Felvidéki Magyar Hirlap, 1939. május (2. évfolyam, 99-122. szám)
1939-05-04 / 101. szám
Ára: 10 iillét II. évfolyam 101. szám. Budapest, 1939 május 4. Csütörtök Előfizetés, ár évente 36,— P, félévre 18— P, negyedévre 9.— pengő, havonta 3.— pengő, •gyes szám ára 10 fillér, vasárnap 20 fillér. POLITIKAI NAPILAP Szerkesztőség és kiadóhivatal: Bu dapest, Vili. kerület, József-körút S, szám Telefon: 144*400 o Telefon: 144-400 Háxfeloszlatási és választási izgalmak közepette tartotta utolsóelőtti ülését a képviselőház Felvidéki problémák az interpellációs vitában - Végleg megszavazták a zsidótörvényt - Teleki Pál gróf miniszterelnök ét Ctáky István gróf külügyminiszter együttes kormányzói kihallgatáson Minisztertanács - Megielent a kerületi beosztásáról szóló rendelet Teleki ét Csáky beszámolt a berlini útról a külügyi bizottságban Amióta a belpolitikai élet a házfeloszlatás és a választások kiírásának hírét tudomásul vette, azóta — és ennek jó egynéhány hete — teljesen megváltozott a politikai élet arculatja. Megszűnt és valójában feleslegessé is vált a Ház feloszlatásának, pillanatában mind az a tervezgetés és az egyéni munkának az az odaadása és beállítottsága, amely például a képviselőválasztások utáni időben annyira eltölti és buzgó munkára serkenti az új képviselőket. A házfeloszlatás előtti huszonnégy órában vájjon milyen lelkesedés fűti a négy év óta szakadatlanul dolgozó képviselőt, aki ülésről ülésre, pártértekezletről pártértekezletre felkészült, hogy koncentrált készséggel szolgálja a köz ügyét és szolgálja a választóközönséget, valamint az éppen napirenden szereplő országos kérdések megoldását? Most mindennek vége van és ott áll a négy év elteltével a képviselőház kétszázhatvanegy tagja, hogy újabb küzdelemben, újabb választási harcban biztosítsa a választók bizalmát a maga számára, felajánlja munkáját és energiáját az országnak. Természetesen ennek a küzdelemnek, a választási harcnak hangulata ma mindent elmos és elszürkít, ma ez a főtémája mind az egyes képviselőnek, mind a politikai pártoknak, de talán leginkább a jelöltek hatalmas hadának. Ebben a hangulatban ült össze szerdán délelőtt a képviselőház, hogy mégegyszer és utoljára letárgyalja a zsidójavaslatnak a felsőházzal megegyezésben hozott módosításait és meghallgassa az interpellációkat, ha ugyan van kedve valakinek 1 ebben a hangulatban interpellálni. Itt előrebocsátjuk, hogy kettőnek volt kedve és mindketten a felvidéki kérdéssel összefüggő, egyfelől közjogi, másfelől közigazgatási kérdéseket tettek szóvá. A többi interpellációt, mint várható volt, elmaradt. Tanácskozások a pártokban, jelölési hírek Az ülés megnyitása előtt már zsúfolva voltak a folyosók. A beszélgetések főtémája ez alkalommal az új kerületi beosztás volt, amely a ma reggeli hivatalos lapban jelent meg, és nem egy meglepetést hozott egyfelől azért, mert a kerületek kiigazításával egyes kerületek megszűnték, másfelől más kerületek alaposan megduzzadtak. légis csak nagy különbség az, ha a kép- iselőjelöltnek három községet kell végigírnia és ott beszédeit elmondani, mintha záz községben kell ugyanezt, ugyanolyan kitartással megtennie, mint ahogy ez vár például a zalamegyei alsólendvai választókerület képviselőjelöltjére. A pártok vezérei nem csupán a párthelyiségekben, de a mai napon a ‘képviselő- ház folyosóin is szünet nélkül tanácskoztak. Vay László báró, a Magyar Élet Párt. jának elnöke sorozatos megbeszélést folytatott a párt tagjaival, jelöltekkel, ugyanúgy a kisgazdapártban és a keresztény pártban is az ülés előtt, de a déli órákban az ülés után is tovább folytak ezek a tárgyalások. Igen sok feketeruhás ismeretlen arc bukkant fel a folyosón. Ezek a jelöltek és nagyobbrészt önjelöltek, akik csodálatos határozottsággal, nem kisebb bizakodással és reménységgel mozogtak a folyosók vörösbársonyos szőnyegén. Percenkint érkeztek a hírek arról, hogy az új kerületi beosztások során megszűnt kerületek képviselői hol és milyen körülmények között lépnek fel, vagy egyáltalában nem lépnek fel. így terjedt el a híre annak, hogy Mocsáry Dániel és Mecsér András nem vállal jelöltséget. Híre járt, hogy Molnár Imre berettyóújfalusi képviselő bihari főispán lesz, míg a mostani főispán Vajai Károly Berettyóújfalun íz egyéni kerületben lesz hivatalos jelölt és ugyancsak ő vezeti a biharmegyei listát is. Hirtelenében összegyűjtöttük azoknak neveit, akik a folyosói hírek szerint a mostani választásban állítólag már nem vesznek részt: Árvátfahry Nagy István, Mecsér András, Mocsáry Dániel, Zichy János gróf, Éber Antal, Radvánszky Kálmán ' báró, Pesthy Pál, Széli József, Vojnich Miklós báró, Surgoth Gyula. Természetesen arról, hogy kik lesznek a jelöltek, végleges és határozott értesüléseket ma még nem lehet szerezni, mert ez csak a pártok részéről kiadott hivatalos listából tűnik ki. Mégis egy pár név véglegesnek látszik, egyfelől a kerületekből érkezett hírek alapján, másfelől a pártvezetőség megerősitése nyomán. így bizonyos, hogy Nagykanizsán Ilovszky János, a Baross Szövetség országos elnöke lesz a hivatalos jelölt, Pacsán pedig Huszovszky Lajos. Továbbá bizonyosra veszik, hogy Bihar- keresztesen Zieh Károly, Biharnagybajom- ban Miskolczy István, Nagyiétán Miskolczy Hugó, Sarkadon Leelössy Árpád, Sárbogárdion Jurcsek Bála, Kiskunhalason Teleki Mihály gróf, Fehérgyarmaton Kölcsey A választás és a Felvidék (d) A belügyminiszter közzétette a hivatalos lapban a választókerületek új beosztásáról szóló kormányrendeletet, amely írem más, imnt a két évvel ezelőtt hozott választójogi törvény végrehajtási rendeleté, ám sajnálattal látjuk, hogy a kormányrendelet csak a csonkamagyarországi terület beosztásáról intézkedik, a visszacsatolt felvidéki területre nem vonatkozik. Sajnáljuk, hogy ez így van, de helyeselnünk kell, hogy ez így történt. Mert másképpen nem történhetett. Nem lehet a választójogi törvény végrehajtási rendeletét a visszacsatolt területsávra vonatkoztatni mindaddig, amig megfelelő alkotmányos intézkedéssel magának a törvénynek a hatálya nincs kiterjesztve a felszabadult területre. Ez pedig ezideig nem történt meg. Sajnos, ilyesformán most már hivatalos formában is bizonyossá vált, hogy a küszöbön lévő országgyűlési Választásokban a Felvidék népe nem vehet részt, a felvidéki választások egy későbbi időpontra halasztódnak el. Nagy kár, hogy nem egyszerre választunk. Fájlaljuk egyetemes magyar nemzeti éa állami szempontból, mert az a látszat marad fenn, hogy a Felvidék visszacsatolt területe még félév múlva is corpus separa- tümként szerepel ilyen fontos közjogi eseménynél, amilyen a törvényhozótestület megválasztása. Sajnáljuk azért, mert éppen az a terület marad ki z első magyar titkos választás aktusából, amely húszéves át legalább hússzor járult az urnák elé, hogy titkos választással küldje ki népképviselőit a parlamentbe, a tartcmánygyűlé- sekbe, a megyei, járási és községi képviselőtestületekbe. Sajnáljuk azért is, mert emiatt újból ideiglenes és átmeneti intézkedéssel kell megoldani a fölszabadult sáv parlamenti képviseletének kérdését, holott magunk is kifogást emeltünk, az eddigi behívásos megoldás ellen, mert decemberben csak 17 mandátumot biztosított számunkra, holott az országos népképviseleti arány szerint csaknem a kétszerese illetett volna meg bennünket. Az ellenzék meg, amely egyhangúlag szavazta meg a felvidéki volt képviselők, szenátorok és tartománygyülési képviselők behívását — saját igenlő szavát meghazudtolva állandóan „félreértésnek”, „kinevezésnek” igyekezett díszkredi- tálni a felvidéki képviseletet, holott mindegyik felvidéki mandatáriusunk 30—40 ezer magyar szavazó bizalmával ^dicsekedhetett. Már csak ezek miatt a tűszúrások miatt is jobb let volna mindjárt az első alkalmat megragadni a választások megej- tésére. Azonban, sajnos, ez nem lehetséges, mert a parlament nem rendezte a felvidéki választási jogot, ennek hiányában a felvidéki közigazgatás nem készíthette elő a választói névjegyzékeket, névjegyzékek nélkül pedig nem lehet választás. Az ellenzék most sok szót veszteget erre ä témára a parlamentben. Az egyik szónok — Rupert Rezső — reklamálja az azonnali választást. Szerinte még az sem hiba, hogy nincsenek választói jegyzékek. Egy kis forradalmi újítással azt javasolja, hogy ilyen jegyzékek nélkül szavazzunk. Egyszerűen a választási aktusnál a községi elöljáróságok állapítanák meg mindegyik megjelent szavazóról, hogy gyako- rolhatja-e szavazati jogát vagy sem. Ez a módszer, úgy látszik, azért tetszik any- nyira neki, mert ezer jogcím lehetne bukás esetén a petíciókra. De mig egyik mondatával a választói jegyzékek hiányáról szól, a másikkal azt állítja, hogy igenis vannak Ilyen névjegyzékek. Persze, az már nem fontos neki, hogy ha megvannak, akkor Prágában vannak, vagy Pozsonyban, a csehek és szlovákok kezén. Az ő ellenzéki receptje szerint elég ezeket a névjegyzékeket beszerezni és kitörölni belőlük mindazokat, akiket a magyar választói jog értelmében a szavazati jog nem illet meg, I tehát a huszonegyedik életévtől a huszonhatodikig levő férfiakat és a harmincon aluli összes nőket. Bizonyára megkívánná a hatévi egyhelybenlakást is. Köszönjük szépen. Az ilyen választói jog a felvidékieknek nem kell. A Felvidéken eddig a lakosság fele választójoggal bírt. A Rupert- féle recept csak a lakosság egynegyedének biztosítana szavazati jogot. Vagyis az eddigi választók felét jogfosztással sújtaná, elvenné szerzett jogukat. A másik ellenzéki szónok — a kisgazda- párti Sulyok — már mérsékeltebb és elismeri, hogy Rupert terve megvalósíthatatlan ötlet s ezért lemond a hübelebalázs módon végrehajtandó felvidéki választásról. E helyett átmeneti megoldás gyanánt az eddigi behívásos rendszert ajánlja s azt indítványozza, hogy az országgyűlés még a feloszlatása előtt hosszabbítsa meg az eddig mandátummal bíró tizenhat felvidéki képviselő mandátumát. Ezzel bizonyos közjogi aggodalmakat akar kiküszöbölni. I Ha a Felvidék nem választ, mondja, akkor az összeülendő parlament egy csonka parlament lesz s ez a leendő csonka parlament kisebb jogosultsággal bir a behívásra, mint a mai teljesebb parlament. Igen ám, de elfelejti a tisztelt ellenzéki közjogász, hogy a decemberben eszközölt első behívást is egy csonka parlament szavazta meg. Egy olyan parlament, amelyből hiányzott a Felvidék képviselete. Hogy az ő receptje szerint most a behívott felvidéki képviselők is megszavaznák ugyanaz-