől a mozzanattól eltekintünk, akkor a népképviselet elve szempontjából mégis csak lényegesen más az, hogy a behívást egy 1935-ben, vagy egy 1939-ben választott parlament eszközli-e? A megválasztandó parlament a mai népakaratot fogja kifejezni, a most feloszlatandó parlament az 1935-ös anyaországi népakaratot. A tisztelt ellenzék ma tizenhat felvidéki képviselőt volna hajlandó behívni a leendő parlamentbe, de honnan tudja, hogy a leendő parlament többsége is ilyen szűkmarkú kíván lenni a Felvidékkel szemben, mert hisz a Felvidéknek az országos választói számarány .szerint csaknem kétszer annyi mandátum járna, mint amennyit eddig birtokolt. Úgy látszik, a tisztelt ellenzék nagy ügybuzgalma, amellyel már . most előre meg akarja szabni a Felvidék leendő országgyűlési képviselőinek számát, nem is annyira közjogi célokat szol- i gál, mint inkább azt, hogy cáak a mai minimumra, tizenhatra korlátozzák leendő mandátumállományunkat. Tehát azt, hogy a felvidéki választásig mennél kevesebb mandátumunk legyen. Ez lehet érdeke az ellenzéknek, de nem a Felvidéknek és nem a jobboldali keresztény gondolatnak. Kissé gyanús az ellenzéknek a Felvidék iránt hirtelen fellobbant nagy érdeklődése. Nem őszinte szerelem ez. hanem kortesudvarlás és alibicsinálás. Előre érzik, hogy sokan ki fognak esni a küszöbön álló választásokon s ezért utolsó mentsvárként a Felvidék szavazataiban reménykednek. Ezért kacsintgatnak annyit és annyira felénk. De alibicsinálás is ez, mert másra akarják hárítani az erkölcsi felelősséget a felvidéki választás elmaradásáért. Mert ki az igazi oka annak, hogy az elmúlt félév alatt a Ház nem foglalkozhatott semmi mással, mint a zsidótörvénnyel? Ki a felelős azért, hogy még a nagyjelentó'ségű földbérleti törvényjavaslat elfogadására sem maradt idő? Egyedül és kizárólag Ruperték, a zsidójavaslat ellenzéke. Ez az ellenzék távszónoklatokkal obstruálta a b zsidótörvényt, hetekig, hónapokig nem ' foglalkozott semmi mással, csak ezzé. "‘Közben Kárpátalját' is tuéázaszéróztük, Kárpátalja közjogi helyzetét kellett ~ren- dezni, de erre sem volt idő. A kormánytöbbség egész apparátusa csak a zsidójavaslat elleni ellenzéki ostromok kivédésére volt kénytelen pazarolni minden energiáját. A választásokat pedig nem lehet azért halasztani, hogy a földbérleti törvényt és a felvidéki választási rendet még ez a Ház letárgyalhassa. A mai feszült nemzetközi viszonyok között villámgyorsan ki kell használni azt a. néhányhetp., aránylagos .nyugalmat, amely alatt a parlamenti választások lebonyolíthatók. A magyar kormánynak az európai helyzet ismeretében bizónyára elég oka van arra, hogy éppen ezt az időpontot választja Id a választásokra és nem egy későbbit. Egy kis megkéséssel talán még be lehetne hozni a felvidéki választójogi novellát g ennek nyomán a választói jegyzékeket is össze lehetne állítani, de az anyaország nem várhat a Felvidékre, ezért a felvidéki választási kampány későbbre marad. A magunk részéről sajnáljuk, hogy ez így van, hiszen az Egyesült Magyar Pártnak igazán elemi érdeke, hogy a mi választásaink * egyszerre legyenek az egész országéival, hogy később a Felvidék ne legyen kitéve valamennyi anyaországi bukott önjelölt korteshadjáratának. , Mindenesetre azt kívánjuk, hogy az új parla ment a legsürgősebben oldja meg a Felvidék függő közjogi kérdéseit, a szerzett népjogok épségbentartásával valósítsa meg & teljes jogi unifikációt s legkésőbb őszszel mi is megválaszthassuk a Felvidék parlamenti képviselőit. TELEFONSZÁM: 144-400 Amikor tíz órakor a képviselőház ülését megnyitotta Darányi Kálmán, a képviselők betódultak a terembe, több miniszter jelentéseket nyújtott be, majd rövid vita következett a zsitjójavaslatról és ezután az interpellációk hangzottak el. Teleki Pál gróf miniszterelnök, Jarpss Andor miniszter, Hóman Bálint, Teléki Mihály gróf és a kab.inet .több tagja, köztük Barthci Károly ■honvédelmi minisztér szintén "m’egjelentek az ülésteremben.- , A miniszterelnököt zajos éljenzés fogadta és ugyanígy kijárt az ünneplésből Tasnádi Nagy András igazságügyminiszternek is, Teleki Pál gróf miniszterelnök a képviselőházban megbeszélést folytatott Ke- jresztes-Fischeiy Ferenc belügyminiszterrel, Vay László báróval, a Magyar Élet Pártjának elnökével, továbbá Zichy János gróffal és Esterházy Móric gróffal, a Keresztény Párt vezetőivel. Délben egy órakor a kormány-tagjait minisztertanácsra hívták össze a kép- | viselőház minisztertanácsi termébe, ahol a miniszterelnök és a külügyminiszter beszámolt a berlini látogatásról, és az Szerdán délután öt órára hívták össze a képviselőház külügyi bizottságát, hogy a Berlinből hazatért Teleki Pál miniszterelnök és Csáky István külügyminiszter beszámoljanak a berlini útról. A külügyi bizottság ülésén megjelent Teleki Pál gróf miniszterelnök, Csáky István külügjminiszter, Hómon Bálint kultuszminiszter és Bartha Károly honvédelmi miniszter, továbbá a külügyi bizottság számos képviselőtagja. Taícách-Tolvxy József gróf öt órakor nyitotta meg a külügyi bizottság ülését, majd Csáky István gróf külügyminiszter ekkor folytatott tárgyalások megbeszéléséről. A minisztertanácsról egyébként az alábbi hivatalos jelentést adták ki: ♦A kormány tagjai, Teleki Pál gróf ml- niszterelhök elnöklésével, szerdán délután egy órakor a képviselőházban miniszter- tahácsöt tartottak. A minisztertanácson Csáky István gróf külügyminiszter tájékoztatta a kormány tagjait a berlini-látogatás alkalmával folytatott megbeszélé- ,'sekről. A minisztertanács félhárom órakor ért véget. hosszabb expozéban ismertette a berlini látogatást és e látogatás során történt megbeszélések anyagát. A külügyminiszter a berlini útról a felsőház külügyi bizottságában hölnap, csütörtökön délelőtt tizenegy órakor mondja el beszámolóját. Mint jelentettük, a képviselőházat csütörtökön tíz órára hívták össze, annak napirendjére különböző jelentéseket és mentelmi ügyeket tűztek ki. Ez a napirend várhatóan rövid időre veszi igénybe a Ház türelmét, helyesebben türelmetlenségét. Utána felolvassák a kormányzói kéziratot a képviselőház feloszlatásáról és a választások kiírásáról. Ma délelőtt a folyosón olyan hírek terjedtek el, hogy a választás május 27-én és 28-án lesz, míg a lajstromos kerületekben június 3-án és 4-én. ' A csütörtöki nap programján szerepel még a felsőház külügyi bizottságának ülésén kívül a felsőház plénumának ülése, amely délben egy órakor lesz. Ezen az ülésen veszik tudomásul a képviselőház üzenetét a zsidójavaslat végleges: letár- gyalásáról, valamint felolvassák a házfeloszlató és választásokat meghirdető kormányzói kéziratot. 133 egyéni és 125 lajstromos kerületben 260 képviselőt választanak Említettük, hogy a hivatalos lap mai száma közölte a belügyminszter rendeletét, ■az országgyűlési képviselő választókerületi beosztásokról. Az új beosztás egynéhány kerületet megszüntet és több kerületet kibővít. összesen 68 kerület szűnt meg, mely kerületet a többi megmaradó kerületekhez csatoltak. Ugyanis eddig 245 képviselőt választott az országgyűlés, most pedig csupán 135 egyéni kerület mandátuma kerül szavazásra, míg 125 országgyűlési képviselőt olyan kerületben választanak meg, melyek mindegyike lajstromos választókerület, tehát több képviselőt választ. * ' Az új választójog szerint a képviselők száma 260. Ehhez hozzá kell venni még a meghívás útján behívott felvidéki képviselők számát is. A törvény úgy intézkedik, hogy minden törvényhatóság önállóan, egymagában egy-egy lajstromos választó- kerületet alkot. Ettől eltér Pest-Pilis-Solt- Kiskun vármegye, melynek területét mégy lajstromos kerületre kell felosztani, továbbá Bácsbodrog vármegye Baja, várossal együtt, Fejér megye ’ Székesfehérvárral együtt. Sopron megye pedig Sopronnal együtt alkot egy-egy lajstromos kerületet. Ezen felül Budapest főváros területét 3 lajstromos kerületre keik felosztania A belügyminiszter most megjelent rendeleté a visszacsatolt Felvidékről a következőket írja: „A Magyar Szent Koronához visszacsatolt területek közigazgatásáról szóló 9330—1938. M.. E. . számú rehdelet 30-ik §-a szerint az országgyűlési képviselőválasztójogra vonatkozó jogszabályok hatálya a visszacsatolt felvidéki területekre egyelőre nem terjed ki. Ugyanezen rendelet 3L-ik §rának 2-ik bekezdése szerint pedig az 1938:XIX-ik törvénycikk alkalmazása szempontjából az 1938. évi december hő ,21-én fennállott vármegyei területi beosztás az irányadó. A jelen rendeletemmel közzétett, választó- kerületi beosztás tehát a mögt említett rendelkezésekhez igazodik.” A 36-os országos bizottság ülést tartott A harminchatos országos bizottság Ivády Béla elnöklésével szerdán déli 12 órakor a képviselőház minisztertanácsi termében ülést tartott. A kormány részéről Reményi-Schnéller Bajos pénzügyminiszter, Szász Lajos és Csizik Béla pénzügyi államtitkárok és vitéz Bonczos Miklós belügyi államtitkár vettek részt az ülésen, Az- országos bizottság Krüger Aladár ismertetésében hozzászólás nélkül tudomásul vette az áralakulás hatályosabb. ,ellenőrzéséről szóló 2200—1938. M. E. sz, rendelet kiegészítéséről és módosításáról, úgyszintén a védettség hatályának további meghosszabbításáról kiadott kormányrendeletet. Koós Zoltán előadó ismertette ezután a cukorrépatermeléssel és a cukorgyártás- sai kapcsolatos egyes kérdések szabályo- zásárd kiadandó kormányrendeletet.' Pajor, Miklós, Salkovszky Géza és Csüléry András hozzászólása, majd Reményi-Schnetlet Lajos pénzügyminiszter felvilágosító válasza után az országos bizottság a rendelettervezetet változatlanul elfogadta, A Ház külügyi bizottságának ülése
