Felvidéki Magyar Hirlap, 1939. május (2. évfolyam, 99-122. szám)

1939-05-03 / 100. szám

TEOTIDEfcl 1939 MÁJUS 3, SZERDA Párizs cáfolja, London megerősíti az olasz-francia titkos tárgyalások hírét Állítólag olasz-francia földközitengeri egyezmény megkötéséről tanácskoznak Rómában Samuel Hoare belügyminiszterrel az angol hadköteleziettségi törvénynek Észak-Irország- ban való alkalmazásáról tanácskozzék. Még ma este visszautazott Belfastba. Weigand és Potemkin Törökországban Isztanbul, május 2. A tegnap óta itt tar­tózkodó Weygand francia tábornok tiszteletére a török nagyvezérkar főnöke díszebédet adott. Weygand tábornok ma kihallgatáson jelenik meg a török állam elnökénél, valamint a mi­niszterelnöknél, külügyminiszternél és a hon­védelmi miniszternél. Weygand tábornok hír szerint tárgyalásokat folytat a szandzsák visszacsatolásáról, valamint a francia-török egyezmény megerősótéséröl. London, május 2. A többszöri hivatalos francia cáfolatok ellenére az angol lapok egy része fenntartja azt az értesülését, hogy Olaszország és Franciaország között politikai természetű tárgyalások megindí­tására előkészületek lennének folyamat­ban. A „Quai d’Orsay” hétfőn este né­hány napon belül másodízben is meg­cáfolta ezeket a híreszteléseket, a „Daily Mail” azonban kedden reggel is közli római tudósítójának jelentését, amely Szerint az olasz fővárosban titkos tárgya­lások lennének folyamatban egy olasz— francia földközitengeri egyezmény meg­kötése érdekében. Az olasz javaslatokat, a tudósító sze­rint, magánúton, és pedig Paul Baudor.ln, az Indokinai Bank igazgatójának közvetí­tésével február 10-én nyújtották volna át a francia kormánynak. Baudouin azóta a közvetítő szerepét játssza a két kormány között. A megbeszélések három kérdésre vonatkoztak: Tunisz, Dzsibuti és Szuez problémájára. A római tudósító jelentése szerint Olaszországnak állítólag nincse­nek Franciaországgal szemben területi követelései. A tudósító megjegyzi még, hogy Franciaország halogató politikája váltotta ki Viktor Emánuel király-császár március 23-iki trónbeszédének Francia- országra vonatkozó megjegyzését és ezzel magyarázható, hogy a Duce március 26-iki beszédében azt a kifejezést hasz­nálta, hogy Franciaország remélhetőleg nem fogja mindig a „Soha” szót hangoz­tatni. Az olasz sajtó a bekeritésl politikáról és a német-lengyel viszonyról Róma, május 2. Az olasz közvélemény érdeklődésének előterében jelenleg két kér­dés áll: 1. A francia—angol bekerítést politika újabb megnyilvánulásai és 2. a német—lengyel viszony. A bekerítési politikával kapcsolatban Virginia Gayda a Giomale d’Italia hétfői vezércikkében megjegyzi, hogy immár jígészen nyilvánvaló, hogy a bekerítési politikának támadó célja van. Világos bizonyíték ebben a tekintetben az angol katonai szolgálat bevezetése, amire Német­ország és Olaszország semmi okot nem szolgáltatott, minthogy Hitler és Musso­lini világosan kijelentették, hogy nincse­nek támadó szándékaik. A két nagy nyu­gati birodalom azonban ellentámadásba ment át, amelynek végcélja az, hogy el­fojtsák a fiatalabb feltörekvő nemzetek törekvéseit. — A nyugati demokráciák azért vállal­nak szavatosságokat a kis- és középhatal­mak irányában, hogy miután valamely mesterségesen teremtett incidens után e hatalmakat arra a kijelentésre bírták, hogy fenyegetve érzik magukat, alkalmuk legyen a legkedvezőbb pillanatban meg­támadni a tengelyhatalmakat. EJ támadó politikára való tekintettel természetes, hogy Németország és Olaszország is fegy­verkezik és fegyverkezésüket összhangba hozzák egymással. Gayda ezután ismerteti a nyugati nagy­hatalmak fegyverkezésének óriási szám­adatait, majd rámutat arra, hogy Lon­donban és Párizsban arra számítanak, hogy gazdaságilag ki tudják fullasztani Berlint és Rómát. Tévednek azonban, mert a háború nemcsak a pénzen, hanem az em­bereken is múlik és a nyugati demokrá­ciák minden erőfeszítésükkel még csak jobban megerősítik Olaszországot és Né­metországot követeléseikben. Ami a német—lengyel viszonyt illeti, az olasz lapok tudósításaikban a német álláspontot követve, kifogásolják, hogy Letvgy élország mereven elutasító állás­pontra helyezkedett. A Lavoro Fascista berlini tudósítója szerint a lengyel kérdésnek rendkívül sür­gős jellege vart. Nem tagadható, hogy Berlin követelései Varsóval szemben mér­sékeltek voltak és egyáltalában nem fenye­getik Lengyelország függetlenségét. Lehe­tetlen be nem látni azt, hogy egy nyolc­vanmilliós nemzetnek joga van ahhoz, hogy szárazföldi összeköttetése legyen egyik legfontosabb tartományával. A Tribuna varsói tudósításában azt írja, hogy Lengyelország magatartása, amely az első pillanatban mérsékeltnek látszott, most hirtelen megmerevült. Különleges felhatalmazást kap a lengyel államelnök Varsó, május 2. A minisztertanács ma tör­vényjavaslatot fogadott el, amely felhatal­mazza az államelnököt arra, hogy szejm leg­közelebbi üléséig gazdasági és pénzügyi poli­tikai kérdéseket, valamint a honvédelem terén törvényerejű rendeleteket bocsásson ki. Az államelnök külön teljhatalma nem terjed ki pénz-politikai természetű kérdésekre. A felha­talmazási törvényt még a jelenlegi parlamenti ülésszak alatt letárgyalják és érvényben lesz parlamentnélküli időre egészen a rendszerint ősszel egybehívott legközelebbi parlamenti ülésszakig. A lengyel kormány valószínűleg a képvi­selőház pénteki ülésén terjeszti be azt a tör­vényjavaslatot, amely felhatalmazza a köz­társaság elnökét arra, hogy a képviselőház következő őszi ülésszakáig gazdasági, pénzügyi és nemzetvédelmi rendelet-törvényeket hirdes­sen ki. A teljhatalom azonban nem terjed ki a pénz megrögzítéséről szóló törvény megvál­toztatására. tatrja meg beszédét a képviselőházban. A beszédet a lengyel rádióállomások közvetí­teni fogják. A lapok keddre jelentették von Moltke német nagykövet visszatérését Varsóba. A nagykövet még a beszéd el­mondása előtt kihallgatást kér a külügy­minisztertől, de lehetséges, hogy a kihall­gatás csak a beszéd után történik meg. Lipski berlini lengyel nagykövet hétfő óta Varsóban tartózkodik és megjelenik majd a képviselőház pénteki ülésén. A len­gyel választ a német diplomáciai jegyzékre ugyancsak pénteken nyújtja át Berlinben Lubomirski herceg, berlini lengyel követ- ségi tanácsos. Beck külügyminiszter hétfőn hosszabb megbeszélést folytatott a varsói francia nagykövettel, akit előzőleg Szembek gróf a külügyminiszter helyettese fogadott. óráig tartott. Ezután Gafencu Maglione bíborosnál tett látogatást. A német hadsereg- főparancsnok Olaszországban és az olasz gyar­matokon Róma, máj-us 2. Brauchitsch tábornok, a német hadsereg főparancsnoka hétfőn reg­gel repülőgépen Rómából Lybiába indult. Útját a rossz idő miatt meg kellett szakí­tania s ma utazott tovább Tripoliszba. Brauchitsch tábornok Lybiában május 5-ig tartózkodik s utána visszatér Ró­mába. Itt résztvesz a május 9-én tartandó ünnepségeken, melyeket részben tisztele­tére, részben pedig a birodalom kikiáltá­sának évfordulója alkalmából rendeznek. Május 9-én este Pariami hadügyi államtit­kár kíséretében La Speziába, majd Geno­vába rfiegy, ahol különböző ipartelepeket tekint meg s május 10-én tér vissza Ber­linbe. Angol-francia- orosz tárgyalás Gonfben London, május 2. A Daily Express jelen­tése szerint május 15-én Genfben Litvinov, Bonnet és Halifax között fontos megbeszélé­sek lesznek. Ezek a megbeszélések főként Szovjetoroszországnak az új szövetségben való közreműködése körül forognak. A hadkötelezett­ség Észak- Írországban London, május 2. Lord Craigavon, Észak- Irország miniszterelnöke Londonba érkezett, hogy Chamberlain miniszterelnökkel és Sir Potemkin szovjet helyettes külügyi népbiztos ankarai látogatását továbbra is a legnagyobb homály fedi. A lapok közlései a legszűkebb hivatalos jelentésekre szorítkoznak és semmi­féle megjegyzést sem fűznek a tárgyalások­hoz. Teheránból visszatérve Potemkin tanács­kozást folytatott a külügyminiszterrel és a vezérkar főnökével. Törökország meg akarja tartani semlegességét Párizs, május 2. Az Intransigeant egyik munkatársa Saradzsoghi török külügy­miniszterrel folytatott beszélgetését közli. A török külügyminiszternek feltették a kérdést, milyen álláspontra helyezkedik Törökország európai háború esetében. A külügyminiszter erre Írásban a következő választ adta: „Minden félreértés elkerülése céljából ki óhajtom jelenteni, hogy Török­ország egy ilyen esetben meg akarja tar­tani szigorú semlegességét. Természetesen magától értetődő dolog, hogy országom abban az esetben, ha a hadviselő orszá­gok megkísérelnék, hogy tényleges nyo­mást gyakoroljanak Törökországra, Tö­rökország el lenne szánva arra, hogy szükség esetén fegyverrel a kezében vívja ki a függetlensége tiszteletben tartását. Elvesztette érté­két az angol-svéd tengerészeti egyezmény Stockholm, május 2- A svéd közvélemény­ben mind erősebb áramlat észlelhető a leg­utóbb megkötött angol-svéd tengerészeti egyezmény jóváhagyása ellen. Megállapítják, hogy ez az egyezmény a német-angol szerző­dés felmondásával elvesztette minden érté­két, sőt árt Svédországnak, mert károsan befolyásolja az ország semlegességét. Chamberlain az alsóházban nyilatkozott az angol kormány külpolitikai tárgyalásairól London, május 2. Chamberlain minisz­terelnök az alsóházban Attlee őrnagy kérdésére felelve kijelentette, hogy né­hány hét óta a szovjetkormánnyal és más érdekelt kormányokkal megbeszélé­sek folynak, amelyek során mindkét oldal különböző javaslatokat és ellenjavaslato­kat tett, amelyekről jelenleg még folynak a tanácskozások. Ezek befejezése előtt nem nyilatkozhat. Attlee őrnagy: Nyugtalanságot okoz széles körökben ezeknek a megbeszélések­nek a lassúsága. Sokan azt hiszik, hogy az angol kormány nem folytatja kellő gyorsasággal ezeket a tárgyalásokat. Chamberlain: Nem tehetek róla, hogy egyesek ilyesmiket gondolnak. Remélem', Attlee képviselő úr sem akar nehézségeket okozni a szovjet és az angol kormány kö­zött. Nem hiányzik részünkről a jóakarat. Nyilatkozni fjgok, mihelyt lesz mondani­valóm, hogy azonban melyik napon, azt Hát hogyne akarnánk, de most tanácsko­zunk arról, mi legyen az egyezmény leg­célszerűbb alakja. Bonnet Angliába, Beck Párizsba utazik Párizs, május 2. Bonnet külügyminiszter a jövő héten Angliába utazik, hogy részt- vegyen egy magánjellegű ünnepségen, amely jövő pénteken, május 12-én zajlik le Southamptonban és amelynek célja az an­gol-francia barátság kimélyítése lesz. Nagy érdeklődéssel várják Párizsban Beck ezredes lengyel külügyminiszter kü­szöbönálló látogatását. Charles Noel varsói francia nagykövet, hir szerint, megkezdte a párizsi tanácskozás előkészítését. Bock május 5-én beszél Varsó, május 2. A lapok értesülése sze­rint Beck külügyminiszter május 5-én Gafencu a pápánál Vatikánváros, május 2. Gafencu román külügyminiszter a szentszéki román követ kíséretében kihallgatáson jelent meg XII. Plus pápánál. A kihallgatás háromnegyed nem mondhatom meg előre. Weedgwood (munkáspárti): Voltakép­pen meg akarja-e kötni az angol kormány ezt az egyezményt, vagy sem? Chamberlain (indulatosan visszavágva): Felelős szerkesztő: POGÁNY BÉLA Felelős kiadó: NEDECZKY LÁSZLÓ STÁDIUM SAJTÓVÁLLALAT RT., BUDAPEST, VIII, RÖKK SZILÁRD-UTCA i. — FELELŐS: GYŐRY ALADÁR IGAZGATÓ

Next

/
Thumbnails
Contents