Felvidéki Magyar Hirlap, 1939. május (2. évfolyam, 99-122. szám)
1939-05-20 / 114. szám
1939 MÁJUS 20, SZOMBAT TEHmii’ki .WaftoiRHiraiXE 3 Az eucharisztikus világkongresszus bensőséges fénye lángolt fel az idei katolikus nagygyűlésen Az idegen uralom alól visszatért katolikusokat üdvözölte a hercegprímás A trianoni Magyar or szág és a Felvidék ifjúságának találkozása A miniszterelnök a szentistváni állameszméröl beszélt a magyar katolikusok seregszemléjén A MARGITSZIGETI Áldozócsütörtökön kezdődtek a 28. országos katolikus nagygyűlés ünnepségei. Az ország minden részéből különvonatok hozták az ifjúságot, mert az első nap főleg a földmíves, iparos és értelmiségi fiatalság ünnepe volt. A délelőtti ünnepélyes Veni Sancten festői képet nyújtott a Millenniumi Emlékmű körül zászlók alatt felsorakozott ifjúság. A harmincötezer főnyi fiatalság felváltva énekelt és imádkozott, majd a közös szentáldozás után féltizenegy órakor az Ipar csarnokban a katolikus agrárifjúsági mozgalom, az úgynevezett KÁLÓT legénygyűlést rendezett. A gyűlésnek különös jelentőséget adott, hogy itt találkozott először a trianoni Magyarország és a visszacsatolt Felvidék agrárifjúsága, mintegy négyezer fiatal legény. A pápai himnusz után Serédi Juszti- nián dr. biboros-hercegprimás szólt a nagygyűlés közönségéhez: — Még élénk emlékezetünkben van első szent királyunk és apostolunk megdicsőülésének kilencszázéves jubileuma, amely- lyel az egész katolikus egyház az eucharisztikus Krisztus szeretetének kötelékében együtt imádkozott mivelünk. — Meg nem akar szűnni kimondhatatlan örömünk, hogy szent királyunk és apostolunk jubileuma visszakapcsolta a Szent Korona testéhez régi birodalmának egyes leszakított részeit és visszavezette a nemzet közösségébe sokáig idegen uralom alatt élő testvéreinket. A vett jókért mélységes hálával adózunk Istennek, a magyarok Nagyasszonyának és Szent, Királyunknak. De más célja is van a nagygyűlésnek, ez pedig az, hogy a Szent István-évnek és a vele kapcsolatos eucharisztikus kongresszusnak eredményét: az egyes emberek és az egész nemzet szentistváni keresztény hit- és erkölcsi életét és ennek alapján visz- szaszerzett, illetve meggyarapodott egyéni és nemzeti becsületünket megtartani és öregbíteni iparkodni befelé és kifelé, hogy országunkat és nemzetünket továbbra is annál biztosabban védelmezze hazánk Nagyasszonya és a Szent Király. Ezért különös szeretettel üdvözlöm azokat a katolikus testvéreinket, akik húsz esztendeig tartó elszakítás után most először jelenhettek meg közöttünk. A hallgatóság sokáig lelkesen ünnepelte Glattfelder Gyula csanádi püspök volt a gyűlés főszónoka. Felszólalt Bubnics Mihály rozsnyói püspök is. Féltizenkettökor a pesti Vigadó gyönyörűen feldíszített nagytermében volt az első nyilvános díszgyűlés, amely a 28. országos katolikus nagygyűlésnek a megnyitója volt. Az első sorban Horthy Mik- lósné, a főméltóságú kormányzó hitvese, József és József Ferenc királyi hercegek, Erzsébet királyi hercegnő, foglaltak helyet. Az elnöki asztalnál Serédi Jusztinián dr. biboros-hercegprimás, Glattfelder Gyula, az Actio Catholica ügyvezető elnöke, Zichy János gróf világi társelnök és a katolikus közélet többi vezetője ültek. Az emelvény jobboldalát a főpapság és prelátusok díszes serege töltötte be, legelsősorban Angelo Rótta, apostoli nun- cius. a bíboros-hercegprímást, majd Angelo Rótta dr. apostoli nuncius mondott latinnyelvű beszédet. Némi elfogultsággal szólok — mondotta a nuncius, — mert annak a személyét képviselem, aki még tavaly itt közöttünk a pápa követe volt s akit ma már mindenki XII. Pius néven, mint pápát tisztel. A csütörtöki díszgyűlés következő szónoka Mihalovics Zsigmond pápai prelátus volt, aki „Nemzeti művelődésünk keresztény irányvonalai” címmel tartotta meg rendkívül érdekes előadását. Huszár Károly szavaival zárult be a megnyitó gyűlés. 30.000 ifjú fogadalma Délután öt órakor a Szociális Missziótársulat országos szervezete tartotta meg ünnepi közgyűlését, majd a Hősök-terén este kezdődött a dolgozó ifjúság fogadalmi ünnepsége. Mintegy 30.000 dolgozó fiú és leány helyezkedett el a padokban. Impozáns kép volt a zászlóvivők felvonulása. Az elmélkedés után a JáJci-kápolnából megindult az Oltáriezentsr'.; t hozó menet: Virág Ferenc pécsi püspök vezette s a díszkíséretet 48 dolgozó ifjú látta el égő fáklyával a kezében és 48 egyenruhás leány, akik égő gyertyát vittek. Mire a herceg- prímás a mikrofon elé állt, a Hősök-terét lámpák, reflektorok és a fáklyák fénye világította be. A beszéd után a hercegprímás áldását adta az ifjúságra, majd a fogadalmi ünnepség a pápai és a magyar Himnusz eléneklésével ért véget. letett meg, hanem akár az egész világ, akár a világ egy része számára általános érvényű volt. A szentistváni állameszme két hagyománynak, a lélek két tartalmának, a magyarnak és a kereszténynek egységesítése. E gondolatnak köszönhető, hogy a magyar magyar maradt, nemcsak egészében, hanem részleteiben, az állam szervezetének kiépítésében is. — Másrészt keresztény ez a gondolat — a keresztény család szigorú, patriarchális alapjain nyugodott — ezen áll ma is. Ezen áll Istentől való formájában: a király és nemzet, mint atya és gyermeke. Valahogyan azt mondhatnám, hogy a szabad nemzet fegyelme és a keresztény család patriar- chalizmusa összeforrott Szent István egyéniségében és ez az, ami századokon keresztül érvényesült. — A szentistváni gondolat örökség, amelyet ápolunk. Élünk benne és általa. Ez az örökség gazdagodó örökséget jelent. — A szentistváni állameszme nem néz sohasem a Dunamedencén túlra. Ez az eszme a hivatás és kötelesség eszméje, amely megnyilvánul nagyjaink cselekedeteiben, Szent István királyunknak, a nem- geti hivatás és kötelesség megszemélyesítőjének emlékében, hagyományában, az emlék és hagyomány hordozójában, a Szent Korona élő tanában. — Minden nemzedék érzi és kell, hogy érezze ezt a kötelességet Szent István adta irányában és örökkévalóságában. Ebben a kötelességben kell élnie, ennek a kötelességnek áldozatát, munkáját kell gyakorolnia, feladatát felismernie a maga politikai cselekvésében, mindenkor. — A mi szentistváni állameszménk a . béke állandósulása, jnert az együtt élő emberek, embercsoportok, nemzetek, nemzetiségek, foglalkozások, városok és i'alvak egyetértése és egymást megértése van benne. Ez az állameszme a békén és megértésen alapul, azzal a gondolattal, hogy haladni. akarunk. Az ilyen állameszme az európai jövőnek egyedüli megmentöje, szolgálója lehet és mint ilyen, hozzá fog járulni ahhoz, — ha Isten megsegít — hogy egy ilyen Európa épüljön fel a mi segítségünkkel is. — Ezért feladatunk a szentistváni állameszmét 1 Ikünkben ápolni, a korokon áthordozni és a mai kor minden nehézségén is átmenteni egy olyan időre, amikor magunknak és Európának ismét egyik vezércsittaga lehet becsületességében és a nemzetek közötti békének ápolásában. HelNEMANN ZENEKAR Te!e!on: 120-620 miniszterelnöki beszéd elhangzása után Serédi Jusztinián dr. bíboros-hercegprímás néhány meleg köszönő szót intézett a mai nap illusztris szónokához: — A miniszterelnök úr beszéde — mondotta — summája volt annak, hogy a jövőben is csak a szentistváni elvekre támaszkodva tudunk a Dunavölgyében megmaradni mint magyar állam és csak így tudunk példát adni az igazi, helyes állameszmének megvalósítására. Legyen a mi hálánk kifejezése az a bizalom, amellyel önagyméltósága és az általa hirdetett elvek iránt mindig viseltettünk és ez után is viseltetünk. Gerinczy Pál előadása A díszgyűlés második előadója Gerinciy Pál dr., a premontrei kanonokrend jászóvári prépostja volt, aki Ifjúságunk és a szentistváni embereszmény címmel tartotta meg előadását. Kifejtette az előadó, hogy ha a magyar ifjúság Szent István nyomán nemcsak a jólét, hatalom és gazdagság békéjén, hanem az erények, méltányosság és igazság békéjén is dolgozik, olyan munkát végez az egész emberiség javára, amely a magyar nemzet nagyra- hivatottságát és létjogosultságát fogja szolgálni. A hallgatóság lelkes tapssal fogadta a jászóvári prépostnak megszívlelendő szavait, aki után Illés József dr. egyet, tanár mondott logikai okfejtéssel pompásan alátámasztott beszédet Szent István törvényei cimmel, amelyben a kereszténység felvételével és az államiság kialakulásával foglalkozott. A pénteki nap délelőtti eseményeiről az alábbiakban számolnak be tudósításaink: Péntek reggel a főváros valamennyi plébánia templomában a nők végezték el közös szentáldozásukat. Reggel 9 órakor a Középponti Oltáregyesület tartotta meg közgyűlését egyesületi székházában, az Üllői-út 77. szám alatt. Itt Meszlényi Zoltán dr. püspök mondott ünnepi beszédet, Pápay János tartott előadást. A Katolikus Legényegyletek Orsz. Szövetsége, Virág Ferenc pécsi megyéspüspök elnökletével tartott országos elnöki értekezletet. A Vigadóban az Actio Catholica igazgatótanácsa, később az országos tanácsa tartott ülést mindkét tanács tagjainak részvételével. Délelőtt a Magyar Kát. Nőegyesületek Orsz. Szövetsége tartotta közgyűlését, Zichy Rafaelné grófné elnökletével. Befejezésül pedig Mészáros János érseki ált. helytartó mondott beszédet. A Szociális Misszió Társulat Krisztina-kör- úti székházában rendezett országos Szentlélek napot. Farkas Edit orsz. elnök és Brisits Frigyes ciszt. igazgató voltak a gyűlés előadói. Teleki Pál gróf: A mi szentistváni állameszménk a béke állandósulása A nagy tetszéssel és tapssal fogadott A hercegprímás üdvözli az idegen uralom alól visszatért katolikusokat A székesfővárosi Vigadóban tartott II. nyilvános gyűlésre a pénteki nap folyamán is óriási közönség gyülekezett össze. A közönség első sorában foglalt helyet Horthy Miklósné, Magyarország kormányzójának hitvese, József királyi herceg és Erzsébet királyi hercegnő. Serédi Jusztinián bíboros-hercegprímás üdvözölte a megjelent közönséget és hálás köszönetét mondott Teleki Pál gróf miniszterelnöknek, aki országos gondjai között is időt talált arra, hogy a nagygyűlésen megjelenjék. Evvel dokumentálja, hogy a keresztény állami életbe a valláserkölcs kérdéseit bele kell állítani. Felkérte a miniszterelnököt beszéde megtartására. — Mi Szent István hagyományában, a szentistváni gondolatban, a szentistváni gondolat emlékében és hagyományában élünk — mondotta a miniszterelnök. Mi a rejtélye annak, kérdezi majdnem minden idegen és talán sokszor sok magyar is, — ha keresztény — hogy kilencszáz éven át magyar és idegen vérből származó királyok, nagy államférfiak és egy önérzetes és szabadságszerető, sőt szertehúzásra is hajlamos nemzet állhatatosan és folytonosan ki tudott tartani egy gondolat mellett? Ez a szentistváni eszme, vagy gondolat, vagy tan több volt, mint egy ember által kitervezett valami. Ez az eszme nem egy ember agyában ezü(ÁRIUNK SKINUAZKAT ezzel is támogassuk a magyar művészetet és magyar művészeket Kedvezményes színházjegyek az összes színházakba a MAMIIM1**™* Budapest. V11L, József-körnl 5. szám 4 Teleionrendelés; 140-000
