Felvidéki Magyar Hirlap, 1939. május (2. évfolyam, 99-122. szám)
1939-05-14 / 110. szám
1539 MÁJUS 14, VASÁRNAP •felvidéki •-MafiVARHUUiAB 9 KASSA VÉRZIVATAROS NAPJAI ezernyi adat tükrében Öt nagy kötetben, háromezer gépelt oldalon, húsz kilogram papíron gyűjtötte egybe Molnár Miklós Kassa megszállásának történetét A hatalmas forrásgyűjtemény három példányban készült el A magyar nemzet történelmének egyik legszomorúbb, de a jövő szempontjából talán legtanulságosabb korszaka az az időszak, amely a világháború kitörésével szakadt sokszor és sokat mégpróbált hazánkra. Az ezeréves ország belekerült a történelem sodró áradatába és míg a magyar nemzet fiai hősies elszántsággal küzdtek a négy világtáj valamennyi frontján, titokzatos kezek külföldön és belföldön is fonták azt a hálót, amelijet a háborúban kimerült nemzet nyakára vetettek. A háborúban résztvett nemzetek győztes és legyőzött nemzetekre bontattak a párizsi ítélőszéken és a világtörténelem legesztelenebb és leggyalázatosabb békekötésében a magyar nemzetet marasztalták el a legsúlyosabb büntetéssel, holott nem is ellene hozták fel a legsúlyosabb vádakat. Nemcsak Szent István ezeréves dunai államát, a francia Reclus szerint a földkerekség legtökéletesebb egységét osztották fel a gazdasági, földrajzi, geopolitikai szempontok lábbal, tiprásával, hanem a magyar nemzet eleven testét is megosztották és a nemzettest nagy részét kisebbségi soréba taszították, amely nem sokban különbözött a heloták páriaéletétől. Húsz esztendőnek kellett eltélnie, hogy meginduljon a történelmi igazságtevés folyamata, de még messze vagyunk attól, hogy Trianon iáltó igazságtalanságainak és esztelenségeinek jóvátételéről beszélhessünk. Csupán a legmesterkéltebb trianoni államalakulatba, a Csehszlovákiának keresztelt torzszüleménybe kényszerített magyarság nagy része egyesülhetett ismét az alföldi és dunántúli magyarsággal. Még berme élünk egy nagy történelmi folyamata ban, amelynek egyes fázisait, végső kimenetelét nem láthatjuk, még csak nem is sejthetjük. Tehát még nem érkezett el annak az ideje, hogy a történelemíró mérlegre vesse az eseményeket, megvizsgálja a cselekmények rugóit és ítéletet mondjon. Még benne élünk a rohanó események sodrában, az a korszak, amelyet 1914 vezetett be, nem zárható le. A történelmi adatgyűjtés fontossága De igenis, elérkezett az ideje annak, hogy a történelmi adatok egybegyűjtéséről és megőrzéséről gondoskodjunk. Ebben a tekintetben máris sok időveszteség, sok helyrehozhatatlan mulasztás és hiba terhel bennünket. Kisebbségi sorsunk napi problémái, a kis gondok, a megélhetés egyre nehezedő kérdései akadályoztak meg abban, hogy a jövő történetírására gondoljunk. Csak kevesen voltak közöttünk olyanok, akik emlékezetük csalóka és megbízhatatlan forrásán kívül gondosan félretettek és megőriztek minden kis szelet papirost, minden fényképet, levelet, írásos dokumentumot, kezükbe került röpcédulát és falragaszt, aminek történelmi fontosságát és jelentőségét felismerték. Sajnos, csak nagyon kevesen voltak olyanok, akik arra is gondoltak, hogy lelki- ismeretes krónikásai legyenek a történelmi napoknak. amelyeknél izgalmasabbakat aligha élt meg más korszakok gyermeke. Nagyön kevés napló készülhetett az elmúlt húsz esztendő eseményeiről, vagy ha vannak is ilyenek, lappanganak és nem jutottak tudomásunkra. Pedig minden történelmileg hasznosítható anyagnak, minden feljegyzésnek, fényképnek, iratnak a történelem- írás szempontjából végtelen fontossága és jelentősége van. Már többször fölvetettük az eszmét, hogy meg kell csinálni, valamilyen országos intézmény keretében meg kell szervezni a húszéves kisebbségi életünk múzeumát, amely minden történelmileg fontos és hasznosítható anyagot felkutatna, egybegyüjtene és a jövő számára megőrizne. Egy fontos történelmi adatgyűjtés kezdetei Most alkalmunk volt égy olyan történelmi adatgyűjtésbe betekinteni, amely példaadó lehet más gyűjtők számára is, amely megmutatja az utat, hogyan kell egybehozni és megörökíteni a húszéves kisebbségi élet valamennyi történelmi emlékét. Ezekben a napokban Budapesten időzik Molnár Miklós kassai asztalosmester. Az ő személye nemcsak Kassán, hanem szélesebb körökben is ismeretes. Egyike volt azoknak, akik az összeomlás utáni napokban, hónapokban igen jelentős szerepet játszottak Kassa városának, de az egész országnak életében is. Molnár Miklós kassai kisiparos a szociáldemokrata pártnak volt vezető személyisége és így sodródott a kassai forradalmi mozgalom élére. A nemzeti tanács elnöke lett, majd Kassa város kormánybiztosa és ő reá hárult az a szerep, amelynél tragikusabbat magyar emberre el sem képzelhetünk: neki kellett a tárgyalásokat folytatnia a Kassa ellen vonuló cseh csapatok parancsnokával éS neki kellett a várost átadnia. Még egyszer történelmi szerephez jutott Molnár Miklós akkor, amidőn a vörös hadsereg bevonult Kassára, amikor Kassa városa nemzetiszínű lobogókkal fogadta a vörös zászlók alatt érkező magyar katonákat és Molnár Kassa kormánybiztosa lett a Vörös uralom pünkösdi királysága alatt. A szenvedélyes, örvénylő eseményekkel teli korszak után az ő szerepe megszűnt Kassa életének irányításában. A cseh uralom napjai következtek, a kommunista irányba vezetett munkásság szembefordult Molnár Miklóssal, akinek mérsékelt és a város egész lakosságának érdekét Szem előtt tartó viselkedését a kommün napjaiban árulásnak ihi- EÖsítette. Molnár Miklós visszavonult, mesterségének élt. Nyolc évvel ezelőtt azonban barátjainak, ismerőseinek állandó sürgetésére nagy vállalkozásba kezdett, elhatározta, hogy egybegyűjti a város életének minden felkutatható adatát, amely az 1918—1919. év eseményeire vonatkozik. így indult meg egy nyolc évre terjedő nagyszabású adatgyűjtés munkája, amelynek eredményét most igen magas helyről megnyilvánult érdeklődésre Molnár Miklós bemutatás céljából magával hozta. Kassától — Kosicéig Nem a nyilvánosságnak szánta Molnár Miklós a munkáját, tehát nem könyvkiadásra készítette. Nem is az volt a célja, hogy történelmet írjon, hogy ítéletet mondjon emberek és események fölött, ezt ő a jövő történetírójára hagyja, mert vélemé- nye szerint túl közel vannak még az események hozzánk, hogy objektív ítéletet lehessen mondani. Nem is akarja azt, hogy munkája sokak számára hozzáférhető légyen, hiszen sokan élnek ma is azok közül, akik a húsz év előtti eseményekben szerepet játszottak. A hatalmas anyagot mindössze három példányban örökítette meg. Az ő elképzelése szerint az egyik példányt a kassai múzeumban helyezi el, a másikat valamelyik c.szágos gyűjteménynek, a Nemzeti Múzeum Széchenyi Könyvtárának, vagy nz Országos Levéltárnak gondjaira bízza, hogy ott mint úgynevezett „remota”-anyag csupán a komóly kutatóknak álljon rendelkezésére. A harmadik példány a csc'á'’ tulajdonában maradna. Kassától Kosicéig ... ezt a találó címet adta Molnár Miklós nagv vállalkozásának. A cím mindent kifejez. Elmondja, hogy ebben az adattárban azok az események öröklttettek meg, amelyek a magyar Kassának c^eh-szlovák Kosicévé váló átalakulása közt történtek. Gyönyörű díszmunka Három órán keresztül nézegetjük, forgatjuk a lapokat, Molnár Miklós fáradhatatlan gyűjtésének eredményeit. Az első két kötet hatalmas foliáns alakjában fekszik előttünk. A következő három kötet anyaga még csak kéziratban van meg. de Molnár Miklós bemutatás céljából ezt is magával hózta Pestre. Ha a kéziratot éppen úgy legépelik, mint ahogy az első két kötet anyaga elkészült, öt kötetre tér• jedö gyönyörű díszmunka áll majd előttünk, amely 3090 gépelt oldalon foglalja egybe az 1918 április 1—1919 december 31. között történt eseményeknek minden adalékát. A már elkészült két kötet címlapját Kassa címere ékesíti, a géppel írott lapokon egyetlen hiba sincs, mint biblografiai érdekesség is figyelemreméltó a két vaskos kötet, amelyek közül az első 541. a második 651 lapot foglal magában. Ezt a két kötetet több mint 120 fénykép illusztrálja s a fényképeken kívül sok fotókópia, plakátnak, röpcédulának hiteles másolata foglaltatik a kéziratban. Felbecsülhetetlen értékű forrásanyag Nem frázis ez, hanem valóság: Molnár Miklós felbecsülhetetlen értékű forrásanyagot gyűjtött össze. Jómaga igen jelentős szerepet vitt az eseményekben, vannak dolgok, amelyeknek körülményeit csak az ő tanulvallomása tisztázhatja. A kassai forradalom kitörésének körülményei, a nemzeti tanács megalakulásának órái mind hiteles adatokkal támogatva elevenednek meg. Értesülünk a Hodzsával Buduapesten folytatott izgalmas tárgyalásról. Drámai feszültségű részlet az, amely elmondja a kevesek által ismert tényt, miképpen készült egy rablóhordával megtelt vonat Kassa felé, hogy kifossza a várost és hogyan fogadták gépfegyvertűzzel a kassai állomásra befutó vonatot. De talán legérdekesebbek és legértékesebbek azok a részletek, amelyek a város átadását teljes hitelességgel bemutatják. Értsük meg jól: Molnár Miklós nem történelmet ir, hanem anyagot gyűjt és hord össze. Tehát nem a saját szerepét akarja igazolni, vagy magát kedvező színbén beállítani, az ítélétmondíst a történelemíróra bízza: ő egyszerűen közli az eseményeket, lemásolja a jegyzőkönyveket, idézi a lapokat, megszólaltatja a szemtanukat. Adatgyűjtése a legaprólékosabb részletekre kiterjedt, semmi nem kerülte el a figyelmét. Felkeresett magánosokat, vágigbúvár- kodta a kassaj múzeumnak, városi levéltáraknak, áz egykori kassai lápoknak teljes anyagát, összeszedte a fellelhető’ plakátokat, röpcédulákat, magánlevelezést is felhasznál, és a teljes egybehordott anyagot közli. Ebben az egyszerű közlő tevékenységében áll a legnagyobb érdeme. Az összehordott fényképanyag külön történelmi dokumentum. Kassa viharos napjainak minden részletét látjuk rajtuk és csak most vesszük észre, mi mindent megörökített egy-egy vállalkozó szellemű és a jövőre is gondoló fotográfusnak lencséje. Csak néhány páratlanul érdekes fényképfelvételt említek meg: látjuk azt a jelenetet, amikor Ágoston Péter külügyi népbiztos Pozsonyban tárgyal Mittel hauser francia tábornokkal és törzskarával a vörösök által elfoglalt területek kiürítéséről. Látjuk a ledöntött kassai honvédszobrot a Mihály-kápolna falához állítva. Látjuk az illavai, therezienstadti internáltakat. A Kassára először bevonult cseh légionárusokat. Hennoque tábornok visszatérését. A kassai munkástanács ülését. A vörös hadosztály tejfeles szájú parancsnokát. A fényképek tömegében egyre érdekesebb és érdekesebb felvételek kerülnek élénk... öt hatalmai kötet 30ÓÖ o’dalőn... Vájjon mennyi lapöt töltené meg az az anyag, amely Kassa teljes húsz esztendejét magában foglalná? És vajjón akád-e valaki, aki Mohiár Miklós nagy s*órga'ommal nyolc éven át végzett munkájának folytatója lesz? Vájjon gondol-e valaki Komáromban, Lován, Losoncon, Rimaszombatban, Rozsnyón, Ungvárott, Beregszászon, Munkácson, de nemcsak a városokban, hanem a falvakban is arra, hogy össze kellene gyűjteni, egybehordani a húszéves kisebbségi korszak minden keserű emlékét, amiből a magyar nemzet történetének egyik legfontosabb fejezetét tudná megírni a késői kór kutatója? A Nemzeti Gyermekhét eseményei Vasárnap tartják az Anyák-napját Különös örömét szereznék a gyermekeknek a Gyermekhét alatt a székesfőváros nagyüzemei, a Vízművek, a Gázmüvek és az Elektromosművek, amelyek a munkások gyermekéinek külön programmal kedveskednek. A Vízművek Anyák Napján a sokgyermekes anyáknak 50 pengő pénzjutalmat is ad. Egyébként film- és szini- előadásokkal szórakoztatják a gyermekeket, kiviszik őket az Állatkértbe és játszó- délutánokat rendeznek részükre. Pénteken a Gyermek a gyermekért- akciót közvetítette a rádió, s énnek során a belsőkőbányai polgári iskola megvendégelte a Külső-Kőbánya népmüvelés-nép- gondozótelepének kicsinyeit bőséges uzsonnával, és kedves műsorral szórakoztatták őket. Léggömböket, cukorkát, csokoládét, papírtrombitákat, könyvekét és játékokat osztottak szét köztük. Szombaton az Éneklő ifjúság hangversenye volt a Fővárosi Képtár kertjében, s ezen 1200 iskolásgyérmék vett részt. Ugyancsak •szombaton volt á Bájzá-utcái polgári iskola műsoros előadása, amelyen az aréna- úti elemi iskola ötven tanulóját vendégelték meg. Vasárnap ér véget a Gyermekhét, s délelőtt az Uránia Filmszínházban gyermekfilmét mutatnak bé. Vasárnap délután az Anyák-napját ünnepük igen sók helyen és ezzel á Gyenttékhét véget is ér.
